Észak-Magyarország, 1982. október (38. évfolyam, 230-256. szám)

1982-10-15 / 242. szám

T982. október 15., péntek ESZAK-MAGYARORSZAG 3 Elfogadták a módosított rendezési tervet Miért gazdagabbak? MüirMat éri reflexmozÉiatok A vaníliás linzertől a moínárcsókig Szövetkezeti édesipari üzem Felsővadászon Áfész és tsz gazdasági társulása A felsővadószi "édesipari özem „lelke", a szinte mindent tudó, a ké­pen látható sütölopnyi aprósüteményt pillanatok alatt elkészítő for­mázógép, amelynek kezelését néhány nap alatt el lehet sajátitani. Fojtón László felvétele Hazánk ipari fejlettségét illetően gyakorta elhangzik: közepesen fejlett ipari ország vagyunk. Sokan, akik tanul­mányutak, tapasztalatcserék során eljutottak Japántól az Egyesült Államokig, a Szov­jetuniótól az NDK-ig, ezt az úgynevezett közepes fejlett­ségi szintet is megkérdője­lezik, ha például a másod- nyersanyagok, a hulladékok hasznosításáról van szó. Ed­digi, nem túl kedvező tapasz­talatainkat csak megerősíti egyik napilapunkban a közel­múltban e témakörben meg­jelent írás, amely azt fejte­gette, hogy a Német De­mokratikus Köztársaságban milyen módszerekkel, eszkö­zökkel segítik elő — egye­bek között — még a kenyér - maradékók összegyűjtését is. Mindazok, akik hazánknál fejlettebb ipari országban jártak, tanúsíthatják: az ut­cákon elhelyezett speciális konténerek milyen nagysze­rű eszközei a különböző, ház­tartásokból kikerülő üveg-, papír-, fém- stb. hulladék be­gyűjtésének, tárolásának. Sa­játságos és egyben sajnála­tos is, hogy ezek a módsze­rek éppen azokban az or­szágokban terjedtek el leg­inkább, amelyek nyersanya­gokban, energiahordozókban nálunk gazdagabbak. Ha el­gondolkozunk azon, hogy ezek az anyagok éppen a leg­inkább válsághelyzetben levő iparágak alapanyagait jelen­tik, s ha tudjuk, hogy nép­gazdaságunk importjának mintegy 70 százaléka a ter­meléshez szükséges alap­anyagokból áll, akkor ma­gától értetődően vetődik fel a kérdés: miért nem fordí­tunk nagyobb gondot ezek­nek az anyagoknak a szét­válogatására és begyűjtésé­re? Szocialista társadalmunk egyik legfőbb törekvése, hogy minden magyar állampolgár a számára megfelelő méretű és komfortfokozatú lakáshoz jusson. A megfelelő otthon- noz való jutás egyik lehető­sége a lakások cseréje, amely azonban a legutóbbi időkig szervezetlenül, ebből követ­kezően sok vesződséggel, utánajárással ment végbe. Ennek az állapotnak a meg­szüntetésére született meg az a minisztertanácsi határozat, amely feladatul tűzte a szer­vezett lakáscsererendszer ki­alakítását. Hol tart napjainkban a ha­tározat végrehajtása me­gyénkben? Erre a kérdésre volt hivatott megadni a vá­laszt az a tegnap, október 14-én, a KSH Számítástech­nikai és Ügyvitelszervező Vállalat miskolci számító7 központjában megtartott tá­jékoztató melyre tapasztalat- szerzés céljából meghívták az ország minden részéből a té­mával foglalkozó szakembe­reket. Szitner Károly, a KISZ KB képviselője elmondta: külö­nösen a fiatalok körében gond a lakáshoz való jutás. Hazánkban jelenleg mintegy 3,4 millió lakást tartanak nyilván, s amennyiben éven­te ezeknek csak az egy szá­zaléka cserél gazdát ebben a formában 34 ezer család jut otthonhoz. A KISZ KB támogatja a szervezett lakás­csererendszer kialakítását, s