Észak-Magyarország, 1982. augusztus (38. évfolyam, 179-203. szám)

1982-08-12 / 188. szám

ÉSZAK-MAGYARORSZAG 4 1982. augusztus 12., csütörtök Nézőtéri meditáció Sörgyári capriccio Magda Vasáryová, azaz Mariska, a sörgyári gondnok rapszodikus természetű felesége éppen elnyeri férjétől a büntetését. A képen a férjet alakító Jiri Schmitzer, jobb szélen pedig Rudolf Hru- sinsky. A lelkesedés határtalan iizHfeiíiÉsfi!, Megyaszfin Csupa ismerős név fémjel­zi a mától látható csehszlo­vák filmet, a Sörgyári cap- ricciót. írója Bohum.il Hrabal, a nálunk nagyon népszerű cseh novella- és regényíró, aki igen sok minden volt életé­ben, többek között sörgyári munkás is, s akinek kötetei roppant kapósak könyvbolt­jainkban. Például a film alapjául szolgáló Sörgyári capriccio című regényéhez, amely egy jó évvel ezelőtt je­lent meg, már sehol nem le­het hozzájutni. Hrabal írásai­nak hősei általában vagy tár­sadalmi szempontból érdek­telen figurák, vagy olyan em­berek, akiknek valamilyen okból félresikerült az életük, s így a társadalom perifériá­ján vegetálnak, és nagyrészt álomvilágban élnek. A leg­több írásának nincs is köz­ponti cselekménye, apró, el­túlzott, szürrealisztikusan egy­másba úsztatott, vagy egy­más mellé rakott történetek, helyzetek, pillanatképek sor­jáznak műveiben, amelyek­ben nem ritka a tragikomi­kus kicsengés, a groteszk lá­tásmód, s amelyek minden­kor életszagúak. A rendező Jiri Menzel Oscar-díjas, akit nemcsak a maga rendezte ki­tűnő filmekből — Szigorúan ellenőrzött vonatok, Szeszé­lyes nyár stb. — ismerünk, hanem színészként is, s nem ritkán látjuk magyar filmek­ben, legutóbb például a Szív­zűrben. Menzel műfaja a gro­teszk, kedveli a meghökkentő ötleteket, a furcsa jelleme­ket, humora néhol keser­nyés. Fölényes mesterségbeli tudás, aprólékos részletmeg- íigyelés,.környezetrajz, a lég­kör maradéktalan megterem­tése a legfőbb rendezői eré­nye. A film főbb szereplői között találjuk Magda Vasá- ryovát Mariska szerepében és Rudolf Hrusinskyt, akiket igen sok filmből ismerünk, s akik például a múlt héten lá­tott Krakatit főszereplői is voltak.. És természetesen mellettük még egy sor igen jó színészt. Mindezek már előre bizalmat szavaznak, il­letve szavaztatnak a Sörgyá­ri capricciónak. E Hímnek is nehéz lenne pontosan leírni a történetét. A címben már bizonyos mű­faji megjelölés is rejlik. A capriccio szeszélyes felépíté­sű, csapongó, kötetlen formá­ban írt zenemű megjelölése, de mind gyakrabban találko­zunk e megjelöléssel filmal­kotásoknál is. (Gondoljunk csak Huszárik Zoltán felejt­hetetlen kisfilmjére!) Ebben a filmben is a századelő egyik cseh vidéki sörgyárának éle­téből elevenednek meg érde­kes képek, mozzanatok. Ezek­nek központjában egy bizo­nyos Francin nevű sörgyári gondnok és felesége, Mariska áll, aki után egyformán meg­fordul a sörgyári munkás, az igazgatósági tag, az igazgató tanács elnöke, a helybeli or­vos és mindenki. Mariska életvidám teremtés, szereti az örömöket, szereti a jó sört, s általában mindent, ami az élet derűs oldalán található. Számos derűs, helyenként szomorkásán derűs kalandba keveredik az asszony, és fér­je, nemkülönben a férj test­vére, de tulajdonképpen min­den csak apró, lényegtelen epizód az életben, amely ak­kor is megy zavartalanul to­vább, amikor Mariska levá­gatja térdig érő hosszú ha­ját, s úgy biciklizik