Észak-Magyarország, 1982. november (38. évfolyam, 257-281. szám)

1982-11-13 / 267. szám

ÉSZAK-MAGYARORSZAG 4 1982. november 13., szombat BBS KÖ2L az MSZMP lizpenü Bizoflsaiáitak 1932. livelier 11-i illéséi! 'A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága 1982. november 11-én, Kádár János elvtárs elnökletével ülést tar­tott Az ülésen a Központi Bizottság tagjain kívül részt vet­tek: a Központi Bizottság osztályvezetői, a megyei pártbizott­ságok első titkárai, a Budapesti Pártbizottság titkárai, a Szak- szervezetek Országos Tanácsának titkárai, a Minisztertanács tagjai, a Minisztertanács Tanácsi Hivatalának elnöke és a központi sajtó vezetői. A Központi Bizottság az ülés megkezdése előtt meghallgatta a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottsága Poli­tikai Bizottságának az üzenetét. Léonyid Iljics Brezsnyev elv­társnak, az SZKP KB főtitkárának, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnöksége elnökének elhunytéról. A Központi Bizott­ság mély megrendüléssel fogadta a hírt, néma felállással adó­dott az elhunyt emlékének. Kádár János elvtárs felszólalásá­ban méltatta Leonyid Iljics Brezsnyev elvtársnak, a nemzet­közi kommunista és munkásmozgalom kiemelkedő személyi­ségének, népünk őszinte barátjának nagy érdemeit a békéért, a.szocializmusért, a kommunizmusért, a társadalmi haladásért vívott harcban. A Központi Bizottság kegyelettel emlékezett meg elhunyt tagjáról, Dobozy Jmre elvtársról. A Központi Bizottság megvitatta és elfogadta: — Várkonyi Péter elvtársnak, a Központi Bizottság titká­rának előterjesztésében, az időszerű nemzetközi kérdésekről adott tájékoztatót; — Korom Mihály elvtársnak, a Politikai Bizottság tagjának, a Központi Bizottság titkárának előterjesztésében a választási rendszer továbbfejlesztéséről szóló jelentést A párt-vb napirendjén Á sárospatak . közérzete L A Központi Bizottság át­tekintette a nemzetközi helyzet alakulását, a párt­ós az állami szerveknek a legutóbbi ülés óta végzett külpolitikai tevékenységét 4 A Központi Bizottság "* megállapította: a világ­helyzetet továbbra is kedve­zőtlenül befolyásolják az im­perializmus szélsőséges kö­reinek törekvései. A fegy­verkezési verseny fokozásá­val katonai erőfölény meg­szerzésére törnek, a békés egymás mellett élés elveit megsértve megkísérlik a be­avatkozást más országok és népek belügyeibe. A világ békéjét és biztonságát veszé­lyeztetik a helyi fegyveres konfliktusok és válságok. A világgazdaság tartóssá vált problémái nehezítik minden nép életét A nemzetközi gazdasági, kereskedelmi, pénzügyi kapcsolatokat to­vább rombolják bénítják egyes vezető tőkés országok diszkriminativ intézkedései. Ugyanakkor a nemzetközi életben változatlanul jelen van és hat a világháború el­kerülésében, a különböző tár­sadalmi rendszerű országok közötti együttműködésben meglevő kölcsönös érdekelt­ség. Az enyhülés eredmé­nyeinek megőrzése, a békés egymás mellett élés politi­kájának folytatása az egész emberiség közös érdeke. Vi­lágszerte fokozzák aktivitá­sukat a béke erői, széles tö­megek lépnek fel a fegyver­kezési hajsza, a békét fe­nyegető veszélyek ellen. A tőkés országokban is egyre erőteljesebben hallatják hangjukat azok a felelős po­litikai, közéleti személyisé­gek, akik a vitás kérdéseket politikai eszközökkel, tárgya­lások útján kívánják rendez­ni. A világháborús veszély leküzdéséhez, a feszültséggó­cok felszámolásához, a ki­egyensúlyozott nemzetközi viszonyok megteremtéséhez elengedhetetlenül, szükséges a világ sorsáért felelősséget érző valamennyi békeszerető erő összefogása és még ha­tározottabb fellépése. Hazánk a szocialista országokkal együtt vál­tozatlanul azt az álláspontot képviseli, hogy a vitás kér­déseket tárgyalások útján kell megoldani. Ez a szándék, következe­tes törekvés jutott kifejezés­re a Varsói Szerződés Kül­ügyminiszteri Bizottságának 982 októberében, Moszkvá­sán tartott ülésén. A fegy­verkezési verseny megféke­zését szolgáló .. lehetőségek feltárása, a feszültség eny­hítése, a nemzetközi béke és biztonság megszilárdítása ér­dekében készek vagyunk együttműködni minden ál­lammal. A Szovjetunió és a többi szocialista ország sokirányú konkrét javaslatai, a Varsói Szerződés Külügyminiszteri Bizottságának kezdeménye­zései azt a célt szolgálják, hogy kedvezően befolyásol­ják a világhelyzet alakulását, erősítsék a különböző társa­dalmi rendszerű országok közötti kölcsönös bizalmat. Ezek közül kiemelkedő fon­tosságú az ENSZ fórumán hivatalosan is bejelentett dön­tés, hogy a Szovjetunió első­ként nem alkalmaz atomfegy­vert. A nemzetközi helyzet ja­vítását szolgálná a madridi találkozó eredményes befe­jezése, a megállapodás az európai bizalomerősítő és le­szerelési konferencia meg­rendezéséről. Pártunk és kormá­nyunk az adott nem­zetközi helyzetben különösen nagy fontosságot tulajdonít a szocialista országok két- és többoldalú együttműködésé­nek, kapcsolataik további erősítésének. Ezen belül a Magyar Nép- köztársaság nagy figyelmet fordít a szocialista országok gazdasági együttműködésére a Kölcsönös Gazdasági Se­gítség Tanácsának keretében, a szocialista gazdasági in­tegráció folyamatának to­vábbvitelére. Ez előmozdítja a Magyar Népköztársaság, valamennyi tagország gazda­sági feladatainak eredmé­nyesebb megoldását, segíti az egyenjogú és kiegyensúlyo­zott gazdasági kapcsolatok fejlesztését más országokkal is. Hazánk és a szocialis- * ta országok kétoldalú együttműködését szolgálták azok a kölcsönös látogatások és megbeszélések, amelyek országaink párt- és állami vezetői között sorra kerül­tek. Gustáv Husák elvtársnak, Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottsága főtitkárának, a Csehszlovák Szocjalista Köztársaság elnö­kének hazánkban tett láto­gatása erősítette a Magyar Népköztársaság és a Cseh- / szlovák Szocialista Köztársa­ság közötti barátságot, elő­segítette pártjaink sokrétű kapcsolatainak fejlesztését és a közös célokért történő együttes fellépésünket. Lázár György elvtársnak, a Minisztertanács elnökének hivatalos látogatása a szom­szédos Román Szocialista Köztársaságban hozzájárulta két ország együttműködésé­nek fejlesztéséhez. A magyar—bolgár kapcso­latok további erősítését, az együttműködésben rejlő le­hetőségek jobb kihasználását mozdította elő Grisa Fíiipov- nak, a Bolgár Népköztársa­ság Minisztertanácsa elnöké­nek' látogatása hazánkban. A magyar—jugoszláv kap­csolatokat tovább mélyítette póriunk küldöttségének rész­vétele a Jugoszláv Kommu­nisták Szövetségének XII. kongresszusán. A bolgár, a csehszlovák, a lengyel, a mongol, a né­met demokratikus köztársa­ságbeli, a román, a szovjet és a vietnami testvérpártól! képviselőivel létrejött talál­kozók eredményesen szolgál­ták internacionalista kapcso­lataink, egyre sokoldalúbbá váló együttműködésünk erő­södését. A Magyar Szocialista Mun­káspárt nagy jelentőséget tulajdonít a kapcsolatok sok­oldalú és dinamikus fejlesz­tésének a szocialista fejlődés útját választó baráti orszá­gokkal és azok vezető párt­jaival. Ez jutott kifejezésre a Kay- sone Phomvihane elvtárs­nak, a Laoszi Népi Forra­dalmi Párt KB főtitkárának, a Laoszi Népi Demokratikus Köztársaság miniszterelnöké­nek hazánkban tett látoga­tása során. Párt- és állami küldöttség élén hivatalos, baráti láto­gatást tett hazánkban Bab­rak Karmai elvtárs, az Af­ganisztáni Népi Demokrati­kus Párt Központi Bizottsá-' gának főtitkára, az Afga­nisztáni Demokratikus Köz­társaság Forradalmi Taná­csának elnöke. A találkozón ismételten kifejezésre jutott a magyar dolgozók szolidari­tása a forradalom vívmányai­nak megszilárdításáért és to­vábbfejlesztéséért küzdő af­gán néppel. A barátsági és együttműködési szerződés aláírása újabb lehetőségeket nyújt együttműködésünk ma­gasabb szintre emeléséhez. A Magyar Népköztár- * saság a feszültebbé vált nemzetközi helyzetben is változatlanul arra törekszik, hogy az egyenjogúság és a kölcsönös előnyök alapján építse a politikai, gazdasági, műszaki-tudományos, kultu­rális és más kapcsolatokat a tőkés országokkal. Hazánk ennek érdekében az elmúlt időszakban, is széles körű és aktív tevékenységet fejtett ki. , A magyar—francia állam­közi kapcsolatok alakulásá­ban kiemelkedő jelentőségű esemény volt, hogy Francois Mitterrand személyében első ízben tett hazánkban hivata­los látogatást a Francia Köztársaság elnöke. A, meg­beszélések igazoltál!, hogy adottak a lehetőségek és köl­csönös a készség 'az orszá­gaink közötti kapcsolatok je­lentős fejlesztésére, ami egy­aránt szolgálja népeink ja­vát és a nemzetközi enyhü­lés ügyét. Mauno Koivistónak, a Finn Köztársaság elnökének ha­zánkban tett látogatása során ismételten kifejezésre jutott a két ország és a két nép kö­zötti hagyományos barátság, a gyümölcsöző együttműkö­dés további fejlesztését szol­gáló kölcsönös szándék és kö­vetkezetes törekvés. A magyar—portugál kap­csolatok fejlődését elősegítet­ték Lospnczi Pálnak, az El­nöki Tanács elnökének 1 Ra- malho Eanes köztársasági el­nökkel és más. vezetőkkel folytatott tárgyalásai. Orszá­gaink politikai rendszerének és szövetséges! elkötelezettsé­gének különbözősége ellenére is megvan a törekvés együtt­működésünk fejlesztésére. Az immár hagyományos és eredményesen fejlődő, a kü­lönböző társadalmi rendszerű országok gyümölcsöző együtt­működését jól példázó ma­gyar—osztrák kapcsolatokat erősítette tovább miniszterel­nökünknek Ausztriában tett látogatása, Bruno Kreisky osztrák kancellárral folyta­tott tárgyalása. A magyar—kuvaiti kapcso­latok kölcsönös előnyökkel já­ró bővülését szolgálta a Ma­gyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa elnökének látogatása Kuvait államban, és tárgyalá­sai Kuvait uralkodójával. Kapcsolataink fejlesztésé­ben új 1 lehetőséget nyitott Dorn Mintoffnak, a Máltai Köztársaság miniszterelnö­kének magyarországi látoga­tása. £ A Központi Bizottság népünkkel együtt elítéli a Libanon ellen elkövetett iz­raeli agressziót. Mély meg­döbbenéssel fogadta a bejrúti menekülttáborokban élő pa­lesztin polgári lakosság töme­ges lemészárlását. A közel- keleti tragikus események meggyőző erővel bizonyítják, hogy mindinkább elodázha­tatlanná vált a térség problé­máinak igazságos és átfogó rendezése, amelyhez elenged­hetetlen az ENSZ határoza­tainak maradéktalan végre­hajtása. A Magyar Népköz- társaság ezzel összhangban szükségesnek tartja az izraeli hadsereg kivonulását vala­mennyi megszállt arab terü­letről, a palesztin nép önál­ló államalapítási jogának tisz­teletben tartását és a térség minden országa biztonságos és független létének garantá­lását. A Központi Bizottság meg­erősítette a magyar kommu­nisták, szocializmust építő né­pünk szolidaritását a törvé­nyes nemzeti jogainak érvé­nyesítéséért küzdő Palesztinái arab néppel, a Palesztinái Fel- szabadítási Szervezettek “V A Központi Bizottság * ■ nagyra értékelte azo­kat a megbeszéléseket, ame­lyekre az internacionalista szolidaritás és az elvtársi együttműködés szellemében a tőkés és fejlődő világ orszá­gaiban tevékenykedő kom­munista pártok képviselőivel került sor. Kétoldalú kapcsolataink fej­lesztését, a nemzetközi kom­munista mozgalom közös cél­jait szolgálták megbeszélése­ink Ausztria Kommunista Pártja, a Belga Kommunista Párt és a Luxemburgi Kom­munista Párt, valamint az Ausztrál Szocialista Párt el­nökével, a Perui Kommunista Párt főtitkárával, továbbá a francia, a holland, az indiai, a dél-jemeni, a kolumbiai, a kongói, a libanoni, a norvég, az olasz, a palesztinai, a spa­nyol, és a venezuelai testvér­párt képviselőivel. Pártunk képviselőinek meg­beszélései a Máltai Munkás­párt, a Német Szociáldemok­rata Párt, a Norvég Munkás­párt, az Olasz Szocialista Párt, a Pánhellén Szociaiista Moz­galom, a Portugál Szocialista Párt, a Szíriái Arab Újjászü­letés Szocialista Pártja, a Zambiai Nemzeti Független­ségi Párt vezető képviselőivel eredményesen elősegítették egymás álláspontjának jobb megismerését, a béke, a nem­zetközi biztonság, az egyete­mes emberi haladás ügyét. 11. A Központi Bizottság átte­kintette választási rendsze­rünk működésének tapaszta­latait. Megállapította, hogy a társadalmunkban végbement fejlődés indokolttá teszi a vá­lasztási rendszer továbbfej­lesztését. A bevált alapelveket megtartva, tovább kell erősí­teni választási rendszerünk demokratikus vonásait, növel­ni kell a választópolgárok és a Hazafias Népfront szerepét, pontosabbá és egyszerűbbé kell tenni a választások elő­készítésének és lebonyolításá­nak szervezeti és 'eljárási rendjét. A Központi Bizottság fel­kérte a Hazafias Népfront Országos Tanácsát az elgon­dolások véleményezésére és javaslatainak megtételére. ’ Ezt követően ismét napirend­re tűzi a kérdés megtárgyalá­sát Mitől függ egy város jó közérzete? Sok mindentől. De hogy konkrét példák­nál maradjunk, például attól, hogy van-e .munkahely an­nak, aki dolgozni akar? Vagy hogy az ebédhez, vacsorához való zöldséget bosszankodós nélkül meg tud.ia-e vásárol­ni a boltban? Sárospatakon az utóbbi időben bosszús meg­jegyzésekre adott okot — mondjuk jó éve —, a műve­lődési ház is, amihez pedig téglajegyet is vettek a város­lakók, de inkább csak épül- getett, mintsem épült. Sok susmust, szóbeszédet váltott ki régebben a lakáselosztás is. Naponta 4—5 panaszos, magát méltatlanul mellőz.ött- nek érző lakásigénylő kopog­tatott a városi pártbizottsá­gon a névjegyzék kifüggesz­tése után. Amióta széles kör­ben ismertették a lakáshoz jutás feltételeit, rendiét., na- naszmentesebb a döntés köz­zététele. Bár mindenki a ma­ga gondját érzi szorítónak, észérvekkel átérzi. ha a má­siké súlyosabb. Vannak per­sze látszatra kisebb hordere­jű összetevői is annak, hogy hogy érzik magukat a város­lakók. Al’gha lehet szó nél­kül elmenni például amellett, hogy a nagy lelkesedéssel elültetett facsemeték közül alig néhány . bontott levelet tavasszal. Kedvét szegi az ül­tetőknek, meg kell hát nézni, hol volt a hiba. A csemeték­ben-e, vagy abban, hogy nem kaptak elég jó tanácsot az ültetéshez. A közérzetet javító intéz­kedéseket vizsgálta a közel­múltban az MSZMP Sáros­patak városi Bizottságának Végrehajtó Bizottsága. Cso­korba kötve mindazt, amiről úgy tartják: foglalkoztatják, érintik, érdeklik a patakia­kat. Amiről a különböző fó­rumokon — a tanácsüléstől, a párt-napokig, a tanácstagi fogadóóráktól a gazdasági tanácskozásokig — mór ki­derült, a helyi várospolitika kialakításában, a lakosság közérzetének javításában he­lye és szerepe van. A már említett széles körű tájéko­zódás után az év elején 24 pontba szedték az intézésre, odafigyelésre számot tartó feladatokat. Ezt az intézke­dési tervet tekintették át, mert ahogyan a végrehajtó bizottsági ülésen is megfo­galmazódott: ' eredménye e munkának csak akkor van, ha rugalmasan reagálnak a napi feladatokra, csakúgy, mint a hosszú távúakra. Ami persze azt is jelenti, hogy fel és le is kerülhetnek fel­adatok a közérzetjavító in­tézkedési tervre. A város alsó és felső ré­szén például orvosi rendelő kialakítását, tervezték. Nos, egyelőre úgy tűnik, nincs rá igazi igény. A szakrendelés és a gyógyszertár a központ­ban van. ez is oka lehet. A horgászfalu ügyében sincs komoly mozgolódás. A kép­zeletbeli rangsorban hátrább kerülhetnek. Nem úgy a kert­barát kör, amelyre talán a legbüszkébbéit. A jelképes összegért bérelt kertek ter­mése is besegített abban, hogy az idén nem volt zöldség- ellátási gond a városban. A 151 kertbarát családja nem jelentkezett vásárlóként, no és az áfész szakcsoportja is javított az ellátáson, a fó- liás termesztéssel. Úgyhogy most már a területbővítés, a kertbarátok számának gyara­pítása, a további igények ki­elégítése kerülhet napirend­re. A parlagföldek hasznosí­tásával együtt... Orosz László, a Sárospataki városi Pártbizottság első tit­kára, nagyon világos választ adott arra a kérdésre, hogy miért érezték szükségesnek csokorba kötve átnézni, ho­gyan is állnak azokkal a fel­adatokkal, amelyek befolyá­solhatják a sárospatakiak egyéni és politikai hangula­tát. (Hiszen egy-egy részfel­adat, mint például a parlag­földek hasznosítása, az idős korúnkkal való törődés és persze sorolhatnánk tovább — önálló témaként szerepelt mar a párt helyi testületéi előtt.) Azért, mondotta, mert a Bodrog-parti városban kezd látványos formát is ölteni a városépítés, tataroztak né­hány középületet, út és par­kírozó épült... Az ezzel járó kényelmetlenséget. szívesen viseli el a lakosság. Türelem­mel. Nem ront, javít a közr- éi’zeten, ha épül a "áros. Jó érzéssel veszik tudomásul azt is, hogy végre sor került a művelődési ház émileténelc belső műszaki átadására is. De nemcsak pénzzel lehet a gondokat oldani. Például az­zal is, ha javul az építők szerződéses fegyelme. Haté­konyság az is, ha valami idő­re megépül. S a mai „pénz- szegény” világban különösen fontos lehet — sőt. biztosan az! —, ha sikerül túllépni a mindennapi, apró, emberi bosszúságokon. Ilyen volt a zöldségellátás, vagy az, hogy olykor akadozott a húsellá­tás. Patak boltjaiban nem­csak a patakiak vásárolnak. Óvodai felvétel elutasítása miatt idén már nem volt pa­nasz, most a bölcsődei helyek gyarapítása van soron, s ha a műemlékesek elvonulnak, akkor végre ,a Bodrog-part rendbe tétele következne.. A napi gondok orvoslása mel­lett — a patakiak szeretik városukat, büszkék történel­mi múltjára — a lokálpatri­óta kötelezettségeknek is ele­get kell tenni. Inkább előbb, mint utóbb a városhoz mél­tó szinten kell gondoskodni arról is, hogy milyen környe­zetben nyugszanak történel­mi nagyjaik. Persze, minden feladatnak megvan a felelős gazdáin. De szükség van egy konkrét for­mába gyúrt várospolitikai elképzelésre. Olyanra amely bírj5 a város lakóinak isme­retét. s tükrözi elképzeléseit. Ez pedig csak egy úton le­hetséges: amit " z említett, ülésen is megfogalmaztak; ha gyorsan, széles körűen is­merik meg az embereket fog­lalkoztató nroblémákat. S ha megoldásukban mindenkit megnyernek, aki a ió ügyért tenni akar, tenni tud — az állami és gazdasági szervek­től a népfrontig, a lakosság­tól az egyházig. Amiről eredményként szá­moltak be a ,vb-ülésén: ~>ő- vült az újhetni úttörőtábor Végardón öreaek napközi otthona létesült, Dorkó-ta- nván decemberre készülnék el vele. Négy főve] gyarapo­dott a házi szociális gondozó- létszám. Befejeződött a sport­öltöző építése, év végére vár­ható, hogy beindul a buda­pesti Habsélvem- és Kötött­árugyár, helyi részlege, s meg­kezdődött a MÄV—Volán pályaudvar építése is. Gond? Nem járt ered­ménnyel a magánerős lakás­építéshez helyi anyagok fel­kutatása. Az AFIT-szerviz építésének beruházási prog­ramja sem készült el. A par­kosítás nem sikerült... Mindent egybevetve, a pa­takiak közérzete ma jobb, mint amilyen voll. S a téma tárgyalása jelzi: a várospoli­tika. a lakosság közérzetének javítása a politikai munka rangján.van. Méghozzá a de­mokratikus nyilvánosság előtt. Csutorás Annamária

Next

/
Oldalképek
Tartalom