Észak-Magyarország, 1982. december (38. évfolyam, 282-306. szám)

1982-12-30 / 305. szám

i VTLAG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! ESZIKHUniDRSZlHI \'f MS7MP BORSOD AB4CJ 7FMIM.CN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXXVIII. évfolyam, 305. szám Ara- 1.40 El Csütörtök, 1982. december30. A Szovjetunió megalakuiásának • 60. évfordulója alkalmából Díszünnepség A Szovjetunió megalakulásának Ó0. év­fordulója alkalmából szerdán este Buda­pesten, a Vígszínházban díszünnepséget rendezett az MSZMP Központi Bizottsá­ga, a Népköztársaság Elnöki Tanácsa, a Minisztertanács, a Magyar—Szovjet Ba­ráti Társaság Országos Elnöksége és a Hazafias Népfront Országos Tanácsa. A díszünnepség elnökségében fog la it helyet Losonczi Pál, az Elnöki Tanács el­nöke, Lázár György, a Minisztertanács elnöke, Aczél György, a KB titkára, Ben- ke Valéria, a Társadalmi Szemle szer­kesztő bizottságának elnöke, Havasi Fe­renc, a KB titkára, Korom Mihály, a KB titkára, Méhes Lajos ipari miniszter, Né­meth Károly, a Központi Bizottság titká­ra, Óvári Miklós, a KB titkára, a Politikai Bizottság tagjai; Gyenes András, a Köz­ponti Ellenőrző Bizottság elnöke, Vát- konyi Péter, a Központi Bizottság titkára, Apró Antal, az országgyűlés elnöke, a Magyar—Szovjet Baráti Társaság elnöke, Borbánéi János, Faluvégi Lajos és Mar­jai József, a Minisztertanács elnökhelyet­tesei. Az elnökségben foglalt helyet Vla­gyimir Nyikolajevics Bazovszkij, a Szov­jetunió magyarországi nagykövete, Szépvölgyi Zoltán, a Fővárosi Tanács el­nöke. Az ünnepség elnökségében részt ve­vők soraiban ott volt az MSZMP Közpon­ti Bizottsága, az Elnöki Tanács és a kor­mány több tagja, a politikai, a gazdasá­gi, a társadalmi és a kulturális élet sok más vezető személyisége, a munkásmoz­galom több veteránja, a kiemelkedő munkát végző szocialista brigádtagok. Jelen volt az ünnepségen a budapesti diplomáciai képviseletek számos veze­tője és tagja is. A szovjet és a magyar Himnusz el­hangzása után a díszünnepségen el­nöklő Losonczi Pál mondott megnyitó beszédet. Ezután Lázár György mondott ünnepi beszédet: Lázár György beszéde Az 1922/ december 30-án megalakult Szovjetunió léte, súlya és szerepe az emberi­ség sorsának alakításában, gyökeresen megváltoztatta a világ politikai arculatát — mondotta elöljáróban. — Űrökre véget ért az imperia­lizmus egyeduralma, vissza- t'ordíthatalanná vált a gyar­mati rendszer felszámolásá­nak, a kapitalizmusból a szo­cializmusba való átmenetnek napjainkban is tartó folya­mata. A Szovjetunió hat év­tizedes története a tények erejével igazolja: létezik olyan államforma, amelyben megvalósítható a népek, nem­zetek és népcsoportok egyen­jogúsága, testvéri együttmű­ködése. Ezért lett a világ el­ső munkás-paraszt állama re­ményt adó példa,' biztos tá­masz a szabadságukért, nem­zeti függetlenségükért küzdő népek számára. Leniné az érdem, hogy a Szovjetunió az egyenjogú köztársaságok önkéntes szö­vetségének formájában szüle­tett meg. így jött létre az az állam, amely a bolsevikok ve. zetésével felszámolta a kü­lönböző nemzetiségek — ko­rábban nemegyszer mestersé­gesen is szított — viszályko­dásának politikai és gazda­sági bázisát. A fiatal szovjet államnak mérhetetlen nehézségekkel kellett megbirkóznia. A leg­mélyebb tisztelettel gondo­lunk azoknak a munkásoknak és parasztoknak a millióira, akiknek a szocializmus igaz­ságába vetett hite erőt adott a nehézségek leküzdéséhez. A továbbiakban a kormány elnöke részletesen szólt a szovjet állam hat évtizedes ipari, mezőgazdasági fejlődé­séről, a tudomány, a kultúra eredményeiről. A Szovjetunió népei ma a XXVI. kongresszus határoza­tainak végrehajtásán mun­kálkodnak. A feladat hatal­mas. Leninnek az a felismerése, hogy az új társadalmi rend megjelenése új típusú nem­zetközi kapcsolatok kialakí­tását teszi lehetővé, legtelje­sebb formában a szocialista országok és a Szovjetunió kapcsolataiban valósul meg — állapította meg ezután Lázár György. — A történelemben először alakult ki olyan vi­szony nagy és kis államok között, amely mentes a ka­pitalista világra jellemző alá- és fölérendeltség minden meg­nyilvánulásától. Ezek a kap­csolatok a proletár interna­cionalizmus elveire, az érde­kek és célok azonosságára épülnek, és az egyenjogú, köl­csönösen előnyös együttmű­ködésben öltenek testet. A testvéri szövetségen ala­puló kapcsolatrendszer, a Varsói Szerződésbe tömörült országok együttes ereje és a béke védelmében betöltött pozitív szerepe, a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsá­nak működése — ezek a leg­fontosabb forrásai annak, hogy szüntelenül növekszik a szocialista országok közössé­gének politikai és gazdasági súlya a világban. A szovjet hatalom, amely­nek a nemzetközi politikában a lenini békedekrétum volt az első megnyilatkozása, fenn­állása óta következetesen fel­lép a nemzetközi kapcsolatok általános elveinek, normái­nak-tisztelet ben tartásáért. Napjaink nemzetközi hely. zete Ismét komoly feszültsé­gekkel és veszélyekkel terhes. Az imperializmus szélsőséges körei fokozzák a fegyverke­zést azzal a nem titkolt cél­lal, hogy katonai erőfölénybe kerüljenek. A Szovjetunió, a szocialis­ta országok közössége, össze­fogva a béke és a haladás más (Folytatás a 2. oldalon) napirenden a technikusképzés Ülést tartott az Elnöki Tanács A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa szerdán ülést tartott. ' Módosította az 1901. évi ill. törvény egyes rendelke­zéseit és szabályozta a tech­nikusképzést. A középfokú műszaki munkaköröket be­töltő technikusok képzése 1973 óta tanfolyami rend­szerben történt. A tapaszta­latok szerint a megfelelő színvonalú technikusi szak­képzettség megszerzése csak erre alkalmas - iskolatípusban történhet. Az új jogi szabá­lyozás szerint az iskolarend­szerű technikusképzés öt. év­folyamon át tart és képesítő vizsgával zárul. Az 1. és II. évfolyamon megvalósuló alapképzésre építve a III—V. évfolyamon a képzési cél­nak megfelelő szakmai, el­méleti és gyakorlati képzés •teszi lehetővé a technikusi oálvára felkészülést. Az Elnöki Tanács a kép­zőművészei i és iparművésze­ti alkotások, valamint a de­korációs anyagok többszöfö- sítéséről és forgalomba ho­zataláról szóló 1955. év! 12. számú törvényerejű rendele­tet hatályon kívül helyezte; az elmúlt évtizedek társadal­mi. gazdasági változásai nyo­mán a benne foglalt rendel­kezések ma már nem indo­koltak. A továbbiakban az Elnöki Tanács kitüntetés adományo­zásáról határozott és tábor­noki kinevezésről döntött. Végül bírákat mentett fel és választott, kegyelmi ügyben döntüti és egyéb időszerű té­mákról tárgyalt ünnepi nagygyűlés Diósgyőrben Äfil Az ünnepi nagygyűlés elnöksége Fényes napsütés, áttetsző, tiszta ^evegő, tavaszias ég­bolt könnyű, meleg szélben lengedező vörös és nemzeti- színű zászlók, ünneplő ru­hás emberek sokadalma ... Tegnap délutánról való a kép Diósgyőrből, a Vasas Művelődési Központból és annak környékéről. Decem­ber végéhez szokatlanul eny­he, szép időben gyülekeztek a nagyüzemek dolgozói, a város vállalatainak, intézmé­nyeinek munkásai a Vasas­ban, hogy részesei legyenek a Szovjetunió fennállása 60. évfordulója alkalmából ren­dezett ünnepségnek, a test­véri szovjet nép, ezen be­lül testvérmegyénk, Vologda köszöntésének. A rendező szervek — az MSZMP Bor­sod megyei, valamint Mis­kolc városi bizottságai, a megye és Miskolc város Ta­nácsa, a Magyar—Szovjet Baráti Társaság miskolci tag­csoportjai, a Hazafias Nép­front megyei bizottsága — mindenkit szívesen vártérré az ünnepségre és az ünnep­lő közönség nagy számban érkezett. Az érdeklődők először Fe- ledy Gyula, KoSsuth-díjas grafikusművészünk „Északi naplóm” című útirajz-kiállí­tását tekintették meg. Ezek a rajzok Vologdában készül­tek. A sokszínű, sajátos hangulatú Vologdában, me­lyet kapcsolataink, örvende­tesen gyarapodó utazásaink, kölcsönös látogatásaink ré­vén mind jobban ismerünk, szeretünk. A kiállításon ott voltak megyénk és Miskolc város párt-, állami és tár­Or. Ladányi Ezekben a napokban tör­ténelmi lépésre emlékezik a haladó világ. Emlékezik, és méltatja a Szovjetunió lét­rejöttét,' amelyet 1922. de­cember 30-án fogadott el az első . össz-szövetségi szovjet kongresszus. Hatvan éve áll fenn a Szovjet Szocialista Köztársa­ságok Szövetsége. A jubileu­mot a Szovjetunióban 15 szövetségi köztársaságban és a hozzájuk tartozó 20 auto­nóm köztársaságban, 8 auto­nóm területen és 10 nemze­tiségi körzetben köszöntik. Az évfordulón mi, magya­rok is tisztelettel adózunk a szovjet népnek. Köszöntjük hazánk felszabadítóját, igaz barátunkat és testvéri szö­vetségesünket. Tisztelettel gondolunk Vlagyimir Iljics Leninre, akinek elévülhetet­len érdemei vannak a sok- nemzetiségű szovjet állam mesterem tésében. A Szovjetunió megalaku­lása közvetlen folytatása volt a Nagy Októberi Szo­cialista Forradalomnak, amely sadalmi vezetői, jelen vol­tak országgyűlési képviselők, tanácstagok, diósgyőri fiata­lok. A kiállítás megnyitója­ként — rendhagyó módon a kiállító, Feledy Gyula szólt a jelenlevőkhöz. Egyebek kö­zött elmondta, hogy a köz­vetlen természetmegf i gyelé- sek lejegyzésének örömét érezte vologdai útján, ebből próbál visszaadni valamit a szíves érdeklődőknek. A mű­vész kereken száz képet állí­tott ki, van tehát alkalmunk bőven tapasztalni Feledy Gyula látásmódját, éreznünk valamit a távoli, különös szépségű, hangulatú észak­orosz tájból. Három órára, az ünnepi gyűlés kezdetéi« zsúfolásig