végig a városkában, amiért aztán a férje nyilvánosan elnáspá- golja. Menzel hangulatterem­tő ereje e filmben is rendkí­vül markánsan megmutatko­zik, érződik a századelő cseh kisvárosi levegője, s igen jók a színészek. A már említette­ken kívül a férjet játszó Jiri Schmitzer és a férj testvéré­nek alakjában Jaromil Hanz- lik — akit Kern András szinkronhangja tesz tökéle­tessé — emelendő, ki. * A hét további filmjei kö­zött látható a Tanú ne ma­radjon! című, igen fordulatos jugoszláv krimi, A fekete pa­ripa című, Afrikában játszó­dó, elsősorban a fiatalokhoz szóló amerikai film, és a stú­dióhálózatban A vízimalom balladája című NDK film, amely a múlt század hetve­nes éveiben, Kelet-Poroszor- szág egyik kis falucskájában játszódik, és a faji előítéle­tek okozta emberi drámákat ábrázolja. (benedek) „Megyaszó község a szerencsi járásban található, és köz­igazgatásilag Alsó- dobsza község is hozzátar­tozik. A lakosság létszáma közel háromezer, s ebbői 507 fő cigánynépesség, aicik- nek jelentősebb „folklórjuk” nincs, és a cigány nyelvet sem beszélik. A cigánytele­peket felszámolták, és a csa­ládok megfelelő lakáshoz ju­tottak. Az iskolai tanulók kö­zel negyedrésze cigány, de beiskolázásuk 100 százalékos. A felnőttek közül a legutób­bi évben 15 fő eredményesen fejezte be tanulmányait az esti iskolán. (Itt megjegyez­ni kívánatos, hogy a községi tanács hosszú, türelmes mun­kája révén születtek meg eredményeik.)” — Ez a fenti idézet abból az anyagból va­ló. amit a megyei művelő­dési központ készített a ci­gánynépesség körében vég­zett közművelődési tevékeny­ség formáiról és módszerei­ről. Egy fontos dolgot tudni kell ahhoz, hogy valamelyest tisz­tább legyen a kén. Megy- aszóról alieha lehetett volna ilyen „pozitív képet” festeni, ha a művelődési ház vezető­je., Almási Lászlóné nem len­ne olyan, ami Íven. Vagyis mentes mindenféle előítéle­tektől; „én arra születtem, hogy szervező legyek; gon­dok és problémák tnnasztal- tán sem megtántorodó”. Gondolom, sokan most azt hiszik, a cieánvolj közműve­lődéséről beszélni puszta szó- fecsértés. Csakhogv az az igazság —. épnen eleget hall­gattunk már e témáról. Almási Lászlóné; — Nézze, nem könnyű té­ma ez.. . Mi annak idején, úgy hat-hét éve a cigányfia­talokat hívtuk az ifjúsági klubba, ezzel kezdődött el a „mozgás”. Aztán egyszer Bé­késcsabán voltam e témával foglalkozó konferencián, s ott láttam és tapasztaltam, hogy vannak már követendő pél­dák, olyan helyek, ahol nem „újdonság” a cigányokkal va­ló foglalkozás és kapcsolat; s nem csupán a fiatalokkal törődnek, hanem az időseb­bekkel is. —' Ez hozott valami válto­zást az itteni munkában? — öt évvel ezelőtt mi is továbbléptünk. Addig úgy A Szendrő környéki falvak paraszti gazdálkodása a kapi­talizmus időszakában címmel adta közre a Borsod megyei Múzeumi Igazgatóság a Borso­di Kismonográfiák 14. kötete­ként Szuhay Péter tanulmá­nyát. A szerző egy kisebb te­rület, nevezetesen a Szendrő környéki falvak paraszti gaz­daságtörténetének megírására vállalkozott és tanulmányá­ban elsősorban a XIX. század második és a XX. század első felének — azaz a kapitaliz­mus korának — paraszti gaz­daságával foglalkozik: a ter­meléssel (földművelés, állat­tartás stb.), az esetleges érté­kesítéssel és némiképp a fo­gyasztással. A Bódva partján települt Szendrő sokáig a kör­nyék központja volt, csak