Észak-Magyarország, 1982. október (38. évfolyam, 230-256. szám)
1982-10-16 / 243. szám
1982. október 16., szombat ESZAK-MAGYARORSZAG 3 Az edelényi járási párt-vb ülésén Az Edelényi járási Párt- Tégrehajtóbizottság a közelmúltban átfogóan értékelte a szocialista munkaverseny- mozgatom helyzetét, egyben megszabta az elkövetkező időszak legfontosabb feladatait- A testület a megyei pártbizottság 1979. június 12-i határozata tükrében vizsgálta a szocialista munkaversenyben az elmúlt évek ■órán elért eredményeket, megállapítva, hogy az említett határozat döntően hozzájárult a járásban a középtávú tervek sikeres végrehajtásához. A feladatok végrehajtása eredményeként létrejöttek a feltételek a mtrnka- verseny-mozgalom lendületének folyamatosságához, fejlődött a munkához való szocialista viszony, minőségi fejlődés kezdődött a művelődésben és a közéleti tevékenységben. Erre a járásra is érvényes az a megállapítás, miszerint a szocialista munkavers eny a termelő- az alkotó munkában segítette a dolgozók tudatos és cseleikvő aktivitásának kibontakozását A szocialista munka verseny-mozgalom a gazdasági építő- munka minden fázisában maradandót hozott létre és kellőképpen éreztette hatását. A versenyben részt vevő dolgozók odaadó, áldozatos, többe* vállaló munkája, a , társadalomért, a kisebb-na- gyobb közösségért önként vállalt társadalmi kezdeményezései meghatározó tényezői' voltak a járás gyarapodásának. A végrehajtó bizottság az elmúlt évek eredményeinek összegezésekor megállapította, hogy az edelényi járásban — a XII. pártkongresz- szus és hazánk felszabadulásának 35. évfordulója tiszteletére kezdeményezett országos mozgalom nagymértékben segítette a szocialista murikaverseny, a szocialista brigádmozgalorn kibontakozását, annak tömegmozgalommá való fejlődését. A munkaverseny, a szocialista brigádmozgalom fejlődésének eredménye az is, hogy a kollektívákban erősödött, a de- mokratizmus, a felelősség- és kötelezettségvállalás, a szocialista brigádok mindinkább a munkahelyi demokratizmus fontos tényezőivé váLtak. A kongresszusi munkaversenyt követően nőtt a szocialista brigádok szervezettsége, felgyorsult számszerű növekedésük. A brigádok létrehozása a mezőgazdasági termelőszövetkezetekben is befejeződött, stabillá vált a szervezettségük, tevékenységük. Joggal állapította meg a testület, hogy az edelényi járásban a szocialista brigádmozgalom töretlenül fejlődik. Jelenleg 328 brigád dolgozik a járásban, tagjai-' nak száma meghaladja a négy és fél ezret. Az iparban és a közlekedésben 177 kollektíva, míg a mezőgazdasági üzemekben 175 brigád fejt ki hasznos tevékenységet. A szocialista brigádok, de minden munkabrigád vállalásainak többsége szoros összhangban van gazdaságpolitikai céljainkkal, igazodik a gazdaságirányítás rendszeréhez, feladatához. Segítette a vállalati tervek teljesítését, egyre inkább vállalta a termelésben jelentkező nehézségek csökkentését, a termelés és gazdálkodás hatékonyságának növelését. Az üzemi tervek ismeretében az egyéni és a brigád vállalások mindinkább a termékek minőségére, a termelékenység növelésére, az anyag- és energiatakarékosságra, az erőgépek és egyéb nagy teljesítményű berendezések jobb kihasználására, a különböző költségcsökkentő üzemi, vállalati célok megvalósítására irányultak. A végrehajtó bizottság azt is hangsúlyozta, hogy a szocialista munkaversenyben részt vevők, de különösen a szocialista brigádok vállaltak többet az átlagon felüli munkavégzésnél. A résztvevők vállalták a politikai, az általános műveltség fejlesztését, a korszerű szakmai ismeretek elsajátítását. Egyre többen ismerik fél, hogy a termelés korszerűsítésére, a termékek technológiai követelményeinek változtatására csak szüntelenül megújuló szakmai ismeretek birtokában, az önképzés szélesítésével tudnak érdemben vállalkozni, vagy javaslatot tenni. Különben ez az alapja az újító- és feltaláló mozgalomnak, az egyéni gondolkodó-, alkotóképesség kibontakoztatásának. amelyben a szocialista brigádok összefogásukkal. egymás kölcsönös Segítésével, a termelési, a társadalmi gondokra történő aktív, kezdeményező reagálásukkal az eddiginél jelentősebb eredmények elérésének feltételeit teremthetik meg. A szocialista brigádok kezdeményezéseit példaszerűen bizonyítja, hogy ezek a kollektívák mindenkor érzékenyen reagáltak a gazdasági, társadalmi változásokra, a segítséget igénylő kérésekre. Az edelényi járásra különösen vonatkozik ez, hiszen a társadalmi munkában mindig élen jártak a járás szocialista brigádjai. Az elmúlt esztendőben — döntően kommunista műszakok keretében — több mint 53 ezer munkaórát teljesítettek, melynek értéke megközelítette a négy és fél millió forintot. Munkájuk ellenértékének döntő hányadát szociális, kulturális létesítmények építésére, korszerűsítésére, a helyi oktatási és gyermekintézmények támogatására fordították. Ezen túlmenően a szocialista brigádoknak számottevő, példamutató szerepük van a lakóhelyi környezet szépítésében, fejlesztésében js. A párt-végrehajtóbizottság elismeréssel szólt a szocialista brigádok társadalmi tevékenységének növekedéséről, a brigádtagok politikai, szakmai műveltségének gyarapodásáról. A kollektívák tevékenysége mindinkább lemérhető a munkaerkölcs, a munkafegyelem erősödésében: növekszik súlyuk a közösségekben, az üzemi' és a szövetkezeti demokrácia továbbfejlesztésében. Az értékelés, kitért rá, hogy a járás pártalapszerve- zetei részéről tovább fejlődött a szocialista munkaverseny irányítása, kedvező irányban változott a gazdasági vezetők szemlélete, a dolgozók kezdeményezéseinek támogatása. A végrehajtó bizottság az eredmények elismerése mellett hangsúlyozta: még van bőven tennivaló az irányítás korszerűsítésében, a mennyiségi szemlélet, s a mechanikus értékelési módszer felszámolásában. Annál is inkább elengedhetetlen mindez, mivel a verseny elsősorban munkahelyi mozgalom, s ezért csökkenteni szükséges a centrális irányítási eszközöket és módszereket. Hogy a munkaver- seny irányítása és szervezése mennyire eredményes egy- egy munkahelyen, igen sók múlik a gazdasági vezetők, a párt-, a szakszervezeti és KISZ-szervezetek munkáján, felelősségén. \ A végrehajtó bizottság felhívta a járási, községi, termelőszövetkezeti, vállalati, üzemi és munkahelyi párt- alanszervezeteket, hogy a politikai munka eszközeivel továbbra is adjanak meg minden segítséget, támogatást a szakszervezetnek és a KISZ- nek a szocialista munkaverseny továbbfejlesztéséhez. Lovas Lajos TargoncajavRás A mezőgazdasági üzemekben is a belső szállítás, anyagmozgatás nélkülözhetetlen eszközei az emelőtargoncák. Mezőkövesden, a Matyó Tsz elmúlt évben átadott tágas műhely- csarnokában Varga István mezőgazdasági gépszerelőt egy ilyen villástargonca javítása közben kaptuk lencsevégre. Fotó: Laczó József Gyógynövények a Hegyháton Már évek óta termesztenek eredményesen különböző gyógynövényeket a kedvezőtlen adottságú csokvaományi Hegyháti Termelőszövetkezetben. A meredek dombok hazájában, északi adottság között, hosszú időn keresztül keresték azt a növénytermesztési szerkezetet, amely képes alkalmazkodni a rossz termőhelyi feltételekhez. Egymás után mondtak le gazda- ságtalansága miatt olyan növények termesztéséről, mint a kukorica, a csillagfürt, a kertészeti kultúrák, de helyettük csak a kalászosok területét tudták növelni. Ez pedig veszélyes, hiszen a több éven át egymás után termesztett búza a betegségek következtében kevesebbet terem. Keresték a különböző megoldásokat, de a vetésszerkezetbe állított új kultúrák zöme megint nem felelt meg a gazdaságossági elvárásoknak. Ezért született meg az ötlet, hogy olyan gyógynövények termesztésével kell megpróbálkozni, amelyeknek termőhelyi feltétele a dombos, Tölgyes vidék. Elsőként a likőripar egyik fontos alapanyagé- nak, az angelikának vetését kezdték meg. A mély fekvésű völgyek magas talajvízszintjét kedvelő növény közel két méter magasra is megnőtt itt, s mivel minden része hasznosítható, a látványt örömmel köszöntötték a gazdaságban. A kerepes tárcsái Szilasmenti Termelőszövetkezet — amely fűszertermékeiről az egész országban