Észak-Magyarország, 1982. szeptember (38. évfolyam, 204-229. szám)
1982-09-18 / 219. szám
1982. szeptember Ä, szombat ESZAK-MAGYARORSZAG 5 'l Mister alkohol! 99 ff1 Szabadulni a rabságból — Döntő a megelőzés A környezet segítségével 1977: rendelet az értékesíthető szeszes italok korlátozásáról, illetőleg betiltásáról bizonyos helyeken. 1978: rendelet a közterületeken történő szeszesital-fogyasztásról. 1978: jogszabály az alkoholizmus visszaszorításával kapcsolatos eljárásokról. 1979: miniszteri irányelv az alkoholisták gondozásáról és gyógykezeléséről. Csupán néhány azokból a szabályokból, rendeletekből, amelyek korunk népbetegségével: az alkoholizmussal foglalkoznak. A téma állandóan napirenden van. Nem csoda, hiszen hazánk az alkoholfogyasztásban, világviszonylatban előkelő helyet foglal el. A rendeletek végrehajtását a szakemberek folyamatosan ellenőrzik. Szőkébb pátriánkban, Borsod megyében, a megyei tanács vb kereskedelmi osztályának, a járási hivataloknak, a városi tanácsok szakigazgatási szerveinek képviselői a társadalmi ellenőrök bevonásával közösen és rendszeresen végzik e munkát, amelynek alapján megállapítható; megyénkben a kereskedelmi egységek döntő többségében betartják a rendelkezéseket, amelyek kedvezően hatottak a kereskedelmi egységek ételforgalmára. Kedvezőtlen viszont, hogy az élelmiszer- kiskereskedelmi egységekben ez idő alatt növekedett a szeszes italok értékesítése. A Borsodi és a Miskolci Élelmiszer Kiskereskedelmi Vállalatnál 1980-ban 8,9 százalékkal, 1981-ben pedig az előző évhez viszonyítva 3,7 százalékkal. Gyakorlatilag ez azt jelenti, hogy egyik helyről a másikra tevődött át az italfogyasztás. Sajnos, a munkahelyeken sem hajtják végre az italozás korlátozására vonatkozó előírásokat. Ezekről a tapasztalatokról, az alkoholista betegek gyógyítására vonatkozó jogszabályokról beszélgettünk a napokban dr. Burján Ágnessel , a Borsod megyei Tanács V. B. egészségügyi osztályának helyettes vezetőjével, dr. Zimmermann Rudolfnéval, a megyei tanács egészségügyi osztályának szociálpolitikai főelőadójával és dr. Guba Sándorral, a megyei ideggondozó vezető főorvosával. Dr. Guba Sándor: — Az alkoholizmus gyógyítható, de visszaeséssel fe- nvegető betegség. így, érthetően, az alkoholista betegek gyógyítása szakszerű vizsgálatokat, hosszas kezelést Jgé-. nyel. Ám, ez még nem elegendő a teljes gyógyuláshoz, amelyben a környezetnek döntő szerepe van. Hogyan is történik a gondozásba vétel? Kezdeményezheti a házastárs, ncz egyenesé gí rokon, a testvér vagy más érdekelt személy, illetőleg bármely állami szerv, munkahely. Gyakran a rendőrség teszi meg a javaslatot. Azokat az embereket lehet kötelezni gyógykezelésre, akik veszélyeztetik a családjukat, kiskorú gyermekeik fejlődését, saját egészségüket, a környezetük biztonságát. Továbbá azokat, akik ismételten és súlyosan zavarják a közrendet, munkahelyükön a munkát. A javaslatokat a járási hivatalok egészségügyi szak- igazgatási szerveihez, vagy a városi tanácsok egészségügyi osztályaira kell eljuttatni. Dr. Burján Ágnes: — önként is lehet jelentkezni a kezelésre az idegbeteg-gondozókban és az alkoholelvonó intézetekben. Ez már többet jelent az előbb említettnél, hiszen ez esetben a betegben megvan az igény a gyógyulásra. Alapos kivizsgálás után néhány hetes intenzív kórházi kezelés következik. Ezt követően a beteg gondozói felügyelet alatt van. Visszajár időszakonkénti ellenőrzésre. Mintegy két év a gyógyulási idő, amelynek letelte után a gondozó újabb vizsgálatra javasolja a beteget. Következik az ismét kétéves utógondozás, a visszaesés megakadályozása érdekében. Dr. Zimmermann Rudolfné: — Sajnos, ez nem mindig sikerül. Igencsak magas a visszaesők száma. A gyógyultan távozók ugyanis olykor ugyanabba a társaságba kerülnek vissza, amelyből éppen az alkohol miatt kényszerültek távozni. Az akaratgyenge, befolyásolható gyógyultak könnyen visszaesőkké válnak. Máskor meg az ;újonnan keresett társaság tagjai, esetleg a régi munkahelydolgozói egyszerűen nem hajlandók befogadni az egykori italozót. A visszaesés persze elkerülhető, ám a környezet segítsége nélkül keveseknek sikerül. Dr. Guba Sándor: — Az alkoholgondozók forgalma évről évre emelkedik. A nyilvántartott alkoholisták szama 1975-ben kétezer- kettőszáz, 1981-ben már négyezren felül volt. Közülük huszonöt-harmincöt százalékukat államigazgatási határozattal köteleztek gondozásra, a többiek önként jelentkeztek. Növekedik a forgalom a kijózanító-állomáson is, évente mintegy 5—8 százalékkal. Ügy tűnik, az alkoholizmus visszaszorítására hozott adminisztratív intézkedések sora önmagában nem elég. Segítségre van szükség az élet minden területén. Magánéletben, munkahelyien, társadalmi téren egyaránt. Dr. Burján Ágnes: — Vannak már eredményeink, hiszen a megyei KÖJÁL, egészségnevelési osztálya, a Vöröskereszt, a TIT alkoholizmusellenes tevékenysége megyénkben is jelentős. A vöröskeresztes szervezetek mellett számos területi és vállalati alkoholizmus elleni társadalmi bizottság jött létre. Ezek tagjai tudatos felderítő-jelző szerepet töltenek be és nagy részt vállalnak a gyógykezelt alkoholisták utógondozásában. Nem szólva a jól működő klubokról. Dr. Zimmermann Rudolfné: — A legfontosabb mégis a megelőzés, hiszen ezzel elejét vesszük minden bajnak. Ki kell alakítani olyan kulturált szórakozási formákat, ahol az italozás nem elsőrendű dolog, nem káros az egészségre és a környezetre. Végül is ezt a célt szolgálják azok a jogszabályok is, amelyek korlátozzák és visszaszorítják a szeszes italok forgalmazását, szorgalmazzák az ellenőrzések szigorítását és a szabályok megsértőinek felelősségre vonását. S ha mindez eredménnyel jár, akkor talán megváltoznak a felmérések adatai is. Amelyek jelenleg még a következők: öt év alatt megyénk vendéglátóhelyein 28 ezer esetben intézkedtek szabálytalan szeszesital-forgalmazás miatt. 1981-ben a közterületeken italfogyasztás miatt 5382 személyt vontak felelősségre. (Ma nehezebb a helyzet, mivel az italozók behúzódnak a kapuk alá.) A közúti balesetek száma öt év alatt 10,9 százalékkal emelkedett. Ebből 22,3 százalékban ital okozta a balesetet. Jelentős szerepe van az alkoholizmusnak a bűnözés kialakulásában is. 1977-ben a jogerősen elítélteknek csaknem fele alkoholos befolyásoltságban "követte el tettét. A mondat végén itt pont van. Ám a felsorolásnak ko- rántsincs vége. Hiszen nincsenek adataink arról, milyen károkat okoz az alkoholizmus a családok életében, a munkahelyeken, az emberek egészségében, mindennapos életünkben ... Monos Márt» A vonóvedres kotrók egyszer*« fél köbméter földet mozgatnak A biztonságos termelés érdekében Töltéserősítés a Tisza mentén Az agyaglelöhelyek az új töltés magjának az építéséhez szolgáltatják az anyagot. Ároktő térségében a töltéserősítési munkánál hat agyaglelöhelyröl szállítják az anyagot. Greutter Zoltán felvételei A több, mint 30 fokos melegben a kotrók, szkréperek, dózerek és a tehergépkocsik egybefüggő motorzaját por-paplan tompítja a 2000 méter hosszú és a 100 méter széles munkatéren, a folyó mentén, Tiszatarján térségében, Az Észak-magyarországi Vízügyi Igazgatóság föld- munkagép üzeme, a 4-es számú szakaszmérnökség és a füzesabonyi műtárgy- és közműépítő üzem dolgozói, gépei szorgoskodnak a töltés megerősítésén. — Ki kell használni a kedvező időjárást — tájékoztatott a helyszínen Schmied László, termelési igazgatóhelyettes. — A munka folyamatos, tizenkét órás váltással, éjjel-nappal dolgoznak itt az emberek, mint ahogy Ároktő térségében is. A nagyarányú töltéserősítési munkákat 1981-ben kezdték meg és várhatóan 1985-ben fejezik be. A több mint 100 millió forint értékű munkát az teszi szükségessé, hogy a kiskörei vízlépcső üzembe állítása óta a folyó vízállása tartósan megemelkedik a természetes állapothoz képest. A töltéseket —, amelyek eddig csak árvízvédelmi szerepet töltöttek be — tározótöltésekké kell átalakítani úgy, hogy mind a távlati szintű duzzasztott vízállásoknál, mind az árvizeknél megfelelő biztonságot nyújtsanak. A Tiszadorogma és Ároktő között levő árvédelmi töltés a Tiszától eltávolodik, nagymértékben kiöblösöd ik a hullámtéri öblö- zet. Az igazgatóság a több nyomvonal vizsgálata után azt a változatot valósítja meg, amely teljesen követi a Tiszát. Eszerint, a töltésáthelyezéssel közel 2000 hektár hullámtéri terület válik mezőgazdaságilag teljes biztonsággal hasznosítható területté. Ugyanakkor csökken az árvédelmi vonal hossza, s a szóban forgó szakaszon a még meg nem erősített régi árvédelmi töltés „kiváltásával” — „alvótöltés” lesz —, nő a környező területek ár- vízvédelmi biztonsága, s egyben a meliorizációs tevékenység számára megfelelő kapacitású és szintű befogadó létesül. Az úgynevezett partszivárgás kiküszöbölése és csökkentése érdekében a töltés közepén vízzárómag épül, amelyhez megfelelő hosszban vízzáró „paplan” csatlakozik. A mentett oldalon 80 —100 méter távolságra szivárgó csatorna épül a megkívánt talajvízszint biztosítása érdekében. Ez utóbbiban úgynevezett megcsapoló kavicskutak épülnek 50—80 méterenként a szivárgó rendszer hatékony üzemelése érdekében. Ezt szolgálják a vízszintszabályozó műtárgyak — zsilipek, szivattyúk — kialakítása is. A tározótöltést hullámverés elleni védelem céljából bokorfűz- és nádtelepítés útján biológiai védelemmel látják el. A jelenlegi építési szakasz hossza több mint 7 kilométer. Az előkészítő munkák során több mint 14 ezer darab fát, illetve- tüsköt kellett kitermelni, 500 ezer köbméter humusz leszedésén kívül több mint egymillió köbméPereces holnap és holnapután Pereces neve egészen másként csengett az ötvenes években, mint bármikor annak előtte, vagy akár napjainkban. A jól csengő név aranyfedezete a szénbányászat volt, a jól fizető munkahelyek, a virágzó közösségi élet, a kulturális és sportsikerek. Mindezek annak idején egyet jelentettek a bányásztelepülés nevével. Perecest rövid út köti ösz- sze Miskolccal, ahová közigazgatásilag tartozik, mégis, mintha az utóbbi évtizedekben megnőtt volna ez a távolság. Történt ez azután, hogy Perecesen a hatvanas évek elején megszűnt a szénbányászat, a település fokozatosan kiszorult a fejlesztésekből. Nemrégiben, amikor a megyeszékhely tanácsának végrehajtó bizottsága a városrész részletes rendezési tervéről tárgyalt, sommázottan így hangzott el: „régi adóssága a városnak, hogy Pereces dolgában valamilyen elhatározásra jusson. A leromlás ugyanis nemcsak a régi épületek állagában következett be, hanem a közösségi, a kulturális és sportéletben is.” Ugyanakkor Itt szólni kell valamiről, ami mit sem változott az ötvenes évek óta: a régi pereceslek igazi lokál- patriótáknak vallják magukat, akik ezer szállal kötődnek szűkebb pátriájukhoz. Bizonyítja ezt, hogy kitartottak azokban az évtizedekben is, .amikor Miskolc más városrészeiben, még a peremkerületekben is jobb körülmények fogadták volna őket. Maradtak a régi családok azért is, mert Pereces leivé teles fekvésű, nagyszerű természeti adottságú környezete szépségével is fogva tartja azokat, akiknek az életében meghatározóan fontos volt ez a helység. Maradtak és bizakodtak, mert hittek abban, hogy Perecesnek nemcsak múltja van, de lesz jövője is. A részletes rendezési terv, amely nemrég került a végrehajtó bizottság elé, ha hosszabb távon is, de pótolhatja azokat a lemaradásokat, amelyek az utóbbi években érezhetőek voltak. A terv, mint lehetőség áll egyelőre előttünk, hiszen megvalósítása a város anyagi lehetőségeinek a függvénye marad. Az azonban már most nyilvánvaló, hogy a jövőben a magánerős családiházas építkezés egyik területe Pereces lesz. Ä fejlesztések fő színtere a gerincűt melletti terület, ahol kétemeletes, tetőtér-beépítéses lakóházak sorakozhatnak, és egyúttal ezek az épületek adják majd meg a holnap Perecesének jellegét, arculatát. A szükséges és elkerülhetetlen szanálások során szigorúan figyelemmel kísérik n gazdaságossági szempontok érvényesülését. Szóba jöhet Perecesen a paneles építési mód is, de épülnek majd szép számmal családi kertes házak, hiszen ezt a terület adottságai mellett vétele lenne elmulasztani. A százával építhető új lakások, az új és a légi pere- cesiek ellátási gondjait is előrevetítik. Számoltak a terv készítői azzal is, hogy ha emelkedik az új otthonok száma, több bölcsőde, óvoda is kell. Megnő a terület vízigénye is, amivel jó előre szükséges számolni. Korszerűsítésre szorul néhány meglevő út, a két nagyobb családiházas terület közé pedig új utat kell építeni. Elkészült már a Pereces patak ^rendezésének terve, melynek alapján a jövőben hozzákezdhetnek majd a meder rendbetételéhez. Az ellátást bővítő üzleteket, boltokat a többszintes lakóépületek földszintjén rendezhetik be. Ahogy sorakoznak a tervben foglalt lehetőségek, any- nyi feltételes módban fogalmazott mozaik csillan fel Pereces jövőjéből. A kereskedelmi, szolgáltatási tevékenység megélénkülése ugyancsak fontos része annak a folyamatnak, hogy Pereces élete ismét pezsgőbbé váljék. Nem hiú ábránd abban re-' ménvkedniük, a régi perece- sieknek, hogy a közigazgatási határon belül is sokkal közelebb kerülnek Miskolc- hoz. Ehhez a most elfogadott részletes rendezési terv lehetőséget, keretet nyújt, a jövő lehetséges irányát vázolja föl, amihez viszont már ma tartania kell magát mindenkinek, aki tervezni, építeni akar valamit Perecesen. Nagy József tér föld kitermelése és mozgatása szükséges a teljes szakasz megépítéséhez. Csak a töltésépítés 800 ezer köbméter földet igényel. A szivárgó csatornába összesen több mint 8500 előre gyártott vasbeton elemekből készült burkolatot építenek be. A folyamatos, éjjei-nap- pali munka, a 12 órás szolgálat egyaránt igénybe veszi az embereket és a gépeket. Amiatt sem panaszkodnak az itt dolgozók, hogy a munka- területük közelében levő falvakban magánházaknál bérel számukra munkásszállást az igazgatóság, hogy csak a hét végén tudnak együtt lenni a családjukkal. Mint elmondották. autóbusz áll rendelkezésükre, amiaor a közeli falvakban levő éttermekbe mennek ebédelni, vagy amikor hazautaznak, illetve munkahelyükre. A Tiszatarján közelében levő munkaterületen a szerelőkkel együtt huszonötén, az Ároktő térségében levő töltéserősítésnél ötvenli irmán dolgoznak. Horváth István építésvez. tő nem panaszkodhat beosztottjaira. Oravec János
