Észak-Magyarország, 1982. december (38. évfolyam, 282-306. szám)

1982-12-31 / 306. szám

T982. december 31., péntek

ESZAIC-MAGYARORSZAG 5

Az igény és a lehetőség találkozása

A KÖZELMÜLTBAN, amikor a Miskolcon levő Vasgyári Kórház fennállásának 75 éves jubileumát ünnepelte a két világháborút is túlélt, pirostéglás épület, melynek bejáratánál márványtábla őrzi a hajdani alapítás tisztességét, inkább a múltat példázta, mint a jelent. Hogy ez a napjainkra kiszolgált, elavult épület — melynek falai között oly sok nagynevű sebész kezelte a munkáskerület betegeit — még ma is hajlékot ad a gyógyítómunkának, az egyfelől az ott dolgozó egészségügyiek hivatástudattal párosuló kemény mun- .káját, másfelől a betegek megértő magatartását bizonyítja. Aki végigjárja az időmarta épület falait — rácsodálkozik arra a kínosan őrzött tisztaságra, rendre, amely elmaradhatatlan kísérőként szegődik mellénk ebben a családias han- gulat'ú kórházban mindenfelé — alig akarja elhinni, hogy a szorgalom képes naponta újratermelni a gyógyításnak ezt az alapvető feltételét,.

Mindezt nem azért írom, hogy valamiféle különös jelzőkkel illessük az itt dolgozókat, hanem azért, mert gyakran megfordulva, nem is elsősorban betegként, személyes meggyőződésem, hogy azok, akik valamit is tettek az új sebészeti pavilon létesítéséért, nemesen szép cél szolgálatába szegődtek. Ezt az intézményt nem a költekezés vágya szülte, pontosan akkor, amikor az ésszerű takarékosság velejárója életünknek, hanem olyan természetes emberi igény, amely egy úton halad az orvos és a beteg érdekeivel. Hiszen ez a hatszintes épület, amely egy kicsit szimbolizálja is a „hovatartozást" — a két nagy gyár: az LKM és a DIGÉP között épült —, furcsa módon nem a milliós nagyságrendű bekerüléssel, hanem egészséget óvó, életet hosszabbító küldetéssel mérhető.

Ilyen, és hasonló gondolatok foglalkoztattak, amint dr. Ditrói Sándor igazgató-főorvos szavait jegyezgetve körbejártam a habarcsillatú falakat — ide képzelve a tervező álmodta és a kivitelezők által már a megvalósulás útján haladó korszerű egészség- ügyi intézményt.

— Ez a 125 ágyas sebészeti épület voltaképpen nemcsak egy osztály, hanem az egész kórház gyógyítómunkájára jótékony hatással lesz — mondja az igazgató-főorvos, akiről nem tudom elhal- gatni, hogy már-már megszállott módjára járta a városi, a megyei és a njiniszté- riumi szerveket azért, hogy ez a pavilon felépüljön. S miközben szövetségeseket talált a jó ügy szolgálatához, néha bizony értetlenséggel is találkozott... Mert ismerem áz építés „előkészületeit", nem mulaszthatom el a kérdést: megérte?

— Mindenképpen megérte, hiszen erre nagyobb szükség van, mint sokan gondolnák — vágja rá határozottan, aztán kiéri szünet következik, majd így folytatja:

— Ha csupán a kórház belső érdeke volna az új sebészet ügye, azt hiszem, bármennyire is erőltettük az építést, aligha lett volna belőle valami. De ez a kerület százezer lakójának, egy kicsit a városnak, különösképpen a két nagyüzemnek az ügye. A gyárakban ugyanis a leggondosabb előrelátással sem lehet kizárni a beleseteket.

Baleset — nekem ez a rossz csengésű szó társul a baleseti sebészethez, ahogy az egészségügyben mondják, a traumatológiához. Nos. végtére is a bővítés eldöntött, de hogy ez a bővítés együtt jár-e a gyarapodással, erre a kérdésre már dr. Szabó István megyei főorvostól kértem választ.

