Észak-Magyarország, 1982. szeptember (38. évfolyam, 204-229. szám)

1982-09-25 / 225. szám

ESZAK^MAGYARORSZAG 4 1982. szeptember 25., szombat f Nemrégiben beszámoltunk a Filharmónia miskolci tér* ■ veiről, az 1982—83-as évad : programjáról, melynek egyik ; főszereplője''» Miskolci Szim- ’ íonikus Zenekar. Az elmúlt hetekben két jó atmoszférajú koncertet adott az együttes a Nehézipari Műszaki Egyete­men, s tulajdonképpen ezzel a rendhagyó „társulati ülés­sel” nyitották meg az új éva­dot, ezt a kicsit jubileumi hang verseny évet, amely épp a huszadik a zenekar törté­netében. A társulat helyzeté­ről, az elmúlt idény tapasz­talatairól és az idei tervek­ről beszélgettünk Sir László­val, a miskolci szimfonikusok igazgatójával. — Mi valósult meg azokból az elképzelésekből, amelye­ket egy esztendővel ezelőtt célul tűzlek? — Ügy vélem, nem állunk rosszul, ami az ígéreteink és a terveink valóra váltását il­leti. Fontos előrelépés történt a zenekar társadalmi helyze­tének megítélésében, politi­kai rendezvényeken és egyéb ünnepi alkalmakon számíta­nak a közreműködéseinkre, s ez növeli a társulat önbizal­mát. A korábbi évekhez ké­pest tehát sikerült tartalmi­lag és formailag is szerveseb­ben beilleszkedni Miskolc és a régió kulturális életébe. Reméljük, hogy ilyen irányú munkánkra és törekvésünkre továbbra is igényt tartanak. í Az elmúlt évadban egyébként ! száz alkalommal léptünk kö- ! zönség elé, többször koncer- i teztünk a megye határain kí- í vül, jártunk Salgótarjánban, ! Szolnokon, Karcagon, három ! ízben adtunk hangversenyt - j Budapesten. Nyár elején pe- 1 dig részt vettünk a korfui fesztiválon, ahol Richard Strauss Ariadne Naposban és Mozart Cosi fan tutte című operait mutattuk be amerikai énekesek közreműködésével. Mind az öt fellépésünk — köztük egy önálló, zenekari est — igen jó visszhangot kel­tett, méltató kritikákat kap­tunk, ami nem csupán a ze­nekar elismerését jelenti, ha­nem egyúttal Miskolc művé­szeti életének nemzetközi si­kerét is. — Javultak-e a zenekar technikai körülményei? Ta­valy remény volt arra, hogy 1982 végéig elkészül a Jókai utcai volt malomépület át­alakítása, ähol végső ,elhe­lyezést kapna a társulat. Hogy áll most az építkezés? — Az épület előző haszná­lója csak ebben az esztendő­ben tudott kiköltözni, ami azt jelenti, hogy pontosan egy évvel később kaphatjuk meg az új otthonunkat. Ha már a technikai körülményeknél tartunk, szorosan ide kapcso­lódik a hangszerállományunk állapota. Sajnos, a mi költ­ségvetési szabályzóink nem teszik lehetővé a hangszerek fokozatos javítását és cseré­jét, pedig elkerülhetetlenül szükség volna rá. Különösen a fafúvósok szorulnának cse­rére, de nem ártana egysége­síteni a rézfúvós állományt is, hiszen ez a homogén ze­nekari hangzásnak egyik fel­tétele. Elkelne egy új csem­baló és egy hárfa, és feltét­lenül ki kell cserélnünk az úgynevezett szállítóládáinkat, ugyanis a zenekar utazójelle­ge mjatt tat, egyáltalán »erat mellékes körülmény. — A személyi fettételeik­ben történt-e változás? — Lényeges változás item történt, néhány poszton ke­rült sor személycserére, illet­ve két muzsikussal növeke­dett, s . reméljük, erősödött az együttes. Véleményem szerint a tagság felkészültsége, játé­kának művészi színvonala szinte minden mű magas ní­vójú interpretálására alkal­massá teszi a zenekart. — Milyen tervekkel nyitot­ták az új évadot? — Elsősorban a filharmó­niai kötelezettségeinknek sze­retnénk eleget tenni, az if­júsági hangversenyekkel együtt ötvennégy fellépést ter­veztünk. Ezenkívül persze, továbbra is járjuk az orszá­got, Eger, Szolnok, Pécs, Szekszárd és Paks hangver­senytermeiben fogunk ven­dégszerepelni, koncertezünk a fővárosban is. Tapasztala­taink szerint előnyös volna az úgynevezett közművelődé­si, ismeretterjesztő hangver­senyeink eddigi rendszerén változtatni. Vagyis korlátozni akarjuk az ilyen típusú kon­certeknek a helyszínét, a sok­szor alkalmatlan körülmé­nyek között megrendezett, s tulajdonképpen elaprózódó előadásokat megpróbáljuk felcserélni egy-egy rango­sabb, valódi koncertélményt sugárzó, s az ifjúság zenei nevelését méltóbban szolgáló foiVnával. Ezekhez a koncer­tekhez bázishelyeket kívá­nunk kialakítani, és szeret­nénk ideszoktatni a hallga­tóságot. A kamarazenekarun­kat is sok helyre hívják, az együttes mozgékonysága, a kis létszám, a szerényebb költségek mind-mind olyan előnyös tulajdonság, amit szí­vesen használnak ki a kisebb művelődési házak és iskolák, mi pedig a repertoár további bővítésével szeretnénk von­zóbbá tenni a kamarazenekar programját. D. Sz. E. Október 5-től: múzeumi hónap Kiállítások, előadások, tudományos ülések Október már hagyományo­san múzeumi és műemléki hónap. Jóllehet, a múzeumok tudományos és közművelő­dési munkája folyamatos, egész éven át tartó, erre az októberi időszakra mégis bi­zonyos mértékig összesűrü- södnek a rendezvények, több kiállítást tartanak, gyakrab­ban találkoznak a muzeoló­gusok a közönséggel, .ilyen­korra helyeznek különféle avatóünnepségeket . és né­hány meghatározó jellegű ta­nácskozást. A Borsod megyei Múzeumi Igazgatóság az idén is igen gazdag programot állított ösz- sze és nagyon tevékenyen részt vettek a múzeumi hó­nap munkájának előkészíté­sében, a megyében levő mú­zeumi szervek, intézmények is. Például Keleméiben, a Ke- lemér—görögszölősi Múzeum- baráti Kör már a múzeumi hónapot megelőzően, a holna­pi napon, szeptember 26-án, vasárnap délután 2 órakor Arany János halálának 100. évfordulójára emlékezve, elő­adást tart Arany és Tompa Mihály kapcsolatáról, ennek előadója dr. Kováts Dániel. A keleméri Mohosok címmel pedig Gyulai Iván tart elő­adást. S ha már Kelemér—Gö- mörszőlőssel kezdtük, érde­mes megemlíteni, hogy a két község fennállásának 750 éves ! évfordulóján, október 10-én, délelőtt ünnepi megemléke­zést tartanak, délután pedig néprajzi előadások lesznek, i A megye múzeumi hónap- ! fának kiemelkedő eseménye [ az október 5-i, sárospataki ( nyitás, amit most egybeköt- l siek a Sárospataki Képtár éj, központi épületének átadásá­val. A hagyományoknak megfelelően, ez alkalommal adják át a XXI. Istvánfíy Gyula néprajzi és honismere­ti gyűjtőpályázat díjait, va­lamint megnyitják Andrásán Kurta János szobrászművész kiállítását. Az ünnepség szó­noka Porkoláb Albert, a Borsod megyei Tanács elnök­helyettese. Az új intézményt Takács Gyula, Sárospatak ta­nácselnöke köszönti, a kiállí­tást pedig dr. Végvári Lajos, a múzeum képzőművészeti osztályának vezetője mutat­ja be. Kiemelkedő eseménye lesz még a Hónapnak a mis­kolci, október 14-i tudomá­nyos ülés, amelyet a megye földrajzi neveinek összegyűj­tése alkalmából rendeznek. Megnyitót ez alkalommal is Porkoláb Albert tart, a gyűj­tőkét Harmatta János aka­démikus és Szathmári István egyetemi tanár köszönti, tu­dományos előadásokat pedig Kálmán Béla akadémikus és Kováts Dániel főiskolai do-, cens tart. A másik tudomá- nj'os tanácskozás október 18- ,.án lesz, ez alkalommal az üvegtörténeti kutatások hely­zetéről és az üvegrestaurálás­ról tanácskoznak. A múzeumi hónap alkal­mából kiállítás nyílik a Kos­suth »teái Borsod—Miskolci Múzeumban a Hollóházi Por­celángyár iparművészeinek munkáiból október 8-án, 27- én pedig Lillafüreden, a Her­man Ottó-emlékházban, Her­man Ottó életéről és munkás­ságáról, valamint a Bükk élő­világáról. Bonod megy* Le­véltárának kt»eseti a Pap黫 utcai múzeumépületben, no­vember 5-én nyíló kiállításon mutatják be. A harmincéves Matyó Múzeum megünneplé­sere Mezőkövesden “ünnepi ülést tartanak október 2I-én, de Mezőkövesdeh egy sor egyéb előadás és tárlatvezetés is várható. Folytatódik a Múzeumi hétfők, valamint a Mesterek és mesterségek című benőn - tatósorozat a Herman Ottó Múzeumban, a megyében pe­dig lenesen, Mórán, Sárospa­takon, Szendrőn, Szikszón, Szerencsen, Ozdon és Tokaj­ban lesznek a már emhtett helyeken kívül különböző múzeumi jellegű előadások, bemutatók, kiállításod Külö­nösen színes az ózdi program, ahol a húszéves honismereti körről kiállítást rendeznek, valamint emlékülést tartanak, a Gyártqrténeti Múzeumban pedig többek között Olajos János föolvasztár életéről tar­tanak előadást. Sárospata­kon hangverseny, műtárgy­elemzés, tárlatvezetés szere­pel a programban, Szeren­csen vándorkiállítás és több előadás. A Herman Ottó Múzeum a Lillafüredi Állami Erdei Vasútüzemnél kiállítást ren­dez, előadást tart, ugyancsak előadást tart a Munkásőrség­nél. Még a múzeumi hónapot megelőzően. a múzeum, a Magyar Történelmi Társulat, a Hazafias Népfront és a TIT képviselőt megkoszorúzzák október 1-én, halálának 10. évfordulóján, Marjalaki Kiss Lajat történész sírját tazeizi A Mecseki Fotóklub fenn­állásának negyedszázados év- fprdulója tiszteletére „Nő '82” címmel nemzetközi fotókiál­lítást rendeznek Pécsett. Meg­nyitójára november 12-én ke­rül sor és egy hónapig lesz látható a Széchenyi téri ga­lériában. A kiállítás anya­gát pályázat útján gyűjtötték össze, a téma: a nő — a nők mai élete a családban, a munkahelyen, a sportban és a szórakozásban, a magán­élét ben és a közéletben. A pályázati felhívásra 32 európai és tengerentúli or­szágból hatszáz fotós küldte el a munkáit Pécsre. A ne­ves fotóművészekből álló zsű­ri most bírálta el a 2100 mü­vet, s közülük 272 fekete-fe­hér és színes képet talált bemutatásra mékőnak. A két fődíiat — Zsolnay-gyári eozin vázát — egy-egy belga és francia, fotósnak ítélték oda. Heten kapják meg azt a Zsolnay kerámia plakettot, amelyet Török János kera­mikusművész erre az al­kalomra készített. A díjazot­tat között egyetlen magyar sincs. Szocialista brigádoknak Művelődési mozgalom Ózdon Ha a művelődés kérdései szóba kerülnek vállalataink­nál, üzemeinknél, a témá­hoz elmaradhatatlanul oda­tartozik a szocialista brigá­dok tevékenysége. Ismere­tes, hogy sokáig alapos okokat lehetett találni a hármas jelszó munkán túl eső elemeinek formális vál­lalására, s azok sokszor for­mális „teljesítésére”; amikor nem az volt a lényeges, hogy egy adott brigád tagjai lá­togatói és érdeklődői-e mondjuk egy kiállításnak, egy múzeumnak — hanem az volt a fontos, hogy meg­jelenésükről „pecsétet” kap­janak ... S unalomig emle­gethettük a mozi- és szín­házjegy-gyűjtéseket is.-. A hetvenes évek közepé­től több irányból is megtör­téntek az áttörési kísérletek; országos kezdeményezések és helyi jobbat akarások jelle­mezték a keedetet. A eél az volt, hogy valódi, tartalmas művelődési folyamatokban lehessenek aktív részesek a szocialista brigádtagok. Ma már több jó példát ta­lálhatunk megyénkben is ar­ia. hogyan lehet a művelő­désben a folyamatot biztosí­tani, a lehetőségeket gazda­gítani. Ebbe a sorba tarto­zik az ózdiak vállalkozása is. Á kohászati művek szak- szervezeti és KlSZ-bizottsá- ga, a vállalati művelődési bizottság es a népművelési intézmények együttesen hir­dették meg a „Tűznek nem szabad kialudni" elnevezé­sű minősítő művelődési moz­galom vetélkedősorozatát, ami egész éves „elfoglaltsá­got”, ismeret- és élmény- szerzési lehertőséget biztosit. Ebben az esztendőben az ÓKO 94 szocialista brigádja vállalt, részvétéit a