Észak-Magyarország, 1982. szeptember (38. évfolyam, 204-229. szám)

1982-09-12 / 214. szám

ÉSZAK-MAGYARORSZAG 4 1982. szeptember 12., vasárnap Mozi a t A Szinva jobb partján, az egykori Hadirokkantak utcá­ja, Vörösmarty utca, Melin­da utca által határolt terü­leten új lakótelep született, kinőttek a betonházak a földből, és nagyrészt már be , is költöztek a lakók. A Me­linda utcába épp a napokban fordultak be a bútorszállító kocsik. Az utca túlsó oldala még a régi várost őrzi és a Szinva ,felőli végénél kis, ba­rátságtalan külsejű épület áll: a Fáklya mozi. Több mint ötven éve áll a miskolci mozi ezen a he­lyen. Hajdan a vállalkozó szellemű Viola István alakí­totta ki egy hatalmas autó­buszgarázsból, diákkorom kedvenc Corso moziját, amely akkoriban, a 30-as évek ele­jén roppant vonzó volt. Hely­árai, műsorkínálata, nem utolsósorban kitűnő propa­gandája, no meg büféje, téli­kertje egyaránt vonzóvá tet­ték, Nem férne bele ennek a cikknek a kereteibe, ha mesélni kezdeném, milyen propagandaeszközökkel élt hajdan a mozi tulajdonosa, annyi tény, hogy ez a mozi mindig zsúfolt volt. Kedvenc mozi volt a felszabadulás után is. A környék lakói rendszeresen látogatták, és a (iO-as évek elejéig, a televí­zió térhódításáig a város messzi részeiről is jöttek ide filmet nézni. Aztán kicseré­lődött a közönsége. Megszűnt a Tiszai pályaudvar melletti Erkel mozi. Ez növelte volna talán a látogatottságot,, vi­szont beszorultak ide lumpen elemek is, akik riasztottak. Lassan lebontották mellőle a régi házakat, s a mozi szűk két évtized alatt a mélypont­ra süllyedt. Meg kell mon­dani, fenntartója, a Borsod megyei Moziüzemi Vállalat sem sokat törődött vele azok­ban az időkben, sőt, már olyan terv is született ko­rábban, hogy megszüntetik, raktár lesz az épületéből' Ez szerencsére nem következett be. Most, ideért mellé az új lakótelep, több tízezer lakos­sal. Alighanem az ország egyetlen olyan lakótelepe, ahol már a beköltözés pilla­natában van mozi. Mit nem _ adnának ezért az avasiak, a diósgyőriek, a Szentpéteri kapuban lakók!? Van mozi? Moziépület van! Műsort osztanak számára, ve­títéseket tartanak benne, s aki jön, jön, aki nem, nem. Kevés ilyen „lerobbant” mo­zi lehet az országban. Nem szanálták korábban, hogy le­gyen mozi, de gyakorlatilag csak az épületet sikerült fenntartani. Látogatottsága minimális, híre rossz, vonz­ereje semmi. Ez pedig tűrhe­tetlen az új lakótelep szom­szédságában! Mit lehet, mit kell tenni, hogy a Fáklya mozi új életre keljen? Erről beszélgettünk Lengyel Ágostonnal, a Bor­sod megyei Moziüzemi Válla­lat igazgatójával, aki elismer­te, hogy a Fáklyának az ál­lapota tarthatatlan, s éppen ezért a vállalat feltétlenül változtatni kíván ezen. Már az elmúlt évben 220 ezer fo­rintot fordítottak a Fáklya mozi állóeszköz-fenntartásá­ra, ez év első felében továb­bi 41 ezret és sikerült az egykori télikert helyén, az emeleti helyiségben kiképezni egy kulturált kamaratermet, amelyben már ez év októbe­rében megkezdik a vetítése­ket. Ugyanakkor a legszük­ségesebb felújításokra még további 1 millió 200 ezer fo­rint szükséges, hogy a mozi elfogadhatóan kulturált szint­lakótelep szélén re emelkedjék. Ez a felújí­tás elsősorban épületátalakí­tás, belső kiképzés, a székek cseréjét foglalja magába, mert a mozi gépészeti technikája egyébként jó, korszerű vetí­tésre alkalmas. Az az elkép­zelés, hogy az októberben megnyíló kamaraterem után a következő évben, tehát 1083-ban a közeli vasutas művelődési házzal együttmű­ködve a Fáklya mozi szerve­zésében videoklubot is nyit­nak, elsősorban a fiatalabb nézők számára, hogy oda­szoktassák őket a Fáklyához, de már a nagyközönség meg­nyerésére is szükséges lenne lépéseket tenni. Beszélgetés közben szóba került, hogy ha már a múlt­ban e mozi megmentésére kevés intézkedés is történt, jövőjének biztosítása végett már