ismert —, volt az első érdeklődő a növény iránt, hiszen magja, szára, sőt, gyökere, sok mindenre használható. A szövetkezet, mivel a négy éven át termő növény rekordjövedelmet adott, hektáronként ötvenezer forintot — amely tíztonnás, itt elérhetetlen búzatermésnek felelne Az acéllemezen táncoló kalapács csengése messzire el- hallatszik, így aztán könnyen rátalálunk Harsányban a Miskolci Vasipari Szövetkezet telepére. A régi és az új keveréke az épületegyüttes. A főutca felőli műhelyt meglehetősen megviselte mór a múló idő, de mellette ott emelkedik a folyamatosságot jelentő, még inkább a jövőt biztosító új csarnok is. Jubileumot ünnepeltek az idén a harsányi vasasok; harminc évvel ezelőtt alapították a jogelőd szövetkezetét. A nevezetes napon, 1952. március 4-én ott volt a tagok sorában Merész József, s a 77. életévében járó férfi ma is ;tt dolgozik. Mint mondja, jól jön a nem éppen magas nyugdíja mellé a havi ezer forint kiegészítés. — Mezőgazdasági felszereléseket gyártottunk, férfi- és női ruhákat varrtunk, lábbelit készítettünk és javítottunk. Elvégeztük az asztalos- munkákat, sőt még lovat is patkoltunk. Jómagam asztalosként kerestem a kenyeremet. Az első elnökünk Hegedűs István volt, s ma is név szerint fel tudom sorolni azt a tíz embert, akik aláírtuk a belépési nyilatkozatot. Gyártják a harsányi vasasok szerkezet Isfahániba Az említett felállásban a hatvanas évek elejéig dolgozott a kis kollektíva. Változtak azonban az idők, egyre csökkent a kereslet a termékeik iránt; lépni kellett. A mostani névadó gazdával való fuzionálás meghozta a várt eredményt, hozzájárult a termelés fellendüléséhez. A ma is mindössze 15 tagú közösség már nyolcmillió forint értéket állít elő évente, — Harmadik éve gyártunk acélszerkezeteket, nagy sorozatban — magyarázza Vislci Antal csoportvezető. — A szövetkezetünk ugyanis az iráni Isfahánibnn épít hűtőtornyokat, együttműködve más vállalkozókkal. Jól jövedelmező munka, de nagyok a követelmények. A kívánt minőségre jellemző, hogy az átvevő még az acélszerkezeten levő korrózióvédő festékréteg vastagságát is ellenőrzi. A kikötött határidőből sem engednek. Jön a termékért a kamion, s ha az nem volna kész, kötbért kellene fizetnünk. Eddig még sikerült eleget tennünk a kötelezettségeknek ... — Tizenötödik éve dolgozom a lakatosszakmában — mondja Kepei Béla. — A Diósgyőri Gépgyárban kezdtem, s hét évvel ezelőtt jöttem ide. Ma is úgy gondolom, hogy helyesen cselekedtem, amiBor a munkahely változtatása mellett döntöttem. Itt egy műszakba járok, szemben a korábbi három műszakkal. A fizetésem sem kevesebb, mint a gépgyárban lenne: hazaviszem a négy és fél ezer forintot havonta. Szucskó Sándor esete bizonyítja; nem érdemes innen máshová elvándorolni. — Jól éreztem itt magamat — meséli a fiatalember —, de vágytam egy komolyabb gyárba. Elmentem tehát a Lenin Kohászati Művekbe. A korai felkelést, a késői lefekvést, az éjszakázást azonban nem bírtam. Visz- szajöttem. Most már családot alapítottam, helyben építkeztem. Távlatban is úgy gondolom; maradok harsányi vasmunkás. A telep szervesen illeszkedik a falu életébe. Csökkenő mértékben ugyan, de ma sem hanyagolható el a tevékenységében a lakosságnak nyújtott szolgáltatása. Vaskerítést, vaskaput jelenleg is készítenek itt megrendelésre, s más vasasmunkát is elvállal, nak a Miskolci Vasipari Szövetkezet e részlegében. A kollektíva úgy is hozzájárul a község gazdagításához, szépítéséhez, hogy patronálja az általános iskolát és a profiljának megfelelő társadalmi munkát végez a tanács felkérésére. K. L. meg — megpróbálta kiszélesíteni a gyógynövények körét. Másodikként a kaporral próbálkoztak meg. Azonban a három hektáron termesztett fűszernövény, amelyet zúzalékként, zölden takarítottak be, nem váltotta be teljesen az előzetes elvárásokat. Így további kapcsolatteremtéssel próbálták a felvevőpiacot szélesíteni. Ma már három szövetkezettel — a kerepestarcsai mellett a mahoraival és a fótival — kötöttek szerződést olyan növények gyűjtésére, s termesztésére, amelyekből hiány mutatkozik. A szövetkezet tagjai s egyéni vállalkozók gyűjtik a közeli erdőkben, réteken a különböző perJÄe magját, a jóízű gombákat,, vagy a napraforgó szirmát. És így kezdődött meg — szintén három hektáron — egy másik ismert gyógynövénynek, a macskagyökérnek termesztése is. A gyógyszeripar érdekelt elsősorban ennek az érdekes kultúrának termesztésében, hiszen élettanilag olyan fontos anyagot tartalmaz, mint a valérium. A jövőben a szövetkezet továbbra sem zárkózik el olyan új kultúrák termelésbe állításától, amelyek a gyógynövényekhez tartoznak, hiszen lényegesen többet fizetnek, mint hagyományos társaik. Gyorsítja a szüretet Hegyaljai kísérletek jnttonyozó” traktorokkal Évszázadok, évtizedek lesűrűsödött tapasztalatai a mezőgazdaságban is a legpraktikusabb munkamódszerelvet alakították ki. Vegyük például a mostani időszak legaktuálisabb munkáját, a szüretet. A hagyományos szőlők szüreténél voltak ugye a szedők, akiknek semmi más, csupán a szőlő szedése volt a feladatuk, s voltak, akik a leszedett termést, a sorok közül kihordták. Őket nevezték puttonyosoknak. A kisüzemi gazdálkodás e munkamegosz- tásos, következésképp termelékeny módszere — az okait most nem célom felsorolni — azonban kiment a divatból. A ma nagyüzemi szőlőiben —, ahol a betakarítás nem nélkülözi a sok ezer diákkezet — a szüret a következőképpen zajlik le: a párokat alkotott diákok előbb telesze- dik a munkaeszközül kapott vödröt, vagy műanyag rekeszt, majd megfogják azt és kiballagnak vele a szőlősorok közül a tábla végében álló szállítótartályokhoz. Ott kiürítik, s utána visszaballagnak a szedésében félbemaradt szőlősorhoz. Nem szükséges hozzá tudományos elemzés, hogy megállapítsuk: ez a fajta munkaszervezésű betakarítási mód, milyen alacsony hatásfokú. Minap éppen erről beszélgettünk Babits Lászlóval, a Tokaj-hegyaljai Állami Gazdasági Borkombinát II. kerületének igazgató- helyettesével. Tőle tudom, hogy ezzel — a ma még legtöbb nagyüzemben alkalmazott — betakarítási módszerrel a munkaidő 50 százaléka a vödrök, rekeszek ki- és visszahordására fordítódik. Pedig különösen Hegyalja esetében — a többi borvidékhez viszonyított későbbi szüret miatt — nagyon döntő, hogy a szőlő minél kevesebb munkanap felhasználásával kerüljön le a tőkéről. Nos, éppen a jelenlegi betakarítás meglehetősen alacsony hatásfoka, valamint az időjárási tényezők szorítása új munkamódszer bevezetésére ösztönözte a borkombinál illetékes szakembereit. A gazdaság II. kerületében idea — kísérleti jelleggel — bevezetett módszer, amely korszerűsített formában az írás elején említett, egykori puttonyos betakarítás adaptációja, nagyon használható, ötletes megoldás. Ami.a lényegét illeti, az egykori puttonyosokat MTZ—82-es márkájú traktorok „pótolják”. Puttonyaikba (traktorra szerelt hidraulikával emelhető és süllyeszthető tartályok ezek), 7 mázsa szőlő fér bele. E „gépi puttonyosok” alkalmazása esetén a szüret a következőképpen zajlik le: Még a szüret megkezdése előtt a traktorok végigmennek a szüretelendő szőlősorok között, s a kisegítő személyzet (egy traktorhoz a vezetőn kívül két ember elég), egyenlő távolságba lerakják az ugyancsak a gép által szállított üres műanyag rekeszeket. A szüretelők tehát ezeket már ott találják a sorok között, így semmi más dolguk nincs, mint teleszedni azokat. Később sem kell emelgetniük, kivinniük a sorok végére, ugyanis a szedés befejezése után a traktorok újra végigjárják a már leszedett sorokat, s az úgynevezett felterhelők a teli rekeszek tartalmát a „puttonyokba” ürítik. Ennyi az egész. Mádon, a Rákóczi Szakszövetkezet néhány éve már alkalmazza a szőlőbetakarításnak e gyors és korszerű módszerét. Örömmel adunk hírt róla, hogy idén a borkombinát is elkezdte e módszer alkalmazását Hegyalján, azonban rajtuk kívül létezik számtalan szőlőtermelő nagyüzem. Nekik ismételjük meg: a jelenleg elterjedt kihordá- sos módszerrel a munkaidőnek csak a fele fordítódik valóban a szüretre. Márnedig az köztudott, hogy az idő — és ez a szüret esetében is fennáll — pénzt jelent. (hajdú)
