Észak-Magyarország, 1982. szeptember (38. évfolyam, 204-229. szám)
1982-09-30 / 229. szám
1982. szeptember 30., csütörtök ESZAK-MAGYARORSZAG 3 A két tényező II megváltozóit szalaszendi almáskert A mezőgazdaság azon ágazatainak. eredményességét, amelyek termelvényeiket a termőföld segítségével, a szabad ég alatt állítják elő, két tényező alapvetően, ugyanakkor elválaszthatatlanul meghatározza. Ezek közül az egyik az emberi munka minősége, a másik pedig a termesztés természeti feltétele. Míg az előbbi meghatározás számos pozitív emberi tulajdonságot — közülük is kiemelten a szakértelmet és lelkiismeretességet — tartalmaz, az utóbbi a termőhelyi, éghajlati adottságokat, egészen konkrétan elsősorban a mindennapok időjárását foglalja magában. E konklúzió Kovács Zoltánnak, a fúlókércsi Úttörő Tsz főkertészének szavait hallgatva fogalmazódott, pontosabban erősödött meg bennem. A magyarázat beszélgetésünk témájában — a 74 hektáros szalaszendi almáskertről, az idei szüretről folyt a diskurzus — keresendő. Jól emlékszem — mi is írtunk róla —, 1975 táján elrettentő példaként emlegették a szalaszendi almáskertet. Akkortájt egyesekben már a kivágás, a felszámolás gondolata is megfogalmazódott Valljuk be, az elhanyagoltság, következésképp az alacsony átlagtermés szolgáltatott is erre alapot. Még az akkori legjobb esztendőben, 1974-ben is csupán száz mázsa volt a hektáronkénti almatermés; de például • következő, 1975-ös évben alig haladta meg a húsz mássá t. Szerencsére — most már valóban elmondhatjuk, hogy szerencsére — a gyümölcsös felszámolására még e mélypont után sem került sor. Emlékszem, hogy az 1976. augusztusban termelőszövetkezetbe került Kovács Zoltán kertészmérnök akkortájt • következőkben summázta a bajok okát: elmaradt tápanyag-utánpótlás, rendszertelen növényvédelem, szakszerűtlen metszés. Mindezzel persze azt is megfogalmazta, hogy néhány év lelkiismeretes munkájával a szalaszendi almáskert képes elérni a megfelelő produktivitást, minőségi, mennyiségi téren egyaránt Több év eltelte után a minap természetesen nem valamiféle számonkérés címén jártunk a szalaszendi almáskertben. Ha már azonban a szüreti érdeklődés oda vitt, a kapott információkból a korábbi negatív évekhez is tudtunk viszonyítani. Ezek az adatok azt bizonyítják, annak idején Kovács Zoltán nem felelőtlenül ígérgetett. Mondom ezt annak tudatában, hogy — a gyümölcsös idei pénzügyi eredményére következtetve — nincs jó almaszüret Szalaszenden. És itt utalnom kell újra az említett két tényezőre. Mert Kovács Zoltánékon ezek közül csak az elsőt kérhetjük számon! Hallgassuk csak! — Ez évre hektáronként 200 mázsa almatermést terveztünk — mondja.. írtam előbb, azelőtt 100 mázsa volt a rekord. — Túl vagyunk az idei szüret 60 százalékán, így nem felelőtlenség a tényleges termésmennyiség megállapítása. Elértük a 300 mázsás átlagot! A mezőgazdaságban, így a kertészetben, gyümölcstermesztésben sincsenek véletlenek. Ez az átlagtermés csak az azóta eltelt évek tudatos gazdálkodásának, észszerű tápanyag-utánpótlásának, valamint az ideális ter- möfelület kialakításának (ez sem megy egyik napról a másikra) köszönhető. Amiatt azonban mégsincs víg almaszüret idén az Úttörő Tsz-ben, az a másik tényezővel, az időjárással magyarázható!. — Szeptember 9-én délután kaptunk egy negyedórás súlyos jégverést. A mennyiség ugyan megmaradt, de a minőség ezzel kútba esejt... Tény, az összmennyiségnek csupán egynegyedét tudták, illetve tudják étkezési almaként exportra, s belföldön értékesíteni, a háromnegyed rész a jégverés következményeként ipari, léalmává minősült le. Természetesen ezt is értékesítik — a Nyíregyházi Konzervgyár a vevő —, csak hát az érte kapott ár lényegesen kevesebb. Az az egyetlen nap, szeptember 9-e tehát keresztülhúzta a szebb reményeket, s alapos okot szolgál a bosz- szankodásra. De nem az elkeseredésre! Az időjárás ugyanis az okozott kárt már a következő évben jóvátehe- ti. Elkeseredésre a másik tényező, az emberi, szakmai hiányosságok szolgálhatnának alapul. Azokat ugyanis nehezebb korrigálni. Több évbe kerülne. Szerencsére ezt már tudják Szalaszenden, sőt nemcsak tudják, hanem ennek szellemében dolgoznak néhány éve. Ez pedig többet jelent, mint egyetlen esztendő jő almatermése, ugyanis több jó almatermő évet ígér. A Szerencsi járási Népi Ellenőrzési Bizottság megbízottjai tavaly a Tokaj és Vidéke Áfész területén több boltot néztek meg. Mint várható volt, különböző hibákat, kifogásolni valókat találtak, majd a szokásnak megfelelően javasolták ezek megszüntetését. Nemrégiben az áfész vezetősége is szervezett egy brigádot és ellenőrizték boltjaikat. Egyrészt a népi ellenőrök által tapasztalt hibák megszüntetésének mikéntjét, másrészt pedig szintén elvégezték az ilyenkor szokásos próbavásárlásokat, vizsgálták az üzletek rendjét, tisztaságát, az ott dolgozók magatartását, fegyelmét stb. több egységben is. A tapasztaltakról a járási NEB ülésén számoltak be. Több. hasonló célú vizsgálat eredményére gondolva mondhatjuk: a szerencsi járás érintett boltjaira is az általános kép jellemző. Az ellenőrök azt tapasztalják, miket általában másutt is. Főként: többletszámlázás, súlycsonkítás, tehát a fogyasztók megkárosítása. Nem nagy összegekkel, inkább csak fillérekkel, vagy éppen meghaladva a forintot, de mégis a fogyasztók kárára. Eléggé ismert ez a jelenség is, nevezetesen, hogy a számoló fáradtsága, figyelmetlensége valahogy mindig a vevó kárára ír el számokat, néz el dekákat. Tapasztalták az ellenőrök azt is, hogy a fogyasztói árakat nem mindenütt tüntették íeL Az árjelzésekkel eléggé sok helyen volt baj. Néhol a nyitvatarKözős vállalkozásban A Borsodi Vegyi Kombinát és a Mátravidéki Szénbányák közös vállalkozásban új típusú műtrágya előállítására készül. A lignites nitrogén műtrágya mindkét alkotóelem jó hatásait erősiti. segítségéve] megakadályozható a talaj egyoldalú trágyázása. A vegyi kombinát és a szénbányák kísérleti üzemet létesít, melynek átadását a jövő év júniusára tervezik. A kísérleti üzemben évi ezer tonna lignites nitrogén műtrágyát gyártanak, ez a mennyiség a későbbiekben a százszorosára is növelhető. üj energiatakarékos kenőanyag Speciális, energiatakarékos kenőanyag gyártását kezdi meg hamarosan a Politúr Vegyipari Szövetkezet. Az egységes súrlódás- és kopáscsökkentő adalék — amely Eska néven kerül forgalomba — az Autóipari Kutató Intézet munkatársainak találmánya. Kísérleteik eredményeként sikerült olyan kenőanyagot előállítani, amelynek használata a belsőégésű motoroknál 5 százalékos üzemanyag- és 30 százalékos kenőanyag-megtakarítást jelent, s mintegy 50 százalékkal meghosszabbodik a motorok élettartama is. Az új hazai kenőanyag kedvező tulajdonságaival a világ élvonalába tartozó hasonló gyártmányokkal is állja az összehasonlítást, s nagy előnye, hogy előállítása lényegesen olcsóbb — átlagosan 120 forint a személygépkocsikhoe szükséges egy-egy adag. Kiszámították, hogy az Ek- sa alkalmazása országosan a jelenlegi évi 3 millió tonna üzemanyag-felhasználás mellett 150 ezer tonna megtakarítást eredményez. tási idővel, mit nem tartottak be. Csak a rend kedvéért álljon itt, hogy az áfész vezetői a tapasztalt vétségek, szabálytalanságok arányában fegyelmeztek, prémiumelvonással, fegyelmivel, áthelyezéssel stb. Az ellenőrzési bizottság elé került, részletes lista, pontos felsorolás is jelzi: helyénvaló volt ismét az áfész ellenőreinek vizsgálódása, miként a népi ellenőröké is, és eredménnyel járt. Kitűnik az is, hogy a boltok dolgozóinak, főként vezetőinek nem kellene mindig ellenőrökre várniuk bizonyos hibák észrevételéhez, megszüntetéséhez. A különböző árucikkek jól látható árazása magától értetődő kívánalom, hiszen például egy hentesboltban jobb, ha az ember előre tudja, mihez tartsa magát. A rend, a tisztaság kérdése — nem is lehet kérdés. Baj lehet ott, ahol már ezért is az ellenőröknek kell szólni. Nem kellett volna ellenőröket megvárni ahhoz sem, hogy az egyik él el írószerből tb an a nem hitelesített súlyokat hitelesítettre cseréljék ki. A hibák egynémely részét ki lehet javítani, más részét pedig nehezen, vagy egyáltalán nem is lehet. Udvariatlan, sőt kifejezetten durva magatartásról is szólnak az ellenőrzés tapasztalatai. Változtat ezen a pénzbüntetés, vagy az ejnye-ejnye? Munkafegyelem megsértése miatt is indult eljárás, például munkaidőben történt italozás miatt. Különösen a szeszfőzdéi dolgozóknál tapasztalták ezt. Tavaly karácsonykor érkeztek meg a tervdokumentációk az NDK-ból, amelyek alapján ez év tavaszán elkezdték gyártani a vagonbuktatókat a Miskolci Cementipari Gépjavító Vállalatnál. A határidők tartásában tavasszal bíztak a szakemberek, jóllehet, akkor még korántsem gondoltak azokra a „buktatókra”, amelyek a gyártás közben jelentkeztek. A gondok ellenére is betartották a gyártás határidejét Szeptember 28-án a lakatosok ki gördítették az udvarra a vagonbuktató első, legfontosabb részét. Nem ünnepelték meg különösebben a nagy munkát, pedig tehették volna. A sikernek nemcsak a Viktor József vezette „Kossuth Lajos” szocialista brigád örvendezett bár a brigádtagok legtöbbet tettek az ügy érdekében, hanem az egész vállalat Mégpedig azért, mert ez alkalommal olyan feladatot oldottak meg, amelyre a korábbi esztendőkben nem volt példa. A váci cementgyárban elhasználódtak a létfontosságú cementbuktatók; s pótlásukra kivitelezőt legfeljebb az NDK-beli partnerben találtak, meglehetősen borsos áron. A miskolci gépjavító szakemberei segítettek: elvállalták a munkát azzal a feltétellel, ha az NDK-beli szakemberek rendelkezésükre bocsátják a szükséges tervdokumentációkat. Mindez megtörtént. Ezután beszélgettünk Lestár Mihállyal, a vállalat igazgatójával, aki a munka kezdetén is optimista volt. Lestár Mihály igazgató: — A vagonbuktató első részét elkészítettük. Az ígért határidőt sikerült betartanunk. Embereink most fáradoznak az ugyanennyi munkát igénylő második rész befejezésén, amelyet október húszadikára ígértünk. Szavukban joggal bízhatunk, mert munkásaink olyan feladatot oldottak meg, amelyálló targoncák A közlekedési és szállító vállalatoknak egy része az elmúlt években nem fordított kellő gondot az üzemi szállítóeszközök, a targoncák biztonságos üzemeltetésére, elhanyagolták azok rendszeres műszaki felülvizsgálatát, eltűrték a szabálytalan munkavégzést — állapította meg szerdai ülésén az ágazati szakszervezet elnöksége egy nemrégiben elvégzett felmérés tapasztalatait összegezve. A csaknem teljes körű vizsgálatra azért került sor, mert a szakszervezet munka- védelmi felügyelői rendszeres ellenőrzéseik során szaporodó gondokra hívták tel a figyelmet, s amint azt a felmérés adatai is alátámasztották: nem ok nélkül. Gyakoriak a hibák, sok targonca hónapokig áll, emiatt akadozik az üzemi anyagmozgatás, lassul » termelés vérkeringése. re korábban nem volt példa ... Ében® őrködtünk mi, meó- solc is — jegyzi meg Szatmári Tibor meó vezető. A munka, amit a szakemberek elvégeztek, hibátlan volt annak ellenére, hogy csupán az első osztályú hegesztéseket fogadtuk el. Az erőfeszítésekről sokat mondhat Tóth Gábor, a termelési osztály vezetője: — A vagonbuktató méretei gigantikusak — mondja. — Súlya húsz tonna, hosszúsága 13 méter, szélessége 5, magassága 3,5 méter. Ehhez hasonló munkát eddig még nem kívántak tőlünk. Igyekeztünk a követelményeknek maradéktalanul eleget telink A vagonbuktatón tizenháromezer munkaórát dolgoztunk. A Kossuth brigádon A Szakszervezetek Borsod megyei Tanácsának közgazdasági és szociális osztálya a közelmúltban tájékoztatót készített a Borsod megyében dolgozók bér- és szociális helyzetéről. A tájékoztató részletesen foglalkozik a témával, s a munkaerő-gazdálkodásról megállapítja, hogy az idei év első felében 2,7 százalékkal nőtt a foglalkoztatottak száma; ugyanakkor fokozódott a hiányszakmákban az utánpótlás gondja. Munkaerő-ellátási nehézségek vannak a kohászati, egyes gépipari, építőipari és vasúti közlekedés alapszakmáiban, ugyanakkor egyes szakmákban túlképzés van. A bérgazdálkodás kérdéseit az SZMT elnöksége több alkalommal vizsgálta; a tapasztalatok alapján megállapítható, hogy a munkaerőgazdálkodást segítő, a hatékony foglalkoztatást biztosító bérrendszerek kialakítása a kezdeti eredmények ellenére lassú ütemben halad. Fontos feladat, hogy a gazdálkodó szervek bérpolitikájukat hosszabb távra alakítsák ki. Az SZMT elnöksége megállapította, hogy megyénkben az 1979. évi felmérés óta nőtt a teljesítménykövetelmények alapján bérezettek köre. Általánosan probléma, hogy a bérszerkezeten belül, nem sikerült kialakítani a kellő egyensúlyt a mozgóbérhányad teljesítménybérezésre eső része és az egyéb összetevő — prémium, jutalom — között. A szakszervezeti testületek rendszeresen figyelemmel kísérik a dolgozók jövedelmének alakulását, javaslataikkal hozzájárulnak a bérrendszerek korszerűsítéséhez. Fejlődés következett be a dolgozókról való gondoskodás terén. Számottevő összeget kívül, hegesztők és forgác»»-' lók is dolgoztak itt. Elsősorban Viktor Józsefnek, a Kossuth brigád vezetőjének érdeme, hogy jól össze tudta hangolni az emberek munkáját. Viktor József, brigád vezető: — Nehéz volna elmondani,' mit éreztünk ma reggel, amikor az ígért határidőre ki- görditettük műhelyünkből a vagonbuktatót. Név szerint fölösleges volna felsorolni az embereket hiszen valameny- nyien becsülettel helytálltak. Tény, hogy sok valutát takarítottunk meg ezzel a munkával a népgazdaságnak. Az ömlesztett áru fogadására már alkalmatlanná vált Vácott a vagonbuktató. Ha elvégezzük a szerelést is, újból fogadhatják az ömlesztett árut: a gipszkövet, a kohósalakot. Osgyáni Sándor üzemvezető: — A Diósgyőri Gépgyártól vártuk a hónap elején a vagonbuktató fejrészét. Ám a gép, amelyen gyártották volna, meghibásodott. Egy későbbi határidőt ígértek, amely számunkra elfogadhatatlan volt. Ezért mi magunk vállaltuk a hiányzó alkatrész elkészítését. Megérte. A vagonbuktató elkészült, A gyártók derekasan megáll- ták helyüket. Most, a munka következő fázisában a szerelőgárdára irányul a figyelem: a befejezés az ő feladatuk, a munkára a vádi kirendeltségen dolgozók tehetik fel a pontok Déváid Hedvig Fotó: Miskolczi Ferenc fordítottak a dolgozók mui*J kahelyi ellátásának, élet- é* munkakörülményeinek javítására. A VI. ötéves tervidőszakra szerényebb méretű a fejlesztés, és a gazdálkodó szervezetek, vállalatok többségében a szociális ellátás szinten tartását határozták el. A szociális tervek munkavédelmi fejezeteinek végrehajtása eredményesen segítette a munkakörülmények javítását, a balesetek csökkentését. Kiemelt helyen szerepel a tervekben az üzemi orvosi szakrendelések beindítása, a foglalkozási betegségek okainak vizsgálata. A szakszervezetek kiemelt feladatuknak tekintik a csökkent munkaképességű dolgozókkal való törődést. Hatékonyabban kell segíteni a rehabilitációval összefüggő feladatok végrehajtását, hiszen megyénkben 7 ezer csökkent munkaképességű dolgozó foglalkoztatásáról van szó. Szélesedett a munkáslakásépítési akció, a vállalatok kamatmentes kölcsönnel támogatták dolgozóik lakásépítését. 1980-ban 2635, 1981- ben 1963 dolgozó részesült támogatásban. 1981-ben az egy főre jutó támogatás mértéke 59 ezer forint volt. Az üdültetésről megállapítja a tájékoztató, hogy a SZOT által biztosított lehetőségen felül, a vállalatok jelentős pénzeszközök fel- használásával járulnak hozzá dolgozóik pihentetéséhez, üdültetéséhez. Gond,1 hogy a főidényben kevés a családos üdültetési lehetőség. A szakszervezeti bizottságok helyesen élnek azzal a lehetőséggel, hogy a jóléti alap terhére hozzájárulnak a nagycsaládosok, a nyugdíjasok, a gyermeküket egyeoül nevelők üdültetési költségekhez. Boda Istvéa Ilajilu Imre fi fogyasztók ériekében Megyei tapasztalatok Munkaerő, bér szociális ellátás (prfaka)