Észak-Magyarország, 1982. szeptember (38. évfolyam, 204-229. szám)

1982-09-26 / 226. szám

83 ÉSZAK-MAGYARQRSZAG 4 T982, szeptember 26., vasárnap Honfoglalás, hat év után Ismét saját otthonban Nagyszünetben — a felújított iskolában Hármat próbálnak, kettőt előkészítenek Miskolci színházi r Az aulát szinte teljesen be- ! tölti a zene. Nagyszünetben ! — „miért ne tennénk a diá­kok kedvére!” —mondta va­lamivel később Sarkadi An­tal, a sátoraljaújhelyi köz- gazdasági szakközépiskola igazgatója — divatos ritmu­sokat közvetít az iskolarádió. No, persze mást is ad majd, legalábbis tervezik, mert az egyik KISZ-alapszeryezet ri­porterkedésre „specializáló­dik”. Erről egyébként csak úgy mellékesen esett szó, de azután tovább boncoltuk a témát, mert az iskola veze­tése igencsak komolyan gon­dolja; ha lépni akarnak elő­re, nagyobb nyilvánosságot kell adniuk a feladatoknak, és persze a gondoknak is. Meg kell őket osztaná á diá­kokkal — mondta az igazga­tó, s rögtön a példát is ad­ta hozzá, hogy nem marad­nak a szavaknál. Szokás, hogy az újhelyi középfokú iskolák KISZ-vezetői tanév­kezdés előtt néhány napra táborba vonulnak. Az idei táborozás alkalmával „szót kért” Sarkadi Antal. A tan­év feladatairól beszélt, a tanévindítás gondjairól. Pél-1 dául arról, hogy az órarend kialakítása milyen nehézsé­geket jelent, lévén hogy most tapasztalják majd ki az öt­napos tanítást. Előfordulhat, hogy menet közben jobb megoldásit találnak, s akkor épp a diákok érdekében is, változtatni fognak. Hogy mi­ért kellett erről beszélni ve­lük? Az igazgató azt mond­ja erről; csak azért, hogy ne fejvesztett kapkodásnak tűn­jön a diákok szemében a munka. S hogy érezzék, a napi feladatok megoldásán sok múlik. Éb a mércét magasabbra kell emelni. Többek körött azért is, mert hat év kényel­metlenkedése után végre is­mét saját otthonban műkö­dik a „kéri”, ahogy itt a közgazdasági szakközépis­kolát emlegetik. A műemlék jellegű épület felújítása be­fejeződött. • Most belakják az épületet. A szó szoros értel­mében, hiszen a zárt udvar­ból kialakított aula lehető­ségeit most keresik (ébpen irodalmi emlékhelyeinkből van itt fotókiállítás, de tar­tottak már, s terveznek ide irodalmi estet is), s nagy­részt a diákokon is múlik — vagy teljesen rajtuk múlik! —, hogy az alagsori, tágas klubhelyiségben milyen éle­tet alakítanak id. A klubhe­lyiséget egyébként most ren­dezgetik be; az igazgató azt mondja erről; a diákparla­menten nagyon fogad koztak. Azután ott lesz a könyvtár is — egyedi terv készült a nagyon szép terem berende­zésére —, szeretnék miha­marabb átadni __Szóval van t ennivaló bőven. S közben olyan „apróságok” is akad­nak, minthogy meg kell ér­tetni a diákokkal; a nagyon szép iskolára jobban kell vi­gyázniuk. Az albérleti évek­ben lazult kicsit a fegye­lem ... A beiskolázással most sem volt gondjuk. Sőt. Sokat el kellett utasítaniuk. A szám­viteli-gazdálkodási és az igazgatási-ügyviteli ágaza­ton jelenleg 294 tanulójuk van. Az oktatás feltételei jók — már ami a tárgyi feltéte­leket illeti. Mert gondok azért akadnak. Például az, hogy nehéz közgazdász ta­nárt kapni. Gyakorlatilag megoldatlan a képzésük, ahányam végeznek, azok az ország negyvennyolc közgaz­dasági szakközépiskolájából nyugdíjba menőket sem tud­ják pótolni. Márpedig a mű­ködőket is „elcsábítja" az ipar... Van azért jó hírük is; három hiábavaló év után végre sikerült betölteni a magyar—orosz szakos állást. És szó van arról, hogy a jövőben esetleg bővülnének a tagozat lehetőségei, egy pénzügyi tagozat indításához — roppant nagy iránta az érdeklődési — van elvi hoz­zájárulásuk. S helyük is len­ne. Néhány tantermüket ugyanis most — kölcsönbe — átadták az általános iskolá­nak. Hat évig az általános iskolások segítették ki őket, most viszonozzák, amíg fel­épül az új általános iskola. Feladatok? Az új tanterv most éri el a negyedikeseket És az öt­napos tanítás bevezetése is szorosabb, fegyelmezettebb munkát kíván. Az óráit el-, osztása jóformán csak a kez­dő lépés. Bár nem könnyű lépés. Mindenesetre area fi­gyelniük kellett, hogy nulla­dik órája ne legyen hétfőn olyan gyereknek, aki hétvé­gén hazautazik. Háromne­gyed nyolcra viszont már a buszok és a vonatok is bent vannak... Az első tapasztalatok? A délelőtt sokat kivesz a tanu­lókból ... Van amikor fél háromra jutnak az ebédhez. A délutáni tanulásba nehezen lendülnek bele... Nyilván pedagógiailag is új helyzetet teremt ez... Arra kell tö­rekedni, hogy magán a tan­órán többet elsajátítsanak. Aktivizáló órákat keld tarta­ni. Ez nem új, de mégis más tanári munkát kíván. — Meggyőződésünk, hogy a munkaközösségeknek, a pedagógiai szakirodalomnak most igazán nagyon nagy szerep kell, hogy jusson ... Egyszerűen szükséglet, hogy átadják, megbeszéljék ta­pasztalataikat a nevelők. És az is szükséges, hogy ne kí­vül a diákokon, hanem ve­lük együtt alakítsuk ki ezt az új munkaritmust. Vagy életritmust, ha úgy tetszik... Szóval feladat van élég ... De nem panaszképpen mond­ják. Mert a mérleg másik serpenyőjében mégiscsak az van, hogy visszaköltözhettek a régi iskolába... A felújí­tott, összkomfortos épület­be. Megint együtt lehet­nek ... Csutorás Annamária Fotó: Fojtán László A Miskolci Nemzeti Szín­házban szeptember 1-én volt az évadnyitó társulati ülés, másnap megkezdődtek a próbák, tegnapelőtt, pénteken pedig a Kamaraszínházban már felhúzódott a függöny, az érdeklődők megtekinthet­ték Noel Coward Vidám kí­sértet című vígjátékának fel­újítását. Ez most folyamato­san színre kerül, csakúgy, mint holnapután tói, szeptem­ber 28-tól a nagyszínházban az elmúlt évad egyik nagy sikere, Bruckner Angliai Er­zsébet című történelmietlen színműve. Az új premierre sem kell sokáig várni: októ­ber 8-án lesz az első. A színházi próbatábla te­le van. Minden délelőtt és este folytak az elmúlt héten a nagyszínházban az évad­nyitó „Csak egy nap a vi­lág”, a Kamaraszínházban pedig a Black comedy pró­bái. Ugyancsak próbálják már a gyermekeknek szánt Micimackót. Ezen a héten a próbarend annyiban válto­zik, hogy esti próbákat már nem tudnak tartani, hiszen a színpadon már előadás lesz esténként a már említett fel­újításokból. * Kint vannak már a próba­táblán azoknak a darabok­nak a szereposztásai, amelyek próbái később kezdődnek. Az operettek kedvelői bizonyára nagy örömmel fogadják, hogy november közepén be­mutatásra kerül Kálmán Im­re Marica grófnő című ope­rettje, amelyhez a tánc- és énekpróbák már elkezdődtek és október 5-én kezdik el a teljes felkészülést. Az ope­rettet Szűcs János rendező állítja majd színre. A Játék­színben október 10-én kezdő­dik az első új darab próbá­ja, Szőke István rendező irá­nyításával. Boris Vian ko­médiája, a Mindenkit meg­nyúzunk, a francia tenger­parton játszódik 1944 nyarán a normandiai partraszállás idején. * További két, az előző évad­ról áthozott darab felújításá­ra is készül a színház, mind a kettőt október 19-től lát­hatja újra a közönség: a nagyszínházban a Villon és a többiek kerül felújításra, a Játékszínben pedig a Varsói melódia. Csiszár Imre rendező irá­nyításával folyik Peter Shaffer Black comedy című komédiájának előkészítése, a bemutató október 10-én lesz a Kamaraszínházban. A nagy­színház első bemutatója, egyben új magyar színpadi mű születését is jelenti. Pol­gár András Csak egy nap a világ című játékát vendég­rendező, Gát György, a Ma­gyar Televízió rendezője te­remti színpadra. * Oj magyar színpadi mű születése különös izgalmat jelent mindenkor színház­nak, rendezőnek, színésznek, közönségnek, kritikusnak egyaránt. Az Írónak ez már a negyedik színpadi műve, több regény, tévéfilm élén olvasható a neve. Mint elő­zetesben már többször szó- vátettük, e darabnak a címe nem túl szerencsés, mert a felnőtt generációban a má­sodik világháború egyik slá­gerét asszociálja, amely Vaszary János erősen fasisz- toid Színpadi művéből készült filmjének — Egy nap a vi­lág — nagy slágere volt, és kezdő sora — Csak egy nap a világ — révén vált ismert- té-hírhedté. Szükségtelen harminckilenc év távlatából vitatkozni e film és e sláger­belét tendenciáinak helyte­lenségével, de tagadhatatlan, rossz szájízt kelt. Megnyug­tatásul azonban elmondható, hogy Polgár András darabja mondandójának ezen a vilá­gon semmi köze nincs a Vaszary János-féle Csak egy nap .. .-hoz. Napjainkban játszódik, egy szociális ott­honban, s hogy miért akar­ja a szerző az otthon lakói­val azt éreztetni, hogy csak egy nap a világ, az majd ki­tűnik a darab előadásakor, és esetleg akkor lehet vele vitázni, vagy egyetérteni. * A színház nézőtéri székso­rait még ponyvatakaró fedi. A székek még nyári pihenő­ünnepi hangversenyt tar­tanak Mezőkeresztesen. a műemléki templomban októ­ber 1-én, délután 5 órai kez­dettel a zenei világnap és Kodály Zoltán születésének kockák jüket töltötték e héten, de a színpadon már élénk az élet. A „Csak egy nap a világ” próbájára néztünk be. Zsú­folt volt a színpad. Aligha­nem negyvennél több ember mozog e produkcióban, köz­tük viszonylag kevés a fia­tal, hiszen a szociális ottho­nokat általában idősek lak­ják. Gát György rendező egy, a nézőtérre ácsolt do­bogóról irányítja a próbát, beszalad a színpadra, előját­szik, magyaráz, instruál. A fekete körfüggöny előtt éles kontrasztként jelentkeznek a nagyrészt még csak jelzett díszletek, berendezési tár­gyak, a három szint maga­san elhelyezett vaságyak. A forgón is többemeletes, il­letve -szintes építmény, amely forgás közben több helyszínt jelez. Sok helyszí­nen játszódik a darab, a ki­bontakozó díszlet láthatóan a gyors váltásokat, a helyszí­nek könnyű egybekapcsolá­sát kívánja segíteni. A nagy­számú szereplőgárdában örömmel láttuk Kovács Má­riát, aki korábban hosszú évekig volt színházunk mű­vésze, s most erre a szerepre visszatért. A legfőbb szerep­lők Polgár Géza, Tímár Éva és Gáspár Tibor; igen je­lentős szerepeket játszik töb­bek között Sallós Gábor, Fe­hér Tibor, Somló Ferenc, Szabados Ambrus, Bánó Pál, Kanalas László, Csiszár András, Csapó János, Olgyay Magda. A fiatalabbak közül a próbán Sándor Erzsi. Maár Ági, Milviusz Andrea tűnt fel. Amikor elhagytuk a né­zőteret, éppen ahhoz a rész­hez ért a próba, amikor a darabbeli szociális otthon öregjei sivár életük színesí­tésére megrendezik minden évi Ki mit tud? vetélkedő­jüket ... * A bemutató — mint emlí­tettük, október 8-án lesz. Még több, mint tíz nap van 100. évfordulója alkalmából Kovács Endre orgonaművész, Simándi József és Straudel Pilz ÍNSZK) énekművészek, valamint a Miskolci Bartók Kórus közreműködésével. Bállá Ödön: / Grand Hotel Hungária (2) hátra (bcnedek) Ünnepi hangverseny Holnaptól: képzisivészeti világhét A néhány éve kialakult hagyománynak meg­felelően, az ősz kezdetének egy hete a képző- művészeté. Az idén a képzőművészeti világhét szeptember 27-én, holnap kezdődik és jelszava: Művészet a társadalomért. A képzőművészeti világhetet 1975 óta rende­zik meg, tehát most nyolcadik alkalommal. Év­ről évre változik ugyan a világhét Jelmondata — legutóbb például annak jegyében rendezték meg, hogy a művész a társadalom hasznos tag­ja —, de lényege változatlan. A képzőművészeti világhét feladata, hogy a festészet, szobrászat, grafika, iparművészet törekvéseivel és tevé­kenységével párhuzamosan mozgósítsa az em­bereket a vizuális értékek felismerésére, befo­gadására, és ezzel közkinccsé változtatására, létesítsen kapcsolatot a mű és a közönség kö­zött, Járuljon hozzá ahhoz, hogy a világ óhaj­tott átalakulása a humánum és a minőség je­gyében felgyorsuljon. Hazánkban a képzőművészet és a nagykö­zönség kapcsolata évszakoktól, ünnepi alkal­maktól függetlenül, általában folyamatos. Ki­állítótermeinkben egymást követik a különböző tárlatok, művelődési házainkbon is gyakori vendég a képzőművészeti kiállítás, igen szép számmal szaporodnak kiállítóhelyeink, és hiva­tásos művészeink rendszer.es bemutatkozása mellett mind gyakrabban ismerkedhetünk meg tehetséges amatőrök és amatőr alkotó közös­ségek munkáival. A tárlatok látogatottsága azt igazolja, hogy az alkotó és a befogadó közön­ség részéről a közeledés kölcsönös. A képző- művészeti világhét csak ezt a folyamatos, köl­csönös érdeklődést kívánja még hangsúlyosab­bá tenni, amikor erre az időpontra sűritetteb- ben rendeznek kiállításokat, amikor talán több és ünnepélyesebbek a művek és a közönség találkozásai, s amikor gazdálkodó szerveink esetleg éppen a következő évi támogatásról, a mecenatúra mikéntjéről döntenek. Az idei jelszó, a Művészet a társadalomért azt kívánja dokumentálni, hogy amit képzőmű­vészetünk létrehoz, teremt, az a társadalom előrehaladását szolgálja, minden művészeti al­kotásnak ez a célja és feladata. Az egész évi bizonyítás mellett a holnap kezdődő hét kép­zőművészeti eseményei ezt kívánják aláhúzni. (bm) Egy éve dolgoztam már a Reggeli Újságnál, amikor új napilap jelent meg: a Nem­zet. Egy ügyes jogász — ő lett a lap felelős szerkesztő­je — valami régen elfelej­tett és általa kiásott rende­let alapján megkapta a lap indításához az engedélyt. A reggel megjelenő ellenzéki baloldali lap alapjában vé­ve bulvárlap volt. Az embe­rek szívesen is vették, de hogy hogy nem, a Nemzet időnként mégis pénzhiány­ban szenvedett. Előfordult, hogy a tulajdonosok kora reggel pénz után futottak, hogy a nyomdaszámlát ki­fizethessék. Megtörtént az Aradi utcá­ban levő szerkesztőségben, hogy reggel az újságírók csendben várták, amíg a fő- szerkesztő, vagy a helyette­se visszaérkezik és kifizeti a nyomdát. Addig ugyanis a rotációs gépek nem indultak. A szerkesztőség tagjai csak akkor lélegeztek fel, amikor meghallották a nyomdagé­pek dübörgését, ami azt je­lentette, hogy már nyomják a laput. A pénzhiányos Nemzetnél A TURULMADÁR LOVASAI Nos, ennek a lapnak mun­katársa lettem, persze meg­tartottam vasárnapi álláso­mat is a Reggeli Újságnál. A lap rendőri rovatvezetője, Lovas Sándor lett, én pedig a helyettese. Lovas Sanyi, aki a második világháború alatt munkaszolgálatosként halt meg a fronton, vidám, cigány mellett mulatozó bo­hém ember volt. És emellett kiváló újságíró. Annak ide­jén számos kitűnő, leleplező riportja jelent meg. Az idő­sebb újságíró-generáció tag­jai talán még most is emlé­keznek a turulmadár-bravúr­jára. Megtudta ugyanis, hogy az egyik elmegyógyintézetben súlyos visszaélések történnek, a főnök az elmebetegeket sa­ját javára dolgoztatja. Lovas egyik este felmászott a Fe­renc József-híd (most Sza- badság-híd) turulmadarára. Ez persze önmagában akko­riban nem volt különös szen­záció, gyakran fordultak elő ilyen esetek. Hiszen még sláger is volt: „Ahol az em­ber felmászik a fára, a tu­rulmadárra, ott van Buda­pest ...”. Ezek az esetek csak ritkán végződtek öngyilkos­sággal. Amikor ugyanis a madár lovasát a tűzoltók le­emelték, bevitték a főkapi­tányság életvédelmi osztá­lyára, s rendszerint az egyik beosztott — többnyire a ..lé­leklátó” Kele János — fog­lalkozott vele. Arra már nem emlékszem, miért nevezték Kelét léleklátóriak. miután ezeknek a szerencsétlen nincsteleneknek nem a leiké­be, hanem a szebébe kellett volna látnia. A madárra má­szás oka ugyanis abban rej­lett. hogy az illetőnek egy fi- tyingje sem volt. Miután az illető a rendőrségen lemon­dott öngyilkossági szándéká­ról, az épülettel szemben le­vő kocsmából vacsorát ho-

Next

/
Oldalképek
Tartalom