Észak-Magyarország, 1982. október (38. évfolyam, 230-256. szám)

1982-10-26 / 251. szám

1982. október 26., kedd ESZAK-MAGYARORSZAG 3 helyzete szövetkezeteiben Mint ismeretes, a Magyar Nők Országos Tanácsa októ­ber SO—31-re összehívta a III országos nőkonferenciát. A konferenciára készülve a Borsod-Abaúj-Zemplén me­gyei Mezőgazdasági Szövet­kezetek Szövetségének nőbi­zottsága áttekintette me­gyénk termelőszövetkezetei­ben dolgozó nők helyzetének alakulását, a Központi Bi­zottság határozatának és a kormány 1013-as határozatá­nak végrehajtásában elén fontosabb eredményeket, a helyenként tapasztalható gondokat, problémákat ,és to­vábbi feladatainkat. Megyénkben jelenleg 99 tsz, 2 halászati tsz, 5 szak- szövetkezet és 5 termelőszö­vetkezeti közös vállalat te­vékenykedik, ezek évente több mint 12 milliárd fo­rint termelési értéket pro­dukálnak. Ma figyelembe vesszük, hogy a szövetkeze­tek tagjainak, dolgozóinak több mint 40 százaléka nő, ez már önmagában is érzé­kelteti szerepüket, melyet megyénk mezőgazdaságában, egész társadalmi életében betöltenek. Számarányukat tekintve tevékenységük sú­lya és jelentősége az utóbbi években növekedett a szö­vetkezetek melléküzemági te­vékenysége, valamint foglal­koztatásuk kiterjedteb' ' vá­lása révén. Az egyenlő mun­káért egyenlő bért elvének betartásában ma már keve­sebb a probléma, csökkentek az indokolatlan aránytalan­ságok. Ennek ellenére a tsz- ek nő tagjai általában még mindig kevesebb jövedelem­hez jutnak, mint a férfiak. A bérkülönbségek egy része indokolt és tartósnak tekint­hető. Ez a nők alacsonyabb képzettségéből, kisebb szak­mai gyakorlatából, valamint abból következik, hogy ál­talában kevesebb munkaórát dolgoznak, fizikailag köny- nyebb munkát végeznek és folyamatos foglalkoztatásuk még nem mindenütt megol­dott. A meglevő feszültség feloldása érdekében a tsz-ek többsége igyekszik lehetővé tenni az alapjuttatáshoz szükséges munkamennyiség elérését; segítik a háztáji gazdaságok fejlesztését, a termékek szövetkezeten ke­resztül történő értékesítését és az érvényben lévő jog­szabályok alapján a közösben végzett munkanapként való jóváírását. Gondot jelent, hogy a fi­zikai munkát végző nők többsége szakképzetlen, mintegy 20 százalékuk szak-. munkás. Ennek fő oka, hogy a nők többsége szakmai kép­zettség nélkül áll munkába és csak kevesen vállalják a megterhelő továbbtanulást Ennek ellenére az utóbbi időben fejlődés következett be: tanulási kedv és törek­vés taoasztalható a különbö­ző iskolai végzettség meg­szerzésére. Megyénkben az új, korsze­rű üzemek létesítésével a tsz-ek fejlődése révén a nők munkakörülményei javultak korszerűbbé váltak. Az egész­séget fokozottan károsító, ve­szélyes számukra tiltod munkakörökben nők már nem dolgoznak. A terhes nők fokozott védelme általában érvényesül. A nők életkörül­ményeinek alakulását jelen­tősen befolyásolja az ellátás a lakossági szolgáltatás szín­vonala, amely az elmúlt években bekövetkezett fejlő­dés ellenére is elmarad az országos, különösen a városi életviszonyok mögött. A gon­dok megoldásához a megye tsz-einek egy része igyekszik segítséget nyújtani. Együtt­működve a helyi tanácsok­kal, társadalmi munkával, pénzösszegekkel stb. járul­nál! hozzá a gyermekintéz­ményi hálózat — főleg óvo­dai — férőhelyeinek növe­léséhez. A. nők erkölcsi és anyagi megbecsülésében fejlődés ta­pasztalható. Egyre többen részesülnek üzemi szintű el­ismerés különböző formái­ban. A nőpolitikái határozat egyik fő feladatként jelöl­te meg a nők fokozottabb bevonását a vezető testületek munkájába, az érdemi dön­tések meghozatalába. Jelen­leg a nőle aránya a tsz-ve­zetőségekben meghaladja a 30 százalékot, ami bizonyos előrelépést jelent, ugyanak­kor az eredménnyel még nem lehetünk elégedettek. A nők politikai, közéleti akti­vitását jelenleg még sok té­nyező nehezíti. Ezek közül említhetjük a nőkkel szem­ben régóta kialakult előítéle­tet, amely nemcsak a fér­fiak, hanem gyakran a nők részéről még ma is megnyil­vánul, ezenkívül a nők túl­terheltsége, ami miatt ma­guk a nők sem vállalnak szívesen társadalmi, közéleti tevékenységet. Említésre méltó azonban részvételük a szocialista munkaversenyben, ahol a résztvevők egyharmada nő. több női szocialista brigád működik, tagjai élen járnak a termelési és társadalmi fel­adatok teljesítésében. A nők társadalmi helyé­nek, szerepének megítélésé- oen történt szemléletválto­zást mutatja az is, ahogyan a tsz-vezelés támaszkodik a nőbizottságok munkájára. Ja­vaslataikat figyelembe veszik, a lehetőségekhez mérten meg­valósítják azokat. A tsz-nő- bizottságok többsége, mint a közgyűlés bizottsága, egyre jobban beépült a szövetkeze­tek önkormányzati rendsze­rébe. összességében megállapít­hatjuk, hogy a II. nőkonfe­rencia óta a megye mező- gazdasági szövetkezeteiben jelentős eredményeket értünk el a Központi Bizottság nő­politikái határozatának és az 1013-as kormányhatározat megvalósítása terén. Ennek ellenére szükséges a nőpoli­tikái határozat helyi tenni­valóit újra megfogalmazni. Egy sor feladatban alap­szabály és közgyűlési hatá­rozatok módosítása válik szükségessé. A termelés ipar­szerűvé válása megyénkben sürgető feladatként követeli meg az általános és szakmai képzettség színvonalának nö­velését, az ennek megfelelő érdekeltség egységes rendsze­rének megteremtését; a nők folyamatos foglalkoztatásá­nak terv alapján történő megoldását; az üzemegész­ségügy, a közétkeztetés, a munkahelyi körülmények feladataival való igényesebb és fokozottabb foglalkozást. A további előrehaladás fő útja a társadalmi összefogás erősítése azért, hogy a nő­politikái kérdések megoldása a párt- és gazdasági vezetés napi munkájának szerves része legyen. A gondok meg­oldásához, az elóbbrelépéshez várjuk a III. országos nflkon- ferencia útmutatásait is. Szendrő Istvánná, a TESZÖV nőbizottság titkára Huszonötezer mágneszár, A tőkés piacon is szenzá­ciónak számító magyar gyártmányú mágneszánakról sokan, sok helyütt informál­ták már a hazai vásárlókat. A gyártó, az ELZETT Mű­vek Sátoraljaújhelyi Gyára két évvel ezelőtt került az érdeklődés közép pont :ána amiről is megkezdte a mág­neszáraik előállításához szük­séges felkészülést. Két esztendei kemény munkával elérték, hogy je­lenleg már képesek a soro­zatgyártásra, s hozzáfogtak a má gneszú ra le érték esi léséhez is. E termékkel egyébként az idei Budapesti Nemzetközi Vásárom elnyerték a nagydí­jat. s a „Kiváló Áru” kitün­tető címet. Szilágyi László, a sátoraljaújhelyi gyár igazga­tója idézi fel a nehéz napok emlékét, amely még nagyon közelinek tűnik az itt dol­gozok számára. — A termék kialakításá­ban úgymond a gyár egész kollektívája részt vett — jegyzi meg az igazgató..— A sikert a közös erőfeszítés tette lehetővé. Jóleső érzés­sel tekintünk vissza azokra a napokra, amelyek eredmé­nyét részben már élvezzük Ugyanakkor nem hallgathat­juk el azt sem, hogy b munka neheze még előttünk áll. Rengeteg tartalékkal rendelkezünk, jelenleg még csupán a fejlesztés kezdeti stádiumában vagyunk. Alig egy hónapja írtunk Apunkban arról, hogy a ha­zai vásárlók hiányolják az üzletekből az igazán szép vereteket, amelyek létezésé­ről tudnak, hiszen gyakorta hírt adunk az ELZETT si­kereiről. Az újhelyi gyár igazgatója akkor a hazai ke­reskedők érdektelenségével, rendeléshiánnyal indokolta a valóban jogos panaszt, a gyárban ugyanis az export mellett képesek a hazai igé­nyek kielégítésére. — Változott-e azóta a hely­zet? — Igen. Ma sokkal kedve­zőbb a kép, mint egy hó­nappal ezelőtt. Számos hazai kereskedelmi vállalat igazga­tója keresett fel telefonon, személyesen, illetve levélben bennünket, s ki többet, ki kevesebbet rendelt a hazai vevők által keresett szép ki­vitelű zárakból. Várhatóan sor kerül még egy mintabolt kialakítására itt, Sátoralja­újhelyen, a jövő hónapban. Vásári nagydíjas termékünk is kötelezettségeket ró gyá­runkra; még az idén szeret­nénk megjelentetni a mág­neszárat az üzletekben. A mágneszárakat eddig csak külföldön értékesítettük, az év végéig 25 ezer darabot szállítunk a belföldi keres­kedelem ' számára. A követ­kező hónapokban nagy fel­adatunk lesz, hogy megte­remtsük e termék nagyobb szériában történő gyártásá­nak feltételeit. Jövőre már 150—200 ezer mágneszárbe­tétet várnak tőlünk. A mennyiség növelése termé­szetesen nem mehet a minő­ség rovására. Rendkívül munkaigényes termékről lé­vén szó, fokozottan kell fi­gyelnünk a technológiai elő­írások betartására. A mág­neszárak készítésével foglal­kozó dolgozók már régóta a munkájúi! minősége alapján kapják a fizetésüket. E ter­mékkel olyan exportlehető­séget teremtettünJí, amelyet minőségrontással nem koc­káztathatunk. Célunk, hogy komplett biztonsági épület- veret-gamitúrákat alakítsunk ki, mágneszárbetétek alkal­mazásával. A piacképesség biztosítása folyamatos fel­adatunk. A hatékonyság ja­vításában ' is vannak még tartalékaink a kisebb anyag­hányadú. ám nagyobb mun- kaértéket hordozó termékek arányának növelésével. Az új termék miatt, ter­mészetesen, nem hanyagol­hatjuk el régebbi termék­családjainkat sem. Sőt to­vábbra is gyártani akarjuk ha lehet még jobb minőség­ben a még mindig keresett, hagyományos cikkeket. Ezen­kívül egyéb, nagy terveink pia ÉMMiili Vendégeink Zelei János portáján Fotó: Laczó József (Folytatás az 1. oldalról) A tegnapi program kelle­mes színfoltja volt a mező­kövesdi Mátyás utcában, Ze­lei János portáján tett láto­gatás. A gazda és felesége szívesen, nem titkolt büsz­keséggel mutatta meg a kor­szerű, nagyüzemihez hasonló baromfitelepet az udvar hát­só traktusában. Mint mond­ták, a 3200 csirke elszállítá­sát ezekben az órákban vár­ják és ez egy év alatt öt- ször-hatszor ismétlődik. El­ismerően szóltak a vendégek a látottakról és kérdések so­kaságával fordultak Zelei Jánoshoz, egyaránt érdekel­te a delegáció tagjait a költ­ségei! és a mérhető haszon alakulása, a veszteségek koc­kázata és nem utolsósorban a családi munkaimegosztás mértéke Mezőkövesdről a 10 656 hektáron gazdálkodó Mező- nagymihályi Állami Gazda­ságba látogattál! a vologdai vendégek, ahol Kósik Lajos, a gazdaság igazgatója és Ka­pusi József, a pártvezetőség titkára fogadta őket. A sertéstelep megtekintése titán az állami gazdaság igaz­gatója adott tájékoztatást a különböző ágazatokban elért eredményekről és kiemelte, hogy az idén a növényter­mesztésben magas átlagokról adhatnak számot: őszi búzá­belföldre is vannak. Gyárunk rövide­sen bekapcsolódik abba a programba, amelyet az EL­ZETT Művek az import he­lyettesítésére indít. A vál­lalat, soproni gyárát jelölte ki az eddig külföldről beho­zott, energiatakarékos ablak- vasalatol! gyártására. A prog­ramból mi majd az alkat­részek öntésével vesszük Id a részünket. Másik nagy fel­adatunk az új típusú Lada személygépkocsikhoz szüksé­ges vereteli gyártásának megoldása. — Hogyan jellemezné a gyár háromnegyedéves tevé­kenységét? — A tervekben előírtak­nak nem tudtunk maradék­talanul eleget tenni. Az esz­tendőt ez ideig a piaci bi­zonytalanság jellemezte. Leg­jobban a tőkés exportunkat féltettük. Szerencsére, félel­meink nem igazolódtak be: termékeink negyven százalé­kát sikerült eladnunk a kül­földi piacon, ebből 16 millió forintos értéket a tőkés part­nerek részére továbbítot­tunk. Jövőre az export to­vábbi, .csaknem tízszázalékos fokozását igyekszünk megva­lósítani. Addig is, az év hát­ralevő időszakában meglevő „adósságunkból” szeretnénk lefaragni, amit lehet. — dévald — ból 49.5, napraforgóból 24 mázsa termett hektáronként. Országosan is figyelmet ér­demlő a gazdaságban a hun- garofríz tej hozama, ami te­henenként 5270 literes. Az évente 450 millió forint termelési értéket előállító gazdaság fő profilja az állat- tenyésztés, amely a termelé­si értéknek csaknem az öt­ven százalékát jelenti. Szarvasmarha-, juh- és ser­A JÖVÖ TRAKTORÁNAK mondjál! a szakemberek azt a gázolajjal és biogázzal egyaránt üzemeltethető erő­gépet, amelynek prototípusát a FLAT traktorgyár a pado- vai egyetem mezőgazdasági gépekkel foglalkozó tanszé­kével közösen fejlesztett ki. Az eddigi típusoktól eltérően, amelyekben a motort úgy alakították át, hogy kizáró­lag biogázzal működjék, a FIAT új erőgépét norniál dí­zelmotorral szerelték fel, és csupán némi módosítást esz­közöltek az üzemanyagtar­tályban, Ily módon az új traktor mind normál mező- gazdasági gázolajjal, mind biogázzal üzemelhet, és ez jelentős megtakarítást bizto­sít a mezőgazdaság számára. A gyújtás dízelciklusban kez­dődik és a gázolaj biztosítja a motor alapjáratát. A for­dulatszám emelkedésével egy keverő berendezés révén a biogáz bekerül az ógóstérbe. A gáz elégését a normál dí­zelciklus szerint öngyulladó gázolaj biztosítja. A gyakor­latban elég megnyomná egy gombot ahhoz, hogy a dízel­gázüzemről dízelüzemre vált­sanak át, és fordítva. A ma­ximális biztonságot a gáz adagolását végző elektroni­kus szabályozó nyújtja, * ÚJFAJTA ÖNTÖZŐBE­RENDEZÉSEK gyártását kezdte meg Kuba egyik je­lentős beruházása, a „Vasal Levski” Öntözőberendezések Gyára, amelyet a bolgár— kubai tudományos-műszaki együttműködés keretében épí-' tették. Az új gyár egyik legmodernebb terméke a „Cienfuegos—90” típusú szó­rófejes öntözőágyú. A spe­ciálisan cukomádöntözésre kifejlesztett gyártmány leg­nagyobb előnye az, hogy el­kerülhetővé válik a talajeró­zió és lehetővé teszi a folyé­kony műtrágya széles körű alkalmazását is. Mindez pá­rosul azzal, hogy üzemel teté­tésállományuk meghatározóia a gazdasági eredményeknek és ez az ágazat (ezen belül is a sertéshizlalás) különösen dinamikusan fejlődik. A megyénkben tartózkodó vologdai delegáció mai orog- ramjában az AGROBER ve­zetőivel való találkozás sze­repel, délután a vendégek a Szikszói Állami Gazdaságba, majd a krasznokvaidai ter­melőszövetkezetbe látogatnak»’ séhez kévés munkaerőre van szükség, és rendkívül vízta­karékos. A szakemberek kö­rében nagjT érdeklődést kel­tett újszerű öntözőberende­zést már egy spanyolországi kiállításon is bemutatták. * A FÖLDIGILISZTÁK HASZNÁT egyre több tudós kutatja. A kutatások ered­ményeként a giliszták „sze­repe”, hasznossága egyre bi- zonyítottabb. Dr. Friedrich Seewald salzburgi tudós ki­mutatta, hogy az „eredeti” talajban (főleg a tisztán lombfaerdők talajában) van a legtöbb giliszta, mivel ott jutnak hozzá a legtöbb szer­ves anyaghoz, a lehullott lomb alakjában. Minél inten­zivebben műveli az ember a földet, annál jobban megfi­gyelhető a giliszták számá­nak csökkenése: a szántó­földek talajában van a leg­kevesebb giliszta. _Ilyen he­lyen hektáronként legfeljebb egymillió giliszta található, ami súlyban fél tonnát je­lent. A műveletlen területe-, ken viszont hektáronként akár ötmillió giliszta is elő­fordulhat, s ezek együtt már 2—3 tonna súlyt, is elérhet­nek. A giliszták egyik leg­értékesebb tulajdonsága, hogy képesek a nehézfémek (ólom, néz, horgany) elraktározásá­ra. A nehézfémeknek a ter­mészetben kétféle szerepük van: kis mennyiségben, mint nyomelemek, az enzimek al­kotórészei, és így létfontos­ságúak' a seitek anyagcseré­jénél. Másrészt viszont a gyárak, ipari övezetek és au­tópályák közelében mennyi­ségük hatványozottan meg­növekedhet, és régül az em­beri szervezetben, a táp-’ anyaglánc utolsó láncszemé­ben rakódnak le és károsí­tanál!. Dr. Seewald szerinti a giliszták céltudatos felhasz­nálásával a jövőben esetleg még a nehézfémekkel mér­gezett környezetek' regene­rációjára is sor kerülhet majd. ErtSekessécek a világ aiezwziaséiálól

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom