Észak-Magyarország, 1982. december (38. évfolyam, 282-306. szám)

1982-12-18 / 297. szám

1982. december 18., szombat ESZAK-MAGYARORSZAG 3 illas ­E lőrehaladásunk mér­tekét csak a piaci igé­nyek jobb kielégítését biztosító, a műszaki fejlődés tendenciáinak megtelelö, a külgazdasági hatásokhoz gyorsan és rugalmasan alkal­mazkodó vállalati magatar­tás határozza meg. Vala­mennyi erőforrásunk között a legnagyobb tartalék az em­beri munka javításában, az alkotó kezdeményezés kibon­takoztatásában rejlik. S ez­zel elérkeztünk egy igen fon­tos témához, nevezetesen az ■újítók, s az újítások helyze­tiének vizsgálatához. A Me­zőkövesdi városi-járási Párt­végrehajtóbizottság éppen a , közelmúltban összegezte az ) újítások hasznosításának he- I lyi tapasztalatait. Ezúttal két ! ipari üzem, az Au(óvillamos- : sági Felszerelések .Gyára me­zőkövesdi gyáregységének, valamint a Kismotor- és Gépgyár 3. számú mezőkö­vesdi gyárának gazdasági ve- | zetöje adott számot arról, ]. hogyan hasznosítják az elbí- ! rált, illetve az elfogadott újí- , tásokat. j A testület elé terjesztett tájékoztató említést tett ró­la, hogy az Autóvill-gyár- egységben az utóbbi néhány év során dinamikusan emel- . kedett a termelés: a megva­lósított nagyarányú fejleszté­sek. licencvásárlás, s a ter­mékszerkezet korszerűsítése nyomán, erőteljesen fejlő­dött a műszaki kultúra, sta­bil, szakmailag jól felkészült műszaki és szakmunkásgár­da alakult ki. Az utóbbi há­rom .esztendőben 70 újítást dolgoztak ki a gyáregység­ben. Ezt az Autóvill vezetői : is kevésnek tartják, mert a dolgozók számához képest nagyobb kezdeményezésre nyílna, lehetőség. Ebben a termelőegységben (valószínű, hogy másutt is) főként 1980-ban és 1981-ben még sok panasz hangzott et az újítások hosszú átfutási í idejére, valamint arra,’ hogy : a díjazás mértéke nem volt j arányban a végzett munká­val. A gyáregység vezetői fölfigyeltek erre a nemkívá­natos jelenségre, s megvizs­gálták. milyen okok játsza­nak közre az újítási kedv lanyhulásában, továbbá ab­ban, hogy túlságosan elhú­zódik egy-egy újítás beveze­tése. Az újítás tehát a figyelem középpontjába került. A múlt i évben sorra került ifjúsági I parlamenten már kiemelt té- í maként esett szó az újítómoz- j galomról és benne az ifjúság szerepéről. De talán termé­szetesnek is tűnt mindez, hi­szen a gyáregység dolgozói­nak csaknem a fele a fiata­lok korosztályába tartozik. Hogy valami elkezdődött, ar­ra az. is bizonyíték, hogy ez év elején a gyáregység fő­mérnöke számolt be a párt­vezetőségnek az Autóvill újí­tómozgalmáról, majd iánké­tól tartottak az érintett dol­gozók bevonásával. A jogos bírálatok mellett számos, az újítómozgalmat előrevivő ja­vaslat is elhangzott. Ezek között említendő az a felve­tés, amely az eszmei díj al­só határának felemelését, s a kalkulációs díjkulcsok mó­dosítását. tartotta szükséges­nek. Az észrevételek, felve­tések nyomán az újítók ér­zékelhető bátorítást kaptak kezdeményezőképességük ki­bontakoztatásához. Örvendetes, hogy az újí­tással való fokozottabb törő­dés eredményeként a gyár­egységbei) ma már elköny­velhetnek bizonyos kezdeti si­kereket. Ilyen eredmény, hogy a minimális eszmei díj ösz- szeget 500 forintra emelték, s ettől az évtől — a dolgo­zók javaslatára *— a kalku­lációs díjkúlcsot is megvál­toztatták, s valamelyest csök­kent az újítás * elbírálására, illetve hasznosítására fordí­tott idő. Amikor az újításokról esik sz.