Észak-Magyarország, 1982. október (38. évfolyam, 230-256. szám)

1982-10-14 / 241. szám

ESZAK-MAGYARORSZAG 2 1982. október 14., csütörtök I Laoszi v Nyelvoktatás Laoszban A Laoszi Forradalmi Nép­párt az idén áprilisban tar­tott IM. kongresszusa meg­határozta a szocializmus felé haladó út feladatait. Mindenekelőtt/ célul tűzte ki, hogy az ország fő táp­lálékából, a rizsből, önellá­tó legyen. Ezt a múlt évi re­kordterméssel (1,154 millió tonna) sikerült elérniük. Az eredményt állandósítani akarják, sőt, az ötéves terv végére, 1985-re 246 ezer tonnával a rizstermelést 1,4 millió tonnára kívánják nö­velni. Ily módon a rizsadag eléri a fejenkénti 350 kilo­grammot és még félévi tar­talékot is tudnak képezni. Laosz az elmúlt években a súlyos gyarmati, és fél­gyarmati örökség ellenére jelentős eredményeket ért eL így 1976 és 1981 között a mezőgazdasági termelés 50 százalékkal nőtt, a bivaly- és marhaállomány 900 000- ről 1,3 millióra emelkedett. 1976 óta több mint 30 álla­mi mező- és erdőgazdaságot hoztak létre. Az ipar csupán jelenték­telen mértékben (három szá­zalékkal) részesedik az össz­termelésből. Nyersanyag­éi építőanyag-termelés, fa- feldolgozás és egyes fogyasz­tási cikkeket előállító kis­üzemek képezik az ipar alapjait. Laosz 500 üzeme mintegy 10 ezer embert fog­lalkoztat. A kisipar 20 szá­zalékkal részesedik az ipa­ri termelésből. Laoszban az élet minden területén igyekeznek meg­szabadulni a gyarmati múlt nehéz örökségétől. Nagy si­kernek tekintik, hogy a lakóterületek széttagoltsága ellenére az analfabétizmus 85 százalékát sikerült fel­számolniuk. 1976 óta az ál­talános és középiskolások száma kétszeresére, a szak­iskolásoké többszörösére emelkedett. Tízezer fiatal tanul jelenleg külföldön, fő­leg a szocialista országok­ban. Nagy erőfeszítéseket tesznek az elmaradt egész­ségügyi ellátás javítására. Kismértékben ugyan, de nőtt az orvosok és egészség- ügyi személyzet, a rende­lők és a kórházi ágyak szá­lba. A pártkongresszus szociá­lis és kultúrpolitikájában célul tűzte ki a szocialista- nemzeti kultúra továbbfej­lesztését, eredményes okta­tási rendszer és stabil orvo­si-gyógyító hálózat kiépíté­sét. ip-fii ma\Ukonferencia Magyar—finn energetikai kerekasztal-konferenciát tar­tottak szerdán a Magyar Tu­dományos Akadémia várbeli épületében. A tanácskozást — amelyet az Ipari Minisztéri­um a budapesti finn hét programjához kapcsolódva szervezett meg — Osmo Vai- nölä, a Finn Köztársaság bu­dapesti nagykövete nyitotta meg. Erkki Vaara, a Finn Ipari és Kereskedelmi Minisztéri­um energia-főosztályának ve­zetője, a finn atomenergia­bizottság elnöke hazája ener­giapolitikai céljairól és az energiagazdálkodás legfonto­sabb tennivalóiról tartott tá­jékoztatót. Kapolyi László ipari minisztériumi államtit­kár egyebek közt a magyar energiagazdálkodási program eddigi végrehajtásáról szólt. Az előadásokon és a konzul­tációkon a magyar és a finn résztvevők kölcsönösen is­mertették az energiatakaré­kos berendezések és rendsze­rek fejlesztésére, a másodla­gos és hulladékenergiák hasz­nosítására már folyamatban levő kutatások eredményeit. Megállapították, hogy a finn és a magyar energiagazdál­kodás gondjai és feladatai sok tekintetben hasonlóak, ezért az érdekelt szervezetek, a gép- és berendezésgyártók, a kutatók és fejlesztők elő­nyösen egészíthetik ki egy­más tevékenységét. A Bodrogközi Állami Gazdaság alsavÉsári rendez „SZEDD MÄ6AD!” megoldással október 16. és 17. napján 6-16 óra között. Az érdeklődők a páterhomoki gyümölcsösben jonatánt (3,50 Ft/kg), starkingot (4,50 Ft/kg) és golden-deliciust (3,50 Ft/kg), a Hódy-Vas (Apróhomok) tanyai gyümölcsösben staymaredet (3,- Ft/kg) szedhetnek megvásárlásra. Jelentkezés a helyszínen, a telepvezetőknél, göngyölegről és az alma elszállításáról mindenki maga gondoskodik. BODROGKÖZI ALLAMI GAZDASAG Pályakezdő orvosokról volt szó Tanécskozotf a KISZ Borssii megyei Bízottsáia Kihelyezett ülést tartott lehet, mindkét csoportnak tegnap, szerdán a KISZ Bor­sod megyei Bizottsága a KISZ Mezőkövesd járási-városi bi­zottságán. A tanácskozáson egyebek között szó volt me­gyénk pályakezdő orvosainak munkahelyi beilleszkedéséről, közéleti aktivitásáról, vala­mint a nyári építőtáborozás­ról. Ezután tájékoztató hang­zott el a KISZ Ózd városi és járási Bizottsága összevoná­sának tapasztalatairól, a KISZ Leninvárosi és Kazincbarcikai Bizottságának tevékenységé­ről, majd a középiskolás diák­ifjúsági mozgalomról. A pályakezdő orvosok hely­zetéről a Borsod megyei Népi Ellenőrzési Bizottság által ké­szült vizsgálat alapján tanács­koztak a megyebizottsá'k tag­jai. A vizsgálat célja az volt, hogy felmérjék, miként segí­tik elő a kórházakban, intéze­tekben, tanácsoknál a pálya­kezdő orvosok munkahelyi beilleszkedését, figyelemmel kísérik-e munkába ’ lépésük után beosztásuk és szakkép­zettségük összhangját, szak­mai, politikai fejlődését. Mindemellett felmérést vé­geztek arról is, milyen a fia­tal orvosok részvétele, aktivi­tása a társadalmi, közösségi éfetben. A tapasztalatok nem éppen kedvezőek megyénk mintegy 350 fiatal orvosa kö­rében. A pályakezdőket lehetősé­geik, munka- és életkörülmé-, nyeik alapján két nagy cso­portba lehet sorolni. A kór­házakban és rendelőintézetek­ben foglalkoztatottakra, s a körzetekben dolgozókra. Jól­Ünnepi öles a (Folytatás az 1. oldalról) szédítő eredményei adják, hanem azok a kihívások, amelyek bennünket, mint a «socialists Magyarország dol­gozóit, és mint a Budapesti Műszaki Egyetem polgárait érnek. Korszakos jelentőségű feladata a Műegyetemnek olyan mérnökök képzése, akik munkájukkal elősegítik, hogy hazánk gazdasága az intenzív fejlődés útjára lép­jen, a világversenyben helyt­álljon, struktúrája megújul­jon. — Ez nem csupán lehetőség, hanem kötelesség is. Erre kötelez bennünket az is, amit a 200 éves intézményünk története során az országnak adott — fejezte be ünnepi beszédét Polinszky Károly. Ezután Sarlós István az MSZMP Központi Bizottsága, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa és a Minisz­tertanács nevében üdvözölte a 200. évfordulóját ünneplő felsőfokú oktatási intézmény vezetőit, oktatóit, dolgozóit és hallgatóit. Méltatta a Buda­pesti Műszaki Egyetemnek az oktató-nevelő munkában elért sikereit, a műszaki, gazdasági életben betöltött szerepét, szakemberképző és értelmiségnevelő funkcióját. A BME feladatairól szólva hangsúlyozta: fontosnak tart­juk, hogy a 200 évvel ezelőtt számos közös jellemzője van, mégis jelentős eltérés is ta­pasztalható. Szakmai tovább­lépés, tudományos és kutató­munka szempontjából a kór­házakban dolgozóknak előnyös helyzetük van. Szemben a körzetekben praktizálókkal, akiknek például munkaidejét sem lehet egykönnyen beha­tárolni. Ennek ellenére a köz­életi munkálkodás terén a vi­déki orvosokra jellemző a na­gyobb aktivitás. Persze a vizs­gálódáskor nem lehetett meg­feledkezni az orvosok sajátos helyzetéről sem. Hiszen tőlük a nap minden órájában első­sorban megfelelő ellátást, színvonalas gyógyítást, egy­szóval minőségi szakmai munkát várnak el az embe­rek. Ugyanakkor arra is gon­dolni kell, hogy a magas szin­tű betegellátás nem 'lehet ki­záró tényezője a közéleti te­vékenységnek, a társadalmi feladatok vállalásának. A vizsgálatról készített írá­sos anyag szóbeli kiegészítő­jében elhangzott az is, hogy az utóbbi évek során me­gyénkben örvendetes módon javult az egy lakosra jutó or­vosok száma, hiány ma már inkább egyes szakterületeken van. Az orvosutánpótlás biz­tosítása érdekében a megyei tanács évek óta jelentős erő­feszítéseket tesz, noha az egyes szakmai és területi igé­nyek maradéktalan kielégíté­se érdekében a társadalmi ösztöndíj-szerződések mellett még további , megoldásokat kell keresni. (mit rost Míegyetemso megkezdett munka folytatód­jék, a múlt tapasztalatai alapján, a jövő formálásának szándékával, azért, hogy a kiművelt emberfők száma növekedjék Magyarországon. — Kétszáz évre tekintünk vissza, és amikor erről az időszakról beszélünk, azokra is emlékezünk, akik az egye­tem padjai közül kikerülve maradandót alkottak a világ számára, és akik öregbítették a magyar nép hírnevét. Ezután a Budapesti Mű­szaki Egyetemnek átadta a Munka Vörös Zászló Érdem­rendjét, amelyet a Magyar Népköztársaság Elnöki Ta­nácsa a fővárosi mérnökkép­zés megkezdésének 200. év­fordulója alkalmából, ki­emelkedő munkásságáért, ed­digi eredményeinek elisme­réseként adományozott. Polinszky Károly rektor az egyetem kollektívája nevé­ben megköszönte a magas kitüntetést. Ezután Czibere Tibor Kossuth-díjas akadé­mikus, a miskolci Nehézipari Műszaki Egyetem rektora kö­szöntötte a hazai és a külföldi felsőoktatási intézmények ne­vében a Budapesti Műszaki Egyetemet. Köpeczi Béla művelődési miniszter ezután kitünteté­seket adott ■ át. Polinszky Károly zárszava után a Szózat eléneklésével ért véget az ünnepi ülés. Egyiptomi—szudási integráció Hoszni Mubarak egyipto­mi és Gaafar Nimeri szudáni elnök kedden este Kartum- ban aláírta a két ország in­tegrációjának .okmányát, azt a dokumentumot, amely tíz­éves program keretében — a kairói és kartumi politikai rendszer önálló fenntartása mellett — a „teljes” politi­kai, nemzetvédelmi és gaz­dasági egyeztetést írja elő s két, Nílusr-menti arab állam között. A koordináció irányítását az úgynevezett Legfelső In­tegrációs Tanácsra, egy tíz­tagú testületre bízzák, amely­ben a két ország államfője felváltva fog elnökölni. Har­minc egyiptomi és harminc szudáni képviselőből álló „Nílus-völgyi parlamentet” is felállítanak az integrációval kapcsolatos törvényhozói le­endők ellátására. A közös gazdasági programok anyagi feltételeit az integrációs alap lesz hivatott biztosítani. Üdvözlő távirat A Jemeni Népi Demokratikus Köztársaság nemzeti ünnepe alkalmából Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke és Lázár György, a Minisztertanács elnöke üdvözlő táviratot küldött Ali Nasszer Mohamednek, a Jemeni Szocialista Párt Központi Bizottsága főtitkárának, a Jemeni Népi Demokratikus Köztár­saság Legfelsőbb Népi Gyűlése *és Minisztertanácsa elnö­kének. MÉ az 1082-os Wel-liéloill Az 1982. évi Nobel-bélte- díjat — megosztva — a nuk­leáris leszerelés két, nemzet­közi tekintélyű harcosának, a svéd Alva Myrdal asszonynak és Alfonso García Robles volt mexikói külügyminiszternek ítélték oda — jelentette be szerdán a norvég Nobel-bi- zottság. Mindketten kiemel­kedő szerepet játszottak az ENSZ leszerelési tárgyalásain. A testület döntésének in­doklásában hangsúlyozta, hogy Alva Myrdal a genfi le­szerelési tárgyalásokon, vala­mint más nemzetközi fóru­mokon és műveiben nagy se­gítséget nyújtott ahhoz, hogy ráébresszék a világot a nuk­leáris fegyverkezés veszélyei­re. García Robles — mutatott rá a bizottság — kiemelkedő szerepet játszott az ENSZ le­szerelési munkájában, mind a genfi tárgyalásokon, mind a világszervezet rendkívüli le­szerelési ülésszakain és a La- tin-Amerikát atomfegyver­mentes övezetté nyilvánító 1967-es tlatelocói egyezmény előkészítésének motorja volt — mutatott rá a bizottság. Alva Myrdal 1902-ben szü­letett Uppsala egyetemi vá­rosban. 1934-ben férjhez ment Gunnar Myrdalhoz, aki 1974- ben közgazdasági Nobel-díjat kapott. A szociáldemokrata politikusasszony számos fele­lős posztot töltött be Svéd­országban és nemzetközi szer­vezetekben. 1962—1973 között a genfi leszerelési tárgyaláso­kon a svéd küldöttséget ve­zette, 1966—73 között egyben leszerelési kérdésekkel foglal­kozó tárca nélküli miniszter is volt. Érdemei elismeréséül számos díjat kapott, köztük 1980-ban elsőként az Einstein- békedíjat. A TI éves Alfonso Garda Robles életének jelentős ré­szét a leszerelés kérdéseinek szentelte. Számos művet írt, elsősorban az atomfegyverek. nek a latin-amerikai földrész­ről való kitiltásáról és más, a térséggel kapcsolatos problé­mákról. 1971—75 között Mexi­kó ENSZ-képviselője volt, és a 77-ek csoportjának elnöki tisztét töltötte be. 1975—76 között külügyminiszter volt. Jelenleg Mexikó állandó kép­viselője az ENSZ 40 tagú gen­fi leszerelési bizottságában. Újabb zavargások Indiában Szerdán újabb szikh zavar­gások voltak Indiában: ezúttal Punjab szövetségi állam egyik börtönében lázadt fel több száz szikh fogoly. A rendőr­ség megszállta a börtönt és elfojtotta a lázadást. Kedden az indiai főváros­tól 400 kilométerrel észak­nyugatra fekvő Ferozepur börtönében volt hasonló za­vargás, a szikh foglyok ott épületeket és élelmiszerrak­tárakat gyújtottak fel. Emlékezetes, hogy a szi­khek orthodox vallási törvé­nyeik érvényesítését és Pun­jab szövetségi állam nagyobb függetlenségét követelik. Pun­jaiban él India ötmillió szikh vallású lakosának többsége. A vallási szekta tagjai „Tölt­sük meg a börtönöket!” jel­szóval mozgalmat indítottak. Mintegy 15 ezer szikh össze- , tűzéseket provokált a rend­őrökkel, hogy börtönbe kerül­jenek és így kényszerítsék Indira Gandhi miniszterelnö­köt követeléseik teljesítésére. Üj-Delhiben szikh tüntetők támadtak a rendőrökre az India Ház előtt

Next

/
Oldalképek
Tartalom