Észak-Magyarország, 1982. november (38. évfolyam, 257-281. szám)
1982-11-20 / 273. szám
AZ MSZMP BORSOD-ABAÜJ-ZEMELCN MEGYEI BIZOTTSÁGÁN AK LAPJA XXXVIII. évfolyam, 273: szám Ára: 1,80 Ft Szombat. 1982. november 20. \4 s* / (UTLAG PROLETÁRJAI, EGYESOUETQU itiíszterlanács és a SZOT vezetiinek megbeszélése Hz eier (3. oldal) fietatefe íOífÉsa (3. oldal) HelvüRk 2 lista (4. oldal) flsepiiml'í sóiról (5. oldal) Hz Ép (6.-7. oldal} A szegedi pipnka (10. oldal) Divatos termékek A Minisztertanács és a Szakszervezetek Országos Tanácsa képviselői Lázár Györgynek, a Minisztertanács elnökének és Gáspár Sándornak, a SZOT főtitkárának elnökletével pénteken a Parlamentben megbeszélést tartottak. A tanácskozáson áttekintették a legutóbbi találkozón született megállapodások teljesítésének helyzetét, és egyetértőén megállapították, hogy a közösen kijelölt feladatok végrehajtása rendben megtörtént, illetve folyamatban van. Ennek keretében a szakszervezetek a kormány felkérése alapján folyamatos segítséget nyújtanak a termelés korszerűsítését, az exportképesség növelését, az anyag- és energiatakarekos- sag fokozását szolgáló programok végrehajtásához. A kormány a szakszervezetek javaslatait figyelembe véve, intézkedéseket tett a kereseti viszonyok javítására egyes szakmákban és munkakörökben. Kölcsönösen nagy figyelmet fordítottak az ötnapos munkahét bevezetésével összefüggő tapasztalatok elemzésére, s azoknak a pótlólag szükségessé vált intézkedéseknek a kiadására, amelyek a megváltozott körülmények között is biztosítják a lakosság egészségügyi. kulturális, kereskedelmi ellátásának zavartalanságát. A megbeszélésen vélemény- cserét folytattak az 1982. évi terv várható teljesítésének értékeléséről és a jövő évi népgazdasági terv előkészítésének feladatairól. Megállapították, hogy az 1982. évi tervben kitűzött feladatok végrehajtása a folyamatosan nehezedő külső feltételek között rendkívüli erőfeszítéseket igényei. Egyetértettek abban, hogy 1983-ban is a népgazdaság egyensúlyi helyzetének megszilárdítása a leg- fiíbb követelmény, s hogy ebből kiindulva kell meghatározni a termelés és az elosztás előirányzatait. Hangsúlyozlak a termelés hatékonyságának, az exportképesség fokozásának, a ráfordítások, különösen a fajlagos energia- és anyagielhasználás csökkentésének, a takarékos gazdálkodás és az e célokat szolgáló programok következetes végrehajtásának fontosságát. A lakosság életszínvonalával összefüggő kérdésekről szólva, egyetértés volt abban, hogy az 1983. évi tervben a nehezebbé váló körülmények között ás figyelmet kell fordítani a teljes és hatékony foglalkoztatásra, valamint a gyernjekes családok és az alacsony jövedelmű nyugSpanyoi és román felszólalás Madridban A kelet—nyugati kapcsolatok fejlesztése, a problémák tárgyalásos rendezése, az „igazi” európai enyhülés mellett foglalt állást a madridi találkozón pénteken Spanyol- ország képviselője. Biztosította a résztvevőket, hogy kormánya a találkozó rendezőjeként minden kötelezettségének a leglelkiismeretesebben eleget kíván tenni. A plenáris ülésen Juan Luis Pan de Soraluce nagykövet, aki nemrég vette át a spanyol küldöttség vezetését, hitet tett az építő szellemű párbeszéd mellett, ugyanakkor védelmébe vette azt a nyugati felfogást, hogy a találkozón „elkerülhetetlen” egyes országok belső ügyeinek taglalása, mivel — úgymond — a közvélemény ezt elvárja. Spanyolország képviselője először szólalt fel a találkozón azóta, hogy az országban nagy btelpolitikai erőátcsoportosulást hozó választásokat tartottak. Bejelentette, hogy tíz nappal a NATO és a Közös Piac 14 módosító javaslatának előterjesztése után országa utólag csatlakozik e javaslatok közül háromhoz, mégpedig abból a megfontolásból, hogy „az emberi jogok érvényesítése a spanyol külpolitika sarkalatos pontja”. Vasile Sandru nagykövet, a román küldöttség vezetője. méltatta országa külpolitikájának erőfeszítéseit, különösen ami a Balkán-félszigeten a jószomszédi kapcsolatok kiépítését és a külföldi katonai támaszpontok felszámolását illeti. Hangsúlyozta a fegyverkezési hajsza megszüntetésére éppen Madridban teendő lépések szükségességét. A madridi találkozó pénteki, mintegy kétórás ülésén meghallgatták még Portugália, Izland és Luxemburg képviselőinek felszólalását, majd elfogadták a következő munkahét programját, amelyben két plenáris ülés, a küldöttségvezetők egy nem hivatalos találkozója és a szerkesztő csoport négy ülése szerepel. A találkozó továbbra is zárt ajtók mögött, a küldöttségek véleménye szerint tárgyszerű légkörben folytatja munkáját. díjasok helyzetének javítására. A vitában számos javaslat, észrevétel hangzott el — többek között a bérarányokról és a nagyüzemi dolgozók helyzetéről —, amelyeket az illetékes állami szervek, a lehetőségekhez képest, hasznosítani fognak. A tanácskozás résztvevői áttekintették az 1983. évre tervezett bér- és árpolitikát, a terv végrehajtását szolgáló keresetszabályozási és munkaerő-gazdálkodási intézkedéseket. Megállapították: mindezek a szabályozó- rendszer egészével együtt arra hivatottak, hogy fokozott (Folytatás a 2. oldalon) Téma: az acélgyártás fejlesztése o Tanácskozás az LKM-ben Tegnap délelőtt, üzemi >- gatással egybekötött egész napos tanácskozást tartott a Gépipari Tudományos Egyesület Központi Tudományos Bizottsága a Lenin Kohászati Művekben. A bizottság elnöke, dr. Czibere Tibor, egyetemi tanár, az NME rektora köszöntötte a résztvevőket, köztük Gábor András ipari miniszterhelyettest, aki egyben a bizottság társelnöke is, valamint a magyar kohászati üzemek, és. a hazai kohászati termékeket felhasználó vállalatok képviselőit. Az elnökségi ülés előzményéhez hozzátartozik, hogy az Ipari Minisztérium vezetői nagy súlyt helyeznek az acélipar fejlesztésére. A GTE-t kérték fel, hogy a felhasználókkal és a társegyesületekkel összhangban tartson e témáról megbeszéléseket, és készítsen alternatívákat tartalmazó javaslatot. A GTE vezetősége e feladattál Központi Tudományos Bizottságát bízta meg. Célszerűnek tartották, hogy a bizottság első nyilvános vitáját a hazai acélgyártás központjában, a Lenin KoExportra A MEZŐGÉP Vállalat mezőkövesdi gyáregységének 1. sí. műhelyében történik az itt gyártott összes géptípusok, mint például oz MÖ-60-os mütrágyaőrlö és a CSR-40-es csigás rakodógép összeszerelése. A felvételen Pál Márton lakatos csehszlovák exportra készülő műtrágyaőrlő hengerének a szerelését végzi. A mezőkövesdi gyáregység eb. ben az évben 100 darab MÖ -60-as terméket készít ei. A mezőkeresztesi EKISZ Ruházati Szövetkezetnél készülnek belföldre, a Szovjetunió és az NSZK részére modern szabású felnőtt- és gyermekpantallók, szoknyák, farmer- és szövetanyagokból egyaránt. Páricsi Ildikó NSZK megrendelésre női nadrágszár összevarrását végzi, melyből egy műszak alatt körülbelül 200 darab készül el. hászati Művekben rendezzék meg. Természetesen, meghívást kaptak a többi acélgyártó üzemek, a főbb felhasználók. a kutató-fejlesztő intézmények és az acélkereskedelemmel foglalkozó szervek is. Az ülésen felszólalt Drótos László, az LKM vezérigazgatója is. Tájékoztatót adott a hazai acélgyártás, ezen belül a Lenin Kohászati Művek helyzetéről, középtávú fejlesztési terveiről. Hazánkban évente négymillió tonna acélt állítunk elő, a választék túlságosan széles, mintegy kilencszúzféle minőséget jelent Ugyanakkor a kisebb mennyiségben szükséges acélfajtákra nincs gazdaságos beszerzési lehetőség. A probléma mielőbbi megoldását az importkiváltás is sürgeti. A hazai acélfelhasználók megszokták, s igénylik a bő választékot, bál- a vezető világcégek versenyképességének legfőbb titka éppen a kisebb acélválaszték biztosításában rejlik. Igaz, a felhasználók a termékeikhez választott néhány acélfajtát kiváló minőségi színvonalon (Folytatás a 3, oldatot*) Befejeződött az országos tanácskozás fi kedvezőtlen adottságé mezőgazdasági üzemek helyzetéről Tegnap, Miskolc-Tapolcán befejezte munkáját a kedvezőtlen adottságú mezőgazda- sági üzemele helyzetével foglalkozó országos tanácskozás. Az értekezleten, amelyen jelen volt dr. Villányi Miklós, a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium államtitkára is, megvitatták a kedvezőtlen természeti adottságok közepette gazdálkodó termelőszövetkezetek helyzetét. A tizenöt felszólaló — közöttük Fejes László, a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Tanács elnökhelyettese és Frankó Mihály, a mikóházi Aranykalász Termelőszövetkezet elnöke is — hangsúlyozta, hogy tovább kell erősíteni és egységesíteni az objektív okok miatt kedvezőtlen körülmények között gazdálkodó téeszek állami, társadalmi segítését. Elsősorban azért, hogy az ilyen gazdaságok tulajdonában levő területeket megfelelően lehessen hasznosítani, s hogy az e területeken élő és dolgozó termelőszövetkezeti lagok és szakemberek megtalálják számításaikat. A termelőszövetkezeti vezetők és szakemberek véleménye szerint az állam biztosította árkiegészítés mellett nagyobb gondot kell fordítani a gyenge termelőszövetkezetekben az ipari jellegű kiegészítő tevékenység bővítésére, valamint az erősebb és a gyengébb gazdaságok közötti eredményesebb, kölcsönösen hasznos együttműködés, gazdasági társulás körének bővítésére. v Az országos tanácskozást szervező és megrendező Agrárgazdasági Társaság országos kiadványban adja közre a miskolc-tapolcai tanácskozás anyagát, s a társaság által összegzett, az értekezleten megfogalmazott ajánlásokat, mint megvalósítandó javaslatot továbbítja az illetékes minisztériumok, országos hatóságok vezetőihez. Kommunista műszak a szénbányáknál Az ország legnagyobb mélyművelésű szénbányája, a Borsodi Szénbányák Vállalat az első negyedévi biztató kezdés után — a vártnál kedvezőtlenebb bányaföldtani körülmények miatt — elmaradt éves tervének teljesítésében. Az év vége előtt a vállalat több mint 17 ezer fős kollektívája jól tudja, mit jelent minden újabb tonna szén a gazdasági eredmények javításában, a lakosság szénellátásának. téli tüzelőjének biztosításában. A bányászok ezért megértéssel fogadták a vállalatvezetés kérését, hogy — bár eddig is csaknem minden szabad szombaton leszálltak a föld alatti munkahelyekre — novemberben kommunista műszakok vállalásával járuljanak hozzá az erőművek, kórhá- *ak, gyárak, gyermekintézmények, a lakosság szénszükség, leiének kielégítéséhez. A bányászok annak is tudatában vannak, hogy a kommunista műszak bérét, munkájuk ellenértékét jelentős közhasznú, fontos szociálpolitikai célok valóra váltására fordítja a vállalat. Novemberben már löbb alkalommal tartottak kommunista műszakot a vállalat üzemeinél, aknáinál, s több mint ötezer tonna szenet küldtek a felszínre. A legnagyobb önkéntes munkaakciót ma, szombaton szervezik a Szénbányák Vállalatnál. A tervek szerint ebben a hónapban a vállalat dolgozóinak több mint 80 százaléka teljesít kommunista műszakot, s így várhatóan csaknem 18 ezer tonna szén kitermelésével járulnak hozzá, az ellátás javításához.
