Észak-Magyarország, 1982. október (38. évfolyam, 230-256. szám)

1982-10-31 / 256. szám

1982. október 31., vasárnap ESZAK-MAGYARORSZAG 3 Halmaji „mérlegelés” Mibe a rekordtermés? Ha csak a rekordtermése­ket számoljuk elégedetten dörzsölhetnék kezüket a hal­maji Ai-anykalász Termelő- . szövetkezetben. Az őszi búza. a napraforgó, a kukorica — a három legfontosabb áru­növény — a szövetkezet tör­ténetének eddigi legnagyobb hozamát adta. Az örömbe mégis üröm vegyül, mert a kétségkívül tiszteletre méltó eredmények mögött, lapul egv kérdés: hogy a hozamnöve­lés megérte-e? A szövetkezet elnöke, Csehovics János: — Hozzá kell tenni: úgy sikerült egyik évről, a má­sikra a kenyérgabona hoza­mát hektáronként tíz mázsá­val növelni, hogy a költsé­gek jelentősen nem emelked­tek. Hasonlóan jó a jövedel­mezőségi arány az ipari nö­vényeinknél is! őszintén megvallva hüle- deztem. Egyáltalán nem ér­tettem a dolgot, hiszen ha a költségek kedvezően alakul­tak. akkor jelentős többlet- jövedelemnek kellett volna képződnie. Nem is beszélve a gabonaprogramról, mivel pont azoknál a növényeknél értek el sikereket, amelyek­nek hozamnövekedését az állam pénzügyileg támogatja. Még gyors fejszámolás után is kiderül: több százezer fo­rintot mint tiszta nyeresé­get nyert a kalászosok ter­melésfokozásán a szövetke­zet! Akkor hogyan lehet egy­általán kérdés a hozamnöve­lés gazdaságossága? Cseho­vics János arca meglehetősen savanyú: — Ügy, hogy ami bejött a vámon, elveszett a réven. Az idén több mint ezer tonná­val termeltünk többet, mint az elmúlt évben. Árbevéte­lünk természetesen arányo­san növekedett, de jövedel­münk hasonló szinten ma­radt. Az egésznek magyará­zata a bérszínvonal túllépé­sében van. Közel egymillió forint „bírságot” kell maid fizetnünk, mert a kifizetett béreket nem bírtuk az elő­írásoknak megfelelően szin­ten tartani. Egyszerűsítve az elnök sza­vait, a következő a helvzet: ha az állami elvárásoknak megfelelően többet termel a halmaji szövetkezet, akkor a többlettermelés fokozott munkabérköltségeiért meg­büntetik. Ugyanis a több. mint ezer tonna többletter­ményt le kell aratni, mag­tárba kell szállítani, esetleg mesterségesen kell szárítani. Ez nemcsak többletköltség, hanem többletmunkadíj is! Viszont ezeket kötelezően végre kell hajtani, hacsak a többlettermést nem akarják a határban hagyni. A bénszín- vonal-túllépést így nem ke­rülhették el. Jelenleg sem­milyen más forma nem léte­zik, — akár kisvállalkozás­ban is, hiszen azok bérkölt­sége nem terheli a szövetke­zet bérszínvonalát —hogv a jövedelem megmaradjon? Az elnök legyint: — Egy megoldás volna. Ha bérben kombáinoltatnánk le határunk nagy részét. De a betakarítás idejében ki ad nekünk, akár pénzért is gé­pet? A növénytermesztésben így alakult ki ez az ellentmon­dásos helyzet, de hozzá kell tenni: az ágazat így is jöve­delmező. Ami viszont nem mondható el az állattenyész­tésről, amelynek , szerkezete az előző évek kissé elsietett döntései alanián nem megfe­lelő Az elnök: — Az állattenyésztés árbe­vétele sajnos kétszerese a növénytermesztés árbevételé­nek —, meghaladja a 31 mil­liót —. s erre alaposan ráfi- aetünk. Még ahol jó eredmé­nyeket érnek el az állattar­tásban, ott sem több a nye­reséghányad négy százalék­nál, nálunk ugyanez két.