ma hozzá kell látni mű­sorpolitikájának javításához, azaz olyan műsort kell benne kialakítani, amely ezt a nagy múltú ég szép múltú film­színházat újra vonzóvá tehe­ti. Ez pedig a Borsod megj'ei Moziüzemi Vállalat helyi in­tézkedésekkel, megfelelő fil­mek osztásával megteheti és meg is kell, hogy tegye. Len­gyel Ágoston is feltétlenül szükségesnek tartja a sürgős műsorpolitikai, műsorósztási intézkedéseket, mert azokkal nem lehet megvárni a mozi teljes építészeti felújítását, az ottlakókat már most oda kell csalogatni és kötni a Fáklyához. Szóba került az is, hogy Miskolc moziparkja igen nagy felújításra szorul. Lengyel Ágoston jó másfél éve igaz­gatója a vállalatnak, tehát csak a máért felel. Ugyan­akkor — s ezt, aló Miskolcon élt, tudja, hogy — az ötvenes évek első felének mintegy 140 ezer lakosú Miskolcához képest a százezerrel megnö­vekedett lélekszámú városban mintegy négyezerrel keve­sebb a moziférőhelyek száma és hiányzik a 2400 férőhelyes népkerti szabadtéri mozi is. Mozik megszűntek, mozikat lebontottak, új mozi egyetlen egy sem létesült. Üj Iáit óte­lepeinkre sem építettek, mint azt már a cikk elején emlí­tettük. Egyedül a Fáklya, amely valami folytonosság segítségével lakótelepi mozi­ként egzisztálhat tovább. A Borsod megyei Mozi üze­mi Vállalat anyagi lehetősé­gein belül mindent megtesz a mozipark bővítéséért, illet­ve állapotának fenntartásá­ért. Például 1983-ban a Fák­lyán kívül a Béke és a Pe­tőfi moziban lesz nagyobb arányú felújítás. 1981-ben a miskolci mozik állóeszköz- fenntartására 2 millió 400 ezer forintot fordított a vál­lalat, ez év első felében 300 ezret. Ugyanakkor azt is tud­ni kell, hogy a roppant rossz állapotban levő Kossuth mo­zit az Avas szállótól bérli a mozivállalat évi 700 ezer fo­rintért és az erősen lerom­lott épület itt-ott már ve­szélyes is. A 700 ezer forin­ton felül a karbantartások, egyebek is a mozi gondját jelentik. Ez is egészségtelen állapot. Feltétlenül szükséges lenne, a városi tanács anya­giakban is megnyilvánuló se gítsége, mert bár a vállalat megyei, de a miskolci mozik látogatói miskolciak. A Béke mozi jövő évi felújítása is olyan tetemes összeget igé­nyel, amihez feltétlenül vá­rosi tanácsi segítség kellene. A Béke mozinál egyébként figyelembe veendő, hogy a közvetlenül a fala mellé épü­lő új terelőút további tech­nikai gondokat jelent majd a hangszigetelésnél, meg az esetleges rázkódással. A • Fáklya mozi újjászüle­tésének elodázhatatlanságá- tól indultunk el és jutottunk el Miskolc egyéb mozijainak gondjaiig. Vissza kell térnünk a Fáklyához. Űj lakótelep, új lakóközösség szomszédsá­gában van, meg kell újulnia. Külsejében, tartalmában, az­az műsorában egyaránt. Ez halaszthatatlan. Benedek Miklós A Vöröskereszt Borsod megyei küldöttértekezlete (Folytatás az 1. oldalról) közegészségügyi és járvány­ügyi feladatok segítése. Az alapszervézetek mozgósítottak a szűrővizsgálatokra, aktív részesei voltak a felvilágosí­tó munkának. Szélesedett a környezetvédelmi és tisztasá­gi mozgalom, növekedett a képzett aktivisták aránya. Eredménnyel szervezték meg megyénkben a családvédelmi témájú tanfolyamokat, a munkahelyek mind több fi­gyelmet fordítanak a terhes anyák foglalkoztatására. Két éve a megyei szervezet is be­kapcsolódott a krónikus be­teg gyermekek üdültetésébe, akik «Füzér ra d vá ny ba n és Jós­va főn vettek részt nyári tá­borozáson. Rendszeressé vált az utóbbi időben az állami gondozásban élők patronálá- sa. Az alapszervezetek külön gonddal foglalkoztak az elma­radott életmódú lakosság egészségnevelésével családvé_ delmével. A cigánytelepek közegészségügyi helyzetének javításáért versenyt indítot­tak, s segítették a cigányla­kosság társadalmi beilleszke­dését. A vöröskeresztes szerveze­tek helyes propagandája, a véradók önzetlensége ered­ményeként 1979-ben me­Szombaton a Magyar Hanglemezgyártó Vállalat és a Szombathelyi Szimfonikus Zenekar közös rendezésében került sor a szombathelyi Bartók-teremben a Hunga­roton hanglemezhetek nyitó koncertjére. A hangverseny előtt Czinzek Miklós, a vá­rosi tanács elnöke mondott köszöntőt. Ezután a szom­bathelyi szimfonikusok elő­adásában Petró János ve­zényletével Bizet Az Arles-i lány című szvitje hangzott Krcisznai Gáborné beszámolóját tartja gyénkben megvalósult a tel­jes térítésmentes véradás, amely azóta is folyamatos. Emelkedett az intézeten be­lüli vérvételek „ránya, a spe­ciális és sürgős vérigények ki­elégítését szolgálták a válla­latokkal kötött szocialista szerződések. Sikerrel szervez­ték meg a különböző szintű el, majd Bártfai Évának, a Grazi Operaház magánéne­kesének közreműködésével Haydn Seena di Berenice című művét, és Gregor Jó­zsef tolmácsolásában Buffó- áriákat hallhatott a közön­ség. A hangversenyt Liszt Les Préludes című szimfo­nikus költeménye zárta. A koncert után nyílt meg a Művelt Nép Könyvter­jesztő Vállalat árusítással egybekötött hanglemezkiállí­tása. elsősegélynyújtó tanfolyamo­kat, amely segítséget nyújt a polgári védelem terén is. A küldöttértekezleten a vi­tában közel húszán szólaltak fel. Többek között hallhal- tunk az encsi járásban elő cigánylakosság körében vég­zett anya- és csecsemővéae- lemről, a sátoraljaújhelyi já­rásban élő veszélyeztetett helyzetű gyermekekről való gondoskodásról, a leninvárosi járási családvédelmi bizottság * munkájáról. A küldöttek szól­tak a termelőszövetkezeti vö- rüskeresztes mozgalom lehe­tőségeiről, a nagyüzemekben történő egészséges életmódra nevelés módszereiről, a köz­ségekben megtartott egész­ségügyi hetek szervezéséről. A véradószervező munkabi­zottság munkájának is kö­szönhető, hogy 50 százalékkal nőtt az új véradók száma. A vitában felszólalt dr. Kornidesz Mihály, az MSZMP KB osztályvezetője. Hangsú­lyozta, hogy társadalmi fel­adataink megvalósítására szé­les körű társadalmi összefo­gásra van szükség, s erre jó teret biztosít a Vöröskereszt­mozgalom. Bővülnek a Vöröske­reszt hagyományosnak / mon­dott feladatai, s ezt'■nemzet­közileg is érzékelni lehet. Dr. Kaposvári Júlia, a Vö- röskerszt főtitkárhelyettese a Borsod megyei vöröskeresz­tes aktivisták tevékenységét méltatta. A Borsodi Vegyi Kombinát nagyüzemi vöröskeresztes szervezete a küldöttértekezle­ten felhívással fordult a nagyüzemek, intézmények alapszervezeteihez, szocialis­ta brigádjaihoz a megyei vér­transzfúziós állomás megva­lósítása érdekében. A küldöttértekezleten a ki­váló munkát, végző aktivis­ták a Vöröskereszt Országos Vezetőségének kitüntetésében részesültek. Végezetül a rész­vevők megválasztották a VI. kongresszus küldötteit, vala­mint a Vöröskereszt megyei vezetőségét. Hungaroton-hetek Nyílt nap az egyetemen FEB-tábor, harmadikosoknak A szokásosnál jóval ko­0 rábban rendezték meg a miskolci Nehézipari Műszaki Egyetem hagyomá­nyos nyílt napját. Alighanem a szokatlan időpont miatt történt, hogy akadt iskola, amely nem küldte (nem en­gedte el!) műszaki pályák felé orientálódó diákjait. Ami egyébként valóban sajnála­tos, mert újabb nyílt napot már nem tartanak, nem ter­veznek az egyetemen ebben a tanévben. Az idő ugyanis a felsőoktatási intézményeket is szorítja. Mindez elöljáró­ban, megjegyzésként, mert a részvételre egyébként nem lehetett panasz. Pénteken dél­előtt szűknek bizonyult az E/l-es kollégium klubterme, ahol az eligazítást tartották, mielőtt a csoportok elindul­tak volna. tanszéknézőbe. A százhúsz „febes” mellett százhúsz-százharminc negye­dikes is „elkíváncsiskodott” a nyílt napra. Közülük egyéb­ként a fizikai dolgozók gyer­mekei akár be is kapcsolód­hatnak a levelezésbe ... Az­az, a FEB-munkába. — Hány gyerek lapját kap­ták meg? Jászay Andor tudományos munkatárs, az NME FEB- elnöke: — A budapesti FEB — SZET-irodán keresztül kap­juk meg