Észak-Magyarország, 1982. november (38. évfolyam, 257-281. szám)

1982-11-04 / 259. szám

T982. november A., csütörtök ESZAK-MAGYARORSZAG S ÍGY ELVESZTI VARÁZSÁT A MÁLYI-TÓ Sokat beszélünk a kömye- aetvédelemről, de sajnos csak beszélünk, mert milyen az a környezetvédelem, ahol el­pusztítják, tönkreteszik a ter­mészetet, a természetes kör­nyezetet. A Mályi-tóról van szó, amelynek keleti partja vadregényes, fűzfákkal, nyár­fákkal biztosítja az ide láto­gatóknak, hogy árnyékban pihenhetnek, jól érezhetik magukat az üdülők, a horgá­szok. S most nézzük meg, mi lett ezzel a vadregényes víz­parttal. Letarolták. A fák, bokrok helyett köveket rak­tak ki rendszertelenül, hul­lámosán. Az ide látogató vá­rosiak most ismét a kövek között találhatják magukat. Kinek és mire jó ez? Part­védelemre természetesen szükség van, de ott, ahol a folyó vize mossa a partot. A tó keleti része viszont ál­lóvíz, a partot nem mossa ki, mert a meglevő növényzet biztosítja a védelmet. Miért volt hát szükség a kövekre? Ha a növényzetpusztítást így folytatják tovább, telje­sen elveszti varázsát a tó; kövekkel kirakott úszóme­dencévé válik. Nem fogják látogatni, hiszen követ min­denki éppen eleget lát a vá­rosban. A hétvégeken pihen­ni vágyók, a tó gyakori lá­togatói kérik az illetékesek­től: mentsék meg a tó szép környezetét, addig, amíg le­het ÉRDEMES-E v SERTÉST HIZLALNI? Evek óta foglalkozom ál­lattartással, i úgy tapaszta­lom, hogy manapság csak rá­fizetéssel lehet sertést hizlal­ni. íme a példám: egy má­zsa hízótáptól 20 kilogram­mot hízik az állat. Ebből kell 5 mázsa. Ennek az ára 2300 forint. A hizlalásra beállí­tott malac ára — akár saját tenyésztésből, akár vételből kerül ki, 1000 forint. A hiz- lalási idő kezdetén szükséges egy mázsa burgonya., ára 500 forint. A későbbiek során az abrakkal etethető takarmány­répa fs. kb. 2 mázsa. Ennek ára 100 forint. Az orvosi költség, a férőhely javítási költsége, alomszalma, össze­sen legalább 100 forint. A teljes kiadás tehát 4000 fo­rint. A napokban beadtam két hízói. Az átvételi ár 32,50 to­rint kilogrammonként, a szer­ződés utáni felár 1 forint, Összesen 1 kiló élősúlyért így 33.50 forintot kaptam. A 110 kilogrammos hízósertés átvé­teli ára tehát 3085 forint. Kérdem én: és akkor hol van a rizikó, a gondozás díja'’ Kern utolsósorban pedig a haszon? Tóth János Hernádeéce SZEMELVÉNY A VISSI FALUKRÓNIKÁBÓL ,.. A Bodrogzugban meglapuló Viss nevű foluban történt, az Űr 1982 esztendejének Skor­pió havában, a 26. napon. A nap 6 óra 18 perckor kelt és a falutól mintegy nyíllövés- nyire fekvő honfoglaláskori temetőben őseink még abban a hitben pihenték honfogla­lási fáradalmaikat, hogy ké­sei unokáik „alapellátását’', az áfész nevezetű szövetség „jól ellátja”. Mondják ezt Ok. az évenkénti beszámoló hadita­nácsban. Ezen a napon arra kalan­dozott a fent nevezett szö­vetség egy portyája — újko­ri nevén leltározó brigád — és lecsapott a falu tárnok- házára — újkori nevén élel­miszerbolt —-, felszólítván az ott levő sokadalmat. hogy vonuljanak vissza szállásaik­ra. A fegyverten népek, mit tehettek, visszavonultak. Amint aztán a bágvadozó napkorong aláfelé szállt, ér­keztek a munkából hazatérő dolgozó magyarok. Elképed­ve bámultak — mint valaha Botond Bizánc kapujára — a boltajtóra kiakasztott táblára, amely adta tudtára minden­kinek. akit illet, hogy elné­zést kérnek a leltározásért. Azt viszont nem tudatta a tábla, hogy hol lehet kenye­ret kapni. Buzogányuk nem lévén a kései magyaroknak, népi motívumokkal ékes rr.orgolódással elszéledeztek. Ezen az estvén a szálláso­kon azon töprengtek a nem­zetségek. kis és nagy csalá­dok. nem volna-e helyesebb az Or helyett az áfész felé sóhajtozni buzgó fohászukat: „ ... add meg a mindennapi kenyerünket ma .. .** Feljegyezte: Bicskái István Viss NE CSAK ÍGÉRJENEK A KPM-NÉL ... Javításra szorult a Testvé­riség utca kövezete, s ezt a múlt évben el is végezték. Családommal az utca végén lakom, s házunk az út ma- nassánához alacsonyan van. A javítással még csak rosszab- bodolt a helyzetünk, mert azt vov képezték ki, hogy a rá- hengerelt burkolat elzárja házunk előtt az esővíz lefo­lyását. Az utcánk nagyon for­galmas. így minden elmenő jármű a falra az ablakokra veri a sáros, szennyes vizet, s házunk fala már teljesen cl vall ázva. Felkerestem a KPM illeté­kes felelősét, kijöttek n hely­színre. s ígéretei tettek, hogy a hibát augusztus 7-re kija­vít, iák Ez az ígéret október eleién megismétlődött. Hely­zetünk azóta is változatlan, mert az ígéret csak ígéret űzte az ózdi taisimii szakkör Szép. tartalmas munkássá­gához méltó emlékülést tar­tottak a napokban Ozdon. a városi népművelési intézmé­nyek keretében működő hon­ismereti kör megalakulá­sának 20. évfordulója alkal­mából. Az emlékülést, ame­lyet nagyszámú közönség je­lenlétében a Pártoktntók Há­za tükörtermében rendeztek. Dobi Sándor, a honismereti kör elnöke nyitotta meg. Ezt követte Nagy Károly köri titkár előadása, aki ar­ról a sok és változatos té­mát felölelő tevékenységről adott számot, amelyet a kör tagjai az elmúlt húsz év alatt kifejtettek, ismertetve azokat a szén sikereket, amelveket műveikkel a megyei és az országos pályázatokon elér­tek. Rozgonyi Jánosné. a vú- vosi tanács elnökhelyettese a városnak a felszabadulás óta maradt. Közeledik gyorsan az esős idő, s házunk teljesen tönkremegy, ha nem törté­nik semmi. Az adott szó ugyanis csak annyit ér, amennyit beváltanak belőle! Schneider Istvánnc Miskolc, Testvériség u. 65. FOGORVOST NEM LEHET HELYETTESÍTENI?... Ma mindenütt a hatékony­ságról. a munkaidő kihasz­nálásáról beszélnek. Ezzel összefüggően, tényekről sze­retnék írni. A lányomnak fogszabályzót kell viselnie, s már eddig is sokat javult a foga. A sza­bályzóval kapcsolatos teen­dőket az e célra kijelölt he­lyen. az iskolafogászaton lát­ják el. s megmondják, mikor kell visszamenni kontrollra, felülvizsgálatra. Már évek óta járunk a gyerekkel Ide, hol a feleségem, hol én. Na­gyon sokszor előfordult, eb­ben az évben többször is, hogy csak egy tábla fogad, amelyen közlik, hogy sza­badság miatt nincs fogadás, vagy mikor fogadnak újra. Azt hiszem nem az én gyermekem az egyetlen vidé­ki, akinek rendszeresen kell járnia felülvizsgálatra. Ehhez pedig szülői kíséret keil. Szombat és vasárnap nem vihetem, tehát szabadságot, vagy csúsztatást kell kémem munkahelyemről, nem beszél­ve a gyerek hiányzásáról az iskolából. Bizonyára nem könnyű gondoskodni orvos helyettesítéséről, de más te­rületen is találnak megol­dást, egyedül itt nem lehet­séges? Pedig ha sikerülne, elmondhatnánk: .időt, pénzt, fáradságot takarítanánk meg. Takács I.ászló Sátoraljaújhely Faiskolai lerakat Kazincbarcikán A november elsejei nyi­tásra összegyűlt nagy tömeg bizonyította, a sajtóban korábban megjelent hirdeté­seik nem maradtak hatásta­lanok. Ugyanakkor azt is igazolta, hogy ezzel a Ka­zincbarcikán megnyílt faisko­lai lerakattál jogos lakossági 1 igényt elégített ki a Kazinc­barcikai Városgazdálkodási Vállalat. A nyitás napjának délelőttjén fotóriporter kol­légámmal mi is a helyszí­nen jártunk. íme a tapaszta­latunk : Pozitívum .., November elsején megyénkben ez a bar- cikai lerakat rendelkezett a leggazdagabb gyümölcsfa­választékkal! Ezzel a megál­lapításunkkal természetesen nem bíráljuk — nem is bí­rálhatjuk!— a többi leraka­tod hiszen az ez ideig ta­pasztalt hiányos választékról (Barcikán sincs még minden! nem ők tehetnek. Az ok egy­szerű: a hosszúra nyúlt ősz miatt a facsemeték vegetá­ciója elhúzódott, következés­képp a faiskolák a korábbi évekhez viszonyítva legalább két hét késéssel kezdtek hoz­zá a felszedéshez, szállítás­hoz. Negatívum... A viszonylag — hangsúlyozom: a viszony­lag — gazdag fajtaválaszték­ban sok a kék jelzésű első­osztályú, sőt.a sárga jelzé­sű, másodosztályú suháng. S arányait tekintve kevés a pi­ros jelzésű koronás fa. Az előbbieknek az a hátránya a koronás facsemetékkel szem­ben. hogy egy évvel később fordulnak termőre. Sőt. a másodosztályúnknál még az is, hogy szépséghibásak. jelen esetben görbék. Természete­sen erről a városgazdálkodá- ci vállalat kevésbé tehet, hi­szen az egyik partnerük, a Nyíregyházi Mezőgazdasági Főiskola tangazdaságának fa­iskolája — amely ezt a szál­lítmányt küldte — csak ilyen anyagot tudott biztosítani. Persze, aki például bőse kobak körtét akar ültetni, az zokszó nélkül elviszi a su- hángot is, és nem visz helyet­te mondjuk nemes krasszánt, csak azért, mert abból ko­ronás változat van. Az emlí­tett zokszó inkább a várako­zás miatt hallatszott itt is, ott is a nyitás napján. Nem éppen jogtalanul, hiszen há- romnegyed-egy órát kellett a jelenlevőknek sorba állniuk, mire végül csemetével távoz­hattak. Ezt csak tetézte az időjárás váratlan hidegre fordulása. Bizony fagyoskod­tak a sorbanállók. Nem ■ lerakat dolgozói védelmében mondom, a jelenlevők külön­ben is tapasztalhatták: ren­geteg érdeklődő gyűlt össze az első délelőttön. A három kiszolgáló (egy kicsit még ne­kik is úi volt a feladat, ezt- azt keresgélniük keltett! bi­zony megállás nélkül végez­te a csemeték kiadását. Bi­zonyság rá. hogv még Jakab Lajos, a városgazdálkodási vállalat mérnöke, park-, ker­tészeti üzemvezető is beállt az eladók sorába. Ötőle hallottuk: — Beiga­zolódott. hogy szükség van erre a lerakatra. lám mek­kora az érdeklődés Láthat­ják vannak itt a menve minden részéből Meggyőző­désem. hogv ez a zsúfoltság a következő napokban csök­kenni fog. s a vevőknek a mainál lényegesen kevesebb ideig kgll várakozniuk. Hol­nap esvábként újabb cseme- teszállítmány érkezik Rákó- czifalvárői, sőt Debrecenből is kapunk árut. A szőlőt pe­dig a jövő hét elején Aba- sárról hozzuk... Végezetül (mert nyilván a fát ültetni szándékozókat ez érdekli leginkább) egy lista a kazincbarcikai faiskolai le­rakat választékából: almából egri piros, golden, jonatán, starking: körtéből bőse ko­bak. (értődi ■ rozsdás berga- mott (újdonság!). nemes krasszán: cseresznyéből eer- mersdorfi, jabolay. szomolval rövidszárú; kajsziból gönci magyar kajszi; meggyből ér­di bő termő, újfehértői für­tös. meteor, cigánymeggy; szilvából althán ringló, besz­tercei, Stanley kapható. Aa őszibarack a közeli napok­ban érkezik, miként a felsőd rolt fajokból is kapnak még újabb fajtákat. Természetesen — és így újra megismételjük a hejőcsabai lerakatról szóló írásunkban tett megállapí­tásunkat — egyszerre min­den faj minden fajtáját képtelenség biztosítani. Kö­vetkezésképp, aki fát akar ültetni, annak a faiskolai le­rakatok visszatérő vendégé­nek kell lennie! Mindeneset­re jó leírni: erre most már Kazincbarcikán is van lehe­tőség. (hajún) Fotó: Fojtán László bekövetkezett történelmi le­ien tőségű fejlődéséről és a jövő terveiről tartott gondo­latokban gazdag előadást. György Józsefné. az Ózdi Népművelési Intézmények igazgatója emlékplaketteket, okleveleket, jutalmakat adott át a legeredményesebben dolgozó tagoknak, majd a testvérszervezetek köszöntöt­ték a jubiláló honismereti kört. Az emlékülést kedves nján- dékműsor követte a helvl gyermekkórusnak, a putnolti gimnázium honismereti szak­köre diákjainak, valamint Mócz Ferenc és Vámos Ta­más zeneiskolai tanároknak é.s Frits Sándorné karnagy­nak- a közreműködésével. A jubileum alkalmából ki­állítást, rendeztek, és évköny­vet jelentettek meg igen gaz­dag tartalommal. Virágos cső bádutcákban Az ablakok alatt a kiskertekben bársony virágok dacolnak az ösz- szel, hervadnak már a törpe dá­liák, porosak a papkalapok és az őszirózsák. .Borzas üstökű kései vi­rágok dugják elő fejüket a keríté­sek lécei között az utcára, a nap felé. Végig a főutcán, minden ház előtt hasonló kép fogadja az erre járókat. Csobád egyike azoknak a kis borsodi településeknek, ame­lyekről sokáig őriz valamit a futó emlékezet is. Csobádból a hármas főúton közlekedők jószerivel csak az egyetlen utcasort látják. Azt viszont végig virágsz-egélyek díszí­tik. A kora reggeli órákban csendes a tanácsi kirendeltség hivatala, bent kellemes meleget ad a kályha, de óraszám nem nyitják meg az aj­tót; hivatalosan igaz, csak bizo­nyos napokon intézik itt a hely­beliek ügyeit. Csobád társközség­ként a Halmaji Tanácshoz tarto­zik. Ha önálló tanácsa nincs is a te­lepülésnek, gazdája azért van és ez lépten-nyomon érezhető is a faluban. — Itt mindig is volt hagyomá­nya a kertművelésnek — mondja Gombár Sándor kirendeltségi ügy­intéző, akit munkája a hét nagy részében a Halmaji Tanácshoz köt. — A régi családok sokat adnak arra, hogy milyen a porta. Hozzá­tenném, hogy ilyen szép azért so­hasem volt a község, mint az idei nyáron. Ebben többen is sokat vállaltak magukra, akik szorgal­mazták a szépséges előkertek gon­dozását, szorgalmazták az útmenti szegélyek viráaosítását. Közülük is a legtöbbet talán Zsiga István hal­maji tanácselnök és Madácsi Vin­ce brigádvezető törődött az utca- kének szebbétételével. A főutca megújult házsoraival, rendezett portáival a legtisztább települések közé sorolható, de a lekanyarodó mellékutcák lakói sem maradnak le a „kirakatban” levő házsorok tulajdonosai mögött. Le­het, hogy Csobádon kevesebb az új, nagyméretű, vagy éppen túl­méretezett családi otthon más bor­sodi községekhez képest, de annál több a felújított, korszerűsített és jó ízléssel kialakított lakóház. Kör­nyezetükre kényes emberek élnek itt. erre utal a házak környezete, a szépen gondozott kertek sora. Novák Istvánné, a kirendeltség kisegítője igazit útnak, merre ta­lálni még ősszel is virágoktól dí­szes portákat. Dukai Ferencék hosszútornácos háza előtt megyünk el, ahol a kiskapunál a postás mo­toz nagy táskájában az újságok, levelek után. — Ha szép kerteket keres, nem lesz nehéz dolga, mert itt csak olyanokat talál — így a kézbesítő. Mika Endréné. A hosszútornácos udvarban a muskátlis ládákra mu­tat. Dukaiék gondosan teleltetik ezt a sok virágot, és az első tava- szias naptól a muskátli-„bokrok” már ismét a házelőt díszítik. — Ha felénk járna, még mindig megmutathatnám a gyönyörű ró­zsáimat, „nekem az a legszebb és nyílik egész évben, egészeid a fa­gyok kezdetéig. A beszélgetést már hármasban folytatjuk, a másik sorról Kecskés Fcrencné lép át hozzánk. — Ezek az udvarok négy-ötszáz négyszögölesek, elfér rajtuk a konyhakert, a kevéske szőlő, a gyümölcsfák sora. Nálunk nincs vita, hogy minek, mennyi hely kell. A férjem bacsó, keveset van itthon. Mégis nemegyszer azt lá­tom, addig szöszmötöl a fái körül, hogy a virágokat is megkapálja. Mi a nyári virágokat szeretjük, nyáron ellepi az út szélét a meg- mondhatatlanul sokszínű petúnia­szőnyeg, az apróvirágok sokasága. Ahol a kis faluban hárman be­szélgetnek, ott hamar adódik ne­gyedik, ötödik ember is. aki kész­ségesen érdeklődik, miben is se­gíthet. Aztán amikor megtudják, miről is folyik a diskurzus, szíve­sen dicsérik egymás kertjét, s csak keveset szólnak a maguk portájá­ról. Szarka Miklóséit csak jövőre építkeznek. Nekik egyelőre bősé­ges és jelenleg véget nem érőnek mutatkozó programot ad az épít­kezésekkel járó szervezés-mászká- lás. De azt mar most tud iák. hogy a kertjük milyen lesz. Szarkáné mondja: — Amikor elterveztük, hogy sa­ját otthont építünk, én akkortól már mindig oda képzeltem köré a szép rózsakertet is ... Amíg az asszonyokkal az elő­kertek, kiskertek hasznáról, dí­szeiről beszélünk. Dávid Dezső nyugdíjas a portájára invitál a Pe­tőfi utcába. Lábunk előtt még vi­rít a „kenyérmorzsa virág”, ahogy ő mondja, és ezek az apró szir­mok valóban a morzsára hasonlí­tanak a legjobban, bármilyen szép hivatalos neve is van ennek az apró bokrocskákban burjánzó nö­vénynek. Fölöttünk szőlőlugas boltozata magasodik ritkán látható óriás fürtökkel. A ház falához simuló karvastagságú tőke termésének nagy részét már a szellős-hűvös kamrában látni, felkötözve. —■> Ez is szép. ha meggondolom — mondja summázott rövidséggel a gazda. Amerre rísz az út. az ablakok­ban sok helyütt ott a csöppnyi tábla, a tiszta udvart igazolandó. Egy nagyobbat, akár a falu vé­gére is ki lehetne tenni ... Nagy József

Next

/
Oldalképek
Tartalom