megtelt a színházterem. A magyar és a szovjet Him­nusz elhangzása után Dudla .József, Miskolc város Párt­bizottságának első titkára új korszakot nyitott az em­beriség történetében, fejlő­désében. A Nagy Októberi Szocia­lista Forradalom győzelme után jelentős változás kez­dődött meg a nemzetek kö­zötti kapcsolatok jellegében. A népek szabadon határoz­ták meg társadalmi és gaz­dasági fejlődésük útjait, ez biztosítéka volt a jövőbeni szilárd szövetségüknek, ame­lyet a gyors haladáshoz fű­ződő közös érdekek alapján hoztak létre. A szovjet ál­lam megszületése után egy héttel „Az oroszországi né­pek jogairól” — szóló neve­zetes kiáltvány t rögzítette a szovjet hatalom nemzetiségi politikájának alapjait: Orosz­ország népeinek egyenlőségét és szuverenitását; a népek szabad önrendelkezési jogát; mindenfajta nemzeti, vallási előjog és korlátozás meg­szüntetését; a nemzeti ki­sebbségek szabad fejlődését; Oroszország népei közötti önkéntes, becsületes szövet­köszöntötte a jelenlevőket: a város üzemeinek, intézmé­nyéi nek, termelőegységeinek képviselőit, a párt-, állami, társadalmi és tömegszerve­zetek, valamint fegyveres erők és testületek vezetőit. Külön tisztelettel és barát­sággal köszöntötte ebből az alkalomból hozzánk érkezett Koszom Ivanovics Ivanov elvtársat, a Szovjetunió deb. receni konzulátusa főkonzul­ját. Az ünnepi nagygyűlés el-: nökségében helyet foglaltak: Kaszarn Ivanovics Ivanov fő­konzul, Grósz Károly, az MSZMP Központi Bizottság tagja, a megyei pártbizott­ság első titkára, Rózsa Kál­mán, a Miskolc városi Ta­nács elnöke, Tóth József, az SZMT vezető titkára, ám- riskó Gusztáv, a Hazafias Népfront megyei titkára, Koszty Lajos, az MSZBT or­szágos ügyvezető elnökség tagja, Homálya Gizella, a Miskolc városi KlSZ-bizott- ság titkára, Juhász Sándor- né, a munkásmozgalom régi harcosa, a Szocialista Hazá­ért Érdemrend kitüntetettje, Szilágyi Istvánná, a Miskol­ci Közlekedési Vállalat MSZET-tiagcsoporljának el-, nöke, Nagy László ezredes, Németh János rendőr ezre­des, a Borsod megyei Rend­őr-főkapitányság pártbizott­ságának titkára. Az ünnep jelentőségét méltató és üdvözlő szavak után a városi pártbizottság első titkára felkérte d.r. La­dányi Józsefet, a megyei ta­nács elnökét ünnepi beszé­dének megtartására. ség szükségességét, e népele teljes és kölcsönös bizalmát. Az önkéntesség és egyen­jogúság alapján 1922. de­cember 30-án négy' szövetsé­gi köztársaság: az Oroszor­szági Szovjet Szocialista Köz­társaság, a Kaukázuson-tűü Szovjet Szocialista Föderatív Köztársaság és a Bjelorusz Szovjet Szocialista Köztársa­ság egyesült egységes szö­vetségi államba. A Szovjetunió létrehozása a népek szabad önrendelke­zési jogának világra szóló eredménye volt. Az új szov­jet állam rövid idő alatt olyan, korszakos változásokat mondhatott magáénak, ame­lyek végérvényesen megala­pozták nemzetközi tekinté­lyét. A szocialista állam létre­hozását követően hatalmas fejlődés bontakozott ki: új városok, ipari központok, erőművek, bánvák épültek.1 mezőga zdasá gi szövetkezet ele alakultak és az építőmunká­(Folytatás a 3, oldalon) József ünnepi megemlékezése

Next

/
Oldalképek
Tartalom