Észak-Magyarország, 1982. szeptember (38. évfolyam, 204-229. szám)
1982-09-24 / 224. szám
ÉSZAK-MAGYARORSZAG 2 1982. szeptember 24., péntek Roflai Imre sajtóértekezlete Mimii EHSZ ülésszak Elknyt Dobozy Imre X világszervezet előtt álló legfőbb feladat: hozzájárulná a nemzetközi helyzet javításához, az égető konfliktusok rendezéséhez — jelentette ki New York-i sajtó- értekezletén az ENSZ-köz- gyűlés 37. ülésszakának elnöke, Hollai Imre. Ezzel kapcsolatban kiemelte azt, hogy mennyire szükséges a nemzetközi feszültség enyhítése folyamatának megszilárdítása, az építő jellegű leszerelési — mindenekelőtt a nukleáris leszerelési —tárgyalások útjainak keresése. E kérdések megvitatásának — mutatott rá Hollai Imre — minden ország és nép érdekeinek megfelelő döntések kidolgozásához kell vezetnie. Kitérve a nemzetközi gazdasági kapcsolatokról folytatandó átfogó tárgyalásokra, megállapította, hogy e. tárgyalások a dekolonializációs folyamat szerves része. Szavai szerint, a hasonló témájú tárgyalásokon tiszteletben kell tartani minden állam jogait és érdekeit. A nemzetközi gazdasági rend létrehozására irányuló tárgyalásoknak pedig elő kell segíteniük a fiatal független államok gazdasági függetlenségének elérését. Hollai Imre kifejezte azt a reményét, hogy az ENSZösz- szes tagállama tevőlegesen hozzájárul a küszöbönálló vitához, és a jelenlegi ülésszak új lépés lesz majd a béke megőrzésének és inegszilárdi- tásának útján. MHSZ—TIFD-S^zist és liieret avatlak leniüráesSiin Leninváros tegnap új létesítménnyel gazdagodott: ünnepélyes keretek között átadták rendeltetésének az MHSZ—TIFO-bázist és lőte- ret. Az átadáson többek között részt vett Kiss Lajos vezérőrnagy, a honvédelmi szövetség főtitkára, dr. Ladányi József, a Borsod megyei Tanács elnöke, Lábas József, a megyei pártbizottság osztályvezetője és Szabó Pál, a KISZ megyei bizottságának első titkára. Az objektum nagytermében Kovács Béla, a TIFO pártbizottságának titkára köszöntötte a vendégeket, majd Éles Gábor alezredes, az MHSZ megyei titkára mondott avatóbeszédet. A kétszintes épületből és a hozzáépített 20 lőállásos, 50 méteres lőtérből álló létesítmény mind a honvédelmi szövetség, mind a TIFO régi igényének kielégítését teszi lehetővé. Az MHSZ városi vezetősége ugyanis a folyamatosan növekvő taglétszám miatt már nem rendelkezett elegendő helyiséggel, a TIFO szocialista bri-, gádjai, fiatal dolgozói pedig nehezen tudtak a szocialista város közéletéhez szorosan kapcsolódó kulturális tevékenységet kifejteni, mivel a központtól 6—7 kilométerre van a munkahelyük. Ennek az állapotnak a megváltoztatását a városi pártbizottság már évekkel ezelőtt kezdeményezte, az anyagiak hiánya miatt azonban csak 1980 végén foghattak hozzá az elgondolások megvalósításához. Az MHSZ Országos Központja és a TIFO anyagi támogatásával a Közmű- és Mélyépítő Vállalat itteni részlege végezte el az építést, amiben a honvédelmi szövetség aktivistái nagyszabású társadalmi munkával vettek részt. Az eredmény: olyan objektum készült el, amilyen — hasonló jelleggel — nincs több a megyében, s az egész országban is párját ritkítja. Az épület- földszintjén egyebek mellett az MHSZ lövészeinek több helyisége, s a lőcsarnok, a gépjárművezető-képző iskola kirendeltségének tanterme, a rádiósok klubszobája és adó-vevő helyisége, s a TIFO rendelkezésére ál tó "nagyterem található. Ugyancsak itt rendezték be a vállalat ifjúsági klubját, s több szakkörének két klubszobáját, valamint az MHSZ-vezetőség irodáját. Az avatás befejező aktusaként a főtitkár kitüntetést adott át azoknak, akik az objektum létrehozásában kiemelkedően tevékenykedtek. Az MHSZ Kiváló Munkáért kitüntetés arany fokozatát ketten, az ezüstöt hárman, a bronzot négyen kapták meg. — Kívánom, hogy úgy használják a nagyszerű ösz- szefogást szimbolizáló bázist, ahogy együttes erővel létrehozták — mondta végezetül Kiss Lajos vezérőrnagy. T. I. A liskslci vasalos Élpók szieiis fielvzete Tegnap, szeptember 23-án, csütörtökön Miskolcon az SZMT-székházban együttes ülést tartott a Szakszervezetek Borsod megyei Tanácsának és a Vasutasok Szakszervezetének titkársága. Tóth Józsefnek, az SZMT vezető titkárának elnökletével megtárgyalták a vasutas dolgozók szociális helyzetének alakulását a MÁV Miskolci Igazgatóság területén. A tanácskozáson részt vett és felszólalt Koszorús Ferenc, a Vasutas Szakszervezet főtitkára, dr. Kovács László, a Miskolci városi Pártbizottság titkára, Fejes László, a megyei tanács elnökhelyettese, valamint a MÁV Miskolci Igazgatóság párt-, KISZ-, szakszervezeti és gazdasági vezetőségének képviselői. Az írásbeli tájékoztatók és a szóbeli kiegészítések, valamint a vitában résztvevők párhuzamos összehasonlításokat is tettek: miként alakult a szociális helyzet Borsod megyében és a MÁV Miskolci Igazgatóság területén. Némely mutatóban a megyei átlag, más mutatókban a vasutas átlag bizonyult jobbnak. Kitűnt, hogy vannak feladatok a munkaerő, a bérgazdálkodás, a szociális ellátottság, a dolgozók lakásépítésének támogatásával kapcsolatban. Sürgősek a tennivalók a munkásvédelemben is. Szóba került az üzemi étkeztetés, az óvodai, bölcsődei helyzet is. Jelentős kezdeményezésként értékelték, hogy 1981-ben létrehozták a Kandó Kálmán elneyezésű lakásépítő szövetkezetét és 130 lakás felépítését szeretnék 1984-re befejezni a Martintelepen. Az együttes tanácskozáson állásfoglalási tervezet is készült. Hangsúlyozták: erősíteni kell a szakszervezeti alapszervezetek működését minden területen, javítani a partneri viszonyokat minden szinten. A legfontosabb tennivalóként az 1982. évi termelési feladatok végrehajtását jelölték meg. Mohammed Tajib szudáni alelnök a Idiartoumi repülőtéren fogadta Jasszer Arafatot, a PFSZ VB-elnökét. (Folytatás az 1. oldalról) A falangista politikusból lett államfő ígéretet tett arra, hogy „a vallási közösségek és a politikai pártok közötti konfliktusok fölé” fog emelkedni. Bejrúti politikai körökben a többnemzetiségű erők közeli érkezésének hírére megkönnyebbülés tapasztalható. Csütörtöktől a libanoni főváros partjainál tartózkodik a többnemzetiségű alakulatok első, francia egysége, amely — a bejrúti francia nagykövetség tájékoztatása szerint — pénteken fog partra szállni. A francia egységet hamarosan követik az amerikai és az olasz erők. Bej rútban ezt egyfajta biztosítéknak tekintik arra nézve, hogy a várost megszállva tartó izraeli hadsereg a hét végéig kivonja katonáit a libanoni főváros egészéből. Egyelőre a lassú fokozatosság jegyében zajlik az evakuálás, az izraeil állások átadása a libanoni reguláris erőknek. A lassú folyamattal párhuzamosan egyébként az izraeli járőrök változatlanul folytatják kutató akciójukat Nyugat-Bejrút belső körzetében. Magyar csapatok a Pajzs—B2 gyakorlaton Szívélyes fogadtatásban részesítették az elmúlt napokban Bulgáriában a Magyar Néphadseregnek azokat a törzseit és csapatait, amelyek részt vesznek a Varsói Szerződés tagállamai egyesített fegyveres erőinek a közeli napokban kezdődő, Pajzs—82 fedőnevű gyakorlatán. A gyakorlatot Dobri Dzsurov hadseregtábornok, bolgár nemzetvédelmi miniszter vezeti. Felkereste a magyar tábort Viktor Kulikov, a Szovjetunió marsallja, a Varsói Szerződés tagállamai egyesített fegyveres erőinek főparancsnoka. A gyakorlaton részt vevő csapataink egyik vezetője, Balga György ezredes elmondta, hogy katonáink tudatában vannak a nagy felelősségnek, és annak, hogy méltóképpen kell képviselniük a Magyar Néphadsereget. Mély megrendüléssel és fájdalommal tudatjuk, hogy Do- bozy Imre elvtárs, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának tagja, a Magyar Írók Szövetségének nyugalmazott elnöke, a Magyar Ellenállók, Antifasiszták Szövetsége Országos Bizottságának tagja, Kossuth-díjas író, szívroham következtében szeptember 23-án elhunyt. Dobozy Imre elvtárs temetése szeptember 27-én, hétfőn 14 órakor lesz a Mező Imre úti temető Munkásmozgalmi Panteonjában. Elhunyt elvtársunk barátai, harcostársai, volt munkatársai 13.30 órától róhatják le kegyeletüket a ravatalnál. \ Az MSZMP Központi Bizottsága, a Magyar írók Szövetsége, a Magyar Ellenállók, Antifasiszták Szövetsége, a Művelődési Minisztérium * Dobozy Imre 1917-ben született Vál községben. Édesapja a Tanácsköztársaság idején vöröskalonaként szolgált, ezért évekig csendőri felügyelet alatt állt. Dobozy Imre Érden, majd Budán járt középiskolába, 1935-ben érettségizett. Irodalmi pályafutását versekkel kezdte, első írásai a „Válasz” című társadalompolitikai folyóiratban jelentek meg. Kezdetben a Triesti Biztosítónál dolgozott, majd a Hitelbanknál alkalmazták. Közben 1943-ban katona volt, majd egy év múlva, 1944. november elején ismét behívták, de ekkor megszökött. December 17-én átállt a szovjet csapatokhoz, ahol megbízták . a rendészeti és karhatalmi alakulat megszervezésével. A felszabadulás után tevékenyen bekapcsolódott a politikai életbe: 1947-ig a Buda-kömyéki járás párttitkára lett, majd a Szabad Néphez került rovatvezetőnek. Itt jelentek meg riportjai, publicisztikai és elbeszélései is. Az ellenforradalmárok 195G-ban őrizetbe vették, majd kiszabadulása után részt vett a II. kerületi mun- kásőr-zászlóalj megalakításában. Ebben az időben már a Népszabadságnál dolgozott. írásaiban a falu szocialista átszervezésének eseményeit, az emberek jellemformálódását ragadta meg. Erről szól első drámája, a „Szélvihar” is. amelyet 1958-ban mutattak be, majd ezt követték a „Tegnap” és a „Virrad” című filmjeinek bemutatói is. * * Ezeken kívül még számos filmet, színművet, regényt, több rádió- és tévéjátékot írt. Sok művét lefordították orosz, német, cseh, román, szerb nyelvre. 1959-ben az újjáalakult írószövetség főtitkára lett, valamint a párt XI. kongresszusán beválasztották az MSZMP Központi Bizottságába. Az írószövetség elnöki tisztét 1976-tól 1981-ig, nyugállományba vonulásáig töltötte be. Munkásságát számos kitüntetéssel ismerték el: 1959- ben Kóssüth-díjat kapott, majd 1975-ben a Magyar Népköztársaság Zászlórénd- jével, két évvel később a Szocialista Magyarországért Érdemrenddel tüntették ki. Hevesen támad a jobboldal Ti m Mitterrand francia elnöki még augusztus végén erélyes intézkedéseket helyezett kilátásba az elharapózó terrorizmus ellen. A következő hónapok mutatják majd meg, hogy a rendőrség, a csendőrség és a határőrség létszámának emelése, a rendőrségi és elhárító szervek munkájának összehangolása milyen eredményt hoz. Annyi azonban már bizonyos, hogy a terrorhullám, amely elsősorban a közel-keleti eseményekhez és a libanoni háborúhoz kapcsolódott, komoly belpolitikai gondokat idézett fel a szocialista elnök és a francia baloldal kormánya számára. PROPAGANDA-HULLAM A gondok kísérő jelensége az, hogy a kormányzásból. kiszorított jobboldal propagandatámadásba ment át. A napokban Giscard d’Es- taing volt elnök — más jobboldali politikusokkal együtt — hosszú, éles hangú tv-nyilatkozatban ellenzéki offenzívát hirdetett a baloldali kormányzás ellen. Hivatkozott az utóbbi hónapok életnívóesésére, s megkockáztatta a kijelentést: „A szocializmus egyszerűen nem megy.” Mindazonáltal csak 1986—87-es hatalom- váltást helyezett kilátásba, mert — szavai szerint — a polgári pártoknak nem 51 százalékos többség kell. Jacques Chirac, a jobboldal jellegzetes képviselője, Párizs polgármestere, szintén a tv-ben, a szocialista kormányzás két éven belüli bukását jósolta. Részben a szocialista vezetés korábban hozott pozitív polgárjogi intézkedéseivel magyarázták a terrorista hullámot és a merényletek ürügyén a kormány igazságügy-miniszterét, Robert Badintert támadták. Az igazságügy-miniszter a szocialista választási győzelem után ugyanis döntő szerepet játszott a halálbüntetés eltörlésében, a büntető- törvénykönyv átdolgozásában, a Rendőrség és a csendőrség „különleges intézkedési jogkörének szűkítésében.” Badinter személyében a jobboldal magát Mitterrand elnököt és politikáját támadja. Külön gondot jelent az elnök számára, hogy ebben a kérdésben a kabinet nem egységes. Defferre belügyminiszter a meghozottaknál jóval keményebb intézkedéseket követel. Ezektől a kormány elzárkózik, mert a terrorizmus kérdésétől teljesen függetlenül azok visszalépést jelentenének a polgári szabadságjogok védelmétől, a szocialisták bejpolitikai programjától. A REFORMOK ES A VÁLSÁG A jobboldal támadásának erejét és hatásosságát növeli, hogy olyan gazdaságiszociális háttér előtt zajlik, amely kedvezőtlen Mitterrand és baloldali kormánya számára. Az alapvető probléma az, hogy megválasztása után Mitterrand és kormánya nagy .strukturális reformok alapjait fektette le. E szerkezeti jellegű változások — mindenekelőtt az államosítás kiterjesztése — a francia tőke heves ellenállásával találkozott. A beruházási kedv megcsappant. Igaz, ebben része van a világgazdasági klíma romlásának is. De mivel a világgazdasági válság egyre súlyosabb, a kormány gazdasági programjának jótékony hatása eddig nem bontakozhatott ki. A tőkések ellenállása végül a gazdasági krízis, az infláció mellett a munkanélküliség emelkedéséhez is vezetett, holott kora tavasszal- is csak azt ígérhette a kormány, hogy az év folyamán stabilizálja a munkanélküliek számát. Mindez elég volt ahhoz, hogy a politikailag el nem kötelezett, de mennyiségileg döntő jelentőségű választó- rétegek bizalma meginogjon. Tavasszal, az ország felében megtartott járási választásokon, a baloldal visz- szaesésében és a jobboldali ellenzék jelentős előretörésében ez tükröződött. A járási választás óta a gazdasági helyzet nem javult. A munkanélküliek száma meghaladja a kétmilliót, vagyis majdnem 13 százalékkal több, mint egy éve. Ma a bérből és fizetésből élő lakosság több mint 11 százaléka van munka nélkül. Az infláció körülbelül évi 12 százalékos ütemben nő. A kormány célja most az, hogy ezt tíz százalékra szorítsa le. Érthető, hogy ilyen helyzetben a jobboldal támadása erősödik. Céljuk: elterelni a figyelmet ágról, hogy a Mitterrand-kormány és a szakszervezetek együttműködése egyrészt a munkanélküliség növekedési ütemét- némiképp lassította, s hoay a kényszerű árbefagyasztási politika korlátok közé szorította az inflációt. TERROR ÉS ETIKA A baloldali államfőnek jelenleg tehát a gazdasági visszaesés mellett kell „elnökölnie” és ez széles támadási felületet" nyújt a jobboldali ellenzék számára. A terrorkamnányra hivatkozó és az igazságügyminiszter személyében a rendszer etikáját és politikai gyakorlatát támadó ellenzék a gazdasági életben folytatott aknamunkáját tehát kibővítette. Államjogilag sem az elnök, sem a kormány nincs veszélyben. Legközelebb csak 1986-ban kell nemzetgyűlési választást tartani, az elnök- választás időpontja pedig 1988. Idő tehát van. Az ellenzék támadásának hevessége azonban arra mutat, j hogy az elkövetkező, éveket tűrhetetlenül nehézzé ki- / vánja tenni a szocialista el- ; nők számára. Mitterrand hitelével egyelőre ugyan nincs baj, erre utal á négymillión! dolláros _ államkölcsön meglepően gyors túljegyzése. Az eddig lejegyzett öt- - milliárddal azonban nagyon ügyesen kell gazdálkodnia, mert az ellenzék •• minden lehető akadályt oda gördít majd a gazdasági tér- v vek útjába. (—i —c) !