mozga­lomban. Az első fél év mun­kájának minősítésé július végén megkezdődött, s pár­huzamosan megkezdődtek a második félévi programok, a (elkészítők és a rendezvé­nyek. öt» témakörben: Poli­tik«. szakmai ismeretek, üzemi demokrácia, művé­szetek és a történelem té­májában szerezhetnek újabb ismereteket a szocialista brigádok tagjai, s december közepén megrendezik a vál­lalati döntőt, ami nem je­lenti azt, hogy csak a „dön­tősöket” értékelik; vala­mennyi benevezett brigád művelődési tevékenységét minősítem fogják, s a telje­sített szint számottevő sze­repet játszik * szocialista brigádcím elnyerésében, a fokozatok megállapításában, tt. n. j.) Bállá Ödön: Egy „gengszter” és egy katasztrófa 1936. A felületes szerrvlé- lődónek talán úgy tűnhetett, hogy minden a legnagyobb rendben van. Anni a kulisz- szák mögött történt, azt kez­detben eltakarta a színpad, amely látszólag szépen volt díszletezve. De a kulisszák mögött élethalálharc folyt minden pengőért és volt oiyan éjszakp — ezt annak ideien a Népszava egy ri­portban megírta —. hogy a rendőrök negyvenkét egész­séges fiatalembert kelteitek fel a budapesti Nagykörút padjairól. Sem állásuk, sem lakásuk nem volt. Természe­tes. hogy' szerencsésnek érez­tem magam, amikor .sikerte­len tanulmányaimat abba­hagyva, egy ismerősöm révén bejutottam az egyik hétfői lap, a Reggeli Üjság szer­kesztőségébe fizetés nélküli gyakornoknak. Nem volt könnyű dolgom. Annak ide­jén huszonkét budapesti na­pilap, továbbá vasárnap es­te négy másik újság jelent meg (természetesen a maiak­nál jóval kisebb példány­számban). A Reggeli Újság főszerkesztője, akihez beaján­lottak, Vadnai Endre volt. AZ ELSŐ RiPORT **ég nem tudtam, mennyi fáradság, körültekitntés, erő­feszítés keli ahhoz, hogy megállják a lábamon. A lap­nak vasárnaponként három konkurrenssei kellett meg­küzdenie. Talán előnynek számított, hogy a Reggeli Új­ságban jeleni meg hétről hétre a főszerkesztő testvé­rének, Vadnai Lászlónak — aki később Hollywoodban lett. filmíró — Hacsek és Sajó című sorozata. A Vilmos császár úton. a mai Bajcsy-Zsilinszky út és lengyel Gyula utca sarkán, az akkori Hungária Nyomda első emeletén volt a szer­kesztőség. Kitűnő munkatár­sai, a legjobb ellenzéki na­pilapok szerkesztői mellék­állásban dolgoztak itt. Fiatalon és rengeteg ener­giával kezdtem munkához, pedig még fogalmam sem volt az újságírásról. Az első vasái-nap próbaképpen azt a feladatot kaptam — úgy hi­szem, évforduló volt —, hogy’ írjak cikket Nobel Alfrédről. Csak azt tudtam, hogy ő ta­lálta föl a dinamitot, és ala­pította a Nobel-díjat. Ebéd­időben hazamentem, és fel­lapoztam * lexikont. Vissza­térve a szerkesztőségbe, meg­írtam a cikket. De sohasem jelent meg. mert még atwél sem volt fogalmam, Woitv a kéziratpapírnak csak egyik oldalára szabad írni, és én átírtam a másak oldalara is. Munkámat a szerkesztő ‘el­néző mosollyal figyelte, az­tán kioktatott. De egy hét múlva már megjelent az el­ső riportom. Tűzoltás közben egy fiatal tűzoltó a lángok között lelte halálát. Kimen­tem özvegyéhez, interjút ké­szítettem vele. és közben. Isten bocsa', az éjiéi {szek­rényről elemeltem a hősi há­lált halt tűzoltó fényképét, s a riport már fényképpel je­lent meg. Ez volt az indulás. A kö­vetkező szombaton már részt vettem az értekezleten, ame­lyen minden munkatárs kö­telessége volt másnapra leg­alább három-négy riport- tippet javasolni. Arrvil elfo­gadtak. azt másnapra „szál­lítani” kellett azaz a kész riportot le kellett diktálni a gépír ónőknek. köztük egy halk szavú, kedves hölgynek, akiről csak később, a felsza­badulás után tudtam meg. hogy József Jolánnak hív­ják, József Attila nővére volt

Next

/
Oldalképek
Tartalom