ó, nem hagyható figyelmen kívül az Autóvill sajátos helyzete. Ennek lényege, hogy a gyáregység egyrészt szüle, ugyanakkor stabil gyárt- mányszerkezettel rendelke­zik. Mi a helyzet a Kismotor- és Gépgyár 3. számú ygyárá- ban? Itt is — sok más termelőegységhez hasonlóan — évenként újítási feladat- tervet dolgoznak ki. amely magába foglalja az összes, újítások által megoldható üzemi feladatokat. A dolgo­zók javaslataival kiegészített tervet azután vállalati szin­ten összesítik, amely végül is komplex tervként kerül a munkahelyekre. így' lehető­ség nyílik arra, hogy példá­ul valamelyik mezőkövesdi újító a vállalat más gyárai­ban meglévő problémát old­jon meg javaslatával. A Kismotorban az utóbbi időben rendszeressé vált, hogy bizonyos újításokat ma­gas újítási díjkulccsal szá­molják el, illetve magas esz­mei díjjal honorálják. Ez kü­lönösen az energiatakarékos­sággal és a munkavédelem­mel kapcsolatos újításokra vonatkozik. Az újítási ked­vet igyekeznek a gyárban fo­kozni oly módon is, hogy a normaóra-megtakarítást eredményező újítások után, a kalkulált megtakarításon fe­lüli, úgynevezett normaóra­jutalmat is fizetnek: ennek mértékét az újítási szabály­zat rögzíti. Meglepő volt hallani, hogy bár a gyár vezetése nagy erőfeszítéseket tesz az érde­keltség fokozásáért, az újítá­si kedv nem növekszik a kí­vánt mértékben. Egyes idő­szakokban csökkenés, illetve egy helyben topogás tapasz­talható. A gyárban különben az újítók az összdolgozóknak csak egy viszonylag szűk ré­tegéből kerülnek ki. ők ké­szítik az újításoknak mint­egy nyolcvan százalékát. Az újítási kedv alakulásá­ban közrejátszik az az ob­jektív helyzet, hogy a gyár termékeinek többségét ko­rábban más gyárak készítet­ték. és az ottani dolgozók már !sok ötlettel korszerűsí­tették a 'gyártási eljárást, lgv a kövesdieknek lényege­sen nehezebb a legcsekélyebb korszerűsítést is megvalósí­tani. Előfordul, hogy egy-egy újítás bevezetése objektív okok miatt húzódik el, ám az érintettek és y környeze­tük jogosan bosszankodik a hosszú átfutási idő miatt. Hogyan is állnak a gyár­ban az újítások bevezetésé­vel? Tulajdonképpen az újí­tások zöme — mintegy 80 százaléka minden különösebb zökkenő nélkül bevezethető — hangzott a válasz. Ezek főleg technológiai jellegűek, de ide sorolhatók a munka- körülményeket javító újítá­sok is. Viszont az elfogadott újí­tások 20 százalékának a be­vezetése nehézségbe ütközik. A két gyár újítómpzgalmá- nak a helyzetét vizsgálva, a testület arra a megállapítás­ra jutott, hogy mindkét kö­vesd i gyár gazdasági, párt­ós társadalmi vezetésé foko­zódó figyelmet szentel az ú j í tás ok has znos í tasá nak. Azokban a szép munkasike­rekben, amelyeket a gyors ütemű fejlődés során a gaz­dálkodásban elértek, részük van az újítóknak, az általuk .kidolgozott ötletek, korszerű­sítések megvalósításának. ß kimutatható eredmé­nyek elismerése mel­lett, további intézke­dések szükségességét is hang­súlyozta a végrehajtó bizott­ság. így például felhívta a figyelmet, hogy kellő erköl­csi és anyagi elismerésben kell részesíteni azokat az újí­tókat, akik ötleteikkel ered­ményeset! járulnak hozzá a gazdálkodás javításához, és azokat a szakembereket, mű­szakiakat is. akik aktívan köz­reműködnek az újítások kidol­gozásában, hasznosításában. A jövőben jobban kell ösztönöz­ni a munkakörülmények ja­vítását és a biztonságos mun­kavégzést szolgáló újítások ki­dolgozását, s nem utolsósor­ban törekednünk kell az ötlet­től a megvalósításig terjedő idő további csökkentésére. Mert a bevezetésben olykor fellelhető bizonytalanság, a megvalósítás során tapasztal­ható huzavona igen nagy ke­rékkötője az újítómozgalom terebélyesedésének. fékezi a vállalkozó szellemű, az újra, a többre' törekvő emberek alkotókedvét. Lovas Lajos Ismerkedés a szakmával A Miskolci Pamutfonodóbnn három éven át tanulják a szakmunkástanulók a fonás mesterségét. Ké­pünkén' egy csoport elsős és harmadéves ifjúmunkás látható, oktatójuké-■!, Szabó Sándornéval, a gépsornál. Fotó: Szabados György r "I resti gazdaságok Egy megyei aktívaértekezlet