-há- roro százalékos veszteség. A háromszázas tehenészetünk­ben ugyan sikerült háromszáz literrel több tejet fejni egy állattól, de ez kevés a bol dogsághoz. hiszen a gazda­ságosság határa 3500 liternél kezdődik A juhtartás bizton­ságát az értékesítési bizony­talanság kérdőjelezi meg A brovler baromfi tartósa nem csak nálunk, hanem lóval nagyobb gazdaságokban is veszteséges. Jelenleg csak a hízómarha-, s a tenyésztojás- előállítás jelent, valami nye­reséget, de ezekkel az ágaza­tokkal csak csökkenteni tud­juk az állattenyésztés egészé­nek ráfizetését.. Az igazság az. hogy a termelőszövetkezet szerkezete nem megfelelő. A növénytermesztés uralkodóvá tételével lenne gazdaságo­sabb. A terveket ismerve erre is törekszenek. Sikerült olcsób­bá tenni komplex betakarító­brigádok alkalmazásával a takarmány termesztést; ugyan­akkor száz hektáron intenzív legelőt telepítenek, amelyet vetésforgó rendszerbe állíta­nak. Több millió forintos be­ruházással olyan mellékter­méket hasznosító gépsort ál­lítanak majd üzembe, amely száz hektáron teszi felesle­gessé az évelő pillangóster­melést. így terület szabadul fel az árunövény-termesztésre. Ez legalább másfél millió fo­rinttal nagyobb árbevételt je­lent! És ugyanakkor a leg- gazdaságtalanabb ágazatot, a broylercsirke-nevelést fel­számolják. Csehovics János hozzáteszi '• — És felszabadul egy épü­letünk, ahol melléküzemágat tudunk kiépíteni. Gondolom, sokan felkapják a fejüket, hogy megint az alaptevé­kenység rovására erősíti egy szövetkezet az ipari tevékeny­séget, ezért mondom el: nem tehetünk mást. A broyler- csirke vesztesége évről évre nőtt, egyszerűen nem enged­hetjük meg magunknak azt a luxust, hogy réfizetésesen tartsunk állatot. Szakmailag a tartásban nincs hiba, mégis félmillió forint a vesztesé­günk az ágazaton. Az épület nagysága viszont lehetővé te­szi egy évi hatvanmillió fo­rintot termelő ipari üzem — varroda, vagy szövődé — ki­alakítását, amelvtől minimá­lisan is hatmilliós nyereséget remélhetünk. Jelenleg, a ki­ugró termésátlagokkal a szö­vetkezet összes nyeresége nem éri el a négymillió forintot, de ebben a jövedelemben a már meglevő melléküzem- ágak haszna is benne van! A termelőszövetkezetek el­ső számú érdeke nem lehet más. mint a nyereség foko­zása. És ehhez csak a kis rá- fordítású nagv szakmai műn­ké4 nem igénvlő melléküzem­ágak teremtése ad módot. Példa erre hazánk egyetlen kréta- és t.usgvártó üzemének esete, amit pár évvel ezelőtt, a PTÉRT megbízásából a hal­maji szövetkezetben indítot­tak be. Ezek a korszerűnek aligha . mondható műhelyek, akár harmincmillió forintot is megtermel hetnek. — Sajnos az idén nem — szólt közbe az elnök. — Az utolsó negyedévre alig kap­tunk megrendelést. így asz- szonyaink a szomszéd állami gazdaságban almát szüretel­nek. Ezért szükséges kiala­kítanunk egy állandó piaci háttérrel rendelkező termék­re szakosodó üzemet, amely­nek nyeresége a gazdaság előmozdítója lehet. A jövő útja ez. — kármán — Képünkön: utánvéted szállítmányt csomagol a faiskola egyik dolgozója Kajsúsenteiik a faiskolákéi Kí minek mestere? Fiatal szakmunkások versenye Lassan befejezéséhez köze­ledik a Lenin Kohászati Mű­vekben a „Ki minek meste­re?” szakmai-politikai vetél­kedősorozat. amelyet hagyo­mányosan évről évre meg­rendeznek az Alkotó ifjúság pályázat felhívása alapján. Ebben az évben nyolc szak­ma (olvasztár, mintakészítő, kovács, hengerész, hőkezelő, villanyszerelő, adatrögzítő és lakatos) fiataljai vettek részt a versenyen s közülük hat szakma képviselői már tanú­bizonyságot tettek tudásuk­ról. November 3-án még a hengerészek mérik össze szakmai, elméleti és gyakor­lati, valamint általános poli­tikai és munkavédelmi tu­dásukat. november 6-án pe­dig a lakatosok vetélkedőjé­vel zárul a verseny. Az eddigi tapasztalatok azt mutatják, hogy a mintegy 200 kohászati szakmunkásfiatal ió felkészültséggel rendelke­zik. Nagyon szép eredmény­nyel zárult például az ol­vasztárok vetélkedője, ame­lyen a résztvevők pontszá­maikkal megközelítették az elérhető maximumot. Emlí­tést érdemel a villanyszere­lők első helyezettje, Homoki Gyula, az energia-gyáregység dolgozója, aki az országos középdöntőn második lett, így valószínűleg bekerül az országos döntőbe is. A vállalati helyezettek kü­lönböző jutalomban részesül­nek majd, attól függően, hogy öt évnél kevesebb, vagy több szakmai gyakorlattal rendelkeznek. A „Ki minek mestere?” versenysorozat eredményeit december 3-án teszik közzé. Az idei esztendőt leszámít­va, az utóbbi évtizedben 8— 10 százalékkal növekedett évenként a 3. számú Volán áruszállítási teljesítménye. Ebben az évben alaposan megváltozott a helyzet: a vállalat csupán az elért szint megtartását jelölte meg el­érendő célként. Erről és az áruszállítással kapcsolatos egyéb aktuális kérdésről esett szó a Volán szervezésé­ben a megye legjelentősebb fuvaroztatóinak, a nagy ipari és kereskedelmi vállalatok képviselőinek bevonásával megtartott tanácskozáson. Az ankéton dr. Kuttor István, a 3. számú Volán fő­osztályvezetője adott tájékoz­tatást vállalata és a fuva­roztatók együttműködéséről, az év eltelt időszakában vég­zett szállítási tevékenységről és a jövő évi elképzelések- rőL Változott a piaci helyzet A Volán, mint nagyüzem kezdettől fogva arra töreke­dett, hogy gazdasági kapcso­latait elsősorban a megye nagyvállalataival bővítse, s a nagyüzemek termelési rend­szerébe integrálódva, az alap­anyagtól kezdve a készter­mékig minden, gyáron kívül jelentkező szállítási igényt kielégítsen. A Volánnak ez a törekvése tulajdonképpen megegyezett a szállíttatok el­képzelésével, hiszen akár az elfuvarozott anyag, illetve áru Gönc előtt, a Vizsoly, Gönc- ruszka irányából erre vezető országút mellett található a Gönc környéki áfész-ek 1979- ben létesített, 5 hej: táros fa­iskolája, ahol a táj híres gyü­mölcsfajtáját, a gönci magyar kajszit szaporítják. A közkedvelt kajszi gyü­mölcsfajon belül sokak sze­rint ez a legértékesebb fajta. Ami azt illeti, lehet igazság ebber az állításban, hiszen il­lat- és zamatanyagával való­ban föléje nő a többi fajtá­nak; sőt a küllemét tekintve is igen mutatós. Hasonlattal élve olyan értékű a gönci ma­gyar kajszi, mint a hagymák között a makói, a cseresznyék sorában a szómolyai, vagy a dióválasztékban a milotai. És akad még egy óriási előnye! A kajszifák körében gyakori súlyos betegségnek, a guta­súlyát. akár az árutonna­kilométert, vagy az árbevé­telt vesszük alapul, Borsod nagy ipari üzemei, kereske­delmi vállalatai részére vég­zett szolgáltatás adja a vál­lalat áruszállítási teljesítmé­nyének több, mint a kéthar­madát így nagyon is kézen­fekvő, hogy a Volánt is ked­vezőtlenül érintik a fuvaroz­tatók piaci helyzetében, gaz­dálkodásában bekövetkezett negatív változások. Ez tör­tént lényegében 1982-ben is, mivel a Volán tervteljesíté­séből hiányzó több mint egy­millió tonnából, 960 ezer ton­na éppen amiatt esett ki, mert számos borsodi válla­latnál és üzemben is csök­kent az elszállításra váró áru mennyisége. S mert a beru­házások jelentősen megcsap­pantak, az építőipari ága­zathoz tartozó vállalatok is kisebb feladattal bízták meg a Volánt. De mérséklődött az áruszállítás a megye kohá­szatában és vegyiparában is. A tonna teljesítmény csök­kenését viszont ellensúlyozta a késztermék-kiszállítás vo­lumenének növekedése, így az átlagkilométer-teljesít- mény elérte a tervezettet. Különben a termelékenységi mutatók egyértelműen arról tanúskodnak, hogy a Volán összességében sikerrel oldot­ta meg feladatát, miközben számos objektív nehézség, gond hátráltatta a munkát. A Volán jelenleg 12 nagy árukibocsátó helyről végez rendszeresen késztermékfuva­rozást, s kilenc vállalat: ese­tébe» (közte a* LKM. OKU, ütésnek ez a fajta áll legin­kább ellent. Tavaly súlyos jégverés ká­rosította a gönci faiskola cse­metéit, így tulajdonképpen az idei esztendő az első, ami­kor nagy mennyiségű szapo­rítóanyagot értékesíthetnek. Mindezt Meskó Zoltántól, a faiskola vezetőjétől tudtuk meg. — A gönci, encsi, halmaji, abaújszántói, szerencsi áfész közös faiskolája ez évben 13 ezer db gönci magyar kajszi suhángot értékesít. A kiter­melést október közepén kezd­tük meg, azóta a tagszövetke­zeteink kétezer darabot már elszállítottak. A szaporító­anyag zömét a tagszövetke­zetek, az alakuló szakcsopor­tok igényük'. Az előjegyzések szerint mintegy 8 ezer dara­bot. Természetesen a fennma­Sajőszent.péteri Üveggyár, BVK, TVK stb.) a számított­nál több késztermék elszál­lítására került sor az idén. Csökkenés csupán a kő-, il­letve a kavicsbányákban, va­lamint az Észak magyaror­szági Vegyiművekben követ­kezett be. Mit hoz 1983? A Volán fuvarkapacitása — a tonnateljesítményt ala­pul véve — jövőre is a je­lenlegi szinten marad. Jár­műtípusonként viszont válto­zásra kerül sor, ami elsősor­ban a benzinmeghajtású te­hergépkocsikat érinti majd. Csökkenni fog a három ton­na alatti teherbírású gépko­csik száma, s ez döntően az egytonnás járműveknél kö­vetkezik be. A középteherbí­rású, úgynevezett fixplatós gépkocsikon belül a benzin­üzemeltetésű járművek szá­mát várhatóan száznyolcvan­nal csökkentik. Ezzel egy idő­ben az előbbivel azonos arányban növelik a Diesel középteherbírású, fixplatós gépkocsiparkot Növekedni fog továbbá a nagy raksú- lyú, fixplatós gépkocsiállo­mány, illetve a pótkocsis sze­relvények aránya. Ez a szál­lítóeszköz elsősorban a kész­termékek fuvarozására elő­nyös. A Volán, a meglevő szál­lítókapacitás birtokában és a várható fuvarpiacot alapul véve egy előtervet készített 1983-ra. A terv 11 millió 550 radó mennyiségből az egyéni érdeklődök igényeit is igyek­szünk maximálisan kielégíte­ni. A Kertészet és Szőlészet hetilapban megjelent hirdeté­sünkre — különösen a Du­nántúlról — óriási az érdek­lődés. Szinte nincs olyan nap, hogy ne hagyná el a faisko­lánkat utánvételi szállítmány. A borsodiak, abaújiak pedig többnyire személyesen jön­nek. Naponta reggel 8 órától délután 16 óráig tartunk nyit­va. Meg kell mondanom, hogy az idei év — ellentétben a tavalyival — rendkívül ked­vező volt a facsemeték be- érésére, fejlődésére. Nem rá­beszélésképpen mondom, de aki az idei őszön vásárol kaj­szit, rendkívül jó szaporító­anyaghoz jut..3 Fotó: F. U ezer tonna áru elszállítását irányozza elő, amely 300 ezer tonnával több az idei esz­tendő teljesítményénél. Első helyen elégítik ki a nagyfu- varoztatók igényét, vala­mennyi járműtípusból, ide számítva az egytonnás te- hertaxikat is. A Volán ter­vei között szerepel, hogy a feltételek arányában tovább bővíti a szállítmányozási te­vékenységét. igyekszik átvál­lalni a szállíttatóktól több. a fuvarozásszervezéssel járó gondot. Szép számmal akad még ugyanis kiaknázatlan le­hetőség a tekintetben, hogy bizonyos termékeket már a raktárban a Volán kezeljen, illetve készítse elő a szállí­tásra, beleértve ebbe a fo­lyamatba például az egység­rakomány-képzést, csomago­lást, konszignációkészítést. Kedvezmény a tuvaroztatoknak Díjpolitikájában a Volán változatlanul a teljesítemény-, illetve termelékenységnöve­lésre, a szállítókapacitás jobb kihasználására ösztönöz. Nem titok, hogy az ötnapos mun­kahét bevezetése óta szom­bati napokon csaknem ezer üzemképes Volán-gépkocsi áll kihasználatlanul. A meg­levő kapacitás ésszerű fog­lalkoztatása érdekében a Vo­lán változatlanul árenged­ményt ad a szombati és a vasárnapi fuvarozásokra. Ugyancsak fuvarkedvez­ményben részesülnek azok a vállalatok, amelyek élnek az előszállítás lehetőségével. A Volán díjpolitikája szerint, abban az esetben, ha az 1983-ra előirányzott szállítási teljesítményt elérik, a fuva­roztatók jövőre csaknem 27 millió forint árengedményre számíthatnak. .* Egy szállítási ankét ürügyén A Volán és a fuvaroztatók együttműködése Lovas Lajos

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom