Észak-Magyarország, 1982. november (38. évfolyam, 257-281. szám)
1982-11-06 / 261. szám
1982. november 6l, szombat ESZAK-MAGYARORSZAG 7 Széljegyzetek egy tanácskozásról Á Bükk iánk &SO f&SZG Eléggé nehéz bizony ez a rész, ami ránk esik. Súlya van, fenn kell tartanunk. Erő, ész, ötlet, elképzelés és főként pénz kell (kellene) hozzá. De: megéri! Tennünk kell, mit eddig tettünk, csak jobban. A Mátra—Bükk Intéző Bizottsága elnöksége legutóbbi ülését Tapolcán tartotta meg. Az alábbi néhány megjegyzés, észrevétel e tanácskozásról való. JÓ HÍREK A bükki üdülőkörzethez a mi részünkről 24 település tartozik, de természetesen nem csupán ezeknek a városoknak, községeknek a lakóit, nem is csupán Borsod-AbaújZemplént, hanem gyakorlatilag az ország minden más részén élőket érdekel a Bükk. Néhány jó hír tehát: a hollóstetői turistaház fejlesztése; bükkszentkereszti autóparkoló, Tardona, Má- lyinka közötti út korszerűsítése; Tapolcán és a Csa- nyikban parkfejlesztés; a lillafüredi függőkért rekonstrukciója. A Hór völgyében út és pihenőhely kialakítását jelzi a terv. Hazánk leghosszabb völgyére, ennek mibenlétére már számos tanácskozáson kérdeztek rá, de biztatást nem kapott senki. Pedig most már az Odorvár közelében a Bükk első tájházát is átadták, lelkiismeretes, nagy munkával rendezték be, hozták létre, jó lenne valami mód, eljutni ide, hogy megnézhessék a népek. A Zsóri, valamint Bogács fürdőjének fejlesztése, ugyancsak terv. Bogácson új medence, kemping építésével. Kövesden gyógypavilon létesítésével. BÄNKÜT — ZÖLDEN Bánkút semmiképpen sem maradhat ki a bükki témából, bár közigazgatásilag nem Borsodhoz tartozik, gyakorlatilag mégis ide. Előlegezett, ki tudja hány évtizeddel előbbre szóló bizalom jeleként 'sí- paradicsomnak titulálták és titulálják néhányan, de maradjunk abban: igencsak zöldecske még ez a paradicsom, hirtelenjében nem is várható pirosodása. A holtpontról mindenesetre elmozdultunk. Az érdeklődők előtt nyilván már ismeretes, hogy a rendezési terv elkészült. Nem lesz könnyű megvalósítani ezt a tervet — igen szép tervet —, egyelőre pénzről, időpontról fölösleges is szót ejteni. Márcsak azért sem. inert Bánkút nem kénzelhetö el csak úgy külön, mindentől független Bánkúiként, hanem és csakis a Bükk egyik részeként! Szerves egységben a Bükk csodás fennsíkjának és más részeinek fejlesztésében, együtt számolva a most még ugyancsak libegő tervekként létező erdei libegővei, kisvasúttal, felvonókkal, utakkal, pihenőkkel, vízellátással, szennyesatornákkal, stb. stb. A nagy koncepció ügyében viszont —, melynek része Bánkút — még nem teljes az illetékesek egyetértése. Egyik félnek is, másiknak is, talán harmadiknak, negyediknek is van megfelelő indoka, érve. Majdcsak sikerül az egyeztetés! Még akkor is, ha két megye, sőt még országos szerv is érdekelt! A síelésről mégis lehet valamicske jót mondani. A bánkúti felvonók — enyhén szólva — kezdetlegesek. Annak idején bányából szerelték le ezeket és felrakták ide. Jobb híján. A hozzáértők nem győznek eleget csodálkozni amiatt, hogy nagyobb baj eddig nem történt... Korszerű, jó felvonók kellenének hát. A győri Villamosipari Szövetkezet vállalta is ily’ felvonók elkészítését! A siklub már 30 ezer forintot befektetett ebbe a munkába, a tanulmányterv elkészítésére. Az ülésen kérték az intéző bizottság anyagi támogatását, pon tosabban ezt a már korábbi kérést erősítették, ismételték meg. A válaszból úgy tűnt: nincs akadálya az anyagiak biztosításának. ELTERELŐ REKLÁM A bizottság jellegéből adódóan (Bükk—Mátra) három megye képviselői voltak jelen (Borsod, Heves, Nógrád). Ami nagyobb baj: mint turisták is jártak korábban nálunk és most el is mondták tapasztalataikat néhányan. Ezek közül hadd essék szó ismét a lillafüredi (volt) vízesésről. Mert ennek megtekintésére vitte csoportját, barátait az egyik felszólaló és megrőkönyödötten vette tudomásul: nincs vízesés. Hiszi: van oka. Mégsem helyénvaló viszont, hogy az összes lillafüredi lapon, prospektuson és minden létező propagandakiadványon szerepel a vízesés, csalogatva, híva ide a népeket, akik aztán nem látnak : itt vízesést Biztos, hogy ez a reklám sehogyan sem jó. Előttünk — mindhárom megye résztvevői előtt — az asztalon, a rendező szervek gesztusaként karton- lap, melybe berakhatjuk irományainkat. Belső oldalán megyénk stilizált térképe, az idegenforgalmi látványosságokkal, lehetőségekkel. Mezőkeresztesnél például egy szép ló. rajta ülő emberrel. Tehát: lovagi,-isi lehetőség, ráadásul alföldi részen, majdhogynem a pusztán. Csak egy baj van. Mezőkeresztesen már — néhány éve — nincs lovasiskola. Nyékládházán viszont van. De a térképen nincs bejelölve. Még valamit a reklámról. Az intéző bizottság ülésén a propagandatevékenység, tehát a reklám is napirenden szerepelt. Mondani sem kell, mennyire fontos része ez az idegenforgalomnak, a vendégcsalogatásnak. Az ülés napirendi pontjáról — fejlesztések. eredmények, elképzelések. • tervek, tennivalók, reklám, stb. — írásos anyagok születtek meg. Ezeket az anyagökat minden érdekelt; megkapta. Kivéve: az újságok szerkesztőségeit. (Igaz, külön kérésre, mintegy szívességként: megkaptuk.) Ennyit a reklámról. Az ellenreklámról. VISSZÁS ZÄMLÄLÄS — ANNÄRA Anna! Vigyázz! Megkezdődött . a visszaszámlálás! Ugye, tetszenek emlékezni a Roráríuszra, meg a közeli Béke étteremre? Akik annak idején ott szorongtunk ama bizonyos reggélen hallgatva a kürt jelzéseit, magunkban visz- szaszámláltunk. Egészen a robbantásig. Mert (a fiatalabbak kedvéért álljon itt) ezeket a létesítményeket szakemberek eltüntették, felrobbantották. Most a Weidlich vár sorsára, húsbolt lesz majd a helyén, szép, déli fekvésű kirakatokkal ÍI. Miért csodálkozzunk hát Annán?. Vagy mégis? Álljon itt az idéze^ „A mátra—bükki üdülőkörzet Borsod megyei területének idegenforgalmi helyzete” címet viselő írásos anyagból, mely természetesen a mi megyénk szakemberei által készült. Tehát: „Miskolc- Tapolcán. számolni kell az Anna Szálloda és Étterem szanálásával. Ennek pótlására szükséges és indokolt a már korábban tervezett 3000 adagos önkiszolgáló étterem megvalósítása.” A Mátra—Bükk Intéző Bizottság elnöke tapasztalt, bölcs ember, nyugdíjas miniszterhelyettes. Nem itt él, mégis: az újságíró szemével nézve eléggé nehezen tudta fegyelmezni magát, hogy nyugodtan mondja el ezzel kapcsolatos véleményét. Véleménye pedig abból állt, hogy az elnökség javasolja Miskolc jV" város Tanácsának eme ||erv felülvizsgálatát. íjielyesebb lenne ugyanis -gaz Annát .megtartani, mint megszüntetni. Az Anna: szimbólum! Jelkép! Mások is felszólaltak az Anna ügyében, kevésbé választékosán, kevésbé udvariasan. A terv egyébként . a megyei tanács képviselője szerint még odább van. . De: van!.. ...lérk Priska Tibor K'ilárs finn zeneszerzők műveit hallgathatják meg az érdeklődők azon a hangversenyen, amelyet november fi-án, hétfőn, este fi órai kezdettel tartanak Miskolcon, a Bartók-te- remben. A Magyar Zeneművészek Szövetsége Észak-magyarországi helyi Csoportja és a Finn Baráti Kör szervezésében megrendezésre kerülő hangversenyén többek között az Új Miskolci Vonósnégyes és az Finn esi Új Zenei Műhely tagjai, valamint az Egressy Béni Zeneiskola kórusa működnek közre, de pódiumra lépnek a város zenei életének jeles művészei is. Hét mai finn zeneszerző műveiből állították össze a műsort, amely minden bizonnyal különleges zenei élményt jelent majd az érdeklődőknek, hiszen viszonylag ritka alkalmat jelent egy ilysin koncert. A nagyközönség ugyanis kevésbé tájékozott — kevésbé lehet' tájékozott — a mai finn zenei életben. Szívesen ajánljuk a koncertet a zenebarátok figyelmébe. Borsod vármegye Levéltárának kincsei Kiállítás nyílt tegnap délután Miskolcon, a Herman Ottó Múzeum Papszer utcai kiállító helyiségében Borsod vármegye Levéltárának kincsei címmel. Á kiállítást dr. Csorba Csaba megyei levéltár- igazgató nyitotta meg. Mielőtt a levéltári kiállítás anyagának részletes megismerésébe, illetve megismertetésébe merülnénk bele, azon meditálunk, íme a levéltár, mint közgyűjtemény a markánsabb közművelődési tevékenység útját keresi. A levéltárak ugyanis jellegüknél fogva meglehetősen elzártak; például 18 éven aluli fiatal' kutatómunkát sem végezhet a levéltári anyagban, de a levéltárat felkereső látogató sem lát mást, mint szigorú rendbe szerkesztett acélvázas polcokat, szabvány irattartó dobozokat. Azért kell a kiállítás, amely a levéltárak féltett és elzárva őrzött kincseit rövid időszakokra úgy adja közszemlére, hogy a látogató betekintést nyerhet a megye múltjának dokumentumaiba. nagy léptékű tájékozódást kaphat elmúlt századok fontos eseményeiről, egyben pedig v megismerhet olyan okiratokat, dokumentumokat, amelyek történelmünk menetet ki- sebb-nagyobb mértékben befolyásolták. A most kiállított anyagnak mintegy 60—70 százaléka a kutatók előtt is ismeretlen, mint például a községtérképek, vagy az 1806-os kiadást! bécsi béke pontjai Borsod • megye számára. A nagy- közönség számára pedig minden itt látható anyag mindeddig ismeretlen volt. (Kivéve talán egy-két Levág József-relikviát.) Nézzük, mi is látható ezen a kiállításon. Természetesen lehetetlen felsorolni itt a kiállított anyagokat, csak néhány érdekességet említünk meg. A dokumentumok kronológiai sorrendben vezetik a látogatót megyénknek mintegy hét évszázadán keresztül. A bejárattól jobbra térve feudális Kon okleveleket láthatunk. Az első, az V. István király 1270-ben kelt adománylevele, amely a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Levéltárban őrzött legrégibb dokumentum. Mellette Zsigmónd király 1405-ben kelt adománylevele következik. Egész kicsi méretű az egri káptalan ug yanesaít 1270- ben'kelt adománylevele . ;Nvék. .falu egy részének adományozásáról. Ennek az okmánynak érdekessége, hogy két példányban készült, és az összeillesztés után a betűSajósientpéter nagyközség, de 17«!-ben, mint az akkor kelt „Sajo-Szenth-Péter Városának Protoculluma” tanúsítja, városként kezeltetett. tt átmetszették, hogy adott esetben a két okirat azonosságát ellenőrizni lehessen. Innen ível át a dokumentumok sora — miközben körbejárjuk a termet — a Levéltár mai kiadványaiig, tehát mai tevékenységének néhány produktumáig. De természetesen közben igen sok a meg-megállásra, szemlélődésre, elolvasásra csábító értékes érdekesség. Például itt látható Borsod vármegye 1351-es nemesi közgyűlésén kibocsátott oklevél. vagy Perényi Imre nádor, egykor Ónod várának birtokosa oklevele, Borsod vármegye 1483-ban kelt lettele Beatrix királynéhoz, Mátyás király feleségéhez a diósgyőri királynéi várnagy által elfoglalt kondói földek ügyében. A feudális kor után a török kor dokumentumai következnek, itt van például II. Ferdinánd király címert és nemességet adományozó oklevele Cékus Andrásnak 1629-ből, Rákóczi György hasonló tartalmú, Kerekes Mihálynak szóló oklevele 1637-ből, vagy I. Lipát király kiváltságlevele, 1673-ból, amelyben Borsod vármegye számára a hídvám szedésének jogáról intézkedett. Megtalálhatók itt a török elleni panaszokat tartalmazó jegyzőkönyvi .részletek 1641-ből, a szénáról hegyközség szabályzata 1617-ből, a legrégebbi pecsétnyomó Mezőkeresztesé 1556-ból. Kazinc, Lúd és Balaton községek térképei a XVIII. századból. Bácskái István 1670-ben, Thököly Imre 1684-ben, II. Rákóczi Ferenc 1704-ben kelt levele, majd 1707-es meghívója az ónodi országgyűlésre, és az ónodi országgyűlésen hozott törvény magyar nyelvű nyomtatott — sajnos hiányos és rongált — példánya Önöd község irattárából. Ehhez a korhoz tartozik, egy megyei közgyűlési jegyzőkönyv-kötet is a Rákóczi- szabadsagharc idejéből. A XVIII. századi úrbérrendezéssel, a közlekedéssel kapcsolatos dokumentumok és pecsétnyomók Alsóábrány, Tiszakeszi. Ru- dabánya, Mezőcsát, Sály, Poga (mai Muhi — szerk.) Várkony, Nyomár, Nagy- mihály, Tárd több, mint kétszáz év előtti életét idézd. Itt vannak a hossziiré- vi fahíd (1783), a mezőkövesdi kőhíd (1812), a körömi Sajó-hid (1819), az aranyosi út metszetei, hidjai (1812) tervrajzai, 'valamint Geszt község 1778- ban készült térképe. A XIX. századi megyei életet igen sok dokumentum is képviseli. A Nemzeti kalendárium 1825,1834, 1839-es évfolyamai, különböző, a megyegyűlésekre és aíispánj iratok levéltárba kerülésére vonatkozó bejegyzésekkel. Igen érdekes dokumentum az 1831. évi koleráról; Heves vármegye alispánjának levele Borsod vármegyéhez: a levelet átszurkálták és át- füstölték annak idején, így próbálták' „sterilizálni”. Az ‘ okmányok mellett , sok: egyéb tárgyi dokumen- . turn látható, például egy 1740-ből való Corpus juris kötet mellett korábbi idők emlékeiként a vármegye pallosai, Palóczy László diszkupája, v^gy az 1809- es nemesi .' felkelésre készült vármegyei kürt. Itt van természetesen a reformkor és az 1848—49-cs szabadságharc sok dokumentuma, Ferenc József meghívója az 191Q-es országgyűlésbe és még felso- rolliatatlanul sok, külön- '-külön is igen nagy értékű - okirat, egyéb dokumentum. A kiállítás rendezésében nagy segítséget nyújtott a Herman Ottó Múzeum és igazán sajnálatos, hogy éz az értékes tárlat viszonylag rövid ideig, mindössze három hétig látnató. De mint dr. Csorba Csabától értesültünk, a jövőbe* rendszeresen kívánnak levéltári anyagokból kiállí tásokat rendezni. Bízónyá • ra sokan várják érdeklődéssel. Lévay József slikviák a kiállításon: portréja az asztalon irószeiszámai, jegyzőkönyvei, széke és a vármegye zászlaja. (benedek) Fotó: Laczó
