Észak-Magyarország, 1982. november (38. évfolyam, 257-281. szám)
1982-11-26 / 278. szám
ESZAFC-MAGYARORSZAG 4 1982. november 26., pérrteft 1 valóság ismeretében írta: Lakatos Ernő, az MSZMP KB osztályvezetője itüntetett helye van a kultúrát hordozó eszközök között a könyvnek. Gorkij azt vallotta, hogy mindazt, amit elért, a könyveknek köszönheti. Azt hiszem, sokan magukénak mondhatják ezt a vallomást ma is, annak ellenére, hogy azóta széles körben elterjedtek a nagy hatású telekommunikációs eszközök. Az élő szó mellett viszont napjainkban is a könyv szól a legközvetlenebbül az emberhez. Megvan az a „képessége”, hogy valóban bensőséges, maradandó hatású kapcsolatot teremtsen a gondolkodó, cselekvő emberrel. A könyveknek azonban — kiváltképpen a politikai műveknek — nemcsak általános humánus értékük, hanem időhöz és helyhez kötött konkrét szerepük és hasznuk is van. Különösen jól érzékelhető ez gyorsan változó és feszültségektől terhes világunkban. A bonyolultabb, nehezebb körülmények hallatlanul megnövelték a társadalom tájékozódási igényét. Az emberek minden eddiginél jobban várják a hiteles szót, a világos orientációt. Persze, nem volna helyes, ha ezt pusztán tájékoztatási kérdésnek tekintenénk. Aligha bizonyulna elegendőnek, ha csali a napi információ bővítésére törekednénk. Mind többen szeretnénk ugyanis önállóan eligazodni az események történelmi-társadalmi hátterének, elméleti-tudományos ösz- szefüggéseinek mélyebb megismerése és megértése alapján. Az ehhez szükséges ismereteket pedig elsősorban a könyv — nem kis részben pedig éppen a politikai könyv — nyújthatja. A mostani, nehezebb helyzetben tűnik ki igazán, mennyire beértek az elmúlt negyedszázad helyes politikájának, a szocialista demokrácia gyakorlatának eredményei. Mert javarészt ennek a politikának és gyakorlatnak köszönhető, hogy a magyar társadalom nagy többsége — a feszítő körülményeket érzékelve is —: felnőtt módon, nyíltan és reális szemlélettel képes vitázni, véleményt mondani a politika nagy kérdéseiről. A cselekvés szándékával keresi, igényli a választ személyes problémáira, egyszersmind az országos „sorskérdésekre”. Nem túlzás azt állítani, hogy a mai keményebb feltételek szorításában tapasztalt és igényes közvélemény előtt kell naponta vizsgázniok mindazoknak, akik felelős posztokon dolgoznak ebben az or- , szagban. Növekvő felelősséggel járó pozícióból ugyanúgy vizsgázik napról napra a politikai könyv szerzője, szerkesztője is. A társadalmi szükséglet, az olvasói igény a szerzőtől, a kiadótól egyaránt megköveteli a magas fokú politikai érzékenységet, a tisztánlátást, az elméleti igényességet és bátorságot, az elkötelezett, pártos állásfoglalást, az ösztönző útmutatást, a valóság tisztességes feltárásából, marxista—leninista elemzéséből kinövő meggyőző erőt, s nem utolsósorban a szabatos, érzékletes, szép magyar stílust, a szemléletességet és az ízléses kivitelt. Jó, hogy mind nagyobb számban forognak közkézen tartalmas, igényes politikai művek. Hasznos eszközei, segítői a politikai, ideológiai tevékenységnek. Rendkívül jelentős a politikai könyv szerepe a párt politikájának ismertetésében, megértetésében, a tömegek bizalmának, támogatásának megnyerésében. S ettől elválaszthatatlan, alapvető funkciója a párt eszmeipolitikai egységének szolgálata, a részvétel a párttagság felkészítésében, képzésében és továbbképzésében. E két funkció szoros egymásmellettisé- ge, kölcsönös összefonódása jelentősen hozzájárult ahhoz, hogy leomoljanak a korábbi válaszfalak „elit” és „populáris”, „bennfentes” és „kívülálló” politikai kultúra között. Hogy a társadalom valamennyi rétegéhez eljussunk a politikai irodalommal és az érdeklődés, a felkészültség szerint differenciált, de eszmei-tartalmi szempontból alapvetően egységes, marxista— leninista politikai szemlélet váljék uralkodóvá és erősödjön tovább. A könyvben és a könyv által folytatott ideológiai-politikai tevékenység