tapasztalataiból A kiútkeresés változatos pa­lettáján található a hegyvi­déki gyenge hatéjronyságú tsz-eknek az a törekvése is, hogy „rontott" erdeik gyenge minőségű „termését”, kis fű­részüzemekben igyekeznek hasznos, jól értékesíthető áruvá feldolgozni. A kép a perkupái tsz szögligeti fafel­dolgozó-üzemében készült, ahol már ötmillió forintos termelési értéket állítanak elő. (Fotó: F. L.) „Megyénkben az alacsony hatékonyságú és jövedelem­szintű mezőgazdasági nagyüzemek szerepét, jelentőségét bizonyítja, hogy 176 ezer hektáron, a földterület 46 szá­zalékán gazdálkodnak, a megye mezőgazdasági termelé­sének 42—45 százalékát állítják elő." i Nem véletlen, hagy ta­nácskozások, különböző fó- , rumok egész sora loglalko- ' zik a gyeng^ adottságú, az J alacsony hatékonyságú gaz- i daságok helyzetével, s igyek- | szik — az állami tárnoga- i láson túl is — módszerek- 1 kel, tapasztalatcserékkel, i gondolatébresztő, cselekvés- i re ösztönző, lehetőségeket ! feltáró vitákkal segíteni ki- i útkeresésüket. Legutóbb, j december 10-én. a cselek- i vésben legérdekeltebbek- 1 nek, az alacsony hatékony- , ságú üzemek párt- és gaz- [ dasági vezetőinek részvé- i telével, a me'gyei pártbi­zottságon rendezett aktíva- i értekezlet foglalkozott be- [ hatóan, elemzően e kérdés- i sei. E fórumon a megyei 1 pártbizottság 1982. augusz- , tus 2-i ülésén elfogadott, i az alacsony hatékonyságú | mezőgazdasági üzemek fel- i adatait összegező határo­zatot, a már megkezdett i végrehajtás ' tapasztalatait, 1 a kibontakozás útját is- ! mertették és vitatták meg. i Ezúttal a határozatokból adódó feladatokat ismerte- i tő vitaindító, majd a vita 1 néhány részletének tükré- i ben térünk vissza az aktí- ' vaértekezlet tapasztalatai- J ra, a sok közül csak né- i hányra. I ' * 1 Az egyik legfontosabb , tényezőről, a vezetés, a i kádermunka kérdéséről j többek között a következő- i két hangsúlyozta a megyei 1 pártvezetés véleményét tük- i röző vitaindító: i , — ■ Tapasztalatok bizo- 1 nyitják, hogy a szükségle- , töknek megfelelő, jól kep- I zett szakembergárda meg- i határozza a termelés haté- | konyságát, vredmenyessé- i gét... Az eredményes gaz. | dálkodás nem választható i el a jó szakmai vezetéstől, 1 a helyes következetes ká- , derpolitika érv ényesítésé- i töl. A szövetkezetek első \ számú és középszintű veze. i tőinek jelentős része alkal- J más az újszerű követelmé- i nyékből rájuk háruló fel- 1 adatok megoldására. Azon- i ban vannak olyan szövet- • kezeli vezetők, akik vem [ tudják felvenni a kellő for. i dulatszámot. nem tudnak J alkalmazkodni, igazodni a i változó követelményekhez, 1 igényekhez. i A vitában a kövelkező­! két mondta el Cinke László, a szerencsi Lenin Tsz párt- titkára: A gyenge, széteső vezetés miatt öt éven át gazdálkodott rendkívül gyengén, súlyos veszteség­gel termelőszövetkezetük. 1980-ban az összes veszte­ség meghaladta a 71 mil­lió forintot (!) Teljes ve­zetésváltásra került sor: új, fiatal szakemberek kerül­tek a gazdaságba. A hoz­záértés, a bátor, kockáza­tokat iá vállaló tenniaka- rás, az erőfeszítések, a megváltoztatott termelési szerkezet, a melléküzem- ágak fejlesztése azt ered­ményezte, hogy 1981-ben már 7,3 millió forintos nyereséggel zárták a gaz­dálkodást, s az idén ennek mintegy dupláját várják. A nagy fejlődés ellenére helyzetük még koránt sem rózsás, súlyos az „örökölt’’ teher, .hiszen több, mint 42 millió forintot kell „kigaz- dálkodniok”, de úgy érté­kelik, hogy érdemes szívó­san, tovább munjválkodni- ok, nincsenek magukra ha­gyatva, s vannak még mo­bilizálható tartalékaik. Tóth András, a krasz- nokvajdai. Bástya.. Tsz párt­titkára a kiútkeresés ha­sonló példájáról szólhatott. Gazdaságukban az 1970. évi egyesülésektől kezdve nem volt nyereséges zár­számadás. Az 1978-as évet a lassan megvalósuló, s eredményeit is lassan hozó modellprogram, a 80 mil­liós segítség ellenére is 8 milliós veszteséggel zár­ták. 1979-ben új. ütőképes szakvezetés került a tsz élére. 