Észak-Magyarország, 1982. október (38. évfolyam, 230-256. szám)
1982-10-23 / 249. szám
ÉSZAK MAGYARORSZAG 10 1902. október 23„ szombcrt Edények, tárgyak, dédmama konyhájából & U■ "... \-r m M Saofeatlan kiállítás fo- # gad a zSichy-kastély épületében: az Dbudai Helytörténeti Múzeum rendezésében állították össze a Háztartási eszközök dódma- máink korából című bemutatót, rjüncs egyetlen felirat sem, de , van ezer olyan tárgy, amelynek egyikéhez vagy másikához mindenkit fűz va- j latin emlék. Itt van a mo- j dem konyhabútor elődje, a j fehérre festett kxedenc. El- \ amul az ember (az elemes , konyhabútorban hivő is): ; mennyi minden fért el ebben a kedélyes kredencben, aimely mindössze két konyhabútorelem helyét foglalja el. A konyhaasztal — két hokedlivel — betöltötte' az étkezőkonyhai szerepet és ugyanakkor munkaasztalként, ra- kodöhelykémt is szolgált. Például a hokedli fiókjában voltak a cipőtisztításihoz szükséges eszközök. „Naptól virít, naptól hervad a rózsa. Hogy szeretlek, nem tehetek én róla” — hirdeti a kék pamuttal, száröltéssel hímzett fal védő. A gazdasszony keze nemcsak a keményített falvédőkön ismerszik meg; minden textília ragyog — és ragyogott hajdanán — a dédmama konyhájában: a monogramos törlőik, az ablak seádafüggö- nye, a szakajtó-leborító vagy a kenyérruhák sora. Az asztali edények közül nem egy ma is használható lenne. Abba a vitába beleszólásul, hogy fehér, egyszínű, vagy mintás legyen-e az étkészlet, itt kettős érv található: fajansz virágos asztali kész Let hétköznapra — és , fehér porcelán, vékony arany széllel, gazdag, szecessziós formavilággal, inv- nepre. Fontos funkcióváltozáson mentek keresztül dédmama konyhájának vas- és fémtárgyai: ma díszként, használjuk őket! A réz habüst elveszítette fontosságát az elektromos habverők korában, ám szépsége, tiszta, formája el- andalítja a ma emberét. Felteszi hát a lakótelepi konyha falára, kiakasztja az elemes bútorok közé a falra. Ugyanígy a rézmozsár is: a népművészetet, a népi tárgyaltat gyűjtő, őrző kultusz jelképe lett. Esztétikai értéke kapott szerepet a berendezésben. A feketére égett palacsintasütő a teflonok korában már csak kuriózum, de érdekességével tart igényt a megőrzésre az a sok bumfordi befóttesüveg is, a/mely a kisipari üvegfúvók munkája következtében félrecsapva viRégi nyomású könyvek katalógusa Három évszázadot ölél fel az Ukrajnában kiadott légi nyomású könyvek katalógusa, amely a lvovi egyetem kiadójának gondozásában jelent, meg. A gyűjteményes kiadás ismerteti a párját ritkító könyvművészeti emlékeket. Közülük, számos könyv csupán egyetlen példányban maradt meg. Közéjük tartozik például a lengyel nyelven 1598-ban Lvovban kiadott Iliász. Nagy ritkaságnak számít az osztrogi „ABC könyv” is, amelynek egyetlen lenyoanatát az egyik szófiai könyvtárban őrzik. Diavetítés A színes diaképek vetítéséhez fel kell állítanunk a vetítőgépet, ki kell feszítenünk a vetítővásznat, s el kell sötétítenünk a helyiséget. Mindezt feleslegessé leszi a Philips-cég új készüléke, amelybe a diát behelyezve Ha képzeletben Nyír• egyházát, Kisvárdát és Nyírbátort egy háromszög csúcsaiként rajzoljuk magunk elé, e területnek csaknem mértani. közepén lelünk rá Vajára, a Nyírség egyik legkedveltebb kirándulóhelyére. Az érdeklődőket természetesen nem csupán a könnyű és változatos megközelítési lehetőségek vonzzák, hanem a hozzáértőn helyreállított Vay- várkastély és parkjának történelmi levegője. Többek között talán ez ihlette a rendezőket arra is, hogy az utóbbi években több nagy sikerű tudományos konferenciát bonyolítsanak le a kastély falai között, melyeknek fő témája a Rákóezi- szabadságharc volt. Az igen szép fekvésű, széles, .hatalmas sétányokkal, értékes íaóriásokkal rejtett kastély felé vezető utakon mindenekelőtt Vay Adómnak, II. Rákóczi Ferenc udvari marsalljának mellszobrával találkozunk. A képmás nyugodt méltóságú, jellegzetes XVIII. századi főural ábrázol azon kevesek közül, akik vagyonuk, tekintélyük, meggyőződésük súlyával kötelezték el magukat. Rákóczi és az általa képviselt nemzeti ügy mellett. A kastély — bár különböző részei más és más korokból származnak — egységesen nemes látványt nyújt. Gyönyörködtétően ötvözi a különböző korok építészeti stílusát és elképzeléseit. A komoly értéket képviselő Vay-várkastély középső ré- bzc a XVI. század első Jelében reneszánsz stílusban épült — védelmi céllal — 1 659-ben emelték, déli tornyát pedig a XVIII. században. A kastély belseje minden korból más és más jellegzetes vonást őriz: boltozatos, hatalmas termeket, széles, kényelmes belső folyosókat. Érdemes megtekintenünk egy 1900-ból szár - mazó mennyezfetképét a máA vajai várkastély seli szélét-kalapját. A szilva- lekváros szil kék meg előreléptek a ranglétrán a köcsögökkel, mázas edényekkel együtt: bekerültek a szobába — vázának. A kiállítás felnyitja a szemet: sokféle szépségre, sokféle, esetleg még meglevő, rie már kidobásra ítélt tárgyra, felfedeztet formát és — tanulságot: a célszerűség tanulságait. Ugyanis dédmama konyhájában nem volt felesleges darab. Nem volt öncélú díszítés, csak a fontos használati tárgyak dísze tette széppé, otthonossá a konyhái. Sok tárgya, eszköze volt a dédmaimánaik, de ezek mindegyikére szükség volt. Nem halmozott léi céltalanul csúnyácska dobozokat, üvegeket, nem őrzött szükségtelen holmit. Minden darabnak helye volt, szerepe a hajdani konyhában. És ez a leginkább megszívlelendő tanulság, amit déd- mamától magunkkal hozha- tiunk. T. A. képernyőn és a berendezést egy színes televízióval összekötve a kép az ernyőn megjelenik. A készülék a diapozitivot sorokra és pontokra osztva letapogatja, és villamos jelekké alakítja át, amelyeket azután a tévé alakit vissza képpé. §!y sodik emeleti teremben, amely a nikápolyi csatát ábrázolja. Ebben az épületben került. ■ sor 1711. január 31-én a híres találkozóra II. Rákóczi Ferenc és a labanc hadak fővezére, Pálffv János között. Ez a megbeszélés akkor már az adott politikai- hatalmi viszonyok közölt nem lehetett eredményes: nem sokkal ezután a fejedelem végleg elhagyta az országot. Vaja tehát jelkép is a nagy fejedelem életében: utolsó diplomáciai kísérlete hazája földjén, haza,ia megmentése érdekében. A kastély' gazdái alapos kutatással, gondos szeretettel összeállított hely történeti i kiállítást, Vay Ádámról elnevezett múzeumot hoztak létre a kastélyban, amely értékes dokumentumokban, tárgyi emlékekben bővelkedik. mind a kastély, mind' pedig a Vay-család történetét illetően. Aki kedveli az ötvösművészet ritka alkotásait, az gyönyörködhet egy kiváló ötvösművész munkájában: egy XV. századi gótikus kehely féltve őrzött kincse a múzeumnak. Sétánk során érdemes meglátogatni a napjainkig ugyan már többszörösen át-1 épített, de lényegében a XV. századi építészetet dicsérő református templomot is. K. E. Rejtvény Lesben a vadász Az öreg vadász fiata- • los hévvel lesi- a vadat. Vele van hűséges társa. Dorka nevű kiskutyája. Aki szemfüles, az gyorsan meg tudja nekünk mondani. milyen fajta kutya Dorka. Az elmúlt heti rejtvényünk helyes megfejtése a követkéz: ..Közbevágott Pata Pál úr, ej ráérünk arra még”. A helyes megfejtést beküldők közül könyvjutalmat nyertek a következők: Kovács Ilon a Hangonv, Rákóczi út 169. 3626; Kessler Rita Miskolc, Chlepkó Ede u. 1. V/3. 3531: Vizsolyi Julia Tiszapalkonya. Bem út 9 a, 3587: Grbarszki Ar-pád Miskolc. Gyula u. 20 d 3/1. 3532; Szabó Mária Sem- jén, Kossuth u. 53. 3974; Vásárhelyt Tamás Miskolc-Tapolca, Vámos Ilona u. 3. 3519. Deák Mór: Csicsika vagy Hiszticsi? Bizony-bizony, Piszka, a megzöldült tengereszbaba nem tudott szeretni. Ha valakit a szivébe fogadott, az ki is használhatta öt. vissza is élhetett a szeretőiével — s Piszka még akkor is olyan vakon hitt neki, hogy az mar-már ügyeíogyottságnak tűnt. Túláradó érzelmeit pedig nem nagyon viszonozták — csak Piszka egyszerűen nem hitte el, hogy vele ez megtörténhet: vagy megtörtént Időnként megfogadta, hogy na, holnaptól nem szeretek senkit — de mindig elég' volt egyetlen mosoly, s a zord arckifejezés rögtön barátságosra fordult. Csicsikát is rosszul szerette a megzöldült tenge- részbaba. Ha Csicsika azt kérte volna, hogy vesse le magát a babapolcról. Piszka biztosan gondolkodás nélkül megteszi. Szerencsére Csicsika nem kért ilyet: de kért mást, bizony, mennyimennyi mindent, amit Piszka habozás nélkül előteremtett, mivel minden kívánságát teljesítette. El is kényeztette Csicsikát — a-ny- nvira elkényeztette, hogy Csicsika mar-mar a szolgájának tekintette öt. A babapolc lakói akkor már régóta Hiszticsinek nevezték maguk között Csicsikát. S bigony. Piszka is.cgy- re nehezebben viseite el a teljesíthetetlenné váló kívánságok özönét — addig- addig, míg türelme fogytán lel is kerekedett végre a megzöldült tengerészbaba. s egy szép napon elindult Álomörizöhöz. — Már vártalak — mosolygott Álomőriző. — És tudom, mi járatban jöttél. — Jaj. jó tündér — sóhajtott Piszka. — Bizony, nem tudom, mitévő legyek. Nagyon szerelem Csicsikát. de úgy érzem, ő már nem szeret engem. — Nyugodj meg. szeret — felelte Alomőriző, es Vissza- hangzó. a Sarok, megismételte: — Nyugodj meg! Szeret! — Akkor mért bánik velem így?.— kesergett a matrózbába. — Mert elkényezteted — szólt a tündér. — S úgy érzi, teheti. És Piszka hálálkodva elbúcsúzott. miután eszébe véste Alomőriző jó tanácsát Csicsika persze már kiáltozott utána. — Piszka! Piszka! Hol vagy? Hova tűntél?! — Semmi közöd hozzá, Hiszticsi — vetette oda mogorván Piszka. Csicsika sivalkodni kezdett: — Halljátok? Halljátok,' hogy beszéld velem ? — kiáltotta a babáknak, de azokt bizony elfordultak, és bólogatva vigyorogtak Csicsikání Akkor újra Piszkához fordult: — Hát mi van veled? Mondd már! •— faggatta sürgetően. — Fáradt vagyok, álmos vagyok, hozzál fagyit, vegyél fésűt! — utánozta Piszka zordan Csicsika gyakori mondatait. — Na! Hogy beszélsz velem? — rázta meg a fejet. Csicsika, mint aki nem hall jól. — Fésüljél meg. álmos vagyok, hozzá! cipőt! — nvi- vákolta Piszka. A babáik örömükben tapsikoltak. — Na! — sírta el masát Csicsika. — Elmegyek tőled! De elszámította magát: Piszka nem tartotta vissza. — Jól csináltad! Ideje volt! — kiáltozták a bábák. — Már teljesen a fejedre nőtt! Am hiába mondtak bármit is: Piszka szemesarkó- ban szétnézett egy kis könnycsepp. Es szenvedett a matrózbaba egy napig, két napig. A harmadik nap estéjén, amikor nagy szomorúan már éppen lefekvéshez készülődött, nagyot dobbant a szíve. — Piszka! — hallotta a jól ismeri hangot. — Ne haragudj rám. Piszka. Megfésüljelek? Ha akarod. , csak szóljál! — Csicsika! — érzékenyült cl a megzöldült tengerészbaba. aki mindig azt jpr- je.sztet.te magáról, hogy soha nem érzékenvül el. — Na! Visszajött? — kérdezték másnap a babák. — Visszajött Hiszticsi?! — Nem Hiszticsi. a durmucát neki! — mérgeskedett Piszka. — Hiszticsi ment el. az igaz. De visszajönni Csicsika jött vissza hozzám! És a babák mosolyogva bólogattak, míg Piszka zavarában le nem sütötte a tejét.
