Észak-Magyarország, 1982. november (38. évfolyam, 257-281. szám)

1982-11-26 / 278. szám

ESZAFC-MAGYARORSZAG 4 1982. november 26., pérrteft 1 valóság ismeretében írta: Lakatos Ernő, az MSZMP KB osztályvezetője itüntetett helye van a kultúrát hor­dozó eszközök között a könyvnek. Gorkij azt vallotta, hogy mindazt, amit elért, a könyveknek köszönheti. Azt hiszem, sokan magukénak mondhatják ezt a vallomást ma is, annak ellenére, hogy azóta széles körben elterjedtek a nagy hatá­sú telekommunikációs eszközök. Az élő szó mellett viszont napjainkban is a könyv szól a legközvetlenebbül az emberhez. Megvan az a „képessége”, hogy valóban bensőséges, maradandó hatású kapcsolatot teremtsen a gondolkodó, cselekvő ember­rel. A könyveknek azonban — kiváltképpen a politikai műveknek — nemcsak általá­nos humánus értékük, hanem időhöz és helyhez kötött konkrét szerepük és hasz­nuk is van. Különösen jól érzékelhető ez gyorsan változó és feszültségektől terhes világunkban. A bonyolultabb, nehezebb körülmények hallatlanul megnövelték a társadalom tájékozódási igényét. Az em­berek minden eddiginél jobban várják a hiteles szót, a világos orientációt. Persze, nem volna helyes, ha ezt pusztán tájékoz­tatási kérdésnek tekintenénk. Aligha bizo­nyulna elegendőnek, ha csali a napi in­formáció bővítésére törekednénk. Mind többen szeretnénk ugyanis önállóan eliga­zodni az események történelmi-társadal­mi hátterének, elméleti-tudományos ösz- szefüggéseinek mélyebb megismerése és megértése alapján. Az ehhez szükséges is­mereteket pedig elsősorban a könyv — nem kis részben pedig éppen a politikai könyv — nyújthatja. A mostani, nehezebb helyzetben tűnik ki igazán, mennyire beértek az elmúlt ne­gyedszázad helyes politikájának, a szocia­lista demokrácia gyakorlatának eredmé­nyei. Mert javarészt ennek a politikának és gyakorlatnak köszönhető, hogy a ma­gyar társadalom nagy többsége — a feszí­tő körülményeket érzékelve is —: felnőtt módon, nyíltan és reális szemlélettel ké­pes vitázni, véleményt mondani a politika nagy kérdéseiről. A cselekvés szándékával keresi, igényli a választ személyes prob­lémáira, egyszersmind az országos „sors­kérdésekre”. Nem túlzás azt állítani, hogy a mai ke­ményebb feltételek szorításában tapasz­talt és igényes közvélemény előtt kell na­ponta vizsgázniok mindazoknak, akik fe­lelős posztokon dolgoznak ebben az or- , szagban. Növekvő felelősséggel járó pozí­cióból ugyanúgy vizsgázik napról napra a politikai könyv szerzője, szerkesztője is. A társadalmi szükséglet, az olvasói igény a szerzőtől, a kiadótól egyaránt megköve­teli a magas fokú politikai érzékenységet, a tisztánlátást, az elméleti igényességet és bátorságot, az elkötelezett, pártos állásfog­lalást, az ösztönző útmutatást, a valóság tisztességes feltárásából, marxista—leninis­ta elemzéséből kinövő meggyőző erőt, s nem utolsósorban a szabatos, érzékletes, szép magyar stílust, a szemléletességet és az ízléses kivitelt. Jó, hogy mind nagyobb számban forog­nak közkézen tartalmas, igényes politikai művek. Hasznos eszközei, segítői a politi­kai, ideológiai tevékenységnek. Rendkívül jelentős a politikai könyv szerepe a párt politikájának ismertetésében, megértetésé­ben, a tömegek bizalmának, támogatásá­nak megnyerésében. S ettől elválasztha­tatlan, alapvető funkciója a párt eszmei­politikai egységének szolgálata, a részvétel a párttagság felkészítésében, képzésében és továbbképzésében. E két funkció szoros egymásmellettisé- ge, kölcsönös összefonódása jelentősen hoz­zájárult ahhoz, hogy leomoljanak a ko­rábbi válaszfalak „elit” és „populáris”, „bennfentes” és „kívülálló” politikai kultú­ra között. Hogy a társadalom valamennyi rétegéhez eljussunk a politikai irodalom­mal és az érdeklődés, a felkészültség sze­rint differenciált, de eszmei-tartalmi szem­pontból alapvetően egységes, marxista— leninista politikai szemlélet váljék ural­kodóvá és erősödjön tovább. A könyvben és a könyv által folytatott ideológiai-politikai tevékenység különösen