azoknak a fizikai dolgozó gyermekeknek a lap­jait, akik, bárhol is lakjanak az országban, a mi egyete­münkre készülnek. Az idén 170 harmadikos nevét, címét kaptuk meg, velük felvesz- szük a kapcsolatot. Az első egységcsomagot egyébként már postáztuk a címükre, mire innen hazatérnek, való­színűleg meg ‘ is kapják. A táborba gondolom nem tu­dott mindenki eljönni, hiszen sok helyen most töltik a me­zőgazdasági munkát. Az úja­kon kívül egyébként még 140 negyedikessel állunk levele­ző kapcsolatban. — Milyen eredménnyel? — Elmondtam az érdeklő­dőknek is. Érdemes komo­lyan venniük ezt az előkészí­tő formát. A mi előkészíté­sünkben részt'vevő, nálunk felvételiző diákoknak 1980- ban 91,8, 1981-ben 97,7, idén pedig 94,5 százaléka felvételt is nyert. Gyorsan hozzáte­szem, azokat a gyerekeket figyeljük csak, akik mind a két évet aktív kapcsolatban töltötték el, s így a tavaszi, az egyetemen tartott tábor­ba is behívtuk őket negyedi­kes korukban. Lehetőséget jelent ugyanis a FEB, de nem jelent előnyt. — A korábban említett számok is bizonyítják, van lemorzsolódás. .. — Sajnos. Nem mindig tapasztaljuk, hogy a valóban arra érdemeseket javasolják már az iskolák is, sőt, akad oiyan tapasztalatunk, hogy lebeszélik a levelezésről a gyerekeket. Inkább az isko­lai előkészítőkbe vonják be őket. Nem ez az általános, de van ilyen is. Utána ír­tunk néhány lemorzsolódott fiatalnak. Az osztályfőnökök­től kapott válaszlevélben elő­fordult, hogy nyíltan is meg­írták, elég lesz az iskolai elő­készítő ... Másrészt olyan is van, hogy hármas, kettes jeggyel, mint jó képességűt javasolják egyetemi tanul­mányokra. (A találomra ki­vett jelentkezési lap éppen ilyen volt, csekélyke vigasz, hogy nem megyei középisko­lából érkezett.) Őszintén meg­mondom, az ilyen fiatallal nem vesszük fel a kapcsola­tot. Csekély az esély arra, hogy valpban képes lenne eleget tenni az egyetemi kö­vetelményeknek. A kétéves előkészítés pedig ehhez túl­ságosan nagy munka, hiszen a diáktanároknak rendszeres kapcsolattartást jelent. — Mennyire rendszereset? — Három csomagban tíz feladatlapot küldünk ki. Egy- egy lapon 6—10 példával. Gyakorlatilag háromhetente kell beküldeniük egy lapot. A diáktanár kijavítja, s a jó megoldással visszaküldi. Ki­egészíti ezt a konzultáció le­hetősége, a harmadikosok­nak a nyári tábor, a negyedi­keseknek pedig a tavaszi. Negyvenkét diáktanárunk és öt egyetemi oktatónk vesz részt ebben a munkában. A táboroknak külön hangsúlyt adunk; oktatók és diákok tartják a foglalkozásokat. Ilyenkor belekóstolnak egy kicsit az egyetemi életbe .. . — Most egy órán is részt vettek... — Egy elsős matematika- órára látogattak el. „ Egyéb­ként ezt a gyerekek kérték, örültünk neki. Meggyőződé­sünk, hogy nem árt, ha meg­ismerkednek egy kicsit az egyetemmel. Éppen ezért változtattunk a látogatáson is. Nem futottunk velük vé­gig az Egyetemvároson. In­kább, érdeklődési körüknek megfelelően, egy-egy tanszé­ket ismertek meg részlete­sebben, alaposabban. A tizen­öt tatabányai geológiai szak­középiskolást például talán fölösleges is lett volna mond­juk a vaskohászattani tan­székre invitálni, hiszen bánya­mérnökök szeretnének lenni. Többet kapnak, ha a banya- mérnöki karon néznek széjjel. Egyébként általában is sze­retnénk jobban kötni őket az egyetemhez, a mi egyete­münkhöz. A tanszéklátogatások után egyébként megtartották a ha­gyományos fórumot is. Az egyetem vezetői, a karok képviselői a bánya-, kohó- és gépészmérnöki munka szépségéről, a felvételi köve­telményeiről. az itteni lehe­tőségekről beszéltek., Többek köpött arról is, hogy az el­sősök kollégiumi felvétele majdnem bizonyos ... Csutorás Annamária Szeptember 13-tól# amíg a készlet tart vas-műszaki cikkek vására nagy árengedménnyel a BIK vas-műszaki és egyes vegyesiparcikk boltjaiban

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom