Észak-Magyarország, 1982. december (38. évfolyam, 282-306. szám)

1982-12-21 / 299. szám

1982. december 21., kedd ÉSZAK-MAGYARORSZAG 3 Beruházás saját erőből lagpi figyelem az Nágyobb figyelem a tőkés exportra. A szemlélet évek óta jellemző a Szerencsi Ru­házati Szövetkezetre, ahol a termékek kilencven százalé­kát exportra készítik. A tő­kés export az össztermelés 30 százalékát teszi ki. — Ide kívánkozik a kér­dés: mennyibe kerül egy dol­lár kitermelése a szövetke­zetnek? Aki válaszol: a szövetkezet főkönyvelője, Csorba István. — Mutatóink nem jobbak, de nem is rosszabbak, mint a megyei átlag. Szövetkeze­tünk egy dollárt 31 forintért, egy rubelt pedig 28,50 fo­rintért termel ki. Szövetke­zetünk várható éves árbevé­tele 24 millió 500 ezer forint lesz. Ebből nyolcmillió fo­rint értékű a tőkés bérmun­ka. — Milyen feltételeket dik­tál a tőkés megrendelő? — Sajnos, az igényekhez maximálisan igazodnunk kell, ha el akarjuk adni ter­mékeinket a tőkés piacon. É k óta varrunk ruhákat a holland Baruch és az NSZK- beli Bohne cég számára. Eb­ben az évben termelésünket elsődlegesen meghatározta, hogy a tőkés megrendelő szabta meg a feltételeket. Vagyis olyan árszínvonalon igényelte termékeinket, amely számunkra nem a legkedve­zőbb. — Mit vártak idén a sze­rencsi varrónőktől? — Csupa kisszériás termé­ket. Alig akad visszatérő ter­mék — a kisszériás gyártás mellett a munkaigényesség a jellemző. Általában száz-két­száz darabos megrendelése­ket kapunk, s a ruhákat négy­ötféle méretben kell készí­tenünk. Havonta átlagosan tizenötször kényszerülünk ter­mékváltásra. Egy-egy átállás két-három órát von el a ter­meléstől, így a munkaidő húsz százalékát ezeken a na­pokon nem tudjuk a termelő- munkára fordítani. A gyako­ri programváltozás meglátszik a szalagokon dolgozók telje­sítményén is. Munkásainkat egyéni darabbérezés alapján fizetjük. Aki ügyes, hazavisz havonta öt-hatezer forintot. A gyakorlatlanabbak, a be­tanulok viszont jó, ha ezeröt­száz forintot keresnek ha­vonta. Az átlagkereset éppen ezért nálunk nem adhat reá­lis képet dolgozóink anyagi helyzetéről. — Üjszerű a szövetkezet életében a termelési koope­ráció. Tavaly három, az idén pedig már hat szövetkezettel létesítettek munkakapcsola­tot a szocialista export növe­lése érdekében. Milyenek a tapasztalataik? — A termelési kooperáció­nak köszönhetően a tavalyi négymillió helyett az idén ti­A világgazdaság hírei KÉTSZÁZNÉGY ÜJ KGST-SZABVÁNY Siófokon tartották a KGST Szabványügyi Együttműködé­si Állandó Bizottság 52. ülé­sét, amelyen a tagországok: Bulgária. Csehszlovákia, Ku­ba, Lengyelország, Magyar- ország, Mongólia, az NDK, Románia, a Szovjetunió és Vietnam delegációja vett részt. A tanácskozáson — amelynek hazánk másodszor adott otthont — megvitattak számos dokumentumot töb­bek között a KGST Szab­ványügyi Intézet 1983—84 évi munkatervét és a bi­zottság munkaszervezeteinek tevékenységéről szóló beszá. mólókat, valamint újabb két­száznégy szabványt fogadtak el. Az állandó bizottság jelen­tős szerepet tölt be a KGST- tagországok műszaki-gazda­sági együttműködésében, el­sősorban a gyártásszakosítás és kooperáció kiszélesítésé. bon, aminek egyik fontos eszköze a szabványosítás és egységesítés. Eredményes te­vékenységét fémjelzi az is, hogy fennállása alatt a szak­emberek több ezer szabvá­nyosítási javaslatot terjesz­tettek elő. Jelenleg három- ezer-hatszáznegyvenegy — nagy 1 részben fogyasztási cikkekre és termelési eszkö­zökre vonatkozó — KGST- szabvánv van érvénvben. A most jóváhagyott kétszáz- négy új KGST-szabvánvbó! harmincat magyar szakem­berek dolgoztak ki. SZOVJET MEGRENDELÉSEK EGY OSZTRÁK HAJÓGYÁRNAK Korneuburgban két luxus­kivitelű személyszállító fo­lyami hajót bocsátottak víz­re a múlt héten. A hajó­kat szovjet megrendelésre építették. Ezek a 91 méter hosszú és 15 méter széles hajók a Káma folyón fog­nak közlekedni. Egy-egy ha­jó 71 kabinjában 180 utas­nak van hely. A szovjet ren­delés a teljes foglalkoztatott. ságot biztosította a komeu- burgi hajógyárban. Ezt az üzemben nagyra értékelik, mivel a szovjet rendelés hi- ján már hónapok óta zárva tarthatnának, mert az oszt­rák folyamközlekedési vál­lalat, a DDSG, lemondott két korábbi rendelést. Nagy vihart kavart a na­pokban az osztrák hajóépí­tő iparban, hogy az osztrák hadsereg a nyugatnémet konkurrenciának engedett át egy nagyobb rendelést. A Bundeswehr tíz különleges hajó építésére írt ki ver­senytárgyalást, az osztrák ipar azonban elesett a nagy lehetőségtől, mivel csak mintegy 4 millió schillinggel drágábban tudta volna szál­lítani a vízi járműveket, mint az NSZK-béli konkur- rencia. NÉGYSZERESÉRE NÖ A KÍNAI SÖRTERMELÉS Kínában 1985-re kétmil­liárd liter sör termelését tűzték célul, négyszer any- nyit, mint 1980-ban. Egészen az utóbbi időkig a kínaiak nemigen kedvelték a sört. s a termelés is alacsony szin­tű volt. Pekingben például az 1950-es években mindösz. sze évi 0 ezer litert állítot­tak elő, ma viszont már 200-szor ennyit isznak meg a város lakói. ACÉLIPARI IRÁNYÁRAK AZ EGK-BAN A brüsszeli bizottság irányárakat állapított meg a közösségen belüli acélügyle­tekre. hogy véget vessen a termelők árengedményeinek. A javasolt árakat, amelyek általában kevéssé különböz­nek az acélipari cégek hiva­talos listaáraitól, a január 1. utáni megrendeléseknél kell érvényesíteni. A cél, hogy megszüntessék a néhány ter­melő által nemrégiben fel­kínált. esetenként 20 százalé­kos mértékű árenged­ményt. A bizottság az első negyedév végén felülvizsgál­ja az irányárakat és a piaci változásoknak megfelelően kiigazítja őket. expertra zenkétmilTió forint értékű szocialista exportot realizál­tunk ez ideig. Az év végéig várhatóan öt százalékkal túl is teljesítjük szocialista ex­portelőirányzatunkat. Az idén a tavalyitól hatékonyabban működött bedolgozói hálóza­tunk is — termelési felada­taink megoldásában többen vettek részt, s jobb munkát végeztek, mint az előző év­ben. Évek óta készülünk a költözködésre. Az esztendők során bebizonyosodott: ki­nőttük már a jelenlegi telep­helyet, s az új helyen több s jobb munkára leszünk ké­pesek. A tervekből 1983. jú­niusára valóság lesz, akkor már a vasipari vállalattól megvásárolt, s átalakított új telephelyen dolgozunk. Ez a beruházás hatmillió forintjá­ba került szövetkezetünknek, ám úgy véljük, legkésőbb 4 év múlva meghozza hasznát a saját erőből megvalósított beruházás. Ott a jelenlegi drága, olajtüzelés helyett, széntüzelésű központi fűtést alkalmazunk. Megoldódhat másik nagy gondunk is-: az anyagvizsgálás. A nem meg­felelő anyagminőség évente négy-ötszázezer forint kárt okozott szövetkezetünknek. Az új épületben már helyet kap a korszerű anyagvizsgá­ló berendezés, s ezenkívül lehetőségünk lesz a szabá­szat kapacitásának növelésé­re is. —dévald— Felavatták az új miskolci malmot Villamos energia terven felöl A Gagarin Hőerőmű hétfőn reggel teljesítette az idei év­re előírt, minden korábbinál magasabb villamosenergia- termelési tervét. Év elejétől mostanáig összesen 4,4 milli­árd kilowattóra villamos energiát szolgáltattak az or­szágos hálózatnak. A Gagarin Hőerőmű 44 százalékát adja a szénből termelt hazai vil­lamos energiának, ráadásul a legolcsóbb visontai lignit fel­használásával. Termékváltás a hengersoron Megújuló gépmatuzsáiem Lassan már iskolás korú gyerekek is tudnak példát mondani a gyakran használt kifejezésre: termékváltás. El­avult fazonú ruhák helyett divatosat gyártanak a ruha­gyárak, új gyógyszerekkel je­lentkezik a gyógyszeripar ... és még sorolhatnánk sokáig. Arra viszont napjainkban ritkán adódik példa, hogy kohászok felől érkezzen hír; új termékkel jelentkeznek a piacokon. Két alapvető oka volt ennek: világviszonylat­ban visszaesett a kohászati termékek iránti igény és sokkal nehezebb váltani eb­ben az iparágban, mint a kevésbé költséges árukat elő­állító területeken. A Lenin Kohászati Művek durvahengerműjében a ki- lencvenesztendős gerendaso­ron olyan szelvényt sikerült gyártani, ami a gépmatuzsá­lem megújulását jelentheti a jövőben. Az energiagazdál­kodás szigora és az eocén- program megvalósításának előrehaladása teremtette meg az igényt, hogy olyan vályús biztosítókra van szükség, az új, mélyebb bányákban, me­lyek jóval többet kibírnak, mint a korábban használt bányatámok. Tatabányai szakemberek keresték meg a diósgyőri hengerészeket és így született meg Gerván Já­nos üregező mérnök tervei alapján az új szelvény, ami­nek súlya méterenként 33 kilogramm, a méterenként 25 kilogramm súlyú bányatám- mal szemben. November 23- án jött le a gerendasorról az első tétel az új szelvényből és 31 tonna termék már Ta­tabányán várja, hogy alá­vessék a kísérleti próbáknak. Nem ez volt az első olyan terméke a hengersornak, ami reményekre adott lehe­tőséget. Még az 1981-es ta­vaszi BNV-n nagydíjat nyert az ugyancsak itt gyártott vá­lyús tömbsín, amit a Buda­pesti Közlekedési Vállalat vásárol azóta is, hogy a ko­rábban használt, úgynevezett főnix síneket cserélje ki a fővárosi villamosok alatt Miskolcról egyelőre még nem érkezeit ilyen megrendelés, de az LKM-ben reményked­nek benne, hogy városunk utcáin is korszerűbb síneken közlekedhetnek majd a villa­mosok. A kilencvenéves gerenda­sor gazdaságosabb kihaszná­lását jelenti az is, hogy az eddig itt gyártott 290 milli­méter átmérőjű tárcsadoron­gokat, amikből kovácsolással vasúti abroncsokat készítet­tek, a jövőben már a blokk­soron fogják gyártani. Ezzel lehetőség nyílik nagyobb mé­retű fazonáruk előállítására, a koracélok, I-tartók, és U- tartók termelésének fokozá­sára, amikre van igény a pi­acokon. Ezek a váltások nagy fi­gyelmet, szakmai pontosságot, koncentrációt igényeltek a hengerészektől, amit sikere­sen oldottak meg. A gyáregységhez tartozó középhengerműben is igye­keztek igazodni a megválto­zott körülményekhez. Átvet­ték a nemesacél-hengerműtől a 90 milliméteres négyzetbu­ga gyártását. Ezt a terméket legnagyobb részben a Csepe­li Csőgyár vásárolja, és a piac megőrzése érdekében a középhengermű lesz az elő­állító. A nemesacél-henger­műben így kapacitás szaba­dult fel más fazonáruk gyár­tására. Hosszú kísérletező időszak végét zárhatták egy új hő­álló acél hengerlésével is. A blokksoron és bugasoron nem kis nehézségek után si­került több adagot legyártani ebből a termékből is, aminek legnagyobb része az épülő paksi atomerőműbe került. Ezzel jelentős importmegta­karítást értek már eddig is el, amit a jövőben fokozni szeretnének, hiszen az új, magas ötvözésű, nagyon jó minőségű hengerelt acéláru­ra a népgazdaság számos te­rületén van szükség. Öreg hengersor történetéről emlékeztek meg idős henge­részek, amikor a gerendasor kilencven esztendejét idézték fel. Szó esett a jövőről is, ami várhatóan meghozza en­nek az új terméknek gyár­tására is képes berendezés felújítását. 1964-ben két tár­sa, a blokksor és bugasor esett át az újjászületésen és remélhetőleg — ha kis lépé­sekkel is —, elérik a geren­dasornál is ugyanezt. A hen­gerészek éveken át a meny- nyiség bűvöletében éltek és ma már tudják, a jövőben csak a minőség fokozásával maradhat meg ez a nagy tradíciókkal rendelkező szak­ma. A méretpontosság és az anyagtakarékosság javítása, a termékbővítés, ma már kiál­tó követelmény. Ehhez már nem megfelelő a jelenlegi hengersor és a jövőben kis- gépesítéssel, manipulátorok,' fordító berendezések beépí­tésével javítani kell a mun­kásember körülményein is. Ha ez meglesz, akkor foly­tatódhat az a megújulás, ami most elindult a diósgyőri hengerműben. Sz. U (Folytatás az 1. oldalról) miniszterhelyettest, Lcnárt Lajost, a Gabona Tröszt ve­zérigazgatóját, dr. Havasi Bé­lát, a Borsod megyei Pártbi­zottság titkárát, dr. Kovács Lászlót, a Miskolc városi Pártbizottság titkárát, Fejes Lászlót, a megyei tanács el­nökhelyettesét. Ezt követően Illovai István, a Borsod me­gyei Gabonaforgalmi és Ma­lomipari Vállalat igazgatója mondott ünnepi beszédet. — A megye élelmiszeripa­rában jelentős helyet foglal el a Borsod megyei Gabonafor­galmi és Malomipari Válla­lat. Azzal, hogy biztosítja a folyamatos, jó minőségű ke- nyéralapanyag-ellátást, meg­határozó szerepet tölt be az ágazatban. A megyében mű­ködő kilenc, és a most át­adásra kerülő új malom tel­jes egészében lehetővé teszi Borsod önellátását Az új malom jelentőségét aláhúzza az a tény is, hogy Miskolc lisztszükségletének 95 száza­lékát, míg a megye lisztigé­nyének több mint 22 száza­lékát a Miskolci Malom fe­dezi háromműszakos folya­matos termeléssel. Az igazgató beszélt arról, hogy a beruházás során mint­egy hetven tervező, kivitele­ző, gyártó vállalattal, intéz­ménnyel és hatósággal kiel­lett együttműködni a létesít­mény határidőre történő megvalósítása érdekében. Si­keres volt a beruházás abból a szempontból is, hogy az előirányzott 244 millió forint beruházási költséget, az idő­közben bekövetkezett árvál­tozások ellenére sem lépték túl, sőt néhány milliós meg­takarítást értek eL — A malom műszaki-tech­nikai színvonala országos méretekben, de Közép-Euró- pában is a legkorszerűbbek közé tartozik — mondotta az igazgató. — Az alapgépek döntően magyar gyártmá­nyúak, s ez tovább öregbíti a hazai malomipar hírnevét. Az üzem magas műszaki szín­vonalát példázza a mikro­processzorosvezérlés, amely a technológiai berendezések fo­lyamatirányítását végzi, ugyanakkor minimumra csök­kenti a műszaki meghibáso­dások lehetőségét. Az ünnepi beszéd után dr. Kovács Imre miniszterhelyet­tes méltatta az új malom el­A miniszterhelyettes felavatja a létesítményt A központi vezérlőterem, bmen irányítják a techno fog iái Myi tokát. készültének jelentőségét. Mint mondotta: nem csupán a belső ellátást segíti, hanem az ágazat exportárualapjá­nak növeléséhez is hozzájá­rul, ami döntő fontosságú a mai gazdasági helyzetben. Bár kissé elhúzódott a léte­sítmény megvalósítása, de vé­gül is korszerű feldolgozó kapacitással gyarapodott élel­miszer-gazdaságunk. Mind a malom, mind pedig a mellet­te levő húszezer tonnás ga­bonasiló építészetileg eszté­tikus, jól illeszkedik a vá­rosképbe. Végezetül a mi­niszterhelyettes megköszönte a beruházás megvalósításá­ban közreműködő vállalatok, kollektívák munkáját, s sok sikert kívánt ax üzemeltetőfcr­nek. Az ünnepség további részé­ben kitüntetéseket adtak át. Kiváló Munkáért miniszteri kitüntetést kapott Kiss Tibor főmolnár és Sztojkó László, a Mezőgazdasági Beruházó és Tervező Vállalat dolgozója. Többen részesültek miniszte­ri elismerésben és jutalom­ban. Az ünnepség után dr. Ko­vács Imre miniszterhelyettes az üzemavatás jelképéként elvágta a malom bejáratánál levő nemzetiszínű szalagot; majd a vendégek megtekin­tették a létesítmény termelő- egységeit. lova*;—fojtán

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom