Észak-Magyarország, 1982. október (38. évfolyam, 230-256. szám)
1982-10-16 / 243. szám
I \ _ ESZAK-MAGYARORSZAG 10 termesztése A spenót jelentős vitamin- és ásványianyag-for- rása lehet a szervezetnek. Ősszel és tavasszal is vethető. Jól csírázik, gyomos területen vessük szélesebb, 20—40 cm sorba,' hogy kapálni. gyomlálni jól lehessen. Kevésbé gyomos területen 12 cm-re is vethető. Négyzetméterenként — a sortávolságtól függően — 1—2 gramm mag szükséges, ősszel a hideget jobban tűrő fajtákat érdemes termeszteni, az Eszkimót vagy a Matadort, amelyeket 3 cm mélyen vessünk. A babzsizsik Az egyre jobban elterjedő babzsizsiket raktári kártevőként tartják számon, de már a szabadban is károsíthatja a babot. Rendkívül szapora, évente több nemzedék is váltja egymást. Nagyüzemben szénkénege- zéssel vagy ciángázzal védekeznek. A kiskertben, a háztájiban úgy védekezhetünk. hogy a már érett babot mielőbb el csépelj ük. és utána a hűtőszekrény mélyhűtőjében átfagyasztjuk. Ha szükséges, ezt a műveletet kisebb mennyiségeknél egykét havonta megismételjük. Télen pedig fűtetlen helyiség padlásán vékonyan kiterítve kell „fagyasztani” a zsizsikes babot ószi hagymaduggafás A zöldhagyma és a fokhagyma őszi duggatása több tekintetben is előnyösebb a tavaszival szemben: a zöldhagyma korábban szedhető, különösen akkor, ha tél végén síkfóliával takarjak. A duggatás ideje: október, november eleje. Lényeges, hogy a nagyobb fagyokig jól legyökeresedjenek. A dughagymát 10—15 cm sortávolságra, 5—6 cm tőtávolságra, 5—7 cm mélyre ültetjük. Ez a mélység azért szükséges, mert csak így lesz a zöldhagyma fehér része hosszú. A fokhagymából dugga- tásra csak egészséges, jól fejlett gerezdek alkalmasait. 25 cm sor- és 10—15 cm tőtávolságra kerüljön. Jól előkészített földbe 4—7 cm mélyre. Lazább talajban mélyebbre, kötöttebb földben sekélyebbre ültessük. A merőgazdasági nagy- © üzemek szüreti munkái, val egy időben megye- szerte szüretel a sok ezer kistermelő is. Mi a bogácsi Hajdú Viktor szüretének egy pillanatát örökítettük meg. A gazda a bogácsi Vén-hegyen 1200 négyszögöl karós szőlőt művel. Pincéje előtt elmondta, hogy idén a tavalyihoz képest több a termés, s a must is édesebb. Kiskertet díszítő zöldségfélék Akad jó néhány olyan évelő zöldségféle, amely a kiskertben akár dísznövényként is termeszthető, termése, levele, esetleg szára pedig fogyasztható, vagy fűszerként használható. A leghasznosabb ezek közül a rebarbara. Nagy levelei sóskaként, vastag levélszárai pedig cukorral ízesítve, kompótként és süteményekben is hasznosíthatók. Ilyenkor ősszel, vagy kora tavasszal tőosztással, március végi vetéssel pedig magról is szaporítható. Szereti a mélyrétegű, tápdús talajokat, az öntözést is meghálálja. Tíz évig maradhat egy helyen. Az articsóka egy méter magasban kifejlődő, kék virágai ugyancsak díszei lehetnek a kiskertnek. Virágzatát blmbós állapotban kell leszedni, sós vízben megfőzni és mártással ízesítve kitűnő csemege. Osz- szel tőosztással, tavasszal magvetéssel szaporítható. A kifagyás ellen takarással kell védelmezni. A tárkony világoszöld leveleivel díszfűként is szép a kertben. Levelei fűszerként, ecetek, saláták, káposztafélék, uborka, savanyú paprika ízesítésére szolgák Tőosztással szaporítható. Gyümölcsfák ültetése Gyümölcsös telepítésekor első teendőnk az előző évi növényi maradványok eltakarítása, mert ezzel sok rejtőzködő k'árosítót is meg tudunk semmisíteni. Ezt követően kell elvégezni a talajerő-utánpótlást, azaz a trágyázást Az istállótrágyát kiszórás után mindig gondosan munkáljuk be a talajba, mert így érhető el a legtökéletesebb tápanyag- feltáródás. A fák helyét — az előzetes telepítési tervek alapján — pontosan jelöljük ki: Ültetőgödrös telepítés esetén 120X120X60 centiméter nagyságú gödröket ássunk. Ültetés előtt az oltványok gyökerét éles metszőollóval vágjuk vissza. A gyökerek közül csak a sérülteket, illetve roncsoltakat távolítsuk el, a nagyon hosszúa- kat pedig kurtítsuk meg. Ajánlatos a gyökérzefet a kiszáradás ellen 0,2 százalékos Ditrifon 50 WP-t tartalmazó agyagpépbe mártani, mert így megelőzhetjük a pajorok esetleges kártételét is. Ezután helyezzük a csemetét a gödörbe úgy, hogy a gyökérzete jól elférjen, és a gyökérnyak a talaiszinttel egy magasságba kerüljön. A gödör aljába műtrágyatablettát tehetünk, mert ezzel is segítjük a kis fácskák későbbi fejlődését. , A gyökerek közeit porha- nyós földdel töltsük ki, mert így nem marad közöttük hézag. Ezután a fácskát í óvatosan fel-le mozgatva megrázogatjuk, s a gyökereket szépen betakarjuk. A fa tövét körös-körül megtapossuk, majd földdel felkuBükkzsércen él Papp Ferenc nyugdíjas, aki a Mezőkövesd és Vidéke Áfész nyúltenyésztö szakcsoportjának tagjaként hat éve neveli a tapsifüleseket. Húsz anyát tart, s évente élősúlyban 13-15 mázsa nyulat értékesít. Fajtái: új-zélandi, kaliforniai és magyar vadas. Papp Ferencet eredményes nyúltenyésztö munkájáért néhány évvel ezelőtt a Báldy Bálint emlékéremmel tüntették ki. pácoljuk, hogy megóvjuk a gyökereket a téli hidegektől. Akkor helyes az ültetés, ha a fát olyan mélyre ültetjük, mint az eredeti helyén, a faiskolában volt, így elkerülhető a mély, illetve magas ültetés okozta esetleges károsodás. Ültetés után — különösen, ha a kert nincs bekerítve — a nyúlrágás megelőzése érdekében célszerű a fákat spirálisan összeugró műanyag-szalagokkal, vagy jó vastag papírral, például papírzsákból készült csíkokkal körülkötözni. 1982. október 16,, szombat Hazánkban csak egyet- © len lúdfaj, a nyári lúd fészkel, de ősztől tavaszig rendszeresen láthatunk vizeink környékén más, észak felől érkezett fajokat is. Derült őszi napokon bizonyára sokan gyönyörködtek már a magasban V-alak- ban húzó vadlibák látványában. Ezek a madarak, a lilikek és a vetési ludak, a magas észak tundravidékeiről kislibák kikelteit, mindkét szülő óvja és vezetgeti a pelyhes apróságokat. A család a vonulás kezdetéig ösz- szetart, ekkor kisebb-nagyobb Rejtvény csapatokba tömörülnek és lassan megindulnak dél felé. Műszerek segítségével megállapítottált. hogy a vetési ludak általában 60—70 km/ , óra sebességgel repülnek. Néha éjszaka is úton vannak, különösen októberi estéken hallhatjuk a magasból alápermetező lúdkiáltást. A már célhoz ért. megállapodott csapatok az éjszakát a vízen töltik, s onnét reggel egyszerre. óriási robajjal kelnek fel. s csapatokra szakadozva indulnak a táplálkozóterüle- > tek felé. Enyhe teleken nagy tömegeik maradnak nálunk, de ha a közép-európai vizek befagynak, tovább kényszerülnek a tengerpartok felé. Csak tavasszal márciusban, áprilisban tűnnek fel úiból > az égen a jellegzetes V-betűk, s csapat csapat után re- j pül a költőhelyek, az északi tundrák fagyos birodalma felé. Schmidt Egon érkeznek hozzánk. A vetési lúd jön előbb, kisebb-na- gyobb csapatait már szeptember derekától megfigyelhetjük. Elsősorban a Dunántúlon, a Velenced-tó, a tatai tavak, a Balaton és a Duna Környékén tartózkodna!:, a lilikek nagy tömegeit viszont főként az Alföldön, a Duna— Tisza közén és a Tiszántúlon láthatjuk. A két fajt egyebek mellett a csőrük alapján különíthetjük el egymástól. A vetési lúd csőre a hegyén és a tövi részén ritka; kivételektől eltekintve fekete, a közepén narancssárga. Feje és nyaka reptében szürke testénél jóval sötótebbet mutat A lilik csőre hússzínű vagy narancsszínű, az öreg példányoknál a csőrtő felett fehér folt látható, alsó testük feketén mintázott. Ez utóbbi repülés^,közben alulról nagyon jól látszik. Egyébként a két faj hangja is (átérő, egy kis gyakorlattal akár ködös időben vagy éjszaka is felismerhetjük, milyen libáit repülnek felettünk. Bár az első vetésllúd-csa- patok már szeptemberben megérkeznek, az igazi nagy tömegek csak később, októberben—novemberben mutatkoznak. A Velencet-tó déli csücskénél levő Dinnyés-Fertő rezervátumba például ebben az időszakban nemritkán harminc- vagy negyvenezer liba. húz be éjszakára. A környéken esténként mindenütt szól a puska (a vetési lúd és a lilik vadászható fajok), de az okos madarak hamar felfedezték, hogy a Fertő nádasok közé zárt tisztásain teljes védelmet találnak, biztonságban vannak, s így az egész környékről oda járnak éjszakázni. Az esti behúzás felejthetetlen látványt nyújt a szemlélőknek. A húzás még jóval naplemente előtt indul és csak a teljes besötétedés utón, holdfényben fejeződik be. A vetési lúd hazája Skandinávia és a Szovjetunió északi tájain van. Kedvelik a folyók és tavak közelében fevő ritkás fenyőerdőket, de fészkelnek hegyvidéki nyíre- sekben is. Rendszerint több pár tanyázik egymás közelében. A tojó egy kis magaslaton kevés száraz fűszálat gyökérdarabkákat és mohát hord össze, majd a fészket saját pihetollaival puhára béleli. Májusban—júniusban rakja le 4—6 fehér tojását Csaknem egy hónapig kotlik ez alatt az idő alatt a gúnár a közelben őrködik és minden közelgő veszélyre figyelmezteti párját. Amikor a f Titkosírás N K 9 » 0 K Ú z I a; T : P B A R . e E R J T R V / 0 Á R G A Á M é P G s E . 0 Á R • • U L jv i i i V: > Az ábrából a mellékelt © kulcs segítségével Petőfi . egyik versének részletét lehet kiolvasni Hogy szól az idézet? Az elmúlt hét; rejtvényünk megfejtése a következő: ..No ha ihatnál, hát majd ihatol. akad még bor számodra valahol”. A helyes megfejtők közül könyvjutalmat nyertek a következők: Ferencsik Rl- chárd Szendrő, Nagyállomás 16. 3752; Magyari Tibor Zol- f tán Bódvaszilas, Dózsa Gy. V u. 52. 3763: Nagy Veronika ; Szeged. József A. sugárút 22. 8721: Kiss Katalin Sárospatak, Mátyás K. u. 15/a. 3950; Ványa István Bodrogszegi; Kossuth u. 37. 3917: Kiss Tóth Ildikó Sajókeresztúr, Lenin u. 26. 3791.