különösen jelentős és aktuális feladata a társadalom szocializmus-képének formálása. Ismeretes, hogy ez a kérdés két ok miatt vált nagyon időszerűvé. Részben mert nincs teljes szinkron a szocialista építőmunka mai szükségletei és feladatai, valamint a korábban kialakult és a társadalom egyes rétegeiben statikussá vált szocializmuskép között. A szocializmus lényege nem változott, de változtak a konkrét problémái és lehetőségei. A korábbiaknál bonyolultabb körülmények között, gyakran új megoldások keresésével lehet csak kiaknázni a szocializmus előnyeit. Ezért a közvéleményben élő szocializmus-képet jobban hozzá kell igazítani a szocializmus mai valóságához. Ez is feltétele, hogy a társadalom reálisan fogalmazza meg igényeit, pontosabban, világosabban érzékelje saját tennivalóit, a nehezebbé vált utat járva se veszítse szem elől a szocializmus perspektíváit. Mindez azért is igen lényeges, mert a szocializmus ellenségei támadást indítottak társadalmi rendszerünk ellen. Minden nehézséget és ellentmondást, amelyet nem ismerünk fel, és amelynek nem kezdünk hozzá a feloldásához, minden tétovázást és bizonytalanságot azonnal felhasználnak a szocializmus lejáratására. A másik ok tehát, amiért a szocializmussal ideológiai szinten foglalkoznunk kell: az ideológiai osztályharc kiéleződése. És ezen a területen is hallatlanul nagy, sokszor még alig kiaknázott tartalékaink vannak. Mindenekelőtt abban, hogy a társadalom az eddigieknél jobban megismerje és megértse a szocializmus történelmi valóságát, azt az óriási változást és átalakulást, amelyet a szocializmus hozott Európa keleti felében, és természetesen nemcsak itt, hanem az egész világban. Nagyon időszerű és a mi munkánk szempontjából is változatlanul fontos az a le- nin' gondolat, hogy a bolsevikok nem azért győztek, mert ügyesen agitáltak, hanem azért, mert az igazat mondták. S igazat mondani csak a valóság ismeretében, az elkötelezett cselekvés szándékával, marxista alapon lehet. Ügy gondolom, hogy a Magyarországon megjelenő politikai könyvekre jellemző ez a megállapítás. Ez a titka, hogy az elmúlt évek politikai könyvtermése egyre eredményesebben és hatásosabban szolgálja céljainkat. Ugyanez mondható el az e hetekben nagy sikerrel megrendezett politikai könyvnapok új kiadványairól is. Mindezek a művek szervesen illeszkednek politikai könyvkiadásunk karakterébe. A klasszikusok iránti érdeklődés kielégítését, gondolataiknak a politikai, ideológiai munkában való hasznosítását jelentősen elősegíti, hogy a Kossuth Kiadó — a gyűjteményes kiadás mellett — folyamatosan napirenden tartja a tematikus összeállítások megjelentetését is. Az idei politikai könyvnapokra ezért is gyűjtötték egybe Marxnak, Engelsnek és Leninnek a kultúráról szóló írásait. Emellett hasznos az a másik sorozat is, amely elsősorban a marxizmus— leninizmussal most ismerkedő fiatal generációk elméleti tájékozódásához járulhat hozzá. Politikai fefeiykiaáásuiíkban váTbozat&&- nml a legkiterjedtebb profilt jelenti a nemzetközi és a hazai politikai kérdések átfogó, vagy egy-egy fontos témát középpontba állító elemzése. Az olvasó így rendszeresen tájékozódhat valamennyi napirenden lévő politikai kérdésről, megismerkedhet napjaink kiemelkedő polítilcai személyiségeinek munkásságával és nézeteivel. A most megjelent politikai kötetek közül Leonyid Brezsnyevnek Az SZKP és a szovjet állam külpolitikája című gyűjteményes — és immár szomorú aktualitású — kötete folytatása annak a hagyománynak is, hogy a politikai könyvkiadó rendszeresen közkinccsé teszi az SZKP és a Szovjetunió, valamint a többi testvérpárt tapasztalatait Az idei politikai könyvnapok jelentős értékei közé tartozik Kádár János beszédeinek, cikkeinek legújabb gyűjteménye, amely egész népünket foglalkoztató kérdésekről szól; Aczél György korábban Párizsban kiadott „Beszélgetések Magyarországról, szocializmusról” című műve, amely a szocializmus építésének magyarországi tapasztalatait, az MSZMP politikájával kapcsolatos témák széles körét öleli fel; Havasi Ferenc: Űj fejlődési pályán című munkája, amely a párt gazdaságpolitikájának alaposabb megértését, a magyar népgazdaság helyzetével és feladataival összhangban álló köz- gazdasági szemlélet formálását segíti. Továbbra is kiemelt feladatnak teliintjük, hogy párttagságunk, a dolgozók széles köre behatóbban, alaposabban ismerje meg történelmünket, hogy értékeinket jobban megbecsüljük, és fejlődjék a társadalmi önismeret, összhangban áll ezzel a céllal a politikai könyvkiadás gazdag történelmi tematikája, amely most jó néhány újabb témával bővült. Az idei könyvtermésben újra megtalálhatók olyan kiadványok is, melyekkel az olvasók szélesebb rétegeihez juthatunk el, népszerűsítve a történelem tényeit, tanulságait, a tudomány eredményeit. Kívánatos, hogy a politikai könyv adta eszmei-politikai munícióval minél több pártszervezetünkben jól sáfárkodjanak. A politikai könyv ügye ne záruljon le a jelenlegi könyvnapokkal, az ünnepléssel, hanem legyen ennek folytatása a következő hetek, hónapok hétköznapi ideológiai gyakorlatában. Párttitkárok, pártvezetőségi tagolt, aktivisták olvassák és ajánlják, párttagságunk, politizáló partnereink rendszeresen forgassák, hasznosítsák a korábban és a most megjelent politikai munkákat. A költő azt vallja: „Nem tudom elképzelni az életet könyv nélkül”. Jó lenne, ha ez a felfogás és magatartás az ország, a világ megismerésének, megértésének szükségletéből, a nagyobb tudás, az eredményesebb cselekvés belső igényéből minél jobban elterjedne és általánossá válna. Tegyünk ezért minél többet! Ma este a képernyőn Pongor Ildikó estje „Művésznek lenni nem szakma, hanem sors..." címmel ma este 22 óra 05-kor az első műsorban portrét láthatunk Pongor Ildikó balettművészről. A műsorban a művésznő számos szerepéből látunk részleteket — többek között A csodálatos mandarinból —, kiváló balettmüvészek közreműködésével. A 40 perces összeállítást bizonyára érdeklődéssel fogadják a balett nem kis számú barátai. A műsor rendezője Jászi Dezső. • Tisztelet iziepzünl Elkészült és hamarosan bemutatásra kerül a Magyar Televíziónál a Tisztelet Üzbegisztán nak című ötrészes film, Kis József rendezésében. Megőrizheti-e egy nép évezredek formálta hagyományait. kulturális örökségét, sajátos arculatát a forradalmi átalakulások viharaiban, a kulturális és gazdasági megújulás rohanó időszakában? Beilleszkedhet-e ez a hagyomány szerves alkotóelemként napjaink életébe, a mai kultúra sokrétű világába? Erre a kérdésre keres választ az üzbég filmesekkel koprodukcióban készült filmsorozat, ezt kutatva járja be Üzbegisztán ősi városait és távoli falvait, és tekint végig a népi építészet, a népzene, a népi tánc, népművészet és a népi cirkusz jellegzetes alkotásain, és mutatja be azok képviselőit Az első adásba«,' december 12-én Buharát láthatjuk. Az első közös produkció ma este Tévéini - szíiiázi-televíziés koproÉkciian A Magyar Televízió szinte fennállása óta részt vállalt színházi közvetítéseivel a magyar szímkultúra eredményeinek kozki-nccsé tételében, és az elmúlt évek során arra is történtek kísérletek, hogy tévéjátékok stúdióban, egyetlen színház társulatának bázisán készüljenek eL A Magyar Televízió drámai főosztálya most — új vállalkozásként — koprodukciók sorozatát indította el színházainkkal. Ennek nemcsak a gazdaságosság a mozgatórugója, mert a legfontosabb cél, hogy közös anyagi bázison, de egyszersmind a szellemi energiák egyesítésével maradandó értékű művek, színházi és televíziós előadásait hozzák létre. Az együttműködés lényege az, hogy egy-egy színház egy- egy közösen kiválasztott művet a televízióval egyeztetett szereposztásban, közösen felkért rendező vezetésével, saját előadásként visz színpadra, majd a színpadi produkciót a televízió az eredeti díszletekkel, de terjedelmében, dramaturgiájában televízióra alkalmazva, a színházi