— Sajnos, a statisztika szerint a balesetek száma növekszik. Egyfelől a motorizáció, másfelől az embert segítő. az emberi munkát köny- nyítő, de ugyanakkor veszélyforrásokkal járó gépesítés miatt. Ez eleve feltételezi a balesetet szenvedett em. berek gyógyítását, az elsősegélynyújtástól a bonyolult műtétekig. Az utóbbinak nemcsak technikai, hanem személyi feltételei is vannak és bevált szervezési formái. Ahogy a. tudományok szakosodtak — közöttük az orvos- tudományok is —-, arra a kér_ désre kellett válaszolni nekünk is: mi a célravezetőbb, ha nagy kórházakba szállítjuk a baleseles betegeket, vagy ha kisebb intézményekben megteremtjük az ápolás feltételeit. Hozzá kell tennem, a baleseti osztályok műszerezettsége, felszerelése, valamint személyzete rendkívül költséges dolog. Minimálisan 15—20 millió forintba kerülnek a műszerek, melyek többsége, import, és orvos teameket kell létrehozni, ha 40 ágyas az osztály, akkor is, és ha 00 ágyas a részleg, akkor is. Következésképpen a nagy értékű berendezések és a magasan képzett orvoscsoport bizonyos nagyságrendű betegszámot feltételez. Nos,- ezt figyelembe vettük a Vasgyá. ri Kórház esetében is, amikor azt a koncepciót támogattuk, hogy legyen a baleseti sebészet 80 ágyas, az általános sebészet pedig 40 ágyas. A kettőhöz tartozó intenzív részleg pedig 5 ágyas. Ez szakmailag és műszerezettség szempontjából is optimálisnak tekinthető. Ugyanakkor ez a kórház látná el az egész város baleseti sebészetét, viszont az általános sebészet IIL kerületből előjegyzett műtétéit, legalábbis ennek egy részét a Semmelweis Kórházi* fogadhatná.

— Ezzel eleve létrejöhet

egy értelmes és célszerű szakosodás — vetem közbe.

— A szakosodáson kívül, így a megyei kórház baleseti sebészetét is tehermentesíthetjük. Érthető tehát, hogy mi erre a javaslatra kértünk s várunk támogatást az Egészségügyi Minisztériumtól. Ha már itt tartok, megemlítem, hogy a felszabaduló épületet a Vasgyárban korszerűsítjük és kialakítunk egy idegosztályt is, amely nélkül a baleseti sebészet nehezen képzelhető el. Persze, az 1974-ben megfogalmazott kórházrekonstrukcióba beletartozik még a rehabilitációs osztály, a kórbonctani épület kialakítása és — a vasgyári iskola várható megszűnésével — az utókezelő létrehozása — mon. dotta1 a megyei főorvos.

Jóllehet, az új épület neve sebészeti pavilon, hiszen meghatározó lesz a 00 ágyas baleseti sebészet és a 40 ágyas általános sebészet, de itt alakítják ki a korszerű, nemcsak a mát, hanem a holnapot is jelentő fizikoterápiát, a központi sterilizálót, az intenzív terápiát, valamint egy teljes emoletet elfoglaló központi műtőrendszert. A tervezők nemcsak a betegekre, ha. nem a látogatókra is gondoltak, bizonyság rá a 1G0 férőhelyes ruhatár, a kényelmes felvonórendszer, az áttekinthető, gyors információs szolgálat. Érdemes megemlíteni, hogy a korszerű rehabilitációt elektroterápiás, parafino- zó és tornatermi helyiségek szolgálják. A felszereltség biztosítja az egyéni és csoportos torna lehetőségét, több beteg egyidejű elektroterápiás és parafinfürdős kezelését. A sürgősségi esetek gyorsabb ellátása érdekében megoldották, hogy külön feljárón a mentőautó szinte az épületbe megy. Kialakítanak két olyan röntgenhelyiséget, ahol csak balesetes betegeket vizsgálnak. Figyelembe vettek azt is, hogy a beteget minél ke. vesebb átfektetéssel lehessen vizsgálni és gyógyítani. A traumatológiai műtőben sebészeti képerősítővel lehetőség nyílik a műtét alatti átvilágításra. Éz a berendezés gördíthető, így esetenként a gipszelöben is alkalmazható. Érdemes megemlíteni, hogy a baleseti sebészet műszerparkja általában mobil berendezésekből áll majd, ezért viszonylag kevesebb készülékkel is elérhető magas színvonalú orvosi ellátás. Az intenzív terápián, mely zsilipen keresztül közelíthető meg, 5 beteg állandó orvosi felügye. let-tartását és a szükséges gyors beavatkozásokat, biztosítják. A műtőkben a legkorszerűbb technológiát alakítják ki, kezdve a beépített tál. pú, olajhidraulikus műtőasztaloktól, melyekhez 3 felsőrész tartozik majd. Tehát, míg az egyiken műiének, a másikon már előkészíthetik a következő beteget, a harmadikat pedig sterilizálva, szín. te állandó folyamatosság képzelhető el, miközben a gördíthető sebészeti képerősítő berendezéssel műtét közben ellenőrizhető a csont helyzete, a beavatkozás sikeressége. \

Mindez, és még sok más,

de elsősorban az orvoscsopor. tok kialakítása egyfajta garancia rá, hogy voltaképpen ezúttal a Vasgyárban többről van szó, mint egyetlen kórházi pavilon létesítéséről. Ez a sebészet alapvetően befolyásolhatja a nagy múltú kórház jelenét csakúgy, mint a holnapját

1901-ben, amikor közvetlen

a gyár szomszédságában, az üzemekben megsérülő emberek gyógyítására felépült az első épület, a mai kórház őse, az alapító, dr. Soltész Károly aligha remélte, hogy tettét márványtábla őrzi majd. Az alapítást követően volt még néhány mérföldkő, melyet nem őriznek kőbe vésett szavak, de nagy hűséggel vigi/ázza az utókor, mígnem eljutottunk a mába, mely tulajdonképpen már a kórház holnapja. E holnapteremtós körül sokan szorgoskodnak tettekkel, és életet hosszabbító, emberarcú ötletekkel. Ezért eltekintek tervezők, beruházók, generálkivitelezők, kivitelezők, műszereket gyártók, hivatalból és emberségből segítők felsorolásától. Maradjon ez most is az utókornak. Mert nekünk itt és most más feladatokkal kell gyürkőznj. az emberért és az embert szolgáló egészségpolitika megvalósításáért. •

Hiszen a Vasgyári Kórház sebészeti pavilonja hamarosan felépül...

Paulovits Ágoston

Nagyobb export

Termelési siker a íVK-tan

A nehéz gazdasági év ellenére a Tiszai Vegyi Kombinát az idén is eleget tett éves teryfeladatának. A termelő üzemek köziül küWn is kiemelkedett a polipropilén- gyár munkás- és műszaki kollektívájának teljesítménye. Az eredetileg évi 40 ezer tonna termék előállítására épült gyár, az 1982-re előirányzott 46 ezer tonna po- lipropilénnal szemben december 29-ig 50 ezer tonnát gyártott. Ezzel nemcsak éves termelési tervét szárnyalta túl, hanem tőkés exporttervét is jelentősen túlteljesítette. Az exportárualap számottevő növelésével a gyár biztosította, hogy az 1982-re tervezett 12 100 tonna helyett a vállalat 17 000 tonna polipropilént értékesített a dollárelszámolású piacokon.

r n

fVi'

I

Ili ätPä» in

Neveket sorolnak az emődi tanácson, fiatal házaspárok neveit, olyanokét, akik az idén, az év vége előtt beköltözhettek a maguk építette otthonukba. Az építkezők többsége arra törekedett, hogy a télies idő beállta előtt legalább egy szerény lakrészt berendezzen.

Hol is . keressünk fiatal építkezőket, ha nem az Ifjúság utcában, ahol véget ér a díszes kerítések, a gondozott külsejű földszintes házak sora? Tovább már csak drótfonattal lekerített telkeket, többszintes új épületeket látni, vakolva, vagy vakolatlanul. A párálló ablakok az utcáig jelzik, ahol laknak, s ahol még nem.

Mészszagú folyosón vissz- hangos léptek kopognak. Seres Istvánék -új házával ismerkedünk a fiatalasszony kíséretében, aki megosztja figyelmét, mert kétéves kislánya, az örökmozgó Krisztina folyton kérdez. Seresné pedig türelemmel válaszolgat.

Krisztina minden ajtóban megelőz minket, egyik-másik fehérre meszelt üites szobában kérdezés nélkül is elcsacsogja, mi hová kerül majd, milyen munkák következnek még tavasszal, ha jó idő lesz.

— Sokat beszélgethettek ezekről a gyerek előtt.

— Mint ahogy látja, ax egyik legkisebb szobát rendeztük be télre, ha másutt van dolgom, akár a konyhában is, felkapok valami meleget magamra. Ekkora házat nem lehet klfűbeei. Nem is terveztünk ilyesmit.

A kisszobában körbeüljük a kályhát, kint vigasztalanul esik, a kert végében vonatok húznak eL

— A vonatokat már fan* *esm veszem, a lányommal Inkább a postást ügyeljük, mikor jön. Tavaly, amikor még az építkezés elején voltunk, a férjem egy év haladékot kapott a katonaságtól, de most már be kellett vonulnia.

— Nagyon fiatalok.

— A férjem huszonhárom éves, én meg huszonkettő vagyok. Amíg tart a gyes, amíg István katona, addig átmenetileg nehezebb lesz, mert fizetni kell az építési kölcsön részleteit, a gyerekre is vásárolok minden hónapban valamit.

"Seres István civilben épületasztalos a Miskolci Építőkezésnél. Amerre nézünk, minden a keze munkáját dicséri. Nem szaladgáltak ajtó-, ablakkeretekért, tető- anyagért. Egyszerre vették meg az egészet faanyagként, és otthon készült el minden. Ilyen szakmában még otthon is nélkülözhetetlen a fűrészgép, a gyalugép, a többi meg csak idő kérdése volt Az emeletre kanyargó elegáns falépcső az utolsó előtti éjT szaka készült el, bevonulás előtt. Egy éjszakát aludtak itt, a sajátjukban, Istvánnak menni kellett, a kötelesség szólította.

— Lakhattunk volna a fér- jeméknél néhány házzal lejjebb, ugyanebben az utcában, de mi így akartuk. Ott főztünk az építkezés alatt, néha húsz emberre is. Szeretjük egymás f őztjét, olyannyira, hogy előfordul, ma is néha csak egyik háznál főzünk.

Ügy vágtáit neki Seresék az otthonteremtésnek, hogy félrerakott, megtakarított forintjaikból még a telket sem tudták volna kifizetni. Harmincezer forinttal fogtak hozzá a 4 szobás, emeletes lakóház alapozásához és mint a környező újházas utcák építkezői, ők is hitelt vettek fel, úgy folytatták. Amit ma még ritkán hallani, Sereséknél úgy ment minden, mint a karikacsapás, a közeli Tüzép-telepen mindent megkaptak, a legtöbbet talán üvegre vártak, csupán egy hetet, végül aztán azzal üvegeztek, amivel várakozás nélkül is lehetett volna a tervezettnél vékonyabbal

Szóba kerül a beszélgetés során az is, hogy nem mindenütt mutatják meg készségesen a fiatalok új házukat, mert még nincs meg a központi fűtés, hiányzik a parketta, a csempézés, üres, bútorozatlan szobák ásítoznak fehérre meszeltem

— Az építkezésnek fontos állomásai vannak; a falait

Ifjúság utca - a fiatalok utcája.

felhúzása, a tető elkészítés^} a belső vakolások. Közberí pedig fogy a pénz és újra,' meg újra takarékoskodni kell, hogy hozzákezdhessünk a következő munkákhoz. Csáki lépésben lehet haladni és m{ nem vagyunk türelmetlenek} ha a befejezéshez még évelő kellenek, akkor is túlszár-j nyaltuk minden álmunkat.

Seresné a közeli Mejőke-- resztúrban nőtt fel, LeninváJ rosban tanult, ott dolgozott egészen Krisztina születéséig} Álmaiban a városi házak Ja-j kásái jelentették a leendő család ideális otthonát. Arról még álmodni sem mert, hogy 22 évesen saját házában lakj hat majd. Ehhez képest fin gyeimet sem érdemlő apró-j ság, hogy a nagyszobába» csupasz villanykörte lóg a mennyezetről, hogy hiányzik még a parketta, késik a csempézés, hogy a garázs-’ ban a férje szétszedett öreg motorkerékpárja foglalja a helyet

Áz udvaron kijelölték mátj az ólak helyét, mert mit éh az olyan porta, ahol nem káráínak a tyúkok, nem tar-; tanak tavasztól néhány ma-j lacot. Ahol pedig olyan na-i gyón kell még a pénz a ház; befejezéséhez, meg bútorok-} ra, mint a huszonéves csaló-) dóknál, még eladásra is kell} hogy jusson csirke is, hízó i«.' De ez már a következő állomás a Seres család életében}

A szomszéd telken téglarakások tornyosodnak, az alapok lefedve a fagyok elől! Itt is építkeznek tavasszal és a régi földszintes utca. a*

ipari Vállalatnál, és szakmá- Egy-egy lakrészt sikerült már Ifjúság utcája így lesz mind-;

ját jól hasznosította az épít- otthonossá lenni. inkább a fiatalok utcájává.

A hideg napok kezdetére már lakhatóvá vált — Mindennap várjuk a postást. „Hogyan vagyí Seresék háza az Ifjúság utcában. tok, milyen lakni az új' házunkban?” - kérdezi

a férjem. (lejlán László felvételei}