Észak-Magyarország, 1982. szeptember (38. évfolyam, 204-229. szám)
1982-09-25 / 225. szám
ESZAK^MAGYARORSZAG 4 1982. szeptember 25., szombat f Nemrégiben beszámoltunk a Filharmónia miskolci tér* ■ veiről, az 1982—83-as évad : programjáról, melynek egyik ; főszereplője''» Miskolci Szim- ’ íonikus Zenekar. Az elmúlt hetekben két jó atmoszférajú koncertet adott az együttes a Nehézipari Műszaki Egyetemen, s tulajdonképpen ezzel a rendhagyó „társulati üléssel” nyitották meg az új évadot, ezt a kicsit jubileumi hang verseny évet, amely épp a huszadik a zenekar történetében. A társulat helyzetéről, az elmúlt idény tapasztalatairól és az idei tervekről beszélgettünk Sir Lászlóval, a miskolci szimfonikusok igazgatójával. — Mi valósult meg azokból az elképzelésekből, amelyeket egy esztendővel ezelőtt célul tűzlek? — Ügy vélem, nem állunk rosszul, ami az ígéreteink és a terveink valóra váltását illeti. Fontos előrelépés történt a zenekar társadalmi helyzetének megítélésében, politikai rendezvényeken és egyéb ünnepi alkalmakon számítanak a közreműködéseinkre, s ez növeli a társulat önbizalmát. A korábbi évekhez képest tehát sikerült tartalmilag és formailag is szervesebben beilleszkedni Miskolc és a régió kulturális életébe. Reméljük, hogy ilyen irányú munkánkra és törekvésünkre továbbra is igényt tartanak. í Az elmúlt évadban egyébként ! száz alkalommal léptünk kö- ! zönség elé, többször koncer- i teztünk a megye határain kí- í vül, jártunk Salgótarjánban, ! Szolnokon, Karcagon, három ! ízben adtunk hangversenyt - j Budapesten. Nyár elején pe- 1 dig részt vettünk a korfui fesztiválon, ahol Richard Strauss Ariadne Naposban és Mozart Cosi fan tutte című operait mutattuk be amerikai énekesek közreműködésével. Mind az öt fellépésünk — köztük egy önálló, zenekari est — igen jó visszhangot keltett, méltató kritikákat kaptunk, ami nem csupán a zenekar elismerését jelenti, hanem egyúttal Miskolc művészeti életének nemzetközi sikerét is. — Javultak-e a zenekar technikai körülményei? Tavaly remény volt arra, hogy 1982 végéig elkészül a Jókai utcai volt malomépület átalakítása, ähol végső ,elhelyezést kapna a társulat. Hogy áll most az építkezés? — Az épület előző használója csak ebben az esztendőben tudott kiköltözni, ami azt jelenti, hogy pontosan egy évvel később kaphatjuk meg az új otthonunkat. Ha már a technikai körülményeknél tartunk, szorosan ide kapcsolódik a hangszerállományunk állapota. Sajnos, a mi költségvetési szabályzóink nem teszik lehetővé a hangszerek fokozatos javítását és cseréjét, pedig elkerülhetetlenül szükség volna rá. Különösen a fafúvósok szorulnának cserére, de nem ártana egységesíteni a rézfúvós állományt is, hiszen ez a homogén zenekari hangzásnak egyik feltétele. Elkelne egy új csembaló és egy hárfa, és feltétlenül ki kell cserélnünk az úgynevezett szállítóládáinkat, ugyanis a zenekar utazójellege mjatt tat, egyáltalán »erat mellékes körülmény. — A személyi fettételeikben történt-e változás? — Lényeges változás item történt, néhány poszton került sor személycserére, illetve két muzsikussal növekedett, s . reméljük, erősödött az együttes. Véleményem szerint a tagság felkészültsége, játékának művészi színvonala szinte minden mű magas nívójú interpretálására alkalmassá teszi a zenekart. — Milyen tervekkel nyitották az új évadot? — Elsősorban a filharmóniai kötelezettségeinknek szeretnénk eleget tenni, az ifjúsági hangversenyekkel együtt ötvennégy fellépést terveztünk. Ezenkívül persze, továbbra is járjuk az országot, Eger, Szolnok, Pécs, Szekszárd és Paks hangversenytermeiben fogunk vendégszerepelni, koncertezünk a fővárosban is. Tapasztalataink szerint előnyös volna az úgynevezett közművelődési, ismeretterjesztő hangversenyeink eddigi rendszerén változtatni. Vagyis korlátozni akarjuk az ilyen típusú koncerteknek a helyszínét, a sokszor alkalmatlan körülmények között megrendezett, s tulajdonképpen elaprózódó előadásokat megpróbáljuk felcserélni egy-egy rangosabb, valódi koncertélményt sugárzó, s az ifjúság zenei nevelését méltóbban szolgáló foiVnával. Ezekhez a koncertekhez bázishelyeket kívánunk kialakítani, és szeretnénk ideszoktatni a hallgatóságot. A kamarazenekarunkat is sok helyre hívják, az együttes mozgékonysága, a kis létszám, a szerényebb költségek mind-mind olyan előnyös tulajdonság, amit szívesen használnak ki a kisebb művelődési házak és iskolák, mi pedig a repertoár további bővítésével szeretnénk vonzóbbá tenni a kamarazenekar programját. D. Sz. E. Október 5-től: múzeumi hónap Kiállítások, előadások, tudományos ülések Október már hagyományosan múzeumi és műemléki hónap. Jóllehet, a múzeumok tudományos és közművelődési munkája folyamatos, egész éven át tartó, erre az októberi időszakra mégis bizonyos mértékig összesűrü- södnek a rendezvények, több kiállítást tartanak, gyakrabban találkoznak a muzeológusok a közönséggel, .ilyenkorra helyeznek különféle avatóünnepségeket . és néhány meghatározó jellegű tanácskozást. A Borsod megyei Múzeumi Igazgatóság az idén is igen gazdag programot állított ösz- sze és nagyon tevékenyen részt vettek a múzeumi hónap munkájának előkészítésében, a megyében levő múzeumi szervek, intézmények is. Például Keleméiben, a Ke- lemér—görögszölősi Múzeum- baráti Kör már a múzeumi hónapot megelőzően, a holnapi napon, szeptember 26-án, vasárnap délután 2 órakor Arany János halálának 100. évfordulójára emlékezve, előadást tart Arany és Tompa Mihály kapcsolatáról, ennek előadója dr. Kováts Dániel. A keleméri Mohosok címmel pedig Gyulai Iván tart előadást. S ha már Kelemér—Gö- mörszőlőssel kezdtük, érdemes megemlíteni, hogy a két község fennállásának 750 éves ! évfordulóján, október 10-én, délelőtt ünnepi megemlékezést tartanak, délután pedig néprajzi előadások lesznek, i A megye múzeumi hónap- ! fának kiemelkedő eseménye [ az október 5-i, sárospataki ( nyitás, amit most egybeköt- l siek a Sárospataki Képtár éj, központi épületének átadásával. A hagyományoknak megfelelően, ez alkalommal adják át a XXI. Istvánfíy Gyula néprajzi és honismereti gyűjtőpályázat díjait, valamint megnyitják Andrásán Kurta János szobrászművész kiállítását. Az ünnepség szónoka Porkoláb Albert, a Borsod megyei Tanács elnökhelyettese. Az új intézményt Takács Gyula, Sárospatak tanácselnöke köszönti, a kiállítást pedig dr. Végvári Lajos, a múzeum képzőművészeti osztályának vezetője mutatja be. Kiemelkedő eseménye lesz még a Hónapnak a miskolci, október 14-i tudományos ülés, amelyet a megye földrajzi neveinek összegyűjtése alkalmából rendeznek. Megnyitót ez alkalommal is Porkoláb Albert tart, a gyűjtőkét Harmatta János akadémikus és Szathmári István egyetemi tanár köszönti, tudományos előadásokat pedig Kálmán Béla akadémikus és Kováts Dániel főiskolai do-, cens tart. A másik tudomá- nj'os tanácskozás október 18- ,.án lesz, ez alkalommal az üvegtörténeti kutatások helyzetéről és az üvegrestaurálásról tanácskoznak. A múzeumi hónap alkalmából kiállítás nyílik a Kossuth »teái Borsod—Miskolci Múzeumban a Hollóházi Porcelángyár iparművészeinek munkáiból október 8-án, 27- én pedig Lillafüreden, a Herman Ottó-emlékházban, Herman Ottó életéről és munkásságáról, valamint a Bükk élővilágáról. Bonod megy* Levéltárának kt»eseti a Pap黫 utcai múzeumépületben, november 5-én nyíló kiállításon mutatják be. A harmincéves Matyó Múzeum megünneplésere Mezőkövesden “ünnepi ülést tartanak október 2I-én, de Mezőkövesdeh egy sor egyéb előadás és tárlatvezetés is várható. Folytatódik a Múzeumi hétfők, valamint a Mesterek és mesterségek című benőn - tatósorozat a Herman Ottó Múzeumban, a megyében pedig lenesen, Mórán, Sárospatakon, Szendrőn, Szikszón, Szerencsen, Ozdon és Tokajban lesznek a már emhtett helyeken kívül különböző múzeumi jellegű előadások, bemutatók, kiállításod Különösen színes az ózdi program, ahol a húszéves honismereti körről kiállítást rendeznek, valamint emlékülést tartanak, a Gyártqrténeti Múzeumban pedig többek között Olajos János föolvasztár életéről tartanak előadást. Sárospatakon hangverseny, műtárgyelemzés, tárlatvezetés szerepel a programban, Szerencsen vándorkiállítás és több előadás. A Herman Ottó Múzeum a Lillafüredi Állami Erdei Vasútüzemnél kiállítást rendez, előadást tart, ugyancsak előadást tart a Munkásőrségnél. Még a múzeumi hónapot megelőzően. a múzeum, a Magyar Történelmi Társulat, a Hazafias Népfront és a TIT képviselőt megkoszorúzzák október 1-én, halálának 10. évfordulóján, Marjalaki Kiss Lajat történész sírját tazeizi A Mecseki Fotóklub fennállásának negyedszázados év- fprdulója tiszteletére „Nő '82” címmel nemzetközi fotókiállítást rendeznek Pécsett. Megnyitójára november 12-én kerül sor és egy hónapig lesz látható a Széchenyi téri galériában. A kiállítás anyagát pályázat útján gyűjtötték össze, a téma: a nő — a nők mai élete a családban, a munkahelyen, a sportban és a szórakozásban, a magánélét ben és a közéletben. A pályázati felhívásra 32 európai és tengerentúli országból hatszáz fotós küldte el a munkáit Pécsre. A neves fotóművészekből álló zsűri most bírálta el a 2100 müvet, s közülük 272 fekete-fehér és színes képet talált bemutatásra mékőnak. A két fődíiat — Zsolnay-gyári eozin vázát — egy-egy belga és francia, fotósnak ítélték oda. Heten kapják meg azt a Zsolnay kerámia plakettot, amelyet Török János keramikusművész erre az alkalomra készített. A díjazottat között egyetlen magyar sincs. Szocialista brigádoknak Művelődési mozgalom Ózdon Ha a művelődés kérdései szóba kerülnek vállalatainknál, üzemeinknél, a témához elmaradhatatlanul odatartozik a szocialista brigádok tevékenysége. Ismeretes, hogy sokáig alapos okokat lehetett találni a hármas jelszó munkán túl eső elemeinek formális vállalására, s azok sokszor formális „teljesítésére”; amikor nem az volt a lényeges, hogy egy adott brigád tagjai látogatói és érdeklődői-e mondjuk egy kiállításnak, egy múzeumnak — hanem az volt a fontos, hogy megjelenésükről „pecsétet” kapjanak ... S unalomig emlegethettük a mozi- és színházjegy-gyűjtéseket is.-. A hetvenes évek közepétől több irányból is megtörténtek az áttörési kísérletek; országos kezdeményezések és helyi jobbat akarások jellemezték a keedetet. A eél az volt, hogy valódi, tartalmas művelődési folyamatokban lehessenek aktív részesek a szocialista brigádtagok. Ma már több jó példát találhatunk megyénkben is aria. hogyan lehet a művelődésben a folyamatot biztosítani, a lehetőségeket gazdagítani. Ebbe a sorba tartozik az ózdiak vállalkozása is. Á kohászati művek szak- szervezeti és KlSZ-bizottsá- ga, a vállalati művelődési bizottság es a népművelési intézmények együttesen hirdették meg a „Tűznek nem szabad kialudni" elnevezésű minősítő művelődési mozgalom vetélkedősorozatát, ami egész éves „elfoglaltságot”, ismeret- és élmény- szerzési lehertőséget biztosit. Ebben az esztendőben az ÓKO 94 szocialista brigádja vállalt, részvétéit a mozgalomban. Az első fél év munkájának minősítésé július végén megkezdődött, s párhuzamosan megkezdődtek a második félévi programok, a (elkészítők és a rendezvények. öt» témakörben: Politik«. szakmai ismeretek, üzemi demokrácia, művészetek és a történelem témájában szerezhetnek újabb ismereteket a szocialista brigádok tagjai, s december közepén megrendezik a vállalati döntőt, ami nem jelenti azt, hogy csak a „döntősöket” értékelik; valamennyi benevezett brigád művelődési tevékenységét minősítem fogják, s a teljesített szint számottevő szerepet játszik * szocialista brigádcím elnyerésében, a fokozatok megállapításában, tt. n. j.) Bállá Ödön: Egy „gengszter” és egy katasztrófa 1936. A felületes szerrvlé- lődónek talán úgy tűnhetett, hogy minden a legnagyobb rendben van. Anni a kulisz- szák mögött történt, azt kezdetben eltakarta a színpad, amely látszólag szépen volt díszletezve. De a kulisszák mögött élethalálharc folyt minden pengőért és volt oiyan éjszakp — ezt annak ideien a Népszava egy riportban megírta —. hogy a rendőrök negyvenkét egészséges fiatalembert kelteitek fel a budapesti Nagykörút padjairól. Sem állásuk, sem lakásuk nem volt. Természetes. hogy' szerencsésnek éreztem magam, amikor .sikertelen tanulmányaimat abbahagyva, egy ismerősöm révén bejutottam az egyik hétfői lap, a Reggeli Üjság szerkesztőségébe fizetés nélküli gyakornoknak. Nem volt könnyű dolgom. Annak idején huszonkét budapesti napilap, továbbá vasárnap este négy másik újság jelent meg (természetesen a maiaknál jóval kisebb példányszámban). A Reggeli Újság főszerkesztője, akihez beajánlottak, Vadnai Endre volt. AZ ELSŐ RiPORT **ég nem tudtam, mennyi fáradság, körültekitntés, erőfeszítés keli ahhoz, hogy megállják a lábamon. A lapnak vasárnaponként három konkurrenssei kellett megküzdenie. Talán előnynek számított, hogy a Reggeli Újságban jeleni meg hétről hétre a főszerkesztő testvérének, Vadnai Lászlónak — aki később Hollywoodban lett. filmíró — Hacsek és Sajó című sorozata. A Vilmos császár úton. a mai Bajcsy-Zsilinszky út és lengyel Gyula utca sarkán, az akkori Hungária Nyomda első emeletén volt a szerkesztőség. Kitűnő munkatársai, a legjobb ellenzéki napilapok szerkesztői mellékállásban dolgoztak itt. Fiatalon és rengeteg energiával kezdtem munkához, pedig még fogalmam sem volt az újságírásról. Az első vasái-nap próbaképpen azt a feladatot kaptam — úgy hiszem, évforduló volt —, hogy’ írjak cikket Nobel Alfrédről. Csak azt tudtam, hogy ő találta föl a dinamitot, és alapította a Nobel-díjat. Ebédidőben hazamentem, és fellapoztam * lexikont. Visszatérve a szerkesztőségbe, megírtam a cikket. De sohasem jelent meg. mert még atwél sem volt fogalmam, Woitv a kéziratpapírnak csak egyik oldalára szabad írni, és én átírtam a másak oldalara is. Munkámat a szerkesztő ‘elnéző mosollyal figyelte, aztán kioktatott. De egy hét múlva már megjelent az első riportom. Tűzoltás közben egy fiatal tűzoltó a lángok között lelte halálát. Kimentem özvegyéhez, interjút készítettem vele. és közben. Isten bocsa', az éjiéi {szekrényről elemeltem a hősi hálált halt tűzoltó fényképét, s a riport már fényképpel jelent meg. Ez volt az indulás. A következő szombaton már részt vettem az értekezleten, amelyen minden munkatárs kötelessége volt másnapra legalább három-négy riport- tippet javasolni. Arrvil elfogadtak. azt másnapra „szállítani” kellett azaz a kész riportot le kellett diktálni a gépír ónőknek. köztük egy halk szavú, kedves hölgynek, akiről csak később, a felszabadulás után tudtam meg. hogy József Jolánnak hívják, József Attila nővére volt