közvetítéseknél művészitechnikai szempontból lényegesen kedvezőbb körülmények között, lényegében a stúdió-produkcióknál megszokott módszerekkel és pontossággal, tévéadaptációként rögzíti a képernyő számára. Az ilyen együttműködés kiszélesítheti mind a színházak. mind a televízió produkciós lehetőségeit, színesítheti műsorajánlatait. Ugyanakkor azt az előnyt is nyújthatja, hogy a felvételekre akkor kerül sor, amikor az előadás a legérettebb szakaszba jutott, amikor a közönséggel való találkozás mindennél fontosabb ellenőrző-minősítő bázisát már kiállta. A nézőközönség ma este találkozhat e kezdeményezés első állomásaként Musset Lo- renzaccio-jának televíziós változatával, amelyet a veszprémi Petőfi Színház és a Magyar Televízió koprodukciójában Horváth Z. Gergely rendező vitt képernyőre. E darabot négy évvel ezelőtt a Miskolci Nemzeti Színház is bemutatta. lél iiaepség nyíregyházán Kodály Zoltán születésének 100. évfordulója alkalmából emlékünnepséget rendez a Szabolcs megyei Tanács művelődésügyi osztálya, a Bessenyei György Tanárképző Főiskola, a TIT Szabolcs megyei Szervezete, valamint a megyei művelődési központ november 27-én és 28-án. A megnyitót november 27-én, szombaton délelőtt 9 órakor tartják a tanárképző főiskola nagyelőadójában, ahol megnyitó beszédet Gyúró Imre, a Szabolcs megyei Tanács elnökhelyettese mond, majd Keresztury Dezső akadémikus és Vikár László kandidátus tart előadást Kodályról. Ezt követően emléktáblát avatnak a Móricz Zsig- mond Színházban. Itt Mar- gócsy József, a TIT megyei elnöke mond avatóbeszédet, a későbbiekben pedig a főA Szakszervezetek Borsod megyei Tanácsa kulturális, agitációs és propaganda osztálya, valamint a Rónai Sándor Művelődési Központ december 4-én, délelőtt 10 órai kezdettel rendezi meg a szakszervezeti fenntartású néptáncegyüttesek megyei bemutatóját a Diósgyőri Vaiskola nagyelőadójában Kodályhoz kapcsolódó témákról tartanak konferenciát. Az első nap estjét kórushangverseny tölti ki, másnap, november 28-án pedig folytatódik a szombaton megkezdett konferencia. Az emlékünnepség dr. Cservényük László főiskolai főigazgató zárszavával ér véget. Ezt követően, november 29-én 12.30- kor a művelődési központban Bemutatjuk Szovjet-Be- lorussziát címmel nyílik kiállítás, amelyen megnyitót dr. Tar Imre, az MSZMP Szabolcs megyei Bizottságának első titkára mond, majd M. M. Gavrilovics, a Belorusz SZSZK oktatási minisztere, a BKP KB tagja bemutatja a kiállítás anyagát, azt követően pedig a Belorusz Ének- és Táncegyüttes mutatja be ünnepi műsorát. sas Művelődési Központban. A bemutatón hat táncegyüttes — Miskolcról a Miskolc, az Avas és a Vasas; Ózdról a 102. számú Ipari Szakmunkásképző Intézet és a Kohász; Sárospatakról a 119 számú Ipari Szakmunkás- képző Intézet — vesz részt m Isiéi Borsodban Budapesten tegnap kezdődött meg az NSZK filmhét, amelynek keretében számos olyan új NSZK-ban készült játékfilm kerül bemutatásra, amelyeket a magyar közönség még nem láthatott, s amelyek még nem szerepelnek a bemutatási programban. A filmhét Budapesten december 1-én zárul, ugyanakkor országosan Debrecenben és Miskolcon folytató- dili. Bprsodban az NSZK új filmjeinek bemutatása december 1-én kezdődik és 3- ig tart. E három nap alatt három film kilenc előadásban kerül a közönség elé; az Ólomidö című, Margarethe von Trotta rendezte film december 1-én a miskolci Táncsics moziban fél háromkor, a Tokaj vendéglátóházban este nyolckor, 2- án délelőtt tízkor a Hevesy Iván Filmklubban; a Fitzcar- raldo című, Werner Herzog rendezte kétrészes film 1-én ötkor a Kossuth, 2-án este nyolckor a Béke moziban, 3-án este hatkor Kazincbarcikán; a Lola című. a nemrég elhunyt Werner Rainer Fassbinder rendezte film nedig 2-án fél háromkor a Táncsicsban, ötkor a Hevesy Filmklubban, 3-án négv órakor Kazincbarcikán látható. A német nyelvű filmeket hangbemondással vetítik. Szakszervezeti néptáncegyüttesek megyei bemutatója