jelentős és aktuális feladata a társadalom szocializmus-képének formálása. Ismeretes, hogy ez a kérdés két ok miatt vált na­gyon időszerűvé. Részben mert nincs tel­jes szinkron a szocialista építőmunka mai szükségletei és feladatai, valamint a ko­rábban kialakult és a társadalom egyes rétegeiben statikussá vált szocializmus­kép között. A szocializmus lényege nem változott, de változtak a konkrét problé­mái és lehetőségei. A korábbiaknál bo­nyolultabb körülmények között, gyakran új megoldások keresésével lehet csak ki­aknázni a szocializmus előnyeit. Ezért a közvéleményben élő szocializmus-képet jobban hozzá kell igazítani a szocializmus mai valóságához. Ez is feltétele, hogy a társadalom reálisan fogalmazza meg igé­nyeit, pontosabban, világosabban érzékel­je saját tennivalóit, a nehezebbé vált utat járva se veszítse szem elől a szocializmus perspektíváit. Mindez azért is igen lényeges, mert a szocializmus ellenségei támadást indítot­tak társadalmi rendszerünk ellen. Minden nehézséget és ellentmondást, amelyet nem ismerünk fel, és amelynek nem kezdünk hozzá a feloldásához, minden tétovázást és bizonytalanságot azonnal felhasználnak a szocializmus lejáratására. A másik ok tehát, amiért a szocializmussal ideológiai szinten foglalkoznunk kell: az ideológiai osztályharc kiéleződése. És ezen a terüle­ten is hallatlanul nagy, sokszor még alig kiaknázott tartalékaink vannak. Minde­nekelőtt abban, hogy a társadalom az ed­digieknél jobban megismerje és megértse a szocializmus történelmi valóságát, azt az óriási változást és átalakulást, amelyet a szocializmus hozott Európa keleti felé­ben, és természetesen nemcsak itt, hanem az egész világban. Nagyon időszerű és a mi munkánk szem­pontjából is változatlanul fontos az a le- nin' gondolat, hogy a bolsevikok nem azért győztek, mert ügyesen agitáltak, ha­nem azért, mert az igazat mondták. S iga­zat mondani csak a valóság ismeretében, az elkötelezett cselekvés szándékával, marxista alapon lehet. Ügy gondolom, hogy a Magyarországon megjelenő politikai könyvekre jellemző ez a megállapítás. Ez a titka, hogy az elmúlt évek politikai könyvtermése egyre eredményesebben és hatásosabban szolgálja céljainkat. Ugyanez mondható el az e hetekben nagy sikerrel megrendezett politikai könyv­napok új kiadványairól is. Mindezek a művek szervesen illeszkednek politikai könyvkiadásunk karakterébe. A klassziku­sok iránti érdeklődés kielégítését, gondo­lataiknak a politikai, ideológiai munkában való hasznosítását jelentősen elősegíti, hogy a Kossuth Kiadó — a gyűjteményes kiadás mellett — folyamatosan napiren­den tartja a tematikus összeállítások meg­jelentetését is. Az idei politikai könyvna­pokra ezért is gyűjtötték egybe Marxnak, Engelsnek és Leninnek a kultúráról szóló írásait. Emellett hasznos az a másik soro­zat is, amely elsősorban a marxizmus— leninizmussal most ismerkedő fiatal gene­rációk elméleti tájékozódásához járulhat hozzá. Politikai fefeiykiaáásuiíkban váTbozat&&- nml a legkiterjedtebb profilt jelenti a nem­zetközi és a hazai politikai kérdések átfo­gó, vagy egy-egy fontos témát középpont­ba állító elemzése. Az olvasó így rendsze­resen tájékozódhat valamennyi napiren­den lévő politikai kérdésről, megismerked­het napjaink kiemelkedő polítilcai szemé­lyiségeinek munkásságával és nézeteivel. A most megjelent politikai kötetek közül Leonyid Brezsnyevnek Az SZKP és a szovjet állam külpolitikája című gyűjte­ményes — és immár szomorú aktualitású — kötete folytatása annak a hagyomány­nak is, hogy a politikai könyvkiadó rend­szeresen közkinccsé teszi az SZKP és a Szovjetunió, valamint a többi testvérpárt tapasztalatait Az idei politikai könyvna­pok jelentős értékei közé tartozik Kádár János beszédeinek, cikkeinek legújabb gyűjteménye, amely egész népünket fog­lalkoztató kérdésekről szól; Aczél György korábban Párizsban kiadott „Beszélgeté­sek Magyarországról, szocializmusról” cí­mű műve, amely a szocializmus építésé­nek magyarországi tapasztalatait, az MSZMP politikájával kapcsolatos témák széles körét öleli fel; Havasi Ferenc: Űj fejlődési pályán című munkája, amely a párt gazdaságpolitikájának alaposabb meg­értését, a magyar népgazdaság helyzeté­vel és feladataival összhangban álló köz- gazdasági szemlélet formálását segíti. Továbbra is kiemelt feladatnak teliint­jük, hogy párttagságunk, a dolgozók szé­les köre behatóbban, alaposabban ismer­je meg történelmünket, hogy értékeinket jobban megbecsüljük, és fejlődjék a tár­sadalmi önismeret, összhangban áll ezzel a céllal a politikai könyvkiadás gazdag történelmi tematikája, amely most jó né­hány újabb témával bővült. Az idei könyv­termésben újra megtalálhatók olyan ki­adványok is, melyekkel az olvasók szé­lesebb rétegeihez juthatunk el, népszerű­sítve a történelem tényeit, tanulságait, a tudomány eredményeit. Kívánatos, hogy a politikai könyv adta eszmei-politikai munícióval minél több pártszervezetünkben jól sáfárkodjanak. A politikai könyv ügye ne záruljon le a je­lenlegi könyvnapokkal, az ünnepléssel, ha­nem legyen ennek folytatása a következő hetek, hónapok hétköznapi ideológiai gya­korlatában. Párttitkárok, pártvezetőségi ta­golt, aktivisták olvassák és ajánlják, párt­tagságunk, politizáló partnereink rendsze­resen forgassák, hasznosítsák a korábban és a most megjelent politikai munkákat. A költő azt vallja: „Nem tudom elkép­zelni az életet könyv nélkül”. Jó lenne, ha ez a felfogás és magatar­tás az ország, a világ megismerésének, megértésének szükségletéből, a nagyobb tudás, az eredményesebb cselekvés belső igényéből minél jobban elterjedne és ál­talánossá válna. Tegyünk ezért minél többet! Ma este a képernyőn Pongor Ildikó estje „Művésznek lenni nem szakma, hanem sors..." címmel ma este 22 óra 05-kor az első műsorban portrét láthatunk Pongor Ildikó balettművészről. A műsorban a művésznő számos szerepéből lá­tunk részleteket — többek között A csodálatos mandarinból —, ki­váló balettmüvészek közreműködésével. A 40 perces összeállítást bizonyára érdeklődéssel fogadják a balett nem kis számú barátai. A műsor rendezője Jászi Dezső. • Tisztelet iziepzünl Elkészült és hamarosan be­mutatásra kerül a Magyar Televíziónál a Tisztelet Üz­begisztán nak című ötrészes film, Kis József rendezésé­ben. Megőrizheti-e egy nép évezredek formálta hagyo­mányait. kulturális öröksé­gét, sajátos arculatát a for­radalmi átalakulások viha­raiban, a kulturális és gaz­dasági megújulás rohanó időszakában? Beilleszked­het-e ez a hagyomány szer­ves alkotóelemként napjaink életébe, a mai kultúra sok­rétű világába? Erre a kérdés­re keres választ az üzbég filmesekkel koprodukcióban készült filmsorozat, ezt ku­tatva járja be Üzbegisztán ősi városait és távoli falvait, és tekint végig a népi épí­tészet, a népzene, a népi tánc, népművészet és a népi cirkusz jellegzetes alkotása­in, és mutatja be azok kép­viselőit Az első adásba«,' december 12-én Buharát lát­hatjuk. Az első közös produkció ma este Tévéini - szíiiázi-televíziés koproÉkciian A Magyar Televízió szinte fennállása óta részt vállalt színházi közvetítéseivel a ma­gyar szímkultúra eredmé­nyeinek kozki-nccsé tételében, és az elmúlt évek során arra is történtek kísérletek, hogy tévéjátékok stúdióban, egyet­len színház társulatának bá­zisán készüljenek eL A Magyar Televízió drá­mai főosztálya most — új vállalkozásként — koproduk­ciók sorozatát indította el színházainkkal. Ennek nem­csak a gazdaságosság a moz­gatórugója, mert a legfonto­sabb cél, hogy közös anyagi bázison, de egyszersmind a szellemi energiák egyesíté­sével maradandó értékű mű­vek, színházi és televíziós előadásait hozzák létre. Az együttműködés lényege az, hogy egy-egy színház egy- egy közösen kiválasztott mű­vet a televízióval egyeztetett szereposztásban, közösen fel­kért rendező vezetésével, sa­ját előadásként visz színpad­ra, majd a színpadi produk­ciót a televízió az eredeti díszletekkel, de terjedelmé­ben, dramaturgiájában tele­vízióra alkalmazva, a színhá­zi közvetítéseknél művészi­technikai szempontból lénye­gesen kedvezőbb körülmé­nyek között, lényegében a stúdió-produkcióknál meg­szokott módszerekkel és pon­tossággal, tévéadaptációként rögzíti a képernyő számára. Az ilyen együttműködés kiszélesítheti mind a színhá­zak. mind a televízió produk­ciós lehetőségeit, színesítheti műsorajánlatait. Ugyanak­kor azt az előnyt is nyújt­hatja, hogy a felvételekre akkor kerül sor, amikor az előadás a legérettebb sza­kaszba jutott, amikor a kö­zönséggel való találkozás mindennél fontosabb ellen­őrző-minősítő bázisát már kiállta. A nézőközönség ma este találkozhat e kezdeményezés első állomásaként Musset Lo- renzaccio-jának televíziós változatával, amelyet a veszprémi Petőfi Színház és a Magyar Televízió kopro­dukciójában Horváth Z. Ger­gely rendező vitt képernyő­re. E darabot négy évvel ez­előtt a Miskolci Nemzeti Színház is bemutatta. lél iiaepség nyíregyházán Kodály Zoltán születésének 100. évfordulója alkalmából emlékünnepséget rendez a Szabolcs megyei Tanács mű­velődésügyi osztálya, a Bes­senyei György Tanárképző Főiskola, a TIT Szabolcs me­gyei Szervezete, valamint a megyei művelődési központ november 27-én és 28-án. A megnyitót november 27-én, szombaton délelőtt 9 órakor tartják a tanárképző főisko­la nagyelőadójában, ahol megnyitó beszédet Gyúró Imre, a Szabolcs megyei Ta­nács elnökhelyettese mond, majd Keresztury Dezső aka­démikus és Vikár László kandidátus tart előadást Ko­dályról. Ezt követően emlék­táblát avatnak a Móricz Zsig- mond Színházban. Itt Mar- gócsy József, a TIT megyei elnöke mond avatóbeszédet, a későbbiekben pedig a fő­A Szakszervezetek Borsod megyei Tanácsa kulturális, agitációs és propaganda osz­tálya, valamint a Rónai Sán­dor Művelődési Központ de­cember 4-én, délelőtt 10 órai kezdettel rendezi meg a szakszervezeti fenntartású néptáncegyüttesek megyei bemutatóját a Diósgyőri Va­iskola nagyelőadójában Ko­dályhoz kapcsolódó témák­ról tartanak konferenciát. Az első nap estjét kórushang­verseny tölti ki, másnap, no­vember 28-án pedig folyta­tódik a szombaton megkez­dett konferencia. Az emlék­ünnepség dr. Cservényük László főiskolai főigazgató zárszavával ér véget. Ezt kö­vetően, november 29-én 12.30- kor a művelődési központ­ban Bemutatjuk Szovjet-Be- lorussziát címmel nyílik ki­állítás, amelyen megnyitót dr. Tar Imre, az MSZMP Szabolcs megyei Bizottságá­nak első titkára mond, majd M. M. Gavrilovics, a Belo­rusz SZSZK oktatási minisz­tere, a BKP KB tagja bemu­tatja a kiállítás anyagát, azt követően pedig a Belorusz Ének- és Táncegyüttes mu­tatja be ünnepi műsorát. sas Művelődési Központban. A bemutatón hat táncegyüt­tes — Miskolcról a Miskolc, az Avas és a Vasas; Ózdról a 102. számú Ipari Szakmun­kásképző Intézet és a Ko­hász; Sárospatakról a 119 számú Ipari Szakmunkás- képző Intézet — vesz részt m Isiéi Borsodban Budapesten tegnap kezdő­dött meg az NSZK filmhét, amelynek keretében számos olyan új NSZK-ban készült játékfilm kerül bemutatásra, amelyeket a magyar közön­ség még nem láthatott, s amelyek még nem szerepel­nek a bemutatási program­ban. A filmhét Budapesten december 1-én zárul, ugyan­akkor országosan Debrecen­ben és Miskolcon folytató- dili. Bprsodban az NSZK új filmjeinek bemutatása de­cember 1-én kezdődik és 3- ig tart. E három nap alatt három film kilenc előadás­ban kerül a közönség elé; az Ólomidö című, Marga­rethe von Trotta rendezte film december 1-én a mis­kolci Táncsics moziban fél háromkor, a Tokaj vendég­látóházban este nyolckor, 2- án délelőtt tízkor a Hevesy Iván Filmklubban; a Fitzcar- raldo című, Werner Herzog rendezte kétrészes film 1-én ötkor a Kossuth, 2-án este nyolckor a Béke moziban, 3-án este hatkor Kazincbar­cikán; a Lola című. a nem­rég elhunyt Werner Rainer Fassbinder rendezte film nedig 2-án fél háromkor a Táncsicsban, ötkor a Hevesy Filmklubban, 3-án négv óra­kor Kazincbarcikán látható. A német nyelvű filmeket hangbemondással vetítik. Szakszervezeti néptáncegyüttesek megyei bemutatója

Next

/
Oldalképek
Tartalom