Észak-Magyarország, 1982. november (38. évfolyam, 257-281. szám)
1982-11-17 / 270. szám
1982. november 17., szerda ÉSZAK-MAGYARORSZAG 3 Újra extenzíven? és fejlesztések az ÉMY-feea A Központi Népi Ellenőrzési Bizottság irányelvei alapján — központilag kijelölt gazdálkodó szerveknél — folytatott vizsgálatot ez év tavaszán a megyei Népi Ellenőrzési Bizottság az innovációról. A vizsgálat módja nem elsősorban hibafeltáró volt, hanem inkább tapasztalatgyűjtő és figyelemfelkeltő. A cél egyértelmű: mivelhogy erősödik a világpiacon a konkurrenciaharc, növekedjék a magyar vállalatoknál a kutatási, műszaki fejlesztési, innovációs tevékenység, mert csak a gazdaságosan gyártott, a versenyképes, tehát újszerű termékekkel tudunk megjelenni a piacokon. Megyénkben négy nagy- vállalatnál vizsgálódtak a népi ellenőrök, mi ezúttal'az Északmagyarországi Vegyiművek innovációs tevékenységére vagyunk kíváncsiak. A megyei NEB az 1976-tól 1981-ig terjedő időszakot vizsgálta, és a következő megállapításra jutott: az ÉMV-ben megtérültek a kutatási ráfordítások, az elért eredmények egyértelműen igazolják a vállalat piac- orientált döntéseinek helyességét, a fejlesztéseket minimális időszükséglettel oldották meg. Mindettől függetlenül szükséges, hogy tovább javuljon az innovációs tevékenység az ÉMV-ben is. Ennek elősegítése érdekében, a jeles szakemberekből álló vizsgáló bizottság, javaslatokat küldött a vegyigyár vezetőségének. — Milyen kutatásokra, fejlesztésekre került sor a vizsgált időszakban, és milyen eredménnyel jártak azok? — kérdezzük Szőke Bélától, az Északmagyarországi Vegyiművek igazgatójától. — Egy új növényvédőszer- családot, a Tiolkarbamátokat fejlesztettük ki az alatt az idő alatt 74 millió forintos ráfordítással. A felfutás évében, 1980-ban ezeknek a kutatás-fejlesztéseknek eredményeképpen 903 millió forint árbevételt értünk el. A tőkés importmegtakarítás 509 millió forint volt, mindössze néhány hatóanyag importálására van már csak szükségünk. A Tiolkarbamá- tok árbevétele az idén csökken valamelyest, mert bizonyos technológiai módosításokkal 10 százalékkal tudtuk csökkenteni ezeknek a gyomirtó szereknek az árát. Az árcsökkentés ugyancsak kedvezően érintette a magyar mezőgazdaságot, hiszen az összes, kukorica termőterület 40 százalékán csakis ezt a gyomirtó szert használják, a család többi tagjait pedig előszeretettel alkalmazzák a cukorrépa, a napraforgó, a burgonya, a rizs védelmére A gyakorlat tehát egy éi :elműen igazolja, hogy he- 1} esen döntött a vegyiművek, amikor a Tiolkarbnmátokra fo Jított ilven jelentős szellemi és anyagi erőt.- Mindig helyben születnek meg a döntések a kutatásokról és fejlesztésekről? — Igen. többnyire mi határozzuk el. hogy mivel foglalkozzunk. Az elhatározásunkat természetesen mindannyiszor alapos piackutatás előzi meg. Mivel a növényvédő szerek a vállalat összes termelési értékének több. mint a felét képezik, igen nagy súlyt helyezünk a mezőgazdasággal való szoros kapcsolatok kiépítésére. Több mezőgazdasági termelési rendszerrel kötünk szerződéseket egy-egy alkalmazástechnikai részfeladat megoldására. Nagy apparátusunk dolgozik az innovációs feladatokon, így a fejlesztési főosztály, a vevőszolgálati és piackutatási osztály, a reklámpropaganda és kiállítási- vásárrendezési osztály, az iparjogvédelmi iroda. Munkatársaink részt vesznek mindéi, szakmai tanácskozáson, rendszeresen tanulmányozzák a külföldi szakirodalmat. Előadóként is részt veszünk a nemzetközi szim- pozionokon, az idén Japánban, Egyiptomban hangzott el egy-egy előadásunk, most Párizsba készül egy szakemberünk, hogy fejlesztési témáról tartson előadást. Kereskedelmi szakembereink sem tétlenkednek, a legutóbbi időkben Finnországban, Egyiptomban, Spanyolországban, Brazíliában, Irakban, Franciaországban, Angliában és valamennyi európai szocialista országban mutatták be újdonságainkat. Vállalatunknak 50 saját szabadalma van itthon és 350 elfogadott külföldi szabadalmi bejelentésünk. — Hol végzik el a kísérleteket? — Részben magunk végezzük el saját kísérleti üzemeinkben, és többnyire sikeresen oldjuk meg a kutatások nagyüzemi alkalmazását. Volt már rá eset, hogy gyártási eljárásunkat értékesíteni tudtuk más hazai vegyigyárban. Természetesen licenceket is vásárolunk. Ám a kutatások mindegyikét nem tudjuk, és nem is akarjuk teljesen önállóan végezni. Igen sok egyetemi, akadémiai kutató- intézettel állunk kapcsolatban. — A jelenlegi kutatásifejlesztési koncepció mellett hogyan alakul a vállalat termelése? — 1978—79-ben — az országos fejlesztési irányokkal szinkronban — közép- és hosszú távú stratégiai tervet dolgoztunk ki. Eszerint a VI. és a VII. ötéves terv idején is megkétszerezzük a termelési értéket. Ez azt jelenti, hogy 1990-ben 10—12 milliárd forint között lesz a termelési értékünk. A mostani ötéves terv idején új üzemek épülnek a vállalatnál, több üzemben pedig rekonstrukciót hajtunk végre, tehát extenzíven is fejlesztünk, az intenzitást ugyanis nem tudjuk már fokozni a jelenlegi körülmények között. Az exten- zív fejlesztés természetszerűleg az intenzitás új lehetőségeit teremti meg. Stratégiánkban továbbra is nagy szerep jut a kutatásoknak. Országos feladatként tűzték ki, hogy iparágunk a VI. ötéves tervidőszak alatt hat originális vegyületet (növényvédő- szer-alapanyagot és intermediert) állítson elő. Örömmel mondhatom, hogy nekünk eddig már három új vegyü- letünk van. Egyet már gyártunk, kettő pedig nagyüzemi kísérlet alatt áll. El kell azonban mondanom, hogy az idei gazdasági év a vártnál gyengébb eredménnyel zárul. Számoltunk azzal, hogy 1982-ben gondjaink lesznek, de ilyen mértékű termelés- csökkenéssel nem számítottunk. Jelentős vásárolt, többnyire importált anyaggal dolgozunk, illetve dolgoznánk, ha birtokába jutnánk. A sok anyag közül sokszor csupán egy hiányzik, a többi együtt van, de mivel az egy híján nem tudjuk feldolgozni, felduzzadnak a készleteink. A mi késztermékeink több vállalatnál alapanyagok. Így a kapcsolódó üzemek is átélik gondjainkat. — A megyei Népi EJT««őrzési Bizottság néhány intézkedési tervet javasolt az innovációs munka további javítása érdekében... — Három pontban foglalták össze a népi ellenőrök a tennivalókat. Két lényeges feladatnak eleget tettünk már, és hasznát is látjuk. Az utolsó pont a kutatás-fejlesztési tevékenység eredményességének értékeléséhez szükséges nyilvántartási rendszer kiépítését javasolja. December közepére ezzel is elkészülünk — mondja befejezésül Szőke Béla, az Északmagyarországi Vegyiművek igazgatója. Lóvay Györgyi Óriás motorok Szerelés közben, mikor a Diesel-mozdony motorját a szakemberek, korszerű berendezések segítségével kiemelik, hogy rajta a szükséges javítást elvégezzék, lehet igazán látni, a nagy tömeget megmozgató motoróriást. A magyar, a szovjet és a román gyártmányú Diesel-mozdonyok javítását és felújítását a MÁV Miskolci Vontatási Főnökség szervizüzemében végzik. Fotó: Fojtán László A MÉM rendezésében Országos főkertész-értekezlet megyénkkel) A Mezőgazdasági és Élelmezési Minisztérium ma és holnap, november 17-én, szerdán és 18-án, csütörtökön kétnapos, országos értekezletet és tapasztalatcserét rendez megyénkben a megyei tanácsok főkertészeinek, valamint az ágazat más vezető szakembereinek részvételével. A szőlő- és gyümölcstermesztést irányító szakemberek ma, szerdán délelőtt Páterhomokon a Bodrogközi Állami Gazdaság ültetvényeivel, illetve a nagyüzem gesztorságával működő Borsodi Gyümölcstermesztési Rendszer munkájával ismerkednek meg, majd az almaés körtetermesztés problémáiról tanácskoznak. Délután a hercegkúti Remény Termelőszövetkezetbe látogatnak, ahol a korszerűsített, régebbi telepítésű szőlőültetvényeket tekintik meg. A főkertészek megyénkben megrendezett tapasztalatcsere ‘jellegű értekezletén holnap, csütörtökön a hegyaljai ásványbányászat újdonságaival, a mezőgazdaságot szolgáló termékeivel ismerkednek meg a résztvevők. Az Országos Érc- és Ásványbánya Vállalat Hegyaljai Műveinek mádi központjában a kertészeti ágazatokban is rendkívül hasznosan alkalmazható zeolitkészítményekről, e borairól híres táj valóban a „szőlők alól kibányászható” kincseiről kapnak tájékoztatást. Ezután a mádi Rákóczi Szakszövetkezetben a másfél száz hektárnyi új szőlőültetvényt, a telepítés, valamint a szakcsoporti szervezés helyi újdonságait, sajátos módszereit tanulmányozzák. Az ország főkertészei kétnapos értekezletüket a szőlészet-borászat bázisában, a Tokaj-hegyaljai Állami Gazdasági Borkombinátban fejezik be. Megismerkednek a borkombinát munkájával, terveivel, új ültetvényeivel, majd a szőlőtelepítés és -termesztés kérdéseiről tanácskoznak. Ha valaki egészen pontos választ szeretne kapni arra a kérdésre, hogy mennyire „veszélyes üzem” a Diósgyőri Gépgyár, elég fellapoznia az Ipari Közlöny ez évi, február 26-án megjelent számát. A „munkavédelmi szempontból különösen veszélyes tevékenységet folytató vállalatok” első sorában a kohászati üzemek állnak, s közvetlenül utánuk a Diósgyőri Gépgyár következik. Nem is szükséges egyéb indoklása annak, miért ültünk le beszélgetni Nyikes Zoltánnal, a gépgyár szakszervezeti bizottságának munkavédelmi félügyelőjével. Közeledvén az év vége, mint minden tevékenységben, ők is lassacskán zárnak, összegeznek, statisztikát, készítenek. És reménykednek. Reménykednek, hogy a november és a december nem vastagítja meg túlságosan a dossziékat, és év végén azzal a megnyugvással rakhatják a szekrénybe: szerencsésebbek voltunk! „RÁM UGYAN NE SZÓLJON SENKI...!” — Hogyan alakult az elmúlt évek baleseti statisztikája ? — A visszapillantást egy 1974-es adattal kezdem, mert ezek a számok bizonyítják a legjobban azt, hogy a vállalatnál az elmúlt évek során folyamatosan csökkent a balesetek, s az ebből eredő kiesett munkanapok száma. 1974-ben 563 baleset történt Balesetvédelem a DIGÉP-ben a DIGÉP-ben, s a kiesett munkanapok száma 11 083. volt. Ezzel szemben az elmúlt évben 412 balesetet jegyeztünk fel, 8780 kiesett munkanappal, és reménykedünk abban, hogy az 1982-es évet még szerencsésebben zárjuk: szeptember végéig ugyanis a balesetek száma alig haladta meg a kétszázat, 4401 kiesett munkanappal. Az országos statisztikákat alapul véve is, jól állunk. Munkavédelmi szempontból a vasasvállalatok között a DIGÉP a legjobbakkal együtt jegyzett nagyüzem. — Melyek a leggyakoribb baleseti források a gyárban? — A legjellemzőbb baleseti forrás az anyagmozgatás, de a kiváltó ok maga a legtöbb esetben a figyelmetlenség. Műszaki hiányosság, vagy a korszerű felszereltség hiánya igen ritkán okoz problémát, annál többször a túlzott magabiztosság, ami a jó pár évet már itt töltött dolgozók „betegségének” mondható. Hányszor, de hányszor hallottam én már azt a kijelentést, hogy „Harminc éve vagyok a gyárban, rám ugyan ne szóljon senkii Tudom a dolgom.” Semmit nem jelent! A harmincegyedik évben is bekövetkezhet a baj. Elég egyszer megszegni az előírást nem használni a védőfelszerelést és már sorolható is a lista: forgács kerül a szembe, elköszörüli az ujját kalapáccsal a kezére üt, könyökét a menetkésbe vágja, munkadarab esik a lábára stb. A leggyakoribb a kéz-, szem- és lábsérülés. Szerencsére nagyon kevés a csonkulásos baleset. ROSSZ ÓMEN A TAVASZ... Lehet hogy furcsán hangzik, de balesetvédelmi szempontból rossz ómen a tavasz. Márciusban, áprilisban mindig megnövekszik a balesetek száma, és ugyanez mondható el az októberi (vagyis szüreti!) hónapról is. Tavasszal és ősszel a háztáji érezteti a hatását nem szólva az évközbeni másodállásokról és mellékfoglalkozásokról. Fáradtan nem lehet figyelmesen dolgozni. — Alig akad olyan üzemrész, ahol öles betűk, felkiáltójelek ne figyelmeztetnék a tiltó táblák erdején a dolgozót: vigyázzon! Mindettől függetlenül, van-e különösen veszélyes munkaterület a gépgyárban? — Igen. Az F-, vagyis a melegüzemi kovácsoló és hőkezelő gyáregység. Ez jellegéből adódóan eltér a vállalat többi egységének a profiljától, így veszélyesebbek a munkakörülmények is. Külön problémánk ennél az egységnél a szakmunkás-utánpótlás óriási hiánya, ami önmagában véve is baleseti tényezőt jelenthet. Sok a szakképzetlen dolgozó, kevés a rutin, a szakmai fogások, be- idegzéttségek hiányoznak a kézből. Bár ebben az évben itt is javulást tapasztaltunk, mégis több a baleset, mint más gyáregységeknél. A gyár baleseti krónikájának egyik legszomorúbb fejezete is itt történt. Ez év januárjában Sz. J. 58 éves dolgozó éppen a sajtoláshoz előmelegített darabokat húzott elő az izzítókemencéből, amikor egy „sorjadarab” vágódott a nyakához. Mit mondjak ... Átmetszett két ütőeret és a gégét, majd behatolt egészen a kulcscsontig. Pár perc alatt elvérzett... Orvosi szakvélemény szerint, ha speciális érsebész lett volna a helyszínen, az sem tudta volna megmenteni. A vizsgálatok megállapították: a vállalatot nem terheli felelősség. De magunkban mégsem zárhatjuk ilyen száraz mondattal ezt a megdöbbentő balesetet... A NEMTÖRŐDÖMSÉGRE NINCS RUBRIKA — Tanulékonyak-e az emberek? Okulásul szolgál-e lábzúzódása, vagy akár egy ilyen tragédia is? — Mit válaszolhatnék erre ... Mi mindent megteszünk, hogy azok legyenek. Üjraismétlődés, ha egy baleset okát tisztességesen feltárják, nem fordulhatna elő. A kirívó, megdöbbentő és okulásként szolgáló eseteket hangosbemondón és szórólapokon is közzétesszük. Sajnos azonban, a nemtörődömségre nincs külön rubrika az okokat vizsgáló kartonokon. Szemben az ittassággal, ami tulajdonképpen a legritkábban fordul elő. Mit teszünk még? A műszaki megelőzésen, védőberendezésekről és felszerelésekről való gondoskodáson, a balesetvédelmi oktatáson kívül (amelyet jelenleg nem tartok kielégítőnek a technikai felszereltség hiánya miatt) nagyon nagy szerepet szánunk a munkavédelmi felügyelőknek és őröknek. A felügyelőknek a képzése például két év óta vállalaton kívül történik, és nemcsak az újdonságnak számító igazolvánnyal. de jóval nagyobb tapasztalattal és jogkörrel is rendelkeznek, mint korábban. Persze, nemcsak rajtuk múlik ... Sok függ a helyi gazdasági vezetőktől is. Ök együttesen valóban tehetnek azért, hogy kevesebb legye,» a baleset, vékonyabbak le*- gyenek a dossziék. Keresztény Gabriella