1979-ben már közel 0.8 milliós, 1980-ban 7, májd 1981-ben 7,3 milliós nyereséget értek el. Ma már 14 felsőfokú és 35 kö­zépfokú képzettséggel ren­delkező szakember s több. mint százv 30 éven aluli fiatal dolgozik a gazdaság­ban. * A termelési szerkezet he­lyes megválasztásának szükségességéről a követ- kezőket állapította meg a \ vitaindító: — Alapvető cél, hogy a jelenleg gyengén gazdál­kodó termelőszövetkezetek is igyekezzenek földjeik­ből a gazdaságosan kihoz­ható maximumot kihozni. Itt az adottságoknak meg- t felelő terméseredményeken 1 túl a hangsúlyt a gazdasá- | gosságra kell helyezni. Tu- > datában kell lennünk an- J nak, hogy mi. mibe kerül, i s a termelési szerkezetet cm- ' nek függvényében kell vál- i toztatni... A termelés 1 szerkezetében már régóta , hangoztatott koncepciókat ► kell teljesebbé tenni a ga- 1 bona. és húsprogram tel­jesítésére és a jövedelme­zőség fokozására... A már említett krasznok- vajdai Bástya Tsz-ben, a legmostohább adottságok között is nagyrészt a meg­változtatott termelési szer­kezet eredményezte, hogy búzából 900 hektáron 4.1 tonnás, s napraforgóból is a megyei átlagot elérő ter­mést értek él. és sikerült a növénytermesztésben 4 mil­liós nyereséget realizálni. A szerencsi Lenin Tsz-ben az előző évek rendkívül gyenge átlagai után — a 'Szerencsi Állami Gazdaság segítő együttműködésével is •— kukoricából meghárom­szorozott, 7.9 tonnás, búzá­ból 4.8 tonnás átlagot ta­karítottak be nyeresége­sen. Megáit Oktáv, a karcsai Dózsa Tsz elnöke elmond­ta. hogy az 1978-ig bezá­róan „termelődött” 82 mil­liós veszteség után a kiút érdekében a kockáztatás minden gondját vállalniok kellett. Átmenetileg — a súlyos vízkárok miatt is — még a növénytermesztést is „visszafogták” a veszteség- források csökkentése ér­dekében. Az alantevékenv- ség termelési értéke 80-ról mintegy 50 millió forintra csökkent, ,de miután kifej­lesztették az erős, nyere­séges ipari melléküzemága­kat, nyereségessé tették esész gazdálkodásukat, az alaptevékenység termelése az idén már ismét meGha- ladia a 80 millió forintot. Szabón György, a nagy- barcai Bánvölgye Tsz el­nöke is az eredményes ki­útkeresés több, náluk jól alkalmazott „eszközéről” szólt a vitában. A terme­lési szerkezetben és színvo­nalban történt változás „itt . azt eredményezte, hogy rendkívül mostoha körül­mények között (4 arany­koronás terület!) az idén búzából már 4,7, kukoricá­ból 5,7, burgonyából 27 tonnás termést értek el. A 3000 hektárnyi ősgvepet öt­ezer juh hasznosítja jól, nyereségesen. Szakosodtak a szarvasmarha-hizlalásra, s mindez azt eredményez­te, hogy az alaptevékeny­ség az idén már a 10 szá­zalékot közelítő nyereség­gel termel 60 milliós ter­melési értéket. * Az alacsony hatékonysá­gú tsz-ek gazdasági egven- súlyjavitásában igen jelen­tős szerepet játszó kiegé­szítő tevékenységről, an­nak fejlesztéséről esett ta­lán a legtöbb szó az aktí­vaértekezleten. így a kar­csai tsz kiútját alapozó kétszáz, helyben létesített és szervezés alatt álló 120 további ipari munkahelyé­ről, a Bodrogköz összesen ezer dolgozót foglalkozta­tó. a foglalkoztatás gond iá­it is megoldó, nyereséget termelő melléküzemágai­ról. a Bánvölsve Tsz 120 milliós kiegészítő tevé­kenységéről. De a kiúthoz segítő ..eszköztár” számos más módszerét. így a ház­tájival való szervezettebb együttműködést. a még csak kis részben kihasz­nált együttműködési, tár­sulási lehm őséCTpket is ref­lektorfénybe állította az aktívaértekezlet. (p. s.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom