Észak-Magyarország, 1982. október (38. évfolyam, 230-256. szám)

1982-10-27 / 252. szám

1982. október 27., szerda ÉSZAK* MAG YARORSZÁG 5 3©gi tanácsok Aho! szikla formázza a királyt t lasás jogi kérdései ■ ■ A gyám ha lóságok, ura­lmi ni a gyermek- és ifjúság­védő intézetek igazgatói ta­núsíthatják: százak „állnak sorban’’ egy-egy örökbe fo­gadható kislányért, kisfiú­ért. Bár rengeteg az állami gondozott gyermek, közülük mégis kevesen adhatók örök­be. Az örökbefogadást ugyan­is a családjogi törvény szi­gorú feltételekhez köti, mind az örökbe fogadni szándékozó szülőjelölt, mind pedig a gyermek oldaláról. A gyermekeknél igen fontos, hogy a még helyreállítható vérségi kapcsolat ne szakad­jon meg. Ezért a vér szerinti szülő beleegyezése nélkül csak akkor adja a gyámha­tóság örökbe a kiszemelt kislányt, vagy kisfiút, ha a szülő a gyermekével szemben fennálló kötelezettségének önhibájából és tartósan nem tesz eleget. Pillanatnyi vitat­ható gyakorlatunk szerint az is elegendő, ha az anya, vágj’ az apa. évente egyszer telefonon érdeklődik a kis állami gondozott iránt. Örökbe fogadni csak kisko­rú személyt lehet. Ha valaki egy 18. életévét betöltött fi­atalembert annyira megsze­ret, hogy gyermekévé fogad­ná, mindenét ráhagyná, ezt már csak végrendelettel te­heti meg, hivatalosan gyer­mekévé nem fogadhatja. Külföldön élő gyermeket csak úgy lehet örökbe fogad­ni, ha előbb honosítják. Az örökbefogadást a területileg illetékes gyámhatóság bo­nyolítja le. Örökbe fogadható gyermekért tehát náluk kell elsősorban jelentkezni. Szí­vesen vállalják ezt a felada­tot — ha számos más munr kájuk engedi — a gyermek­védő intézetek igazgatói is. Öle az állami gondozott gye­rekek törvényes gyámjai, így a döntésbe természetesen be­leszólnak. . Nem szabad az örökbefogadásra váró szülők­nek neheztelniük azért, ha a kiválasztott, és nagyon megszeretett apróságokat nem vihetik azonnal saját gyermekükként otthonukba. Az eljáró hatóságoknak ugyanis nagyon alaposan mérlegelniük kell a bele­egyezést, hogy a felek azután kölcsönösen elégedettek le­hessenek egymással. A legfontosabb, a kiskorú gyermek érdeke. Az ő egész­ségi, szellemi állapotát nem szabad eltitkolni az örökbe fogadó elől. De az örökbe fo­gadni szándékozó szülő al­kalmasságát is papírokkal kell alátámasztani; egészségi állapotán kívül lalv ás viszo­nyait, családi körülményeit is értékelik. Jóllehet egy rendezett körülmények kö­zött élő asszony magányát, Emberhez méltóan dolgozni... — Kislány koromban nem voltak álmaim, Nem is nagyon* lehettek. Igaz, amikor a bobázás korából kinőttem, el-eláb- rándoztam, milyen lesz majd az életem... De hát a mi csa­ládunk életébe beleszólt a háború. Heten voltunk testvérek. Tarcalon laktunk. A földműves apám és édesanyám nagyon ' is reálisan nevelt minket, a sors kényszeritette erre őket. Ha az akkori idő úgy diktálta, egy év alatt két osztályt kellett elvégeznünk... Aztán 1953-ban esztergályostanuló lettem. Itt, Miskolcon, a 101-es szakmunkásképzőben végeztem. Nem is kérdem magamtól, miért választottam ezt a szakmát, hol­ott falun éltem, a földet, a