ebben megfelelő partnerekre talált. Ramviachcr Tamás, az OKISZ Szervezési és Számí­tástechnikai Vállalat igazga­tóhelyettese arról tájékoztat­Tudjuk, illúzió lenne arra gondolni, hogy évtizedes be­idegződések megváltozzanak, hogy a kenyérmaradék ne ke­rüljön egy helyre az egyéb konyhai szeméttel, a vissza nem váltott konzervesüveg- gel, a fémhulladékkal, ame­lyek milliárdokat érnek, s amelyeket réflexmozdulattal eldobunk. Mégis, a nem túl­zottan költséges megoldások bevezetését meg kellene leg­alább kísérelni... Hiszen a hulladékok és másodlagos nyersanyagok be­gyűjtésének és hasznosításá­nak programjában azt tűztük ki célul, hogy a tervidőszak végére évente vas- és acél- hulladékból mintegy 1,5 mil­lió tonna (az évi felhaszná­lásnak majdnem 40 százaié­ivá), színesfémből 72 ezer tonna (az évi felhasználás­nak 75 százaléka), papírból 300 ezer tonna (az évi fel- használásnak mintegy a fe­le). textilhulladékból 25 ezer tonna legyen begyfljtve. vá­logatva, osztályozva, előké­szítve és hasznosítva. E prog­ram költsége megközelítőleg 0—9 milliárd forint, ám az elérhető népgazdasági meg­takarítás ennek sokszorosa. S tegyük hozzá, jelentékeny része devizában! Erdeink, termőföldjeink, á természet ..arca”, a környe­zet is sérül, károsodik, ha nem így teszünk. Nem is szólva azokról a milliárdok- ról. amelyek anyag- és ener­giaköltségként. import, vagy hazai energiafelhasználásként a népgazdaság tárcájából, végül is a mi zsebünkből fo­lyik el. Nálunk gazdagabb országok „háztartását”, anyag- és energiamérlegét kisebb költségek, kisebb ráfordítások terliéTík. Eehet. hogy éppen ezért gazdagabbak? — buciiért. — ta a jelenlevőket, hogy sike­rült kidolgozniuk a jelenleg legjobbnak látszó, a lakás- gazdálkodást segítő számító- gépes rendszert. A változat figyelembe veszi az emberi szubjektivitásból adódó igé­nyeket, s a lehetőségek közül felkínálja választásra a meg­bízónak a cserepartnereket. Szólt a lépcsőzetes csere jár­ható útjáról, amely láncsze­rűen segíti a lakosság meg­felelő otthonra találását. A számítógépes lakáscsere em­lített változatait alkalmazzák megyénkben is. természetesen a helyi sajátosságokhoz iga­zítva. Dr. Baán Károly, a MIK igazgatási osztályának veze­tője elmondta: A vállalathoz tartozó ingatlanközvetítő iro­dában külön csoport foglal­kozik a szervezett lakáscseré­vel. Az OKISZ SZSZV az elmúlt év végére készítette el az adatlapokat a számitó­gépes feldolgozáshoz, s eddig 520 megbízatás érkezett be hozzájuk. A MIK megpró­bálta megnyerni azokat is, akik a tanácstól várják la­kásuk cseréjét, legtöbben azonban elzárkóztak a meg­bízástól. Mert bármennyire is népgazdasági érdek a la­kások cseréje, jelenleg még semmi sem ösztönzi erre a szükségtelenül nagyobb la­kásban élőket. Végezetül Kovács János, a KSH SZÜV szervezési igaz­gatója arról szólt hogy a kö­zeljövőben valamennyi me­gyében megépítik majd a számítóközpontot, hozzájárul­va ezzel a lakáscserék gyorsí­tásához. az ügyintézés egysze­rűsítéséhez. (kólái) (Folytatás aa 1, olöalrdQ továbbhaladó, északi teher­mentesítő út szintbeni keresz­tezését. A terv, mivel meg­tartja a jelenlegi utcahálóza­tot. előnyös a közművesítés szempontjából is. Kedvezőbb továbbá a városszerkezeti megoldása, mert az ide épülő három-négyszintes épületeit, a déli részen tervezett üzlet­sorokkal együtt, jobban ille­nek a városképbe, mint az elózö tervben szereplő hét-, nyolcemeletes lakóházak. E megoldás csupán célforgalmi jelleggel hagyná meg a Pető­fi téren jelenleg átvezető 2tí- os "utat. A 20-os út és a Pető­fi tér között kialakuló három­szög déli részén intézmények, az északi területen pedig la­kások építhetők. A tér nyuga­ti oldalán pedig felépülhet az eredeti tervben is szereplő szálloda. A kialakított forgalmi meg­oldás egyébként megegyezik a Miskolc város általános ren­dezési tervében foglaltakkal. Nem csökken a lakások szá­ma sem, és építési technoló­giája is változatlan marad. A városi tanács hatodik öt­éves, lakásépítési terve alap­ján ezen a területen 1985-ben 445 célcsoportos lakást kell átadni. Ennek megvalósítása érdekében a tervezők és a ki­vitelező vállalatok ígéretet tettek a következőkre. Az Északterv a részletes rendezé­si terv módosítását 1982. no­vember 20-ra, a beépítési ter­vet és a beruházási nrogramot pedig — párhuzamos tervezés­sel — 1983. április 8-ra elké­szíti. A terület első ütemének — amely az Álmos utcától a Bulcsú utcáig terjedő részt érinti — teljes magas- és mélyépítési kiviteli terveit, valamint a területen kívül eső közműkapcsolatok terveit, 1983. június végére készítik el. A BÁÉV paneles építési tech­nológiával vállalja a kivite­lezést a tervezési határidők betartásával úgy, hogy az el­ső ütem lakásait 1985 végéig átadják. A MIBER pedig, amennyiben a terveket idő­ben megkapják, vállalja a közművesítést 1983. második félévi indítással, a panelszere" lést 1984. éri kezdéssel, to­vábbá az első ütemben terve­zett lakások átadását 1985- ben. Az előterjesztett, módo­sított tervet a végrehajtó bi­zottság elfogadta. (monos) — Az alakuló gyűlést 1974­ben tartottuk — kezdi a kol­lektív bemutatkozást Kemény Ferenc brigádvezető. — Ak­kor a jelenleginél jóval ki­sebb volt a létszámunk, öt évvel később egyesültünk egy másik brigáddal, s lettünk hu­szonegyen. Úgynevezett komplexbrigádot alkotunk; olyan az összetétel, hogy a tervezéstől a gyártásig, min­denhez értünk. Eddigi legma­gasabb elismerésünk az arany fokozat. A Miskolci Mezőgazdasági Gépgyártó és Szolgáltató Vál­lalat felsőzsolcai gyáregységé­nek kísérleti üzemében dolgo­zik a Zalka Máté szocialista brigád. Mivel minden új ter­mék gyártásának megkezdé­se elképzelhetetlen a közösség munkája nélkül, nem túlzás a kifejezés: nélkülözhetetlenek a termelésben. — Az elmúlt év második fe­létől a nyugatnémet EMU- céggel megkötött szerződés „sínre tétele” a feladatunk — magyarázza Tóth Béla műve­zető, aki hivatalból a kollek­tíva patronálója. — Miután megkaptuk a dokumentáció­kat, összedugtuk a fejünket, töprengtünk: hogyan kezd­jünk hozzá a megvalósítás­hoz? A szó legigazibb értel­mében a semmiből kellett új produktumot létrehoznunk. Máig sem értünk ennek a A napokban, mindenfajta ceremónia, ünnepélyes átadás nélkül, megkezdte a próba- gyártást megyénk talán leg­kisebb, de várható termelését, készítményeinek minőségét tekintve országos (legalábbis országrésznyi) hírnévre szá- mottartó édesipari üzeme, a Halmaj és vidéke Áfész fel­sővadászi teasüteménygyára. Felsővadász nevezetességé­vel, a ma iskola céljait szol­gáló Rákóczi-kastéllval szem­közt, alig néhány kőhajítás- nyira található az új üzem. Maga az épület már régebbi, de kívül-belül teljesen felújí­tott, újjávarázsolt. A beren­dezés, a gépek, a technológia azonban vadonatúj, sőt, az ország hasonló „tartósított” süteményeket gyártó üzemei közt a legkorszerűbb. Hogyan jutott hozzá ehhez a vagy két tucatnyi új mun­kahelyet kínáló, a szövetkeze­ti kereskedelem részére hi­nagy jelentőségű megbízatás­nak a végére, s bizonyos, hogy még sok álmatlan éjszakánk lesz, mire befejezzük. Az említett program a gyár­egység egészének jövőjét be­folyásolja. Olyan korszerű szi­vattyúk alkatrészeinek gyár­tását és készre szerelését tar­talmazza, amelyek jó áron el­adhatók idehaza és külföldön egyaránt, a brigád hatásköre a nuli-szériák előállítására terjed ki; ezek alapján kezd­hető meg majd a sorozatgyár­tás. — Először is gondoskodnunk kellett a megfelelő alapanya­gok beszerzéséről — folytatja a művezető. — öntvényt pél­dául Egerből kellett beszerez­nünk, a jövőben viszont be kell rendezkednünk a helyben való öntésre. Legyártottuk te­hát a kokillákat, majd elké­szítettük az öntvényekhez szükséges megmunkáló szer­számokat. Október végén már a megmunkált öntvény alkat­részeket kell az EMU szakem­bereinek bemutatnunk. Ha­sonlóak a tennivalóink más szivattyúalkatrészek esetében is. Az új CNC-gépekhez is mi készítettük el a szerszámokat, s a Suller présnél ugyanez a feladatunk. De nemcsak új gépalkatrészeket, szerszámo­kat állítunk elő, hanem a ré­gi szerszámok felújításával is foglalkozunk, ányeiltket gyártó, választé­kot bővítő üzemhez a csere­háti település? — Adva volt az épület — válaszolja Radomszki József, a halmaji áfész elnöke —, a megélhetést itt, helyben ke­reső női munkaerő, s a nagy lehetőség, a szövetkezeti ipar fejlesztésére kiírt SZÖVOSZ- pályázat. Az épületből azelőtt a ter­melőszövetkezet kellően ki nem használt, gazdaságtalan kenyérgyára működött. A hosszú halódás után, a gaz­daságosság, az okos, jövedel­mező hasznosítás érdekében a halmaji áfész és a II. Rá­kóczi Ferenc Termelőszövet­kezet gazdasági társulást ho­zott létre. A tsz adja az épü­letet, a SZÖVOSZ pályázatát időközben elnyert áfész a be­rendezést, a technológiát, az­az ők a gesztorok, pontosab­ban az üzemeltetők is. A divatosan úgymond: „he­lyi eltartóképességet növelő” üzem 5,4 millió forintból va­lósult meg. Ehhez 2,5 milliót a SZÖVOSZ, 800 ezer forintot a MÉSZÖV bocsátott rendelke­A brigádot a gyáregység műszaki osztályának és a kí­sérleti üzemének mérnökei, technikusai, továbbá a kísér­leti üzem vasas szakmunkásai alkotják. A szerteágazó, ma­gas szintű követelményeknek csakis akkor lehet eleget ten­ni, ha ki-ki mélységeiben is­meri a szakmát és kellő gya­korlattal rendelkezik. Ebben a brigádban kötelező tanulni, ugyanakkor mindenkinek jól felfogott érdeke is egyúttal. A legalapvetőbb feltétel azon­ban az állandó érdeklődés, az új iránti fogékonyság, a talá­lékonyság. A felsorolt tulaj­donságok nélkül lehetetlenség jól dolgozni a kísérleti üzem­ben, ezt itt mindenki tudja. — Eredetileg lakatos volt a szakmám — mondja Kemény Ferenc —, munka mellett vé­geztem el a gépipari techni­kumot. Mások is végigjárták ezt az utat. Most Gergely Ist­ván és Bányász Béla készül technikusi minősítő vizsgára. Közülünk legutóbb öten vé­geztek forgácsoló tanfolyamot, szereztek újabb szakmából oklevelet. Többen járunk marxizmus—leninizmus esti középiskolába és egyetemre hogy jobban megértsük a vi­lágban történteket, hogy tisz­tuljon a politikai látásunk. Igazi közösségi emberek al­kotják a Zalka Máté brigádot. Hosszan sorolhatnánk a tagok zésükre. Ennek egy rész« vissza nem térítendő támoga­tás. Az üzem vezetője, Nádas Gyula mestércukrász és he­lyettese, Pente Lászióné sze­rint, gyártmányaik, a halmaji vaníliás linzer, a kakaós lin­zer, a diós csók. a „Pasziánsz” fantázianevet viselő teasüte­mény, keresett cikkek lesznek a szövetkezeti kereskedelem­ben. Mar az első „visszajelzé­sek” is ezt igazolják. Az első gyártmányokból az áfész üz­leteibe küldött „kóstolót”, szinte szétkapkodták. Nem­csak a minőség kitűnő, de a TVK gyártotta csomagoló­anyag is rendkívül ízléses. Valamennyi készítmény „HALMAJI” márkanévvel kerül forgalomba. A próbagyártás első napjai azt is igazolták, hogy a gépek a legkorszerűbbek. Különösen a kecskeméti kisiparos szer­kesztette — importot kiváltó — formázógép, amelynek tel­jesítménye — a készítmények apró mérete ellenére — egyet-' len műszakban megközelíti a 6,5 mázsát. Sajnos, akad még „szűk keresztmetszet” is, a sütőkemence, amely nem tud lépést tartani a formázógép kapacitásával. A terv: sürgő­sen további kemencével bőví­tik a gyártósort, s akkor sor kerülhet a választék jelentős bővítésére is. A mestercuk­rász már ki is „kísérletezte” az újdonságok, így a molnár- csók, a sós és sajtos teasüte­mény, egyfajta diabetikus ké­szítmény, valamint az áfész halmaji húsüzemében „sülő" házi tepertő felhasználásával készítendő halmaji tartós po­gácsa receptjeit További terv, hogy hama­rosan két műszakban üzemel­nek és készítményeiket nem­csak a környező áfészek bolt­jaiba, hanem a SKÁLA- COOP közvetítésével az or­szág minden részébe eljuttat­ják. (P. s.) által viselt tisztségeket, vagy, hogy ki, hol, mikor, milyen társadalmi munkaakcióban vett részt. Tóth Béla műve­zető, pártalapszervezeti tit­kár, az egykori brigádvezető, a ma már osztályvezető’ Braun György az iparági szakszervezet központi veze­tőségének tagja. A fiatalok és az idősebbek szerencsés ötvöződése a bri­gád. Az előbbiek a lendületet, az utóbbiak a megfontoltsá­got biztosítják. Kezdettől a kollektívában dolgozik Petró Miklós, Répási Árpád, Kiss József, Zábreczky József tech­nológus, továbbá a brigádve­zető és testvére. Kemény Mik­lós. A fiatalabbak közé tarto­zik a jelenleg gyesen lev' Kiss Zoltánné, lánykori nevén Scn- kiczki Ilona, akiről a műveze- 11 elmeséli: — A műhelyben ismertet­tük össze a leendő férjével. A találkozásból szerelem, a sze­relemből házasság lett. Nem­régiben megszületett a kisba­ba is. Gondoltuk, meglepjük az ifjú asszonyt egy certrifu-' gával. hiszen sokat kell mos­nia. Látnia kellett volna azt az örömöt, amikor a brigád ajándékát átadtuk! Befejezésül álljon itt a fel­sőzsolcai vezetőség vélemé­nye: a Zalka Máté szocialista brigád az egyik legiobb kol­lektíva a fennállásának 10 éves jubileumát az esztendő végén ünneplő gyáregységben. Kolaj László Lakáscsere - számítógéppel fihal követelmény a találékonyság... / I

Next

/
Oldalképek
Tartalom