Észak-Magyarország, 1982. szeptember (38. évfolyam, 204-229. szám)
1982-09-18 / 219. szám
ÉSZAK-MAGYARORSZAG 10 1982. szeptember 18., szómba! A csíz Sulykolófa Széfctámia A népi hagyományok őrzésére nevei Valamely nemzetiségnek, melynek sorsa történelmileg úgy alakult, hogy saját nemzetének keretén kívül él, feladata a hagyományok ápolása, a való világ feltárása, a gyökerek felmutatása.” Árs poeticájának vallja Sütő Andrásnak e gondolatát Orbán Áron, aki 1973-tól fafaragó iskolát vezet Székely* udvarhelyen. Kétéves kurzusán olyan tehetségeket képezett, akik a megszerzett mesterségbeli tudásukkal a népi hagyományok megbecsülésére és őrzésére nevelnek — szobrászattal. Orbán Áron Felsőboldog- falván született 1927-ben, s gyermekkorában lett a csík- somlyói fafaragó iskola tanulója. A tehetségkutató mozgalom révén került Ko- lozsvárra, ahol 1955-ben kapott diplomát a Jón Andre- escu Képzőművészeti Intézetben. Már egyetemi évei alatt részt vett kiállításokon. Műveiben minden idegszálával szülőhelyéhez kötődik. A Kopjafát faragó fiú című faszobrát 1954-ben a Kulturális Minisztérium vásárolta meg, 1955-ben pedig a Csemeteoltó fiú-ja nyert dijat, s a bukaresti városi múzeum megvásárolta. 1959-től tanít és ' emellett szobrászkodík Székelyudvarhelyen. Orbán Áron témáit az egyszerű emberek munkás hétköznapjaiból, tiszta élményeiből meríti. Ilyen a Faúszta- tók, a Hólabdát dobó fiú és a Hegyi pásztor, aki botjára Székely cariatida támaszkodva hevesen lép előre, nyakában tartva pásztorkürtjét. Büszke tartással néz szembe a világgal, megkötözve is az erdélyi munkásmozgalom kimagasló alakjának. Józsa Bélának a portréja. Egyik főművét, a Székely kariatidát 1969-ben faragta meg. A klasszikus görög forma a népi faragás hagyományaival egészül ki tiszta és sűrű architektúrává. Lélektani érzékről tanús- 'kodik több gyermekarcmása, markáns férfialakjai, rönkön ülő favágója Kőből és faragott kopjafákból szerkesztette meg Orbán Balázs síremlékét, és tartalmas arcmást mintázott Körösi Csorna Sándorról. Munkásságát 1977-ben súlyos megpróbáltatás torpan- totta meg: részben megbénult, s ezért szobrászi tevékenységét meg kellett szakítania, szerencsére azonban fafaragó szerszámait nem kellett letennie. Azóta gyönyörű csillag- és virágmotí- vumos székek, tékák, bölcsők, lámpatartók, ládák, súlykolók, ember arcú széktámlák kerülnek ki a keze alól. Orbán Áron a romániai magyar szobrászat jelentős alakjává emelkedett. .Több műve Budapesten, Sass Pál- né és Pálffy Károly műgyűjtők birtokában található, s bemutatóra is várnak, hiszen megbecsülendő életmű darabjai. Losonci Miklós A gyermekszoba dísze Egy-egy kedves fali- 9 kép vagy hangulatos faliszőnyeg kellemes dísze a gyermekszobának vagy saroknak. Ehhez adnak ötletet a kis rajzok. Ügyes kezű anyukák bizonyára szívesen foglalatoskodnak elkészítésével, hiszen szabadon szárnyaló fantáziával egészen egyedi darabokat készíthetnek. Elsősorban a rátétes megoldást ajánljuk a nagyobb felületek kialakításához. Lehet színes filc, vékonyabb műbőr, kordbársony, düftin, azaz olyan kelme, ami nem foszlik (ugyanis ezeknek a szélét sem behurkolni, sem behajtani nem kell). Ha a figurákat tómetéltük az anyagból, vagy gépeléssel vagy pici, láthatatlan öltésekkel tűzzük az alapanyagra. Nagyon hatásos, ha a kompozíciót hímzéssel, gyöngydíszítéssel, pamut-variációval tesszük változatossá. B. K. i— __ Pintyféléink egyik legkisebb képvi- selője, csőre hegyes, -színezete zöldessárga. Az öreg hím mellei sárga, a fejtető fekete, a tojó és a fiatalok fe- ketés csíkokkal mintázottak. A csíz költési időben a nagy fenyvesek lakója, és így hazánkban csak szórványosan. a nyugati országrészben, ezenkívül a Bükk- és a Zempléni-hegységben fészkel. A költési időben csendes, óvatos, al:"-alig tűnik fel. A fészket a tojó fenyőfák magas ágai közé rejti, 4—5 tojása kékesfehér alapon finoman foltozott. Hasonlítanak a tengette tojásaihoz, de kisebbek azoknál. A fiókákat, amelyek 12—13 nap ‘múlva bújnak ki a tojásból, mindkét szülő szorgalmasan eteti és ha szerencsésen szárnyra eresztették őket, júniusban második költéshez látnak. A csízfészek rejtettségéről- a néphit is megemlékezik. Chemel István, a nagy magyar ornitológus jegyezte fel, hogy Nyu- gat-Magyarországon azt tartják: a csíz va- rázskövecskét rejt el a fészkében, s a kő azt láthatatlanná teszi. Hazánkban csízekkel elsősorban az őszi vonulás idején, szeptemberben, de különösen októberben találkozhatunk. Minden ősszel menetrendszerűen megérkeznek, és egyes években óriási tömegben szinte elözönlik egész Közép-Európát. Csapataik gazosokban, folyóárterekben, erdőszéleken, parkokban, kertekben mindenütt felbukkannak. Rendszerint sűrűn hallatott hívo- gatójuk („csiisz”) tűnik fel, ezt hallva figyelünk fel a fejünk felett hullámvonalban átrepülő csapatra. Erről a jellemző hangról kapták magyar nevüket is. Évről évre viszonylag nagy számban gyűrűznek Magyarországon csízeket, főként az őszi vonulás idején. A megkerülési adatok alapján derült ki, hogy az ősszel felbukkant csapatok elsősorban északkelet felől, a Szovjetunió területéről érkeznek hozzánk. Egy Pécel közelében 1954. november 20-án meggyűrűzött madár például a rákövetkező év november 5-én Voronyezs mellett került kézre, egy másik, amelyet 1962. október 6-án Budakeszin jelöltek, 1965. március 26-án Leningrád közelében akadt ismét hálóba. Természetesen az fgy fogott madaraknak semmi bajuk nem történik. A kutató leolvassa és feljegyzi a gyűrűszámot, mellé írja a fogás helyét és az időpontot, s a A csíz, fenyvesek lakója madár egy röpke ijedtség emlékével máris repülhet tovább. Előfordulhat tehát, hogy egyetlen példány vonulásáról több alkalommal is kapunk értékes adatokat. Az ősszel hazánkba érkezett csízek egy része nálunk tölti a telet, a többiek továbbvonulnak. Budapest környékén jelölt példányok a legkülönbözőbb tájakon, Portugáliában, Francia- és Olaszországban, Görögországban, vagy Ciprus szigetén .kerültek ismét emberkézbe. A nálunk telelő csapatok főként az égeresekben láthatók de a kertek alatt meghúzódó gazosokban, erdőszéleken is találkozhatunk kisebb-na- gyobb csapataikkal. Néhány alkalommal megfigyeltek csízeket a téli etetőn is. Bizalmas madarak, a közeledő embert gyakran néhány lépésnyire bevárják. Az őszitéli időszakban apró magvakkal táplálkoznak, az éger- és a nyírfa termésöl kívül különösen kedvelik a kék virágú katáng- kóró apró magvait. Fészkelő hazájukban rovarokat is fogyasztanak, fiókáikat ezekkel nevelik fel. A csíz hazánkban védett, eszmei értéke 500 forint. Schmidt Egon Rejtvény mese re Műit heti rejtvényünk helyes megfejtését lásd az ábrául po □ p □ <3 < o o □ □ <1 p <1 o p A helyes megfejtéseket beküldők közül könyvjutalmat nyertek a következők: Kaczvinszki János Amót, Felszabadítók u. 64. szám. 3713, Henyusz Zsuzsanna, Tokaj, Áchim út 17. 3910, Drahos György, Nyék- ládháza, Hunyadi 49. 3433, Szaniszló Szilvia, Tárcái, Móricz Zs. u. 3/1. 3915, Kiss Cseréljétek fel a mezőkben tevő számokat úgy, hogy minden vízszintes és függőleges sorban, valamint a két átlós sorban is a számok összege azonos tegyen I László, Miskolc, Egri u. 24. sz. 3508, Nemes László, Leninváros, Április .4. köz 3_ fszt. 3. 3580. Minden napra — joghurt Sokan, sokféleképpen megfogalmazták már, mi a hoszr szú élet titka. Meginterjúvolt matrónák és öregapók magyarázták, vegetáriánus vagy épp húsban gazdag étkezéssel, a természeti környezettel a szeszes' italtól való tartóz-, kodással, vagy ellenkezőleg, a napi rendszeres kis meny- nyiségű alkohollal, és így tovább. A nagy orosz tudós, Ilja Mecsnyikov (az első Nobel-djj*ak egyike), amikor Az élettartam című művében arról írt, miért él Bulgáriában a lakosság számához viszonyítva meglepően sok száz esztendősnél idősebb ember, már jó néhány évtizeddel ezelőtt kiemelte az aludttej, a joghurt szerepét. S valóban: az újabb vizsgálatok is azt bizonyítják, hogy a joghurt — amellett, hogy ízletes, üdítő hatású — rendkívül hasznos szervezetünk számára. Baktériumai növelik a tej tápértékét, megkönnyítik emésztését és felszívódását: érthető hát. hogy a joghurt kitűnő diétás étel a gyomor- és bélrendszer betegsége esetén. Fogyasztása tanácsos antibiotikumok szedésekor is. Ma már igazán nem panaszkodhatunk a választékra sem: ízesített, gyümölcs alapanyagú joghurtok sorából válogathatunk kedvünkre a boltok hűtőpultjain. Ha otthon akarjuk készíteni, a legegyszerűbb. ha az aludttejhez néhány kanál kész joghurtot adunk. R E. I
