Észak-Magyarország, 1982. november (38. évfolyam, 257-281. szám)

1982-11-06 / 261. szám

1982. november 6l, szombat ESZAK-MAGYARORSZAG 7 Széljegyzetek egy tanácskozásról Á Bükk iánk &SO f&SZG Eléggé nehéz bizony ez a rész, ami ránk esik. Sú­lya van, fenn kell tarta­nunk. Erő, ész, ötlet, el­képzelés és főként pénz kell (kellene) hozzá. De: megéri! Tennünk kell, mit eddig tettünk, csak jobban. A Mátra—Bükk Intéző Bi­zottsága elnöksége legutób­bi ülését Tapolcán tartot­ta meg. Az alábbi néhány megjegyzés, észrevétel e tanácskozásról való. JÓ HÍREK A bükki üdülőkörzethez a mi részünkről 24 telepü­lés tartozik, de természe­tesen nem csupán ezek­nek a városoknak, közsé­geknek a lakóit, nem is csupán Borsod-Abaúj­Zemplént, hanem gyakor­latilag az ország minden más részén élőket érdekel a Bükk. Néhány jó hír tehát: a hollóstetői turistaház fej­lesztése; bükkszentkereszti autóparkoló, Tardona, Má- lyinka közötti út korszerű­sítése; Tapolcán és a Csa- nyikban parkfejlesztés; a lillafüredi függőkért re­konstrukciója. A Hór völ­gyében út és pihenőhely kialakítását jelzi a terv. Hazánk leghosszabb völ­gyére, ennek mibenlétére már számos tanácskozáson kérdeztek rá, de biztatást nem kapott senki. Pedig most már az Odorvár kö­zelében a Bükk első táj­házát is átadták, lelkiis­meretes, nagy munkával rendezték be, hozták létre, jó lenne valami mód, el­jutni ide, hogy megnéz­hessék a népek. A Zsóri, valamint Bogács fürdőjé­nek fejlesztése, ugyancsak terv. Bogácson új meden­ce, kemping építésével. Kövesden gyógypavilon lé­tesítésével. BÄNKÜT — ZÖLDEN Bánkút semmiképpen sem maradhat ki a bükki témából, bár közigazgatási­lag nem Borsodhoz tarto­zik, gyakorlatilag mégis ide. Előlegezett, ki tudja hány évtizeddel előbbre szóló bizalom jeleként 'sí- paradicsomnak titulálták és titulálják néhányan, de maradjunk abban: igen­csak zöldecske még ez a paradicsom, hirtelenjében nem is várható pirosodása. A holtpontról mindeneset­re elmozdultunk. Az ér­deklődők előtt nyilván már ismeretes, hogy a rendezé­si terv elkészült. Nem lesz könnyű megvalósítani ezt a tervet — igen szép ter­vet —, egyelőre pénzről, időpontról fölösleges is szót ejteni. Márcsak azért sem. inert Bánkút nem kénzelhetö el csak úgy kü­lön, mindentől független Bánkúiként, hanem és csakis a Bükk egyik része­ként! Szerves egységben a Bükk csodás fennsíkjának és más részeinek fejleszté­sében, együtt számolva a most még ugyancsak libe­gő tervekként létező erdei libegővei, kisvasúttal, fel­vonókkal, utakkal, pihe­nőkkel, vízellátással, szennyesatornákkal, stb. stb. A nagy koncepció ügyében viszont —, mely­nek része Bánkút — még nem teljes az illetékesek egyetértése. Egyik félnek is, másiknak is, talán har­madiknak, negyediknek is van megfelelő indoka, ér­ve. Majdcsak sikerül az egyeztetés! Még akkor is, ha két megye, sőt még or­szágos szerv is érdekelt! A síelésről mégis lehet valamicske jót mondani. A bánkúti felvonók — enyhén szólva — kezdetle­gesek. Annak idején bá­nyából szerelték le ezeket és felrakták ide. Jobb hí­ján. A hozzáértők nem győznek eleget csodálkozni amiatt, hogy nagyobb baj eddig nem történt... Kor­szerű, jó felvonók kellené­nek hát. A győri Villa­mosipari Szövetkezet vál­lalta is ily’ felvonók el­készítését! A siklub már 30 ezer forintot befektetett ebbe a munkába, a tanul­mányterv elkészítésére. Az ülésen kérték az intéző bizottság anyagi támogatá­sát, pon tosabban ezt a már korábbi kérést erősítették, ismételték meg. A válasz­ból úgy tűnt: nincs aka­dálya az anyagiak biztosí­tásának. ELTERELŐ REKLÁM A bizottság jellegéből adódóan (Bükk—Mátra) három megye képviselői voltak jelen (Borsod, He­ves, Nógrád). Ami nagyobb baj: mint turisták is jár­tak korábban nálunk és most el is mondták tapasz­talataikat néhányan. Ezek közül hadd essék szó is­mét a lillafüredi (volt) vízesésről. Mert ennek megtekinté­sére vitte csoportját, bará­tait az egyik felszólaló és megrőkönyödötten vette tudomásul: nincs vízesés. Hiszi: van oka. Mégsem helyénvaló viszont, hogy az összes lillafüredi lapon, prospektuson és minden létező propagandakiadvá­nyon szerepel a vízesés, csalogatva, híva ide a né­peket, akik aztán nem lát­nak : itt vízesést Biztos, hogy ez a reklám seho­gyan sem jó. Előttünk — mindhárom megye résztvevői előtt — az asztalon, a rendező szer­vek gesztusaként karton- lap, melybe berakhatjuk irományainkat. Belső ol­dalán megyénk stilizált térképe, az idegenforgalmi látványosságokkal, lehető­ségekkel. Mezőkeresztesnél például egy szép ló. rajta ülő emberrel. Tehát: lo­vagi,-isi lehetőség, ráadásul alföldi részen, majdhogy­nem a pusztán. Csak egy baj van. Mezőkeresztesen már — néhány éve — nincs lovasiskola. Nyéklád­házán viszont van. De a térképen nincs bejelölve. Még valamit a reklám­ról. Az intéző bizottság ülésén a propagandate­vékenység, tehát a reklám is napirenden szerepelt. Mondani sem kell, mennyi­re fontos része ez az ide­genforgalomnak, a vendég­csalogatásnak. Az ülés na­pirendi pontjáról — fej­lesztések. eredmények, el­képzelések. • tervek, tenni­valók, reklám, stb. — írá­sos anyagok születtek meg. Ezeket az anyagökat min­den érdekelt; megkapta. Kivéve: az újságok szer­kesztőségeit. (Igaz, külön kérésre, mintegy szíves­ségként: megkaptuk.) Ennyit a reklámról. Az ellenreklámról. VISSZÁS ZÄMLÄLÄS — ANNÄRA Anna! Vigyázz! Megkez­dődött . a visszaszámlálás! Ugye, tetszenek emlékez­ni a Roráríuszra, meg a közeli Béke étteremre? Akik annak idején ott szo­rongtunk ama bizonyos reggélen hallgatva a kürt jelzéseit, magunkban visz- szaszámláltunk. Egészen a robbantásig. Mert (a fia­talabbak kedvéért álljon itt) ezeket a létesítménye­ket szakemberek eltüntet­ték, felrobbantották. Most a Weidlich vár sorsára, húsbolt lesz majd a he­lyén, szép, déli fekvésű ki­rakatokkal ÍI. Miért csodálkozzunk hát Annán?. Vagy mégis? Álljon itt az idéze^ „A mátra—bük­ki üdülőkörzet Borsod me­gyei területének idegenfor­galmi helyzete” címet vi­selő írásos anyagból, mely természetesen a mi me­gyénk szakemberei által készült. Tehát: „Miskolc- Tapolcán. számolni kell az Anna Szálloda és Étterem szanálásával. Ennek pótlá­sára szükséges és indokolt a már korábban tervezett 3000 adagos önkiszolgáló étterem megvalósítása.” A Mátra—Bükk Intéző Bizottság elnöke tapasztalt, bölcs ember, nyugdíjas mi­niszterhelyettes. Nem itt él, mégis: az újságíró szemével nézve eléggé nehezen tud­ta fegyelmezni magát, hogy nyugodtan mondja el ez­zel kapcsolatos vélemé­nyét. Véleménye pedig ab­ból állt, hogy az elnökség javasolja Miskolc jV" város Tanácsának eme ||erv fe­lülvizsgálatát. íjielyesebb lenne ugyanis -gaz Annát .megtartani, mint megszün­tetni. Az Anna: szimbó­lum! Jelkép! Mások is fel­szólaltak az Anna ügyé­ben, kevésbé választéko­sán, kevésbé udvariasan. A terv egyébként . a megyei tanács képviselője szerint még odább van. . De: van!.. ...lérk Priska Tibor K'ilárs finn zeneszer­zők műveit hallgathatják meg az érdeklődők azon a hangversenyen, amelyet no­vember fi-án, hétfőn, este fi órai kezdettel tartanak Miskolcon, a Bartók-te- remben. A Magyar Zene­művészek Szövetsége Észak-magyarországi helyi Csoportja és a Finn Baráti Kör szervezésében megren­dezésre kerülő hangverse­nyén többek között az Új Miskolci Vonósnégyes és az Finn esi Új Zenei Műhely tagjai, valamint az Egressy Béni Zeneiskola kórusa működ­nek közre, de pódiumra lépnek a város zenei éle­tének jeles művészei is. Hét mai finn zeneszerző műveiből állították össze a műsort, amely minden bizonnyal különleges zenei élményt jelent majd az érdeklődőknek, hiszen vi­szonylag ritka alkalmat je­lent egy ilysin koncert. A nagyközönség ugyanis ke­vésbé tájékozott — kevés­bé lehet' tájékozott — a mai finn zenei életben. Szívesen ajánljuk a kon­certet a zenebarátok fi­gyelmébe. Borsod vármegye Levéltárának kincsei Kiállítás nyílt tegnap délután Miskolcon, a Her­man Ottó Múzeum Pap­szer utcai kiállító helyisé­gében Borsod vármegye Levéltárának kincsei cím­mel. Á kiállítást dr. Csor­ba Csaba megyei levéltár- igazgató nyitotta meg. Mielőtt a levéltári kiál­lítás anyagának részletes megismerésébe, illetve megismertetésébe merül­nénk bele, azon meditá­lunk, íme a levéltár, mint közgyűjtemény a markán­sabb közművelődési tevé­kenység útját keresi. A le­véltárak ugyanis jellegük­nél fogva meglehetősen el­zártak; például 18 éven aluli fiatal' kutatómunkát sem végezhet a levéltári anyagban, de a levéltárat felkereső látogató sem lát mást, mint szigorú rendbe szerkesztett acélvázas pol­cokat, szabvány irattartó dobozokat. Azért kell a ki­állítás, amely a levéltárak féltett és elzárva őrzött kincseit rövid időszakokra úgy adja közszemlére, hogy a látogató betekin­tést nyerhet a megye múltjának dokumentumai­ba. nagy léptékű tájéko­zódást kaphat elmúlt szá­zadok fontos eseményeiről, egyben pedig v megismer­het olyan okiratokat, do­kumentumokat, amelyek történelmünk menetet ki- sebb-nagyobb mértékben befolyásolták. A most ki­állított anyagnak mintegy 60—70 százaléka a kutatók előtt is ismeretlen, mint például a községtérképek, vagy az 1806-os kiadást! bécsi béke pontjai Borsod • megye számára. A nagy- közönség számára pedig minden itt látható anyag mindeddig ismeretlen volt. (Kivéve talán egy-két Le­vág József-relikviát.) Nézzük, mi is látható ezen a kiállításon. Termé­szetesen lehetetlen felso­rolni itt a kiállított anya­gokat, csak néhány érde­kességet említünk meg. A dokumentumok kronológiai sorrendben vezetik a láto­gatót megyénknek mintegy hét évszázadán keresztül. A bejárattól jobbra térve feudális Kon okleveleket láthatunk. Az első, az V. István király 1270-ben kelt adománylevele, amely a Borsod-Abaúj-Zemplén me­gyei Levéltárban őrzött legrégibb dokumentum. Mellette Zsigmónd király 1405-ben kelt adományle­vele következik. Egész ki­csi méretű az egri kápta­lan ug yanesaít 1270- ben'kelt adománylevele . ;Nvék. .falu egy részének adományozá­sáról. Ennek az okmány­nak érdekessége, hogy két példányban készült, és az összeillesztés után a betű­Sajósientpéter nagyközség, de 17«!-ben, mint az akkor kelt „Sajo-Szenth-Péter Városának Protoculluma” tanúsít­ja, városként kezeltetett. tt átmetszették, hogy adott esetben a két okirat azo­nosságát ellenőrizni lehes­sen. Innen ível át a do­kumentumok sora — mi­közben körbejárjuk a ter­met — a Levéltár mai ki­adványaiig, tehát mai te­vékenységének néhány produktumáig. De termé­szetesen közben igen sok a meg-megállásra, szemlélő­désre, elolvasásra csábító értékes érdekesség. Példá­ul itt látható Borsod vár­megye 1351-es nemesi köz­gyűlésén kibocsátott okle­vél. vagy Perényi Imre nádor, egykor Ónod várá­nak birtokosa oklevele, Borsod vármegye 1483-ban kelt lettele Beatrix király­néhoz, Mátyás király fele­ségéhez a diósgyőri király­néi várnagy által elfoglalt kondói földek ügyében. A feudális kor után a török kor dokumentumai következnek, itt van pél­dául II. Ferdinánd király címert és nemességet ado­mányozó oklevele Cékus Andrásnak 1629-ből, Rá­kóczi György hasonló tar­talmú, Kerekes Mihálynak szóló oklevele 1637-ből, vagy I. Lipát király ki­váltságlevele, 1673-ból, amelyben Borsod várme­gye számára a hídvám sze­désének jogáról intézke­dett. Megtalálhatók itt a török elleni panaszokat tartalmazó jegyzőkönyvi .részletek 1641-ből, a széná­ról hegyközség szabályzata 1617-ből, a legrégebbi pe­csétnyomó Mezőkeresztesé 1556-ból. Kazinc, Lúd és Balaton községek térképei a XVIII. századból. Bács­kái István 1670-ben, Thö­köly Imre 1684-ben, II. Rákóczi Ferenc 1704-ben kelt levele, majd 1707-es meghívója az ónodi or­szággyűlésre, és az ónodi országgyűlésen hozott tör­vény magyar nyelvű nyom­tatott — sajnos hiányos és rongált — példánya Önöd község irattárából. Ehhez a korhoz tartozik, egy me­gyei közgyűlési jegyző­könyv-kötet is a Rákóczi- szabadsagharc idejéből. A XVIII. századi úrbér­rendezéssel, a közlekedés­sel kapcsolatos dokumen­tumok és pecsétnyomók Alsóábrány, Tiszakeszi. Ru- dabánya, Mezőcsát, Sály, Poga (mai Muhi — szerk.) Várkony, Nyomár, Nagy- mihály, Tárd több, mint kétszáz év előtti életét idé­zd. Itt vannak a hossziiré- vi fahíd (1783), a mezőkö­vesdi kőhíd (1812), a kö­römi Sajó-hid (1819), az aranyosi út metszetei, hid­jai (1812) tervrajzai, 'vala­mint Geszt község 1778- ban készült térképe. A XIX. századi megyei életet igen sok dokumen­tum is képviseli. A Nem­zeti kalendárium 1825,1834, 1839-es évfolyamai, külön­böző, a megyegyűlésekre és aíispánj iratok levéltár­ba kerülésére vonatkozó bejegyzésekkel. Igen érde­kes dokumentum az 1831. évi koleráról; Heves vár­megye alispánjának levele Borsod vármegyéhez: a le­velet átszurkálták és át- füstölték annak idején, így próbálták' „sterilizálni”. Az ‘ okmányok mellett , sok: egyéb tárgyi dokumen- . turn látható, például egy 1740-ből való Corpus juris kötet mellett korábbi idők emlékeiként a vármegye pallosai, Palóczy László diszkupája, v^gy az 1809- es nemesi .' felkelésre ké­szült vármegyei kürt. Itt van természetesen a re­formkor és az 1848—49-cs szabadságharc sok doku­mentuma, Ferenc József meghívója az 191Q-es or­szággyűlésbe és még felso- rolliatatlanul sok, külön- '-külön is igen nagy értékű - okirat, egyéb dokumentum. A kiállítás rendezésében nagy segítséget nyújtott a Herman Ottó Múzeum és igazán sajnálatos, hogy éz az értékes tárlat viszony­lag rövid ideig, mindössze három hétig látnató. De mint dr. Csorba Csabától értesültünk, a jövőbe* rendszeresen kívánnak le­véltári anyagokból kiállí tásokat rendezni. Bízónyá • ra sokan várják érdeklő­déssel. Lévay József slikviák a kiállításon: portréja az asztalon irószeiszámai, jegyzőkönyvei, széke és a vármegye zász­laja. (benedek) Fotó: Laczó

Next

/
Oldalképek
Tartalom