Észak-Magyarország, 1982. október (38. évfolyam, 230-256. szám)

1982-10-22 / 248. szám

ÉSZAK-MAGYARORSZAG 4 1932. október 22., péntek Közgyűlés előtt Népművelők egyesületben, szervezetben Kivonat a Magyar Nép­művelők Egyesülete alapsza­bályaiból: „A Magyar Nép­művelők Egyesülete a hazai közművelődés különböző te­rületein dolgozó népműve­lők, a közművelődés elmé­leti és gyakorlati kérdései­vel foglalkozó szakemberek tömörítésére, tevékenységük továbbfejlesztésére; e tevé­kenység társadalmi, politi­kai, erkölcsi, anyagi meg­becsülésének előmozdítására és a közművelődés fejlesz­tésének elősegítésére létreho­zott szervezet.” Idézet az MNE ez év elején megala­kult Borsod-Abaúj-Zemplén megyei szervezetének célki­tűzéseiből : „Kezdeményezni kell a tagság számára az ak­tuális politikai, szakmai kér­dések feldolgozását, hozzá kell járulni a megyei köz- művelődés gyakorlatának magasabb szintre emelésé­hez ... Előadásokat, fórumo­kat, tapasztalatcseréket kell szervezni a tagok számára az új kezdeményezések, kí­sérletek, törekvések, tudo­mányos kutatások megisme­rése és punlikálása céljá­ból ...” Tegnap, csütörtökön dél­előtt Miskolcon, a megyei Rónai Sándor Művelődési Központban tartotta meg kettős céllal összehívott ülé­sét az MNE megyei szerve-' zete. Amint Kováts György, a megyei művelődési köz­pont igazgatója, a Magyar Népművelők Egyesülete el­nökségének tagja bevezető­jében elmondotta, a három évvel ezelőtt szerveződött országos egyesület decem­berben közgyűlést tart, ezért szükséges az országos és a megyei munka értékelése és lehetőség adódik a megyei szervezet vezetőségének új- jáválasztására, meg az or­szágos közgyűlés küldöttei­nek megválasztására. A visszatekintő, az eddigi egyesületi és szervezeti mun­kát taglaló beszámolót Hazag Mihály, a kazincbarcikai Eg- ressy Béni Művelődési Köz­pont és Könyvtár igazgató­ja, az MNE megyei szerve­zetének titkára terjesztette elő. Alapvetően az a sum- mázat fogta össze az előter­jesztést, hogy a megyei szer­vezet alig féléves működé­se csak az út- és formake­resés, a „tapogatózás” idő­szakaként értékelhető. A kezdeti lépések bizonytalan­ságai olykor visszhang nél­kül maradásai mellett jó ér­zéssel lehet elkönyvelni azt, hogy a népművelők megyei szervezetének saját, vagy az országos egyesület kezdemé­nyezéseihez kapcsolódó fó­rumain a korábbinál több lehetőség nyílt az egymás munkájának jobb megisme­résére, a művelődés otthoni hálózatban érzékelhető tevé­kenységmegújító kísérletek „felfedezésére”. Ezek a le­hetőségek — mint Hazag Mihály titkár figyelmezte­tett rá — sokkal több moz­gást is el tudnának „visel­ni”, többek érdeklődésére is számot tarthatnának; a „ki­aknázás”, az aktivizálás je­lenti a következő időszak legfontosabb feladatát, szer­vezeti tevékenységsorát. A beszámolót követően többen mondták el vélemé­nyüket az eddigi munka so­rán felvetődött kérdésekről, s e gondolatokból is jól ér­zékelhető volt: az MNE me­gyei szervezetének a tegnapi ülésen megjelent tagjai is azt várják, hogy a kezdeti lépések megtétele után a megye egész közművelődési gyakorlatában jobban érzé­kelhető legyen a „jelenlét”. A Magyar Népművelők Egyesülete megyei szerveze­tének tegnapi ülésén (3 éves időtartamra) újjáválasztották a vezetőséget, ennek tagjai: Porkoláb Albert (elnök), Ha­zag Mihály (titkár), a ta­gok: Szabolcs András, Wes­selényi Mária, Almási László- né, Viszóczky Sándor, Kása Béla. Az egyesület decem­beri országos közgyűlésén 10-en képviselik megyénket. (t. n. j.) Leakey Zoltán vologdai rajzai Lenkey Zoltán miskolci grafikusművész a testvér­megyék közötti művészcsere keretében — három másik képzőművész társaságában — a nyáron egy hónapot töltött a Szovjetunióban, Vo- logdában. Idejét — termé­szetesen — főleg rajzolással töltötte. Ott készült rajzai­ból mutat be egy kisebb, huszonhat darabos váloga­tást a miskolci Mini Galé­riában október 25-én dél­után öt órakor megnyíló, Rajzok Vologdából című ka­marakiállítás, amelyet Fele- dy Gyula grafikusművész ajánl az érdeklődők figyel­mébe. Ma éjszaka a képernyőn Keserű csokoládé Kilenc évvel ezelőtt készült és a magyar mozikban is rop­pant nagy siker volt Franco Brusati olasz rendező filmje, a Keserű csokoládé, az olasz vendégmunkások nyugat­európai helyzetét bemutató keserű-vidám szatíra. Főhőse egy olasz pincér, Nino Gra- foli, akit Nino Manfredi (ké­pünk jobb oldalán) alakit re­mekül. Akik ma késő este 22 óra 05-kor az első műsorra kapcsolják készülékeiket, re­mekül szórakozhatnak éjfélig a Keserű csokoládé sugárzása közben. II ff ,Édes anyanyelvűnk' országos verseny — tizedszer A Művelődési Minisztéri­um, a Hazafias Népfront Országos Tanácsa, a Borsod megyei KISZ-bizottság, a KISZ sátoraljaújhelyi Bizott­sága, a Borsod megyei Ta­nács művelődésügyi osztá­lya, a Sátoraljaújhelyi vá­rosi Tanács művelődésügvi osztálya, a sátoraljaújhelyi Kossuth Lajos Gimnázium és Egészségügyi Szakközépisko­la, a Sátoraljaújhelyi váro­si-járási Művelődési Köz­pont október 21-e és 24-e között Sátoraljaújhelyen ti­zedik alkalommal rendezi meg az „Édes anyanyel­vűnk” országos versenyt, a középfokú iskolák tanulói számára. Október 22-én, pénteken 8 óra 15-kor a verseny írás­beli fordulójának kezdetén a versenyzőket és a vendége­ket df. Bartha István, a Kos­suth Gimnázium igazgatója köszönti. Szombaton, október 23-án, reggel 8 órakor megkoszo­rúzzák Kazinczy Ferenc és Kossuth Lajos szobrait, majd 8 óra 30-kor a városi pártbizottság előadótermében dr. Hanga Mária művelődé­si miniszterhelyettes meg­nyitja az „Édes anyanyel­vűnk” országos versenyt, il­letve annak nyilvános szó1 beli versenyét. Délután a bíráló bizottságok és a szak­tanárok tanácskozása, a ver­seny általános értékelése szerepel a programban, este 7 órakor pedig Szabó Gyula színművész előadói estjét rendezik meg. Az utolsó na­pon, vasárnap, október 24-én reggel megkoszorúzzák Szép­halmon Kazinczy Ferenc sír­ját, majd ért követi az ün­nepélyes eredményhirdetés, amelyen Tóth Lajos, a KISZ Borsod megyei Bizottságá­nak titkára mond ünnepi beszédet; a versenyt dr. Bencédy József főiskolai igazgató és dr. Deme László egyetemi tanár értékeli, a díjakat pedig Juhász Ró­bert, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának osz­tályvezetője és Kövér László, a városi tanács elnöke adja át. A megyei tanács legutóbbi üléséről szóló tudósításunk­ban hírt adtunk arról is, hogy a bogácsi fürdő pén­teken, szombaton és vasár­nap a téli időszakban is nyit­va marad. Bizonyára sokak előtt is­mert: a megyei vízművek gazdaságtalanságra hivatkoz­va döntött úgy, hogy a téli hónapok idejére bezárja a bogácsi melegvizű fürdőt. Nem kifizetődő, kevesen használják. Ugyancsak so­kak előtt ismeretes az is, hogy ennek a fürdőnek a megteremtéséért annak ide­jén, az ötvenes évek végén, igen erőteljesen tevékeny­kedtek a falu lakói, talán még mások is társadalmi ■p •• 1 rr •• rttrdos úgy szemben mégis pozitív vál­tozás, hogy a hétvégi három napon — igen. A kompromisszum megszü­letett, a jó hír elhangzott, leíródott, szükséges azonban még egynémely szót szólni úgy általában. Mindenek­előtt: hihető, amit a fürdők vezetői gyakorta mondanak a fürdők ráfizetéséről, gaz- daságtalanságáról. Napjaink­ban nagyon is időszerű a pénzek mérése, a bevétel, a kiadás összehasonlítása, a megfelelő következtetések le­munkában. Szép helyen ala-. vonása. A következtetések kult ki az egészséges, jó vi­zű fürdő, a Bükk közelsé­ge, a tiszta levegő, a meleg víz mind több embert von­levonása viszont talán még­sem minden esetben helyén­való. (Csupán a gazdaságos­ságot tekintve be lehetne zott, víkendházak, üdülők zárni a színházakat, a könyv­épültek. Többen télen is ott laknak, használják, használ­nák a fürdőt. A tanácsülé­sen elhangzott kérdésre a vb építési, vízügyi, közleke­dési osztályvezetője vála­szolt. Elmondva azt is, hogy a fürdőt a téli hónapokban is szép számú ember Iá to­tálakat, a művelődési ottho­nokat, le keltene állítani a vonatokat, az autóbuszokat, a villamosokat, be lehetne zárni rengeteg hivatalt, le kellene állítani a tankönyv- kiadást stb. A közvetlenül befolyt összegeket nézve!) A fürdőknek is kell, hogy gatja hetente. Egész héten legyen valamiféle többlet­nem tartják ugyan nyitva, de az eddigi elképzeléssel szerepük a puszta gazdasá­gos, vagy nem gazdaságos kérdésen túl. Ha az egész­ségre utalunk, a bizonyos fo­kú regenerálódásra, a jó hangulatra, már meg is kap­tunk valamit ebből a több­letből. Abból a többletből, mely elősegíti a mindenna­pok munkavégzését — hogy ennyire vulgárisán álljon itt egy tétel az érthetőség ked­véért. Ha furán hangzik is:. a fürdőknek valószínű nem is az a szerepük, hogy gaz­daságosak legyenek. Az erre való törekvés, a költségek csökkentésének igényei per­sze érthetőek. Bizonyos ha­tárig. És, ha valaki például Tapolcán feredőzgetett a nyáron, tapasztalhatta ennek a határnak tágasságát. Pél­dául: hintaágy két órára 10 forint, sporteszköz fél órára 5 forint, hintaágy fél napra 20 forint, valaki arra pa­naszkodott, hogy a'sportpá­lyáról elkergette az őr őket, mert a saját labdájukkal játszottak, fizetés nélkül. Jószerivel már csak a leve­gőért nem kell külön taksát fizetni. Ha valaki családos­tul megy kabinigénnyel, jó ha előtte való héten kissé takarékoskodik. Fízetgetünk mi bőségesen, de hihető, hogy ennek elle­nére sem gazdaságosak ezek az intézmények ... Ügyany- nyira nem, hogy a megyei tanács tisztes összegekkel, több millió forintokkal tá­mogatja a fürdőket. Az em­lített tanácsülésen egyéb­ként valaki ezzel kapcsola­tosan is kifejtette vélemé­nyét. A bogácsi fürdő apro­pójából. Vajon milyen lét­számú személyzetre van szükség télen? A jegyszed ön kívül hány ember kell még? És mi célból? Valamennyi még bizonyára kell, de le­hetséges, hogy a belépők árából a fizetésüknek ha nem is egésze, de egy része kifutja. Mégis inkább bezár­ni a fürdőt? Mert akkor végképp nincs semmi gond? Nem ártana felülvizsgálni, vajon jó helyre adja-e a megyei tanács a már emlí­tett, sokmillió forintokat, mikkel a fürdőket támogat­ja — mondta a kérdést fej­tegető a megyei tanács ülé­sén. Miként ismeretes, Ede- lényben, Szendrőrt igen nagy arányú társadalmi mun­kával építettek a közelmúlt­ban medencéket, hogy a gye­rekek megtanuljanak úszni. Kazánokat is beszereltek, hogy melegítsék a vizet. Priska Tibor A múzeumi hónap kereté­ben tanácskozást tartottak az elmúlt héten Miskolcon a Borsod megyei földrajzi nevek gyűjtésének eredmé­nyéről. A Szülőföldünk, Bor­sod-Abaúj-Zemplén című honismereti mozgalmi me­mai eredetű elnevezésekkel foglalkozik; számos nagyvá­rosi példát is felsorakoztat; érdemes lenne ezt például Miskolc viszonylatában to­vábbfolytatni, kibővíteni, hi. szén a köznyelvben élnek — többek között — a régi vil­gyei tájékoztató most meg- lamosmegállók nevei, vagy jelent, igen jó kiállítású új számában ugyancsak ezzel a témával találkozunk, illetve a lapszámnak pontosan a felét ez tölti ki. A helynevek világából cí­mű összeállítás bevezetőjé­ből kitűnik, hogy öt éve kezdődött az a nagy vállal­kozás, amely 36'5 település bel- és külterületi helyneveit kívánja megmenteni az utó­kor számára. Most, a tudo­mányos tanácskozással nagy­jából egy időben, hét idekap­csolódó tanulmányt publikál a kiadvány szerkesztősége. Ezek között találjuk dr. Viga Gyula Néprajzi adatok a Borsod-Abaúj-Zemplén me­gyei helynevekben című írá­sát, amely arra világít rá, milyen eligazítást adnak a néprajzi gyűjtőmunkában, a néprajzkutatónak az egyes helynevek. Dr. Mizser Lajos A mezőkövesdi járás föld­rajzi neveiből című munká­jában a járás 21 helységé­nek adatai alapján kíván némely következtetéseket le­vonni. (Szeretnénk kiegészí­teni, hogy az 1949-es me­gyerendezést követően nem­csak a dolgozatában említett községek kerültek elcsato- lásra a mezőkövesdi járás­tól, hanem Egerfarmos is Hevesbe.) Rendkívül érdekes Nagy Géza Miről vallanak a Bodrogköz földrajzi nevei? című írása, amely felgyúj­tott mondákkal támasztja alá a földrajzi nevekhez fű­ződő hiteket, illetve ismere­teket. Zelenák István a Taktaközben keresi az egyes földrajzi nevek mögötti je­lenkori és múltbeli tartal­mat, jelentést A földrajzi tényezők szerepe a névadás­ban című tanulmányában. Dobosy László munkájának témája és címe: A térszíni viszonyokra utaló földrajzi nevek Özdon. Dr. Kováts Dániel A belterületi nevek­ről című írásában nagyrészt akár a Miskolcon immár pontos helymeghatározó fo­galommá vált „villanyrend­őr” elnevezés stb. Tóth Pé­ter a földrajzi nevek kuta­tásának legfontosabb levél­tári forrásaira mutat rá azonos című dolgozatában. Megemlékezik a lapszám Végh József, a magyar név­tudomány kiemelkedő sze­mélyisége 70. születésnapjá­ról; olvashatjuk dr. Hőgye István tanulmányát Kossuth Lajos és családja sátoralja­újhelyi kapcsolatáról, dr. Fenyvesi András írását Az újoncozás kérdése reformko­ri Zemplénben címmel. Dr. Csorba Csaba több évre elő­re helyi évfordulónaptárt publikál, megemlítve a kap­csolódó emlékhelyeket. Kü­lönös figyelmet érdemel Pap Miklós, már a címével is to­vábbgondolkodásra serkentő írása: ...És a pincék miért nem műemlékek? .... amely­ben a tokaj-hegyaljai mű­emlék értékű pinceépítészet emlékeinek feldolgozását sürgeti. A lapszám Fórum rovatá­ban a tíz évvel ezelőtt el­hunyt dr. Bodgál Ferencre emlékeztetve közli 3 lap az egykori néprajzkutató Nép­rajzi-honismereti kutatás megyénkben című eddig publikálatlan írását, dr. Má- dai Gyula A honismereti szakköri munkáról című munkáját, dr. Nemesik Pál A honismeret vonzásában cí­mű önbemutató dolgozatát és Fehér Józsefnek, a sátor­aljaújhelyi honismereti bi­zottság munkájáról szóló be­számolóját. Több híradás, kiadványismertetés, s egyéb krónikaanyag zárja a Szü­lőföldünk, Borsod-Abaúi- Zemplén új számát, amelyet különösen aktuálisan érté­kessé tesznek A helynevek világából címnevek alatt kö­zölt írások. (bm) Az UNIÓ Afész ajánlja MINDENFÉLE SZÖRP 30% ENGEDMÉNNYEL A VASGYÁRI VÁSÁRCSARNOKBAN: női, férfiköntösök; SZABADIDŐRUHÁK, KONZERVEK, BEFŐTTEK NAGY VÁLASZTÉKBAN. A VASGYÁRI VASARCSARNOKBAN ÉS AZ ARUCSARNOKBAN MINDEN 50. VÁSÁRLÓNAK AJÁNDÉKOT ADUNK! 1

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom