Észak-Magyarország, 1982. október (38. évfolyam, 230-256. szám)

1982-10-31 / 256. szám

n

ÉSZAK MAGYARORSZAG 5

1982. október 31., vasárnap

Akiknek a szeme világ sérült...

Köze! félszázan vettek gé*zt a napokban azoh a taggyűlésen amelyet a Vakok és Csökkentlátók Szövetségének, Borsod megye! Elnöksége hívotl össze Miskolcon, a ÍMolnár Béla Ifjúsági éa Üttörőházban. Az évenként megrendezett nagygyűlésen a szövetség tagjai meghallgatják a vezetőség beszámolóját. értékelik végzett feladataikat és ismertetik az elkövetkezendő időszak terveit. A Borsod megyei Szövetség régi és égyben újra megválasztott elnöke Simon Gyula. Veié beszélgettünk megyénk vak, gyengén és csökkent - látó embereinek helyzetéről, a szövetség feladatairól.

— Borsodban jelenleg 1402 tágja van a Vgkok és Csökkentlátók Szövetségének, akiknek érdekelt a szövetség és hét elnökségi tag képviseli. A szervezet célja elsősorban azoknak az embereknek.. a felkutatása, akik gyehgénlátók, vagy valamilyen baleset kapcsán elveszítették látásukat, és szükségük van a segítségre, támogatásra. A látásukat veszített embereket megtnnitjúk a Braiile-frásra, amely tudományt égy szorgalmas ember két ,, hét glatt elsajátíthat. Segítitek a munkavállalásban és rendszeresen szervezett kultúrprogramokkal gondoskodunk szórakoztatásukról, kellemes időtöltésükről is. Van például egy énekkarunk, amellyel többször veszünk részt műsoros összejöveteleken. Leginkább öregek napközi otthonába, szociális otthonba látogatunk el az Idős emberekhez.

Beszélgetésünk Ideje alatt éppen a szomszéd teremben próbált az énekkar, amelynek vezetője szintén Simon Gyula bácsi, aki szakmabeli is. Esténként gyakran játszik a miskolci Aranycsillag eszp- resszó zongoráján.

— Lelkes tagjai vannak énekkarunknak. Gazdag repertoárjukat más megyék szövetségi tagjai is hallgathatták már. Legutóbb például Vas megyéber. voltunk, ahol az ottani szövetség Igazán szívélyesen fogadott bennünket. Rövid kultúrműsorral köszöntük meg vendéglátásukat Jártunk már Nyíregyházán, Szegeden és Debrecenben Is. Igyekszünk kellemessé és hasznossá tenni az együtt töltött órákat. Persze legfontosabb nekünk is a munka. Azért, hogy érezzék a tagok, szükség van rájuk. Aki dolgozni tud és

akár, lehetősége van rá. Nagy segítséget kapunk ebben a postától. Ott telefonalközpont -kezel őknek atka 1 mázzák szövetségünk tagjait. Persze máshol is akad elhelyezkedési lehetőség. Azok a szövetségi tagok, akik Budapesten. a Vakok Nevelő és Tanintézetébe jártak, szakmai képzettséggel is rendelkezhetnek. Lehetnek gyógymasz- Azőrök. kefekötők, kárpitosok vagy akár zongorahangolók is. Ugyanis az intézetben a zenetnnft.ásrn nagy figyelmet fordítanak.

A szövetség elnökségének a feladata meglehetősen széles körű. A tagok felkutatásán és munkahelyek biztosításán túl számos egyéb, mindennapos teendőket is ellátnak. Így például:

— Figyelemmel kísérjük tagjaink szociális körülményeit. Eliárunk az illetékes tanácsokon, ha lakásra van .szükségük, ellenőrizzük,' megkapják-e a központtól járó illetményt és más küldeményeket Itt a városban ez viszonylag könnyen megy. Vidéki sorstársaink ügyeit viszont nehezebb intézni. Velük többnyire a helyi tanácsokon foglalkoznak. Azért, hogy az érdekek képviselete mindenki számára azonos szintű legyen, tervünk, hogy vidéki körzeti csoportokat hozunk létre. Mezőkövesden már másfél esztendeje van körzeti csooortunk. Reméljük, hamarosan szaporodik számuk a megye más területén Is.

A szövetség eredményes munkája természetesen elképzelhetetlen társadalmi összefogás nélkül. Erről is

szól az elnök:

— Sok segítséget kapunk a tanácstól, az egészségügyi szervektől és számos nagyvállalattól. így a Diósgyőri Gépgyártól, a Tejipari Vállalattól, az Édesipari Vállalattól, legutóbb meg az építőipari vállalattól. Az elmúlt évben Jószerivel az egész székházat felújították, korszerűsítették, és azon igyekeztek, hogv klsebb-nngvobb átépítésekkel még kényelmesebb körülmények között tölthessék idejüket itt a tagok. Sorolhatnám tovább a patronálókat, a nekünk segítőket. akik nélkül bizonv sivárabb lenne életünk, még nehezebb lenne a szövetségi munka. De velünk vannak, törődnek velünk és ez nagyon jó érzés.

Monos Márta

KeimunisSa műszak az ÍPFII-iál

Kommunista műszakot tartottak tegnap a 3. számú ÉPFU-nál. A műszakon részt vevő közel ezerötszáz dolgozóból a gépkocsivezetők az építőipar igényein túlmenően a magánlakást építőknek szállították az építőanyagot. A karbantartók a járművek javítását, műszaki felülvizsgálatát végezték. Az adminisztratív dolgozók a szociális épületeket szépítették.

A kommunista műszakból befolyt összeg 80 százalékát a kislakást építők segítésére, a további 20 százalékot pedig ifjúságpolitikai célokra kívánjál? felhasználni.

„Ládagyár'’ Boldván

Er év augusztusában harmadszor „cserélt gazdát" a Boldva községben működő kis Faüzem. Azelőtt az állami gazdasághoz tartozott, majd a Göngyölegellátó Vállalat részlegeként működött, s most a Szikszói Állami Gazdaság boldvai kerületének melléküzemága. Fő terméke: a láda alapanyag. Sok kész ládái is gyártanak a gazdaság saját gyümölcsöse részére. Heti átlagban egy vagon tölgy-, nyár- és akácfa- rönköt dolgoznak fel. Az akácból Tokaj-Hegyalja részére gyártottak szőlőkarókat, tárnokát. A nyolc szalagfűrésszel évi mintegy 10 millió forintos termelési értéket tudnak előállítani, de a nagy rönkök darabolásához nagyon hiányzik egy gatterfűrész. A képen: a ládalécet gyártó szalagfűrészek egyik sora.

Fotó: Szabados György

Emberek gázálarcban

Több emeletes bérház ablakaiból gázálarccal védett emberfejek bámulnak szomorúan az utcára, a lent sodródó autóáradatra. A legfelső emeleti ablakban pedig álarc nélküli férfifejet láthatunk. akinek a szájából monoton egyhangúsággal hömpölyög lefelé a szöveg: széndioxid. szénmonoxid, széndioxid . . .

A rajz nem grafikusművész kezére vall, de a szándék ebben az esetben pótolja a művészi kvalitás hiányát. Egy nyertes plakátról van szó, amelyet a Lenin Kohászati" Művek munkaügyi és' szervezési főosztályának Kun Béla szocialista brigádja produkált.

Miért Is készült? Az energiatakarékosság és környezetvédelem volt a témája annak a vetélkedőnek, amelyet a kohászat műszaki igazgatóságának főenergetikus szervezete rendezett a napokban. Ezen a vállalat különböző osztályaitól 24 brigád vett részt. A programsorozat első napján még tulajdonképpen nem versenyeztek a résztvevők. hanem érdekes előadást hallhattak dr. Herendi Rezsőtől, a vállalat műszaki igazgatójától az LKM energia- gazdálkodásának időszerű kérdéseiről, az országos energiahelyzetről pedig dr. Varga Sándor, az Ipari Minisztérium főenergetikusa beszélt. Szó esett még a tüzeléstechnika legújabb eredményeiről, a veszélyes hulladékok kezeléséről, s a kovácsműi energiafelhasználás csökkentéséről.

A verseny, korunk két időszerű problémáját elsősorban vállalati szinten tette mérlegre, villámkérdések, szellemi totó és a már említett plakátrajzolás formájában. Nyertese az ergonómiai osztály szocialista brigádja lett.

Olcsóbb cement a magánépítőknek

A Cement- és Mészművek Váci Gyárában kísérletképpen mintegy 2000 tonnát állítottak elő az újfajta, eddiginél olcsóbb kohósalak Port- land-cementből, amelyet 250

—KSPC—60 jelzéssel hcrz forgalomba a vállalat. Az új ce- mfentfajta technológiáját a takarékosság jegyében dolgozták ki, egyúttal segítve a magánlakás-építőit igényeinek kielégítését.

A tapolcai tavacska partján nyurga fiúgyermek écsorog. Előtte peca- bot mögötte befőttesüveg, szfnültig sárgás, tavi vízzel. A halász, mert az, hisz a bot végére hálót erősített, nyakát nyújtogatva kémleli a vizet. Néha odébb lép, cipője alatt nem nyikordul a gyöngykavics, s pár lépéssel arrébb is megszemléli a vizei

Aztán vissza a bothoz. Mikor elszánja magát óvatosan kezébe veszi a mogyorósuhángot. hirtelen megemeli, a háló fölött gyülekező halak pedig liftezve a parira kerülnek. Négy-Öt fzriyi jószág ficánkol, míg át nem kerül a befőttesüvegbe.

. A halász kirázza a hálót a májkrémé« doboz után nyúl. Mutatóujját megmeríti a bama pépben, hogy aztán akkurátusán a harisnya-háló belsejéhez fenve szabaduljon a pástétomtól. „Szeretik? — érdeklődöm a szokatlan csali felől, nyilván feleslegesen. hisz aligha riasztószemek használja a pépet

„Azt hiszem, szeretik, én is most próbálom ki. Ezt kaptuk uzsonnára, gondoltam, feláldozom. Éhes Is vagyok már."

Éhesnek én Is éhes vagyok, s a harmadik merítés után bizony már Irigylem a halakat magam is megmártanám ujjam a májkrémes dobozban. Illetve csak mártottam volna, mert időközben kiürül — a befőttesüveg ben tucatnyi halacska szorong —, a májkrém szerepét meg sonkás sajt veszi át

91

Lehalászás

n

„Phű, ez elriasztja a halakat, borzasztó büdös”, konstatálja az érett sajtlllatot a halász-készség vízbemerítése után. „pedig ez friss, most vettem ott fenn”, bök az út túloldalán lévő bolt felé. A halak gusztusa másmilyen lehet. Szorgalmasan gyülekeznek a megkésett ebéd második fogásának elfogyasztására is. Ezúttal nagyobbak is. a befőttesüveg ap- rábbjai hát visszakerülhetnek a tóba.

Engem is meglep a horgászszenvedély. Az átlátszó horpaszú jószágok tartását illetően az imént már tudakozódtam, befőttesilvegért indulnék a szemközti boltba. „Ne menj, van nálam kettő is. egyiket odaadom!”, marasztal a halász, Gyuszl. (Időközben túljutottunk a bemutatkozáson.) Kistestvérének vinné a halakat. akváriumba.

„Hét végén látnád, mennyi itt az ember. Körbeálliák az egész partot. Jut is. marad is hal, nincs, ami kárt tegyen bennük. Amíg egy ragadozót bele nem enged valaki. Mert pontyot már dobtak bele.”

„Egyik nap megyek haza, hát látom, nagy a csődület. Idejövök, mi lehet. Mindenki egy jókora potykát bámul. Van, aki háromágú horoggal, más meg szigonnyal próbálta megakasztani. A hal, gondolom, jót. röhögött, ott úszkált az orruk előtt.

Másnap délelőtt kjöttem. Üres a part. Bedobom a horgot — kukoricával —, várok. A hátam mögött megáll egy pár. Hallom, a férfi unottan magyaráz: ugyan fiacskám, még béka sincs ebben. Épp akkor vettem ki a pontyot. Azt hittem, a nő menten elájul, a férfi meg csak hápogott. Mielőtt megvacsoráztuk otthon, megmértem. Több, mint másfél kilós volt.”

Esteledik. Már elfogadnám a büdös sajtot is, ám azzal is végeztek a halak. Válogatás következik. Némely vissza, mások a másik üvegbe, nekem. Aztán mégsem hozom haza őket. Kavics, növény is kéne nekik, néha tán szárított bolha vacsorájukról is megfeledkeznék, jobb hát, ha a tavacskában maradnak.

Fél délután, gondolatban, volt már akváriumom. Ennyi egyelőre elég. Ha meg látni kívánom halaimat, csak kimegyek Tapolcára. A gyöngyöző hévizes tavacskában, azt mondja a halász, télen is megtalálom őket

Csendes Csaba

Úidcnsáoek Egy 1219-ből származó oklevélben Bucij névalakkal említik. Egy évvel később már a királyné által Üjvár alá telepített német telepes falvak közé tartozik, s Gun- cynak írják a nevét... Majd 1345-ben Lajos király már Göncön szállt meg és itt adta ki oklevelét. Lakói az évszázadok során nemcsak szóló- és földművesek, hanem kereskedők is. A későbbi okiratokban olvasható még a községre jellemző magyaros vendégszeretet, kóstolhat itt gyümölcsöt a vendég, és koccinthat a 136,7 literes „gönci hordóból”, amely valamikor Európa-szerte elismert űrmérték volt. .

A ma krónikása 1982 őszén egy fejlődő községet talál a dombok, erdók, övezte völgyben. S hogy milyen újsággal szolgálnak ma a gönciek?

Azari István, a községi pártbizottság titkára mindjárt egy tervet említ:

A Kossuth Tsz elhatározta, hogy melléküzemágként egy kádárüzemet létesít. No, nemcsak a hagyományok megőrzése vezérelte őket ebben, tudatos tervezés, piackutatás előzte meg az ötletet. Egy régi épületet alakítanak át erre a célra, Orosházáról szereztek gépeket és tapasztalatcserén is voltak ott szakemberek. Igen sok errefelé a kistermelő, akiknek ez a hordóméret tökéletesen megfelel, de a miskolci Kertész Áruház is vevő lesz majd.

Nos, a kádárüzem minden bizonnyal tovább növeli a helybeli munkalehetőségeket. Bár a krónikához az is idekívánkozik, hogy az elmúlt években több üzemet hoztak létre Göncön. Az orosházi kazán- és kútfúróüzem gönci telepén — amely 1976-ban kezdte meg működését —, villanycsengőket, különböző vasszerkezeteket készítenek, s több mint negyven asszony tekercseléssel foglalkozik. Á négy évvel ezelőtt létesült konfekcióüzemben már százötvenen dolgoznak, zömmel szovjet és nyugatnémet exportra. Nemcsak a göncieknek, de a környékbeli falvak

lakóinak is ad munkát ez az üzem.

*

• — Egészen pontosan 2658 ember lakik ma Göncön, öt év óta Göncruszka is közigazgatási körzetünkhöz tartozilc. így, természetes, két község lakóiról kell gondoskodnunk, — mondja Pataki József tanácselnök. — A helybeli körzeti általános iskola ma már 24 tantermessé bővült, a környékbeli falvak gyerekei kollégiumban laknak. De nem mostohagyerek a társközségünk sem: ebben az évben újítottuk fel a Göncruszkai Általános Iskolát, korszerűsítettük a világítást, központi fűtést szereltünk be. Építettünk buszvárót, utat javítottunk, korszerűsödött a köz- világítás.

A Gönci községi Pártbizottság titkára gondokról' is beszélt:

— Napjainkban Göncrusz- kán még mindig nem megoldott az egészséges ivóvíz. Fúrt, ásott kutak vannak, a víz magas nitráttartalmú. A legutóbbi testületi ülésen született az elhatározás: a tanácstagok mérjék fel, vállalják-e a lakók a vízműtársuláshoz szükséges pénzösszeget. Emellett a mai napig is gondunk Göncruszka úthálózata. Mind ez idáig csak a főutca és a Petőfi utca pormentesített. Ősszel, tavasszal lehetetlen közlekedni a sáros utcákon ...

— A legutóbbi tanácsülés úgy döntött, hogy félmillió forintot a jövő évben Göncruszka útjainak javítására fordítunk, — veszi át a szót a tanácselnök.

Göncön a patakmedert rendezték az idén, és bővítették a vízhálózatot.

— Annál is inkább szükség volt erre, mert egy egész új lakótelep épült az utóbbi években Göncön, — mondja Kucsma István vb-titkár. — Igen nagy az építkezési kedv, évente 20—25 családi ház épül. Ez év végéig már valamennyi házhely elkelt. A tanács területelőkészitéssel, közművesítéssel segíti az építkezéseket.

Ebben az évben új gyógyszertár építését kezdték meg, amelyet a két szolgálati lakással együtt a jövó évben adnak át

(mikes)

Fiatal kisiparosok találkozója

A területi tanácskozások után országos fórumon és kiállításon találkoztak a fiatal kisiparosok szombaton a KISZ KB székházában. Az első alkalommal megrendezett találkozót Juhász András, a KISZ KB titkára nyitotta meg. Hangsúlyozta: a KISZ a jövőben a maga eszközeivel még hatékonyabban

kívánja segíteni a fiatal kisiparosok munkáját, hiszen a társadalmi igényekkel összhangban álló tevékenységük nagyban hozzájárul a lakosság jobb ellátásához. A KI- OSZ és a KISZ KB együttműködési szerződése eredményeként létrejött találkozón Molnár József, a KIOSZ elnöke tartott vitaindítót.

r