Észak-Magyarország, 1982. október (38. évfolyam, 230-256. szám)

1982-10-30 / 255. szám

1982. október 30., szomEot ESZAK’MAGYARORSZAG 9 Október 31: Papír - Diósgyőrből Ö tvennyolc évvel ezelőtt, 1924-ben ren­dezték meg Milánóban a takarék- pénztárak első nemzetközi kong­resszusát. A tanácskozás Résztvevői síkra- szálltak a takarékosság eszméjének ter­jesztése, a takarékosságra való nevelés mellett. Ezen a tanácskozáson alakult meg a takarékpénztárak nemzetközi intézete, amelynek központja Géniben működik. Ennek az intézménynek a jelentőségére, szerepére utal, hogy képviselője rendsze­resen részt vesz az ENSZ munkájában is tanácskozási joggal. A milánói kongresz- szuson született meg az a határozat, hogy október utolsó munkanapján minden esz­tendőben megrendezik a takarékossági világnapot. Magyarországon 1965 óta min­den esztendőben — szerte az országban, így Borsodban is — ünnepélyes külsősé­gek között emlékeznek meg a takarékos- sági világnapról. Ezek a rendezvények, megemlékezések jó alkalmat és lehetőséget nyújtanak ah­hoz, hogy egyfajta számvetést készítsenek a takarékosságban végzett munkáról, ösz- szegezzék az elért eredményeket és szól­janak arról, milyen feladatok végrehajtá­sára szükséges figyelmet fordítani. Termé­szetesen nem egyszerűen csak számvetés­ről van szó. hanem mindenekelőtt arról, hogy a takarékosság nem csupán a pénz kamatoztatását jelenti: annak ellenére, hogy hazánkban az elmúlt évtizedben ro­hamosan növekedett a betétállomány. A legfrissebb adatok tanúsága szerint ha­zánkban a betétállomány 8 milliárd fo­rinttal növekedett, várhatóan az év vé­géig eléri a 175 milliárd forintot. Az is kitűnik az adatokból, hogy összesen 6.3 millió betétkönyvet tartanak nyilván a takarékpénztárak, s az egy lakosra jutó betétösszeg eléri a 16 500 forintot. Tudva­levő, hogy a betétállomány mértéke egy­ben az alapja is a legkülönfélébb hitelek folyósításának. A takarékosságot illetően Borsod megye elismerésre méltó eredményekkel dicse­kedhet. Az OTP megyei igazgatóságán ka­pott információk szerint a megyében ez év szeptemberéig több mint 481 millió forinttal nőtt a' betétállomány, ami azt jelenti, hogy december 31-ig várhatóan eléri a 9.1 milliárd forintot. A megyében működő, takarékbetétet gyűjtő és kezelő szervek (OTP, posta, takarékszövetkezetek) összesen 403 ezer betétkönyvet tartanak nyilván, s az egy lakosra jutó betétösszeg eléri a 10 524 forintot. A pénzzel való takarékosságnak igen sokféle formája van. Ezek egyike a Köl­csönös Segítő Takarékpénztár, amelyből megyénkben 316 helven 71 800‘tageal éven­te 300 millió forintra tehető betétet he­lyeznek el a dolgozók. Kedvelt formája a takarékosságnak az ifjúsági takarékbe­tét, ami — többek között — segítséget ielent a fiatalok számára, hogy előbb jus­sanak lakáshoz, hiszen a betétben elhe­lyezett összeg mellé, kedvezményes felté­telek mellett, hitelt is nyújt az OTP. Sőt! Miskolcon már gyakorlattá vált, hogy az újonnan átadott lakások egy részét csak olyanok' kaphatják meg, akik ilyen betét­tel rendelkeznek. Oj takarékossági forma az átutalási betét, amely mind nagyobb népszerűségnek örvend. A takarékos ember könnyebben vált­hatja valóra terveit, elképzeléseit, amihez — az OTP vagy a takarékszövetkezetek útján — állami támogatást is kaphat. Itt a hitelpolitikai tennivalók végrehajtásáról van szó, hiszen a saját erő nem mindig elegendő egy lakás felépítéséhez vagy vá­sárlásához. vagy akár egy mindennapos igény kielégítéséhez sem. Ehhez nyújtanak segítséget az említett pénzintézetek, az üzletszabályzatban előírt feltételek mellett. S hogy a lakosság bizalommal fordul az OTP-hez. illetve a takarékszövetkezetek­hez. az abból is kitűnik, miként alakult a hitelezés Borsodban. Csak az Országos Takarékpénztár által nyújtott hitel ebben az esztendőben 407.7 millió forinttal nö­vekedett. Számítások szerint az év végéig az összes hitelállomány eléri a 8 milliárd 530 millió forintot. Csak lakásépítésre eb­ben az évben több mint 468 millió forin­tot folyósított az OTP. míg tartós fo­gyasztási cikkekre 246 millió forintot vett igénybe a lakosság. Tapasztalatok tanúsítják: hazánkban a takarékosság eszméje széles társadalmi, gazdasági alapokon nyugszik. A takaré­kosságnak ugyanis — amely az okos, ész­szerű gazdálkodás követelménye — át kell hatnia egész tevékenységünket, a gazdál­kodás szerves részévé, életünk általános normájává kell válnia. A takarékosság gyarapodásunk egyik forrása a pazarlás ellenében, a fejlődés egyik biztosítéka. Ezért van szükség a társadalmi élet min­den területén, ésszerűen gazdálkodni — a pénzzel való takarékosság mellett — anyag­gal, energiával, munkaerővel és mindaz­zal, ami megfogható forintokat jelent. Mint az tudvalevő, eddig minden esz­tendőben sor került a takarékossági ■ világ­nap megünneplésére, az utóbbi három esztendőben — azzal a lényeges különb­séggel. hogy nemcsak a hónap utolsó mun­kanapja jelenti az ünnepet, mert az egész hónapot a takarékosság hónapjának tekint­jük, ami a takarékosság állandó jellegét, folyamatosságát fejezi ki. a takarékossági világnap a takarékos emberek ünnepe. Azoké az embere­ke. akik beosztással élnek, ésszerűen gazdálkodnak jövedelmükkel, szorgalmasan munkálkodnak családjuk boldogulásán., és körültekintő alapossággal gazdálkodnak munkahelvükön is a rájuk bízott anyagok­kal, gépekkel, szerszámokkal. Legyen a cél: hazánk minden családjában váljék valóra a takarékossági világnap jelszava: Takarékosság, gondtalanabb élet! (T. F.) Papír, papír és megint # papír... Nem is ta­lán, hanem szinte bi­zonyos, hogy jókora papír- hegyet alkotna az a mennyi­ség, amit a Papíripari Vál­lalat Diósgyőri Gyára ez ideig előállított. E „papírhegyben” megtalálható a forgalomban levő csaknem valamennyi papírfajta. Hiszen a gyár, a minőségi író-nyomó papír­tól a legfinomabb bankjegy- és • okmánypapírig sok min­dent gyárt. A 200 éves pa­pírgyár, évente mintegy 400 millió forint értékben állít elő 6000 tonnányi terméket és ugyanennyit dolgoz feL Fotó: Fojtán L. találás A szép fekvésű bükkaljaí községben, Cserépfaluban már évek óta üzemel ered­ményesen a Mezőkövesd éa Vidéke Áfész kis faüzeme. Fő termékei: a különböző szerszámnyelek és a seprű- nyél. Az utóbbi nagy részét — mint a mezőkovácsházi áfész cirokseprűinek „tarto­zékát" — exportálják. Újab­ban a fogyasztási szövetkezet ipari üzemének sikerült kooperációt kialakítania a bútorgyárakkal. A cserépfa­lui faüzem vállalta különbö­ző bútorlécek. bútor-,,alkat- részek” gyártását. Ahhoz, hogy teljesíteni tudják a nagyobb megren­deléseket érdemes volt fej­leszteni. kibővíteni a faüze­met. Még az idén befejezik a mintegy 2 millió forintos beruházást Bővítik a gyártó- csarnokot, új famegmunkáló gépeket állítanak munkába. * korszerűsítik a porelszívó berendezéseket hogy a mun­kakörülmények is javuljanak. A bővítő beruházással a fa­üzem jelenlegi évi 8 millió forintos termelési kapacitá­sát az elkövetkező években megduplázzák. Tanácsülés Mezőkövesden hí ellátási bizottság beszámolója Tegnap ülést tartott Me­zőkövesd város Tanácsa. A testület tagjai — több napi­rendi pont között — megtár­gyalták azt a jelentést, ame­lyet a tanács ellátási bizott­sága terjesztett elő tevékeny­ségéről. A tanácsi ellátási bizott­ságok feladatkörébe (ezúttal talán nem felesleges erről is szót ejteni) tartozik egyebek között, hogy figyelemmel kí­sérje a települések árufor­galmát, ellenőrizze az árpo­litikai elvek betartását, a helyi felvásárlói és szolgál­tató tevékenységet. Ellenőrzi a piacok és vásárok rendjét, az ide vonatkozó jogszabá­lyok betartását és részt vesz az élelmiszeripari üzemek fel ügyeletében. A beszámolóban örömmel számolnak be arról, hogy a bizottság tagjai által tett ja­vaslatok már meghallgatásra «találnak az egyes kereske­delmi és szolgáltató vállala­toknál. A korábbi években például Mezőkövesden is sok panaszt lehetett hallani a Milyen a nitrátos víz íze? Galambos Miklósnú, a tar- di óvoda konyhájában kész­séggel megkínál belőle egy pohárral. Egyszerű, tiszta, „vizíze" van. csak mintha lá­gyába tenne a bükki karszt- források vizénél, amelyet ott­hon iszunk. A különbség még­is: ég és föld. Amíg a bükki források vize szinte kezelés, nélkül juthat a miskolci ivó- vízhálózatba, addig a tardi kutak vize egészségtelen, s a többi nitrátos vízhez hason­lóan. különösen a legkisebbek, a csecsemők fejlődését veszé­lyeztetik. Mindez nem új dolog, a tar- diak is régen tudomással bír­nak róla. Az óvoda konyháján nem használ‘ák a nitrátos vi­zet főzésre, sőt. mégj az edé­nyek mosogatására sem. Az egészséges, jó víz a dél-bor­sodi regionális rendszeren keresztül már több mint egy éve megérkezett a községbe. Az utcákon megjelentek a vi­lágoskékre festett közkifo­lyók, s Tardon ma már na­gyon elmaradott embernek tartják azt, aki az ásott ku­tak vizét tölti poharába, vagy használja főzésre. Körülbelül három hete jár­tunk Tardon; az akkor még nyitott kérdésre az Országos Vízügyi Hivatal illetékesei már válaszoltak, és tulajdon­képpen pont is került a köz­ség életét az idén megbolyga­A tardi víz-ügy Háttér - derítés után tó víz-ügy végére. Az ügy hátterét, a cselekedetek moz­gatórugóit azonban — véle­ményünk szerint — minden­képpen érdemes olvasóink elé tárnunk. Min. a többi, más borsodi községbe, Tardra is a megyei tanács határozata alapján ju­tott el a vezetékes ivóvíz. A határozat elsősorban a köz­egészségügyileg veszélyes helyzet megszüntetését tűzte ki célul. A helybeliek alapve­tően egyetértettek ezzel a cél­lal. Zokszó nélkül kifizették a portánként! 12 ezer forintos vízműtársulási hozzájárulást, és örömmel látták, hogy az Eszak-magyarországi Regio­nális Vízművek emberei sem késlekedtek az árkok meg- ásásával, a csövek és a sze­relvények elhelyezésével. Az új helyzet azonban új igényeket szült. Többen für­dőszoba építésébe kezdtek, ^agy ha már volt a lakásban, arra gondoltak, hogy mihelyt lehetőség adódik, ide is be­vezetik a kácsi—sályi vízmű­ből szállított egészséges vi­zet. A vezetékrendszer 1981 utolsó hónapjaiban elkészült. (Nem mellékes, sőt, nagyon is fi '.os tény, hogy az ÉRV is hozzájárult a beruházás költ­ségeihez.) Ez év tavaszától a tardiak szinte megostromol­ták a helyi tanácsot. „Ha már víz van az utcában, en­gedélyezzék a házi bekötése­ket is” — hangzott az igény, s tegyük hozzá: jogosan. A ta­nácsiak azonban tehetetlenül tárták szét kezeiket. A vízbe­kötés, s az azzal kapcsolatos ügyintézés — válaszolták ügyfeleiknek — a vízmű vál­lalatok feladata. A Borsod megyei Vízművek és az ÉRV pedig még nem egyezett meg abban, hogy melyik vállalat üzemelteti a községben a há­lózatot. s így a bekötéseket sem lehet megkezdeni. Az emberek — amint azt Váczi Tamás, az általános is­kola tanára beszélgetésünk­kor megfogalmazta — bürok­ratikus aktatologatást, feles­leges időpazarlást láttak a be­kötések elodázásában. Már­pedig manapság az ilyesmi­re mindenki rendkívül érzé­keny. S mivel a tardiak úgy érezték, hogy a községi tanács ereje kevés igazuk kiharco­lásához, felsőbb fórumokhoz, végül a pártbizottságokhoz fordultak panaszukkal. Közben az Észak-magyar­országi Vízügyi Igazgatósá­gon szívós munkát folytattak az ügy megoldásának érde­kében. Mint Stéfán Márton, igazgatóhelyettes főmérnök elmondotta, az ÉVIZIG a vi­tatkozó két vízmű illetéke­seit többször is asztalhoz hívta, s megpróbált egyezsé­get létrehozni a két fél kö­zött. Az egyezség több tárgya­lás után sem jött létre, hiszen mindkét vállalatnak nyomós érdekei fűződtek az üzemel­tetési vízjogi engedély meg­szerzésére. A tanácsi vállalat, a me­gyei vízművek egy korábbi határozatra hivatkozott, amely szerint a községhatá­ron belül az ő feladata az üzemeltetés. Az ÉRV pedig azzal érvelt, ha már egyszer ők is támogatták a beruházást, lássanak belőle valami „hasz­not". A közelmúltban az OVH kimondta a végső szót. A községhatáron belüli hálózat üzemeltetésére a Boi'sod me­gyei Vízműveket jelölte ki. A tardiak gondja tehát, ha késéssel is, de megoldódott. Csak örülhetünk annak, hogy mind többen szeretnék a ve­zetékes ivóvíz csapját a la­kásban és a fürdőszobában is megnyitni. Jogos az igény, ám ugyanilyen jogosnak tart­juk Stéfán Márton figyelmez­tetését is. Véleménye szerint a megyei vízművek szakem­bereinek fokozott gondot kell fordítaniuk a környezet­védelmi előírások betartatá­sára, nevezetesen a szenny­víztároló aknák szabályszerű megépítésére és tisztítására. (Ebben az ügyben ugyanis nagyon rossz tapasztalatokat szereztek az utóbbi években. Legjobb lenne persze, szenny­vízcsatornát is építeni ott, ahol a vezetékes ivóvízhálózat megépítése .után ugrásszerű­en megnövekednek az igé­nyek.) Ellenkező esetben még több nitrát jut a talajba. Nem is olyan egyszerű te­hát ez a tardi víz-ügy. A fej­lődés ezen a területen újabb gondokat is szül..1 üdvturdy József Gelka munkájára. A javítási idő elhúzódott, a szerviz sze­relői udvariatlanul bántak a megrendelőkkel — különösen, ha garanciális javításról volt szó. A bizottság tagjainak többszöri közbenjárására ja­vult e téren a helyzet, bár — mint a jelentésben meg­állapítják — a Gelka néhány dolgozójának még mindig változtatnia kellene a maga­tartásán. hogy a szolgáltatás valóban szolgáltatás legyen. A Tüzép kövesdi telepéről alkotott kép viszont továbbra is borús. A lakossági pana­szok alapján a bizottság tagjai többször Is felhívták a telep vezetőjének figyel­mét a szegényes áruválasz­tékra. a vagyonvédelem megoldatlanságára. Mind­ezek ellenére még ma is rendezetlen a telepen az áru, szervezetlen az árukiadás, számlázás. Tarthatatlan az az állapot, hogy míg a tele­pen hetekig nem lehet ce­menthez jutni, addig a be­járat előtt égy kiskereskedő 4 tonnás teherautójával — természetesen magasabb áron — kínálja a nélkülöz­hetetlen kötőanyagot. A város áruellátása — a bizottság megállapítása sze­rint is — alapvetően jó. Ez a megállapítás vonatkozik a hús és felvágottfélék kíná­latára is, bár az idegenfor­galmi idényben a szárazáruk mennyisége és választéka még nem felel meg az igé­nyeknek. Az ellátási bizottság vé­leménye szerint a helyi áfész az elmúlt években sokat tett Mezőkövesd áruellátásának biztosításáért. Jól szervezi és segíti a fóliázást, s a háztá­jiban termelt áru zöme a kövesdiek asztalára kerül. A peremterületek ellátására azonban az áfésznek is na­gyobb figyelmet kellene for­dítania. Hosszú évek óta meglevő, jogos igény, hogy a Kun Béla úton megépül­jön egy élelmiszerbolt —ám az építkezés ugyanígy, hosz- szú évek óta késik.

Next

/
Oldalképek
Tartalom