mezőt, a határt ismertem. Akko­riban ez volt a természetes út, az iparba hívtak minket. Elegáns asszony. Szőke, törékeny, mégis energikus. Szavoi, mondatai tudatosságról vallanak, arról a fajta eltökéltség­ről, amellyel az ember okosan tervezi meg életét, munkáját. Ám úgy, hogy közben nemcsak saját magára gondol, de foglalkoztatják mások ügyei, egy közösség gondjai is. Mátyási Sándorné tizenhét évesen kezdte munkáját. Esz­tergályosként, a Diósgyőri Gépgyárban. Húsz éven át há­rom műszakban dolgozott. — Előbb, mint csitri lány, kifejezetten élveztem az éjszakai munkát. Olyan érdekes volt, hogy amíg mások alszanak, én dolgozom. A hajnalt meg, falusi gyerek lévén, ismertem, szerettem. Nem mondom, amikor férjhez mentem, és meg­született a lányom, sokkal nehezebb volt. De ha az ember örömét leli a munkában, valahogy nagyon erős. Mátyási Sándorné életében, lehet is ebben az állításban valami. A közgazdasági szakközépiskolát is már mint csa­ládanya végezte el, a háromműszakos munka mellett. — Meós lettem. Hogy milyen felelősséggel jár ez? Hogy egy gép működjön, minden egyes alkatrésznek tökéletesnek kell lennie. És végül is az én kezem óléi kerülnek ki ezek az alkatrészek. A munka közben aztán nem gondolkozhat az ember azon, mit főz majd estére, meg hogy tejfölt és papri­kát is kell vásárolni hazafelé a boltban. Csakis a munkára kell figyelni, s ez Így van jól. Közel háromszáz ember dol­gozik a gyáregységben, azzal tudom megbecsülni munkáju­kat, ho én is egész emberként végzem a dolgom. Éppen huszonöt éve, hogy szakszervezeti bizalminak vá­lasztották. Több éven át nőfelelős volt, nyolc évig a megyei tanács végrehajtó bizottságánok tagja. Huszonegy éve a gyá’ munkaügyi döntőbizottságában tevékenykedik.- Elképzelhető, hogy mások soknak tartják mind e tár­sadalmi munkál. Nem tudom, én örülök, soha nem haladta meg teherbíró képességemet, amit vállaltam. Gondolkoztam én Is a dolgon, s rájöttem, tulajdonképpen a család formálja a közösségi munkát. Az, hogy heten voltunk testvérek, eleve kialakította az emberben a többiekért való törődést. Hiszen a munkahelyen is mennyi minden gonddal-bajjal keresnek meg... Lehetetlen nem átérezni. És ha dönteni kell? Ami a legelső lehet.: a törvényt az emberre alkalmazni. Olykor berzenkedik is. Ha valomi nem tetszik, isten uccse odamondja az igazat. Nem hagyhatja szó nélkül, ha bárki is oktalanul bántja a másikat.- Igenis, tudomásul kell venni, egy gyárban szükség van minden típusú emberre! De az egymásra utaltságot soha­sem szabad figyelmen kívül hagyni. A takarítónő és a dip­lomás munkáját egyaránt meg kell becsülni. És ha ennek ellenkezőjével találkozom, elkap az indulat. Mátyási Sándorné küldöttként részt vesz a közeli napok­ban sorra kerülő országos nőkonferencián. Mit visz a tarso­lyában?- A mindenek feletti békevágyamat. Mert csakis a béke teremti meg előbbre jutásunkat, azt, hogy fölnevelhessük gyerekeinket. És úgy dolgozhassunk, ahogyan az emberhez méltó. (mikes) pszichés állapotát oldaná meg egy kisgyerek, mégis, ha van hasonló körülmények között élő házaspár is, a jelentke­zők között, ők lesznek a „győztesek ’. Mert itt nem a felnőtt, hanem a gyerek szempontjai az elsődlegesek, és természetesen egészsége­sebb, ha a gyerek nem cson­ka családba kerül. Az inté­zetben levő gyerekekkel ta­nácsos fokozatosan kiépíteni a kapcsolatot. Hétvégekre, ünnepekre a vezetők engedé­lyével ki lehet vinni őket. Ha kialakul a kötődés, csali akkor érdemes tartós időre Hazavinni. A jövendő szülő- nek-gyereknek meg kell bi­zonyosodnia arról, hogy ki- állják-e a próbát: a szere­tet és a türelem próbáját. Az örökbefogadás elrendezé­sének az ideje általában fél évet vesz igénybe. Melyek az örökbefogadás, joghatásai? Az örökbe foga­dott mind az örökbe fogadó­val, mind annak rokonaival szemben ugyanolyan. jogok­kal és kötelezettségekkel bír, mint a vér szerinti gyermek. Örökbe fogadó szülője nevét viseli: ha viszont egyedülálló nő fogadja örökbe a gyer­meket, az nem az anya ne­vén szerepel, hanem egy má­sik, képzelt szülő nevén, aki­nek személyi adatait a gyám­hatóság belátása szerint ál­lapítja meg. Az örökbe foga­dott gyermek ugyanúgy örö­köl örökbe fogadó szülője után, mint a vér szerinti gyer­mek. Ha tehát az örökbefo­gadónak vannak vér szerinti gyerekei is, a „juss” eggyel több (egyenlő) részre oszlik. Az örökbe fogadó szülői, is megilletik a gyerek után mindazok a polgári jogi, va­lamint társadalombiztosítási és munkajogi kedvezmények, amelyek a vér szerinti szülőt, gyermeke után. Ha valaki egészen kicsi gyermeket fo­gad örökbe, élvezheti utána a gyermekgondozási segélyt, s megilletik a kisgyermekes anyák szabadidő-kedvezmé­nyei. Egyéb feltételek esetén (például, több gyerek van, vagy az örökbe fogadott gyer­mek „egyke”, de szülője egyedülálló), a családi pót­lékot is folyósítják utána. Az örökbefogadás litikos. A már örökbe fogadott gyermek „nyomát” a vér szerinti szülő elveszti. Jó lenne, ha ez a ti­tok később is csak az örök­be fogadó szülő döntése alap­ján, és nem a „jóakaraté szomszédok” jóvoltából de­rülne ki. Dt. K. É. Turisták bogrács nélkül Boldogkő vára Lacié Jóisef felv. Méltósággal emelkedik ki a ködből. Alatta a lucfenyők koronája még a tejfehér sűrű párában, őszi,» átható illatuk árulja csak el ottlétüket. De boldogkő várának ormai már tisztán rajzolódnak a fény­ben, évszázados köveken csil­log a nap, megejti a nézelő- dőt. Az itt, ezen a vidéken élőknek nehéz nem szeretni a várat. Űjra és újra felfe­dezhetik, messzi látványa más-más képet rajzol az év minden szakában. Hát még fölkaptatni a girbe-gur- ba lépcsőkön, belesni a vár minden zugába, elmélázni egy-egy sziklán, s szemmel befogadni a környéket. Az apró, cserépteiős házakat, az egymásba búvó dombokat, a völgy felett szálló egerésző ölyveket. Ha az itt élő em­ber soha nem unhatja ezt meg, hogyisne örülne az új­nak, a meglepőnek az erre járó idegen, a turista? * Megmászva a kőbe vájt lépcsőket, feljutunk a vár bástyájára. Hosszan kinyúlik a magasban Boldogkő szik­lája, az Oroszlán, s bal felől a Mátyás király profilját for­máló kőnyúlvány. Megcso­dálják ezt nemcsak a turis­ták, de azok is, akik több na­pon ét vendégei a várnak, a várban ' kialakított turista­szállónak. Hétszáz éves falak közt, ódon lovagtermekben, vár­úrnői szobákban most vidám turistalakok, társalgó, fo­gadó. Nyolc éve annak, hogy a Borsodlourist felfedezte e várban rejlő lehetőségeket, s hogy megszületett a boldog- kővóraljai turistaszálló. Kez­detben öt szobát alakítottak ki, a mosdóban csak hideg víz volt, fűteni nem lehetett a szobákat. * — Nos, a fűtés ma sem megoldott — mondja Hege­dűs Lajosnc, aki férjével együtt nyolc éve vezeti a tu­ristaszállót. — De tavalytól már biztosítjuk a melegvizet, zuhanyozó, fürdő is épült. — Bővült az idén a szál­ló ... — Igen, ma már negyven­kilenc vendéget tudunk fo­gadni. Van tizenhat, tizenkét, tíz-, nyolc- és háromágyas szobánk. Oly kedves, hívogató vala­mennyi, hogy akt belép, ked­ve támad itt tölteni néhány napot. Patyolattiszta, kemé- nyített ágynemű mindenik szobában, a várablakból gyö­nyörű kilátás, az ódon falak hófehérre meszelve. Az itt dolgozókat dicséri, ők meszel­ték ki, a maguk ötletéből aa Összes helyiséget. Boltíves, félhomályos lo­vagterembe lépünk. A turis­taszálló új társalgójába. Ta­valy rendeztek be, faragott tölgyfa asztalokkal, padokkal — ma már televízió, rádió is van a polcon. — De hiszen ez ebédlőnek is ideális... — Sajnos, csak lenne — válaszol a vezető. — Mind a mai napig fájó pontunk, hogy egyszerűen nincs étkezési le­hetőség a szállóban. A ven­dégek, ha előre meg­rendelik, esetleg ehetnek lent, a faluban levő biszt­róban. Pedig itt is töké­letesen megoldhatnánk az étkezést. Van tálaló, nagy hűtő, mosogató, ha felhoz­nák a meleg ételt, itt, hely­ben kaphatnák a vendégek. A termelőszövetkezet, az áfész tervezte egy zöldven­déglő születését. A jövő sze­zonra, bízunk benne, meg- . valósul.., * Mert, mint minden évben, október 15-én bezár a boldog­kőváraljai turistaszálló. Az elmúlt szezon mérlege min­den eddigieknél kedvezőbb volt. A bakancsos turisták mellett felkeresték a várat diákcsoportok, családok, jöt­tek külföldiek az USA-ból, az NSZK-ból, még Ausztráliából is. Volt olyan nap, hogy öt­száz látogató is megfordult a várfalak között. — Április 15-től közel negyvenezer turista látta a várat, s több mint 3300 ven­déget fogadtunk. Több cso­port egy hétre is tanyát vert nálunk. Az utolsó szép őszi napokat még kihasználták a turisták, a kirándulók. Ottjártunkkor még tizenkét szálióvendéget fogadott a turistahóz, a várat pedig a Magyar Nemzeti Mú­zeum dolgozói keresték fel. Mikes Márta Ami a Fórumból kimaradt Bérlet, iűtés, csatlakozás Fórumot rendezett október 25-én este a miskolci rádió. A meghívott szakemberek ez­úttal a hallgatók lri- és be­járással kapcsolatos kérdései­re adtak választ. Ám néhány kérdésre — lévén a műsor­idő véges —, már nem jutott idő. Ezekre az illetékesektől az adás után kértünk választ. Néhányan az LKM dolgozói közül panaszolták: autóbusz- bérletüket újra kellett cse­rélni. Az új mérete levelező­lap nagyságú, ráadásul a bér­lethez. öt forintért, új mű­anyag tokot is vétetlek velük. Mi szükség erre? Küblik Ferenc, a 3. sz. Vo­lán személyforgalmi főosz­tályvezetője elmondta, hogy a bérletigazolványokat való­ban cserélték, ám ennek mé­rete mindössze 8x11,5 centi­méteres, ami a hagyományos méretnek felel meg. Az iga­zolványokat 10 évi használat­ra adják, így érthető.' hogy a műanyag tokra szükség van. Ám ilyen bérlettokot, novem­berben a Volán jegypénztá­rainál 2 forintért lehet majd vásárolni. Szintén a Volán-szakem­berhez érkezett egy másik kérdés, miszerint a Miskolc­ról hét végén hazajáró diákok­nak a Hidasnémetibe 20 óra 54 perckor érkező vonalához a Volán nem biztosít csatla­kozást Gönc felé. Így a diá­kok gyalog, vagy autóstoppal kénytelenek megtenni a hát­ralevő utat Hidasnémetiből. — A kollégista diákokat már pénteken délután haza­engedik, így könnyűszerrel elérhetik a Miskolcról, 17 óra 27 perckor induló vonatot is, amely 18 óra 54 perckor ér­kezik Hidasnémetibe, s on­nan a Volán a hét utolsó munkanapján biztosít csatla­kozást a 19 órakor Gönc fe­lé induló autóbusszal. Többen kérdezték, lesz-e HEV-hez hasonló gyorsvas­úti összeköttetés Miskolc és Kazincbarcika között, hiszen a közlekedési eszközök — kü­lönösen csúcsidőben — zsú­foltak. — Az 1983—84-es MÁV- menetrend sűríteni fogja a járatok számát, a Volán pe­dig újabb cél- és gyors,jára­tok beállításával igyekszik enyhíteni a zsúfoltságon. A MÁV képviseletében Fa­zekas Barna, a MÁV miskol­ci Igazgatóság csoportvezető­je volt jelen a stúdióban. Tő­le érdeklődtek, vajon a vas­út mit tesz. hogy az idén té­len, kevesebb legyen a fedet­len vasúti kocsi, amely a kér­dezők szerint elsősorban a munkásjáratokon gyakori ? A csoportvezető elmond­ta. hogy a MÁV nem tesz kü­lönbséget a munkásvonatok ki- és bejárói, valamint a többi szerelvény utasai kö­zött. A téli felkészülés kere­tében az idén is megvizsgál­ják a személykocsik előfűtö telepeit, a fűtő kazánkocsik, valamint a mozdonyok fűtő- rend: erét, s a tapasztalt hiá­nyosságokat igyekeznek meg­szüntetni. Néhány problémá­val azonban feltehetően idén is számolni kell. Egy moz- donvtipusuknál baj van a gép üzemkészségével, s ezen segíteni nem tudnak. Ezt a tí­pusú mozdonyt elsősorban a Put nők—Eger vonalon közle­kedtetik. A vasút illetékese elmond­ta azt is, hogy a miskolci igaz­gatóság személykocsi-állomá­nyához mintegy 600 vagon tartozik. Ezek között feltehe­tően mindig lesz olyan fülke, vagy kocsiszakasz, ahol a fű­tési rendszer nem kielégítő­en működik. Ám mindent megtesznek annak érdeké­ben, hogy a következő javí- tóhelyen az ilyen kocsikat „kisorolják”. megjavítsák. Többen telefonáltak Abaúj- szántón tanuló gyerekük köz­lekedése érdekében. Sokan ugyanis Hatvanból, Gyön­gyösről, Miskolcról járnak a szántói szakközépiskolába, ám péntek délutánodként a telefonálók szerint másfél órát kell e tanulóknak — ha­zafelé tartva — a szerencsi állomáson csatlakozásra vár­niuk. Fazekas Barna, a panasz­nak utánanézett a menet­rendben. E szerint a délután 13 óra 45 perckor Szántó fe­löl Szerencsre érkező csatla­ké ásra 39 percet, míg a 16 óra 14 perckor érkező vonat esetében 21 percet kell a gye«* rekeknek várniuk a -satla* kozás.a. lösendes)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom