Észak-Magyarország, 1982. szeptember (38. évfolyam, 204-229. szám)

1982-09-21 / 221. szám

1982. szeptember 21kedd Egyenlősdi és érdekeltség Mánkénak ott az átlag... Az évek óta egyenletesen fejlődő vállalat igazgatója idén is panaszkodik. Gondja ezúttal sem más, mint a ko­rábbi esztendőkben. Túlsá­gosan jól mennek a dolgok. Kacagva túlteljesíthetnék 10 —1!5 százalékkal is a tervet, hiszen az új termékcsoport, amelynek a gyártásához nemrégiben kezdtek hozzá, máris fényes üzletet kínál. Am gondolni kell a jövőre is. Ilyen mértékű- túlteljesí­tés agyonvágja a jövő évi tervet. Mi lesz, ha változnak az adózás feltételei, ha nem lesz anyag, ha szűkülnek a piaci csatornák. Arról nem is szólva, hogy ekkora többlet­re esetleg „odafönn” is fel­kapják a fejüket. Márpedig nem mindig előnyös az íté­szek, az ellenőrök, a döntés­hozók érdeklődésének közép­pontjában állni. Még akkor sem, ha agyba-főbe dicsérik a vállalatot. Ezért aztán vár­hatóan idén sem haladják meg a szerény 5—6 százalé­kos túlteljesítést. A babéro­kat így is learatják, a kitű­zött prémium így is a zse­bekbe kerül. A fejlődés tö­retlen — ezzel a mondattal kezdődhet a beszámoló jelen­tés. A rutinos igazgató okosko­dása szinte egybecseng azzal, amit ugyanott az egyik ki­váló szocialista brigád veze­tője mond. Minden értéke­lésnél följebb tornásszák magukat a versenyben, pon­tosan tudják, hogy ehhez mit, és főként mennyit kell ten­niük. Többet nem érdemes kiadni magukból^ mert ak­kor hamar elkönyvelik őket: bekerülnek az „úgyis meg­csinálják, ha esik, ha fúj” ka­tegóriába. Csak látszólag hí­zelgő ez a számukra, mert nem lesz egy perc nyugtuk sem, míg a többiek esetleg a lábukat lógázzák, A fizetésikor viszont szinte jelképes a kü­lönbség. A brigádvezető nem híve az elvtelen egyenlősdi- nek, ezért a kitüntetésekkel járó pénzjutalmakat sem oszt­ja tízfelé. Mást talált ki, ‘a tagság jóváhagyásával. A pénz közös kasszába kerül. Szép gesztus, igazi kollektív szel­lemre vall. Ám a porcelán­malacba töltögetett forintok másféle igazságot is bizonyí­tanak. Hiszen a brigád több, mint tízévi együttlét után akkor is összeadná a pénzt kirándulásra, színházra, fehér asztal melletti borozgatásra, ha nem lenne közös kassza. Valamenyien kiváló szak­emberek. A hozzáértés sze­rinti különbségtételnek sem­mi értelme. Azt meg, hogy az év során ki húzott többet, száz-kétszáz forintokkal csak jelképesen lehet lionorálni. Lehetne vitázni a módszer helyességén, de tény, hogy ők a perselyt, mint a .legkevésbé rosszat választották. Igyekszünk kiszűrni éle­tünkből az egyenlösdit, mert beláttuk, hogy visszafogja a teljesítményt, leszoktat, az igényességről, az ésszerű koc­kázat vállalásáról, sói egy ponton túl a fejlődésről is. Közoen azonban továbbra is. akár egy mankóra, úgy tá­maszkodunk az átlagoiztonr ságra Még mindig létezne’, „átlagbér-brigádok” van „vatta-létszám”, azaz olyan szakképzetleneket foglalkoz­tatnak jól gazdálkodó válla­latok is, akiknek alacsony bérével sikerül „szinten” tar­tani a bérszínvonalat. Pedig tudják, hogy ők a vándor­madarak, a inunkafegye’em bomlasztó!, akikre ráadásul a munka jobb megszervezésé­vel nem volna feltétlenül szükség. Miközben a vállalkozói le­hetőségek könnyítésétől kezd­ve. a szabályozok változtatá­sáig örvendetesen sole intéz­kedés történik az elosztás Valódi, szocialista elvek sze­rinti gyakorlatának országos elterjesztésére, a kedvező változásokat valamiféle össz­népi társasjáték kíséri. Fél­tékenyen figyeljük egymást, a szintek szigorú betartásá­val. A vállalatvezető a társ­céget, de nemcsak mint kon- kurrenciát, avagy éppen le­hetséges partnert, hanem azt is, nehogy túlságosan fölöt­te vagy alatta maradjon a saját portáján a termelés. Az üzemek, mfközen legtöbb he­lyen versengenek, arra is ügyelnek, nehogy utcahosz- szal kerüljenek a többiek elé. És folytathatnánk a sort egészen addig, hogy lessük egymást a gépek mellett, az irodákban, és aki kiugrót teljesít, annak még ma is számítania kell az irigyeli ellentámadására. Makacsul tartja magát az a nézet, ami szerint, aki a vonalon halad, azt nem érheti baj, annak viszont, aki alatta, vagy fö­lötte lépdel a középszer át­lagának, könnyen kifordul­hat a bokája. A szemlélet át­töréséhez a szabályok — akár tiltanak, akár enged­nek — önmagukban nem ele­gendőek. g. l. f. Az árbevételi terv zá?tanit­imo Hinni Az építési igények jellege a Borsod megyei Építőipari Vállalat számára sem ked­vező, hiszen idén sem szá­molhat azzal, hogy adott termelési szerkezete a vál­lalat gazdasági életében ked­vező irányú változást ered­ményez. S ha vállalaton kí­vül álló okok kedvezőtlen hatása nem szüntethető meg, akkor fokozott figyelmet kell lordítani a vállalaton belüli tartalékok feltárására. Ezen belül, a fejlesztésben, az előkészítésben és a műszaki­gazdasági tervezésben részt vevő szervezetek, munkájá­nak javítására, összehango­lására. Előtérbe került a munka­erő megtartását elősegítő bé­rezési és ösztönzési rendszer kialakítása, a foglalkoztatás hatékonyságának és a mun­kaidő kihasználásának a nö­velése is. A felsoroltakkal összefüggésben, s a gazda­ságpolitikai tevékenységgel összhangban igen jelentős feladatai vannak a BÁÉV szocialista brigádjainak is. Ebben az évben tovább folytatódik a szocialista munkaverseny, A vállalat 265 brigádja — a hármas jelszó követelmé­nyével összhangban, de azon bizonyos tekintetben túlmu­tatva — a vállalat felada­tainak teljesítését segíti elő a versenyfelajánlásokon ke­resztül is. A korábbinál jobban előtérbe került a ta­karékosság és a gazdaságos­ság követelménye, amire jellemző, hogy csaknem va­lamennyi brigád tett’ az anyag- és energiatakarékos­ságra, valamint a minőség további javítására — bri­gádvállalást. A BÉAV adatainak ben, az év hátralevő szakában, a vállalat teljes kollektívájára és ezen belül a szocialista brigádokra, nagy feladat hárul, hiszen mintegy ezer lakás, több száz óvodai férőhely és több ezer négyzetméter alapterü­letű kereskedelmi, szolgál­tató és egyéb kommunális létesítmény építését kell ha­táridőre befejezni. Az átadási és egyéb érté­kesítési feladatok teljesítésé­nek eredményeként, az év második felében, összesen mintegy 875 millió forint árbevételt kell realizálni a BÁÉV kollektívájának. Briketfáló berendezés A brikettálás a darabosí- tás egyik módja. Az apró- szemcsés, laza anyagból, megfelelő nyomással üre­gekben a nyersanyag mi­nőségétől függően kötő­anyaggal, vagy anélkül — brikettek készíthetők. Leg­elterjedtebb a szenek bri- kettálása. A kötőanyagos szénbri­kettet leggyakrabban hen­geres préssel 'gyártják. Egymással szembeforgó két henger palástján kivájt, fémminták vannak, ame­lyek összezáródva készítik a tojásbriketteket. A szén­brikettekhez a legelterjeS- tebb szerves kötőanyag a kőszénkátrányszurok, a bi­tumen, a petróleum-asz­falt. Ezeket az anyagokat a gyártásban rendszerint kombinálják. Kötőanyag nélkül brikettálhatök a szárított barnaszenek, s a lignitek. Koksz és félkoksz gyár­tására szánt brikettek sze­nét rendszerint egész fi­nomra aprítva még kisebb víztartalomig szárítják és hűtés mellőzésével 2000— 3000 bar nyomással briket- tezik. A francia Delattre—Levi- vier konszern gyártotta a — képen látható — nagy teljesítményű brikettálóbe- rendezést Görögország szá­mára. Óránként 25 tonna brikettet készít ez a 6 mé­ter átmérőjű granulátor. Si&ieszüref A meleg ebédet a szőlőhegyre is kiszállítja a szövetkezet (Folytatás az 1. oldalról) — Pontosabban ez a hír­mondó a szomolyai 111 hek­tár terület esetében 18—20 mázsa átlagtermést jelent. Ennyi maradt meg, ennyit várunk — halljuk az idei szüret egyik irányítójától, Bóta Lajos kertészeti egy­ségvezetőtől. Szomolyán ugyanis a nyá­ri jég, a súlyos károk elle­nére is szüret van. Immár harmadik napja. Az elmúlt hét csütörtöké óta — lásd milyen az időjárás! — kel­lemes, cirógató, nyárvégi melegben szüretelnek a szö­vetkezet dolgozói. Szám sze­rint kilencvenegyen. E lét­szám tegnaptól a szomolyai általános iskola 52, s a mis­kolci Földes Ferenc Gimná­zium 117 tanulójával tovább nőtt. A segítségként érkezett iskolások öt munkanapon át — ennyi az engedélyezett — szedik a szőlőt. A korábbi esztendőkben több nap volt engedélyezve őszi mezőgaz­dasági munkákra, nem cso­da, hogy gondban a tsz szakvezetése, már ami a munkaszervezést illeti. Hi­szen ugyanazt a munkál, amit a korábbi évelvben, most csalt a diákok na­gyobb számával — több is­kola, .több osztály beszerve­zésével — tudják elvégez­tetni. A földesista diákok — mi­lyen a diák! — természete­sen maradnának tovább is, hiszen az idő eddig igazán kellemes, s a munka végez­tével a bogácsi fürdő szom­szédságában található úttö­rőtábor, valamint a Mező­gép üdüjő faházai (itt lak­nak ez idő alatt), no meg maga a fürdő kicsit a nyá­ri vakáció meghosszabbítá­sát jelenti. — Ez már a harmadik szüretünk a bogácsi tsz-ben — halljuk a IlI/a osztály fő­nökétől. Szabados Rudolftól. — Az első alkalommal, 1980-ban még hóban is szed­tük a szőlőt. Két év után sem jó vissza eondolni rá... Eddig — és remélhetőleg nem kiabáljuk el — a kö­vetkező napokban sem kell ilyen megpróbáltatásoktól tartaniuk. A vénasszonyok nyarának kelleme látszólag jótékonyan hat; a munka­kedvre is. A diákok teli vödrökkel sűrűn érkeznek a gyűjtőhelyre, a tartályokkal felszerelt pótkocsikhoz, s Szabados tanár úr teljesít­ménykimutatásában sűrűn szaporodnak a teli vödröket jelző strigulák. Egy vödörbe 8 kiló szőlő fér. Ottjártunkkor — két órával a munkakezdés után — a két harmadikos földesis­ta, Dárpái Krisztina és a párja Ivády Éva például hu- szonnyalcadik teli vödörnél tartott — A párok között ver. seny van. Nekünk most jól megy a munka, úgy érezzük jól is állunk... Egy mázsa szőlő szedésé­ért ' 45, kihordásáért 14, fel- öntéséért 2, tehát összesen 61 forintot lcapnal^ a ta­nulók. Tavaly — Szabados tanár úrtól tudjuk — akad­tak olyan diákok, akik ak­kor 9 nap alatt 1200 forin­tot kerestek. A munka — most leánykafajtát szednek — egyébként nem nehéz, bár az is igaz, a szőlő sűrű lombozata miatt — mint azt a hegyaljai, közelebbről tállyai Bobkó Nóra mondja — a fürtöket néha térdelve, sőt hasalva találják meg. A szüretelők keze — le­gyen diáké vagy felnőtté — itt Szomolyán tapad, ragad. Mindez persze jóra enged következtetni. Konkrétan ar­ra, hogy cukros a bogyó hú­sa, leve. A teherautókon, pótkocsikon levő gyújtötar- túlyok körül döngicséló mé­hek ugyancsak ilyesfélét bi­zonygatnak. — ‘A múlt hét csütörtö­kön 17,1 cukorfokkal kezd­tük meg a rizlingszilváni szüretelését. Ma 18,5 foknál tartunk — újságolja Bóta Lajos. — A termés innen a szőlő­hegyről hová kerijl? — Eddig valamennyi má­zsát a cserépfalui szőlőfel­dolgozóba szállítottunk, ahol a préselés történik. A pré­seléssel nyert mustot szállít­juk Gyögyösre a rendszer- gazdához, a Gyöngyös-do- moszlói Állami Gazdaság­hoz. Később, a cserépfalui feldolgozással párhuzamosan az úgynevezett illatos fajtá­kat, a muscat ottonelt és a piros traminit szőlőként ér­tékesítjük. — A tervek szerint med­dig t art az idei szüret a Hórvölgye Tsz-ben? — A szomolyai szőlők szürete után a bogácsi, cse­répfalui, bükkzsérci szőlőink következnek. Ha az idő nem romlik el, október 20-ig végzünk. Augusztus végéig nagyon vártuk az esőt, kel­lett volna, hogy hízzanak a szemek, most viszont a csa­padék már hátráltatná a szüreti munkát, s a fürtök • kihasadását, rohadását ered­ményezné ... Beszélgetésünk befejezé­sekor — mintegy végszóra — megérkezik a szövetke­zet autóbusza. Az ebédet hozta. Tegnapra tojáslevest, húsos tarhonyát, hozzá cék­lát kaptak a szüretelők. Hajdú Imre Fotó: Laczó József Új repülő T urbolet A csehszlovák LET-válla- latból kikerülő Turbolet-re- pülőgépcsalád új taggal gya­rapodott, az Aeroflot kí­vánságai szerint épült L— 410 KVP-vel, az L—410 M modellnek nagyobb repülési teljesítményű változatával. Az új kisgép nekifutásé hoz mindössze 400 méter, r leszállása utáni kigurulásá hoz pedig 250 méteres pá. lyára van szükség. Ezt azál­tal érték el, hogy a gép szárnya terjedelmesebb, s a hajtóműve nagyobb teljesít­ményű, mint amilyen előd­jéé volt. Az új típusú gép füves repülőtereken is fol- és leszáll, s jól állja a szél­sőséges hőmérsékleteket (a plusz 50 és a mínusz 50 Celsius-fok között). Az új repülőgép minden üléssorát *syéni klímaberendezés lát- a el a tizenöt utas szí mára •»alc friss levegővel. A gép nmrsan átnlnkífha+í teher­szállító vagy mentőrepülő- géppé. A gépnek van ejtő- ..ernyőuerásra és erdőtűzol­tásra alkalmas változata is. ESZAK-MAGYARORSZAG ,3 A leánykát szüretelő földesisták

Next

/
Oldalképek
Tartalom