Észak-Magyarország, 1982. december (38. évfolyam, 282-306. szám)
1982-12-18 / 297. szám
1982. december 18., szombat ESZAK-MAGYARORSZAG 3 illas E lőrehaladásunk mértekét csak a piaci igények jobb kielégítését biztosító, a műszaki fejlődés tendenciáinak megtelelö, a külgazdasági hatásokhoz gyorsan és rugalmasan alkalmazkodó vállalati magatartás határozza meg. Valamennyi erőforrásunk között a legnagyobb tartalék az emberi munka javításában, az alkotó kezdeményezés kibontakoztatásában rejlik. S ezzel elérkeztünk egy igen fontos témához, nevezetesen az ■újítók, s az újítások helyzetiének vizsgálatához. A Mezőkövesdi városi-járási Pártvégrehajtóbizottság éppen a , közelmúltban összegezte az ) újítások hasznosításának he- I lyi tapasztalatait. Ezúttal két ! ipari üzem, az Au(óvillamos- : sági Felszerelések .Gyára mezőkövesdi gyáregységének, valamint a Kismotor- és Gépgyár 3. számú mezőkövesdi gyárának gazdasági ve- | zetöje adott számot arról, ]. hogyan hasznosítják az elbí- ! rált, illetve az elfogadott újí- , tásokat. j A testület elé terjesztett tájékoztató említést tett róla, hogy az Autóvill-gyár- egységben az utóbbi néhány év során dinamikusan emel- . kedett a termelés: a megvalósított nagyarányú fejlesztések. licencvásárlás, s a termékszerkezet korszerűsítése nyomán, erőteljesen fejlődött a műszaki kultúra, stabil, szakmailag jól felkészült műszaki és szakmunkásgárda alakult ki. Az utóbbi három .esztendőben 70 újítást dolgoztak ki a gyáregységben. Ezt az Autóvill vezetői : is kevésnek tartják, mert a dolgozók számához képest nagyobb kezdeményezésre nyílna, lehetőség. Ebben a termelőegységben (valószínű, hogy másutt is) főként 1980-ban és 1981-ben még sok panasz hangzott et az újítások hosszú átfutási í idejére, valamint arra,’ hogy : a díjazás mértéke nem volt j arányban a végzett munkával. A gyáregység vezetői fölfigyeltek erre a nemkívánatos jelenségre, s megvizsgálták. milyen okok játszanak közre az újítási kedv lanyhulásában, továbbá abban, hogy túlságosan elhúzódik egy-egy újítás bevezetése. Az újítás tehát a figyelem középpontjába került. A múlt i évben sorra került ifjúsági I parlamenten már kiemelt té- í maként esett szó az újítómoz- j galomról és benne az ifjúság szerepéről. De talán természetesnek is tűnt mindez, hiszen a gyáregység dolgozóinak csaknem a fele a fiatalok korosztályába tartozik. Hogy valami elkezdődött, arra az. is bizonyíték, hogy ez év elején a gyáregység főmérnöke számolt be a pártvezetőségnek az Autóvill újítómozgalmáról, majd iánkétól tartottak az érintett dolgozók bevonásával. A jogos bírálatok mellett számos, az újítómozgalmat előrevivő javaslat is elhangzott. Ezek között említendő az a felvetés, amely az eszmei díj alsó határának felemelését, s a kalkulációs díjkulcsok módosítását. tartotta szükségesnek. Az észrevételek, felvetések nyomán az újítók érzékelhető bátorítást kaptak kezdeményezőképességük kibontakoztatásához. Örvendetes, hogy az újítással való fokozottabb törődés eredményeként a gyáregységbei) ma már elkönyvelhetnek bizonyos kezdeti sikereket. Ilyen eredmény, hogy a minimális eszmei díj ösz- szeget 500 forintra emelték, s ettől az évtől — a dolgozók javaslatára *— a kalkulációs díjkúlcsot is megváltoztatták, s valamelyest csökkent az újítás * elbírálására, illetve hasznosítására fordított idő. Amikor az újításokról esik sz.ó, nem hagyható figyelmen kívül az Autóvill sajátos helyzete. Ennek lényege, hogy a gyáregység egyrészt szüle, ugyanakkor stabil gyárt- mányszerkezettel rendelkezik. Mi a helyzet a Kismotor- és Gépgyár 3. számú ygyárá- ban? Itt is — sok más termelőegységhez hasonlóan — évenként újítási feladat- tervet dolgoznak ki. amely magába foglalja az összes, újítások által megoldható üzemi feladatokat. A dolgozók javaslataival kiegészített tervet azután vállalati szinten összesítik, amely végül is komplex tervként kerül a munkahelyekre. így' lehetőség nyílik arra, hogy például valamelyik mezőkövesdi újító a vállalat más gyáraiban meglévő problémát oldjon meg javaslatával. A Kismotorban az utóbbi időben rendszeressé vált, hogy bizonyos újításokat magas újítási díjkulccsal számolják el, illetve magas eszmei díjjal honorálják. Ez különösen az energiatakarékossággal és a munkavédelemmel kapcsolatos újításokra vonatkozik. Az újítási kedvet igyekeznek a gyárban fokozni oly módon is, hogy a normaóra-megtakarítást eredményező újítások után, a kalkulált megtakarításon felüli, úgynevezett normaórajutalmat is fizetnek: ennek mértékét az újítási szabályzat rögzíti. Meglepő volt hallani, hogy bár a gyár vezetése nagy erőfeszítéseket tesz az érdekeltség fokozásáért, az újítási kedv nem növekszik a kívánt mértékben. Egyes időszakokban csökkenés, illetve egy helyben topogás tapasztalható. A gyárban különben az újítók az összdolgozóknak csak egy viszonylag szűk rétegéből kerülnek ki. ők készítik az újításoknak mintegy nyolcvan százalékát. Az újítási kedv alakulásában közrejátszik az az objektív helyzet, hogy a gyár termékeinek többségét korábban más gyárak készítették. és az ottani dolgozók már !sok ötlettel korszerűsítették a 'gyártási eljárást, lgv a kövesdieknek lényegesen nehezebb a legcsekélyebb korszerűsítést is megvalósítani. Előfordul, hogy egy-egy újítás bevezetése objektív okok miatt húzódik el, ám az érintettek és y környezetük jogosan bosszankodik a hosszú átfutási idő miatt. Hogyan is állnak a gyárban az újítások bevezetésével? Tulajdonképpen az újítások zöme — mintegy 80 százaléka minden különösebb zökkenő nélkül bevezethető — hangzott a válasz. Ezek főleg technológiai jellegűek, de ide sorolhatók a munka- körülményeket javító újítások is. Viszont az elfogadott újítások 20 százalékának a bevezetése nehézségbe ütközik. A két gyár újítómpzgalmá- nak a helyzetét vizsgálva, a testület arra a megállapításra jutott, hogy mindkét kövesd i gyár gazdasági, pártós társadalmi vezetésé fokozódó figyelmet szentel az ú j í tás ok has znos í tasá nak. Azokban a szép munkasikerekben, amelyeket a gyors ütemű fejlődés során a gazdálkodásban elértek, részük van az újítóknak, az általuk .kidolgozott ötletek, korszerűsítések megvalósításának. ß kimutatható eredmények elismerése mellett, további intézkedések szükségességét is hangsúlyozta a végrehajtó bizottság. így például felhívta a figyelmet, hogy kellő erkölcsi és anyagi elismerésben kell részesíteni azokat az újítókat, akik ötleteikkel eredményeset! járulnak hozzá a gazdálkodás javításához, és azokat a szakembereket, műszakiakat is. akik aktívan közreműködnek az újítások kidolgozásában, hasznosításában. A jövőben jobban kell ösztönözni a munkakörülmények javítását és a biztonságos munkavégzést szolgáló újítások kidolgozását, s nem utolsósorban törekednünk kell az ötlettől a megvalósításig terjedő idő további csökkentésére. Mert a bevezetésben olykor fellelhető bizonytalanság, a megvalósítás során tapasztalható huzavona igen nagy kerékkötője az újítómozgalom terebélyesedésének. fékezi a vállalkozó szellemű, az újra, a többre' törekvő emberek alkotókedvét. Lovas Lajos Ismerkedés a szakmával A Miskolci Pamutfonodóbnn három éven át tanulják a szakmunkástanulók a fonás mesterségét. Képünkén' egy csoport elsős és harmadéves ifjúmunkás látható, oktatójuké-■!, Szabó Sándornéval, a gépsornál. Fotó: Szabados György r "I resti gazdaságok Egy megyei aktívaértekezlet tapasztalataiból A kiútkeresés változatos palettáján található a hegyvidéki gyenge hatéjronyságú tsz-eknek az a törekvése is, hogy „rontott" erdeik gyenge minőségű „termését”, kis fűrészüzemekben igyekeznek hasznos, jól értékesíthető áruvá feldolgozni. A kép a perkupái tsz szögligeti fafeldolgozó-üzemében készült, ahol már ötmillió forintos termelési értéket állítanak elő. (Fotó: F. L.) „Megyénkben az alacsony hatékonyságú és jövedelemszintű mezőgazdasági nagyüzemek szerepét, jelentőségét bizonyítja, hogy 176 ezer hektáron, a földterület 46 százalékán gazdálkodnak, a megye mezőgazdasági termelésének 42—45 százalékát állítják elő." i Nem véletlen, hagy tanácskozások, különböző fó- , rumok egész sora loglalko- ' zik a gyeng^ adottságú, az J alacsony hatékonyságú gaz- i daságok helyzetével, s igyek- | szik — az állami tárnoga- i láson túl is — módszerek- 1 kel, tapasztalatcserékkel, i gondolatébresztő, cselekvés- i re ösztönző, lehetőségeket ! feltáró vitákkal segíteni ki- i útkeresésüket. Legutóbb, j december 10-én. a cselek- i vésben legérdekeltebbek- 1 nek, az alacsony hatékony- , ságú üzemek párt- és gaz- [ dasági vezetőinek részvé- i telével, a me'gyei pártbizottságon rendezett aktíva- i értekezlet foglalkozott be- [ hatóan, elemzően e kérdés- i sei. E fórumon a megyei 1 pártbizottság 1982. augusz- , tus 2-i ülésén elfogadott, i az alacsony hatékonyságú | mezőgazdasági üzemek fel- i adatait összegező határozatot, a már megkezdett i végrehajtás ' tapasztalatait, 1 a kibontakozás útját is- ! mertették és vitatták meg. i Ezúttal a határozatokból adódó feladatokat ismerte- i tő vitaindító, majd a vita 1 néhány részletének tükré- i ben térünk vissza az aktí- ' vaértekezlet tapasztalatai- J ra, a sok közül csak né- i hányra. I ' * 1 Az egyik legfontosabb , tényezőről, a vezetés, a i kádermunka kérdéséről j többek között a következő- i két hangsúlyozta a megyei 1 pártvezetés véleményét tük- i röző vitaindító: i , — ■ Tapasztalatok bizo- 1 nyitják, hogy a szükségle- , töknek megfelelő, jól kep- I zett szakembergárda meg- i határozza a termelés haté- | konyságát, vredmenyessé- i gét... Az eredményes gaz. | dálkodás nem választható i el a jó szakmai vezetéstől, 1 a helyes következetes ká- , derpolitika érv ényesítésé- i töl. A szövetkezetek első \ számú és középszintű veze. i tőinek jelentős része alkal- J más az újszerű követelmé- i nyékből rájuk háruló fel- 1 adatok megoldására. Azon- i ban vannak olyan szövet- • kezeli vezetők, akik vem [ tudják felvenni a kellő for. i dulatszámot. nem tudnak J alkalmazkodni, igazodni a i változó követelményekhez, 1 igényekhez. i A vitában a kövelkező! két mondta el Cinke László, a szerencsi Lenin Tsz párt- titkára: A gyenge, széteső vezetés miatt öt éven át gazdálkodott rendkívül gyengén, súlyos veszteséggel termelőszövetkezetük. 1980-ban az összes veszteség meghaladta a 71 millió forintot (!) Teljes vezetésváltásra került sor: új, fiatal szakemberek kerültek a gazdaságba. A hozzáértés, a bátor, kockázatokat iá vállaló tenniaka- rás, az erőfeszítések, a megváltoztatott termelési szerkezet, a melléküzem- ágak fejlesztése azt eredményezte, hogy 1981-ben már 7,3 millió forintos nyereséggel zárták a gazdálkodást, s az idén ennek mintegy dupláját várják. A nagy fejlődés ellenére helyzetük még koránt sem rózsás, súlyos az „örökölt’’ teher, .hiszen több, mint 42 millió forintot kell „kigaz- dálkodniok”, de úgy értékelik, hogy érdemes szívósan, tovább munjválkodni- ok, nincsenek magukra hagyatva, s vannak még mobilizálható tartalékaik. Tóth András, a krasz- nokvajdai. Bástya.. Tsz párttitkára a kiútkeresés hasonló példájáról szólhatott. Gazdaságukban az 1970. évi egyesülésektől kezdve nem volt nyereséges zárszámadás. Az 1978-as évet a lassan megvalósuló, s eredményeit is lassan hozó modellprogram, a 80 milliós segítség ellenére is 8 milliós veszteséggel zárták. 1979-ben új. ütőképes szakvezetés került a tsz élére. 1979-ben már közel 0.8 milliós, 1980-ban 7, májd 1981-ben 7,3 milliós nyereséget értek el. Ma már 14 felsőfokú és 35 középfokú képzettséggel rendelkező szakember s több. mint százv 30 éven aluli fiatal dolgozik a gazdaságban. * A termelési szerkezet helyes megválasztásának szükségességéről a követ- kezőket állapította meg a \ vitaindító: — Alapvető cél, hogy a jelenleg gyengén gazdálkodó termelőszövetkezetek is igyekezzenek földjeikből a gazdaságosan kihozható maximumot kihozni. Itt az adottságoknak meg- t felelő terméseredményeken 1 túl a hangsúlyt a gazdasá- | gosságra kell helyezni. Tu- > datában kell lennünk an- J nak, hogy mi. mibe kerül, i s a termelési szerkezetet cm- ' nek függvényében kell vál- i toztatni... A termelés 1 szerkezetében már régóta , hangoztatott koncepciókat ► kell teljesebbé tenni a ga- 1 bona. és húsprogram teljesítésére és a jövedelmezőség fokozására... A már említett krasznok- vajdai Bástya Tsz-ben, a legmostohább adottságok között is nagyrészt a megváltoztatott termelési szerkezet eredményezte, hogy búzából 900 hektáron 4.1 tonnás, s napraforgóból is a megyei átlagot elérő termést értek él. és sikerült a növénytermesztésben 4 milliós nyereséget realizálni. A szerencsi Lenin Tsz-ben az előző évek rendkívül gyenge átlagai után — a 'Szerencsi Állami Gazdaság segítő együttműködésével is •— kukoricából megháromszorozott, 7.9 tonnás, búzából 4.8 tonnás átlagot takarítottak be nyereségesen. Megáit Oktáv, a karcsai Dózsa Tsz elnöke elmondta. hogy az 1978-ig bezáróan „termelődött” 82 milliós veszteség után a kiút érdekében a kockáztatás minden gondját vállalniok kellett. Átmenetileg — a súlyos vízkárok miatt is — még a növénytermesztést is „visszafogták” a veszteség- források csökkentése érdekében. Az alantevékenv- ség termelési értéke 80-ról mintegy 50 millió forintra csökkent, ,de miután kifejlesztették az erős, nyereséges ipari melléküzemágakat, nyereségessé tették esész gazdálkodásukat, az alaptevékenység termelése az idén már ismét meGha- ladia a 80 millió forintot. Szabón György, a nagy- barcai Bánvölgye Tsz elnöke is az eredményes kiútkeresés több, náluk jól alkalmazott „eszközéről” szólt a vitában. A termelési szerkezetben és színvonalban történt változás „itt . azt eredményezte, hogy rendkívül mostoha körülmények között (4 aranykoronás terület!) az idén búzából már 4,7, kukoricából 5,7, burgonyából 27 tonnás termést értek el. A 3000 hektárnyi ősgvepet ötezer juh hasznosítja jól, nyereségesen. Szakosodtak a szarvasmarha-hizlalásra, s mindez azt eredményezte, hogy az alaptevékenység az idén már a 10 százalékot közelítő nyereséggel termel 60 milliós termelési értéket. * Az alacsony hatékonyságú tsz-ek gazdasági egven- súlyjavitásában igen jelentős szerepet játszó kiegészítő tevékenységről, annak fejlesztéséről esett talán a legtöbb szó az aktívaértekezleten. így a karcsai tsz kiútját alapozó kétszáz, helyben létesített és szervezés alatt álló 120 további ipari munkahelyéről, a Bodrogköz összesen ezer dolgozót foglalkoztató. a foglalkoztatás gond iáit is megoldó, nyereséget termelő melléküzemágairól. a Bánvölsve Tsz 120 milliós kiegészítő tevékenységéről. De a kiúthoz segítő ..eszköztár” számos más módszerét. így a háztájival való szervezettebb együttműködést. a még csak kis részben kihasznált együttműködési, társulási lehm őséCTpket is reflektorfénybe állította az aktívaértekezlet. (p. s.)