Edelény iparosodása során kezdte fontosságát elveszíteni. A területből elsősorban Abod, Martonyi és Szuhogy példáját emelte ki a szerző, de szó esik más községek paraszti gazdál­kodásáról is. Szuhay Péter tanulmánya bevezetőben a telekrendezés­sel, a társadalmi rétegződés­zajlottak a dolgok, hogy he­tente volt egy klubfoglalko­zás havi egy kötött program­mal. Később aztán, hogy az idősebbeket is megnyerjük, egy cigány népzenei együt­test szerveztem, vannak itt nagyon jó muzsikusok, ők al­kották a „magot”, hozzájuk jöttek aztán énekesek, sza­valok ... Végül is húsz-hu­szonöt emberre mindig szá- míthauunk, de hát tudja, hogy e szavak mögött mi minden húzódik meg?! Ah­hoz. hogy igazán értelmesen és hasznosan működjön ez az együttes, kellene néhány ki­advány az ő folklórjuk anya­gából — ez nincs. Kellene egy olyan vezető nekik, aki a 'szakmai tudása mellett sze­retné is az ügyet — jelenleg ilyen emberünk nincs. Mind­ezek „eredményeként” egyre inkább szórakoztató, mutat­ványos csoporttá lesz az együttes; és az az igazság, hogy nagyon nagy türelem kell hozzájuk, ők megszok­ták. hogy „tartsák a marku­kat”, nekünk pedig hivatalo­san nem lehet az ő fellépé­seikért fizetni ... — Akkor ez csupa gond. Érdemes volt belevágni? — Ez vitán felül áll, hogy érdemes. Nézze, valakinek vagy valamelyik intézmény­nek minden településen vál­lalni kell a motor szerepét. Itt Megyaszón én vállaltam, högy megyek mindenkinek a „nyakára”, segítsen ebben az ügyben. ValaJcinek foglalkoz­ni kell velük, ez a téma. És ha csak annyit érünk el, hogy eljönnek a művelődési ház­ba, a nekik szervezett fóru­mokra; ha húszan-huszon- öten rendszeresen találkoz­nak itt egymással; ha eljön­nek meghallgatni egy-egy is­meretterjesztő előadást —, mert a gyermeküket „felláp- letem”, akkor egy fontos dol­got már megtettünk. Megtet­tük az első lépéseket... Régtől tudom, Almási Lász- lónénak nagy ügye a cigá­nyokkal való foglalkozás. Az utóbbi években bárhol futot­sel foglalkozik, bemutatva a környéken levő, nagyrészt ma is meglevő települések telkei­nek kialakulását, a jobbágy­telkek osztódását az úrbér­rendezést követő időkben, majd a falvak és határaik te­lepüléstörténetét, a települé­sek szerkezetének kialakulá­sát ismerteti. Ezt követően mutatja be az e községekben folytatott földművelést, állat­tartást, háziipart és kereske­delmet, illetve pénzgazdálko­dást, igen sok kimutatással, grafikonnal és fotóval illuszt­rálva mondanivalóját. Végül tömören összefoglalja, hogy a vizsgált korszakban miként rétegződött át e környék la­kossága. a múlt század végi, e század eleji amerikai, illet­ve kanadai kivándorlások és onnan visszatérések milyen társadalmi-gazdasági változá­sokat hoztak, majd a bányá­szat megjelenésével miként vesztette el korábbi egységes paraszti gazdálkodói arculatát Szendrő és vidéke. A kötetet angol és német nyelvű összefoglalás egészíti ki. tunk össze, soha ki nem hagyta ókét beszédéből. Aho­gyan e téma is toglaikoztat- ja —, ugyanúgy lehet látni es érezni minden megnyilvá­nulásából, hogy ö valóban „szervezésre született”. Ami­kor arról kérdeztem; most Megyaszón, mit tart munká­ja legfontosabb „sikereinek”, erről beszélt: — Mostanában a közhasz­nú tanfolyamok emberei je­lentik a legnagyobb örömet. Volt már személygépkocsi- és motorkerékpár-vezetői, ka­zánfűtő-, szabó-varró- és fő­zőtanfolyamunk. Ezekre nagy igény volt és van ma is, — Mi köze van a műve­lődési háznak, mondjuk, a kazánfűtők képzéséhez? — Na, várjon csak... Itt, Megyaszón az általános isko­lában és a nevelőotthonban is kellett kazánfűtő; csak nem volt képesített . em­ber ... Egy megyei tanácsko­záson meg azt hallottam, hogy hiányként emlegetik ezt a szakmát és a szakképzett embereket. Megszerveztük hát, és ha hiszi, ha nem, 27- en végeztek itt, jártak Sze­rencsről, Prügyről, Mező- zomborról, s még Miskolc­ról is erre a képzésre. Öröm volt őket látni együtt, s vé­gül is, ha nem is mindenki megyaszói volt, alkottak a maguk módján egy közössé­get. .. És ez nem eredmény? — A közelmúltban a ne­velőotthonban járva azt hal­lottam — éppen egy ízletes ebéd fogyasztása közben —, hogy az ott dolgozó asszo­nyok szeptembertől itt fog­ják tanulni a „szakácstudo­mányt” ... — Ez meg onnan indult, hogy az általános iskola igazgatója kezdeményezte a képesítést adó oktatás meg­indítását. Nekik is szüksé­gük van a napközi otthon­ban olyan emberekre, akik „hivatalosan” is rendelkez­nek a szakmájukkal... A TIT megyei szervezetével felvettük a kapcsolatot, ők lesznek a szakmai gazdái en­nek az ügynek, s hogy ez STADION-NAPOK BUDAPESTEN Mintegy százezer érdeklő­dőt várnak a Stadion-napok elnevezésű nagyszabású ese­ménysorozatra, amelyet au­gusztus 20—21—22-én szervez az Ifjúsági Rendező Iroda, valamint a Népstadion és in­tézményei — jelentették be a rendezők szerdán Budapesten tartott sajtótájékoztatóján Augusztus 20-án, a tűzijáték uttn utcabált tartanak a Bu­dapest Sportcsarnok parkoló­jában: Keresztes Tibor disz- kóprogram.iával a régi idők rockzenéjére emlékezik, majd a friss nagylemezes Verkli együttes eleveníti fel a régi Illés-slágereket, s az Old Boys ad koncertet. Másnap. 21-én a tömegsport kedvelői lehetik birtokukba a Népstadiont és a környező lé­tesítményeket. Délután a country-zenéé a főszerep a Stadionkertben. Vasárnap délelőtt 11 órai kez­dettel fiatal rockzenekarok lépnek színpadra. A sort a Hobó Blues Band zárja. megint találkozott az embe­rek személyes érdekével es igényével, azt a jelentkezők száma bizonyítja; idefognak járni megint az egész járás­ból ... És tudja, az a jó, hogy ez községi kezdeményezés, s azt gondolom, a népművelő­nek kutya kötelessége min­den ilyen és ehhez hasonló dologgal foglalkozni... S ha hitetlenkedik az előbbiekben, akkor megmohdom, hogy szeptembertől újabb csoport jön majd hozzánk a kazán­fűtői képesítést megszerez­ni ... Tulajdonképpen nem kö- tözködtem a megyaszói mű­velődési ház vezetőjével, csak szerettem volna, ha ö győz meg sokakat egy fontos do­logról: ma, amikor tátonga- nak az ürességtől (Megya­szón is) a művelődési intéz­ményeink, akkor fel kell fe­dezni végre a személyes ér­dekeltség dolgát. Természe­tesen Megyaszón is csinálnak műsoros esteket (már ameny- nyi telik az évi 140 ezer fo­rintos költségvetésből), van ifjúsági klubjuk, hagyomá­nya van a képzőművészeti világhét rendezvényeinek, a mezőgazdasági könyvhónap­nak és a többi ... Van min­den, ami másutt, s lelkesed­nek minden újdonságért. Lehet ez mottó? Nem tu­dom. Megyaszón így csinál­ják. Almási Lászlóné beszélge­tésünk végén meghívókat tett elém. Megy még ebben a hó­napban Csongrádra. a Ma­gyar Népművelők Egyesüle­te művelődési otthon szekció­jának ülésére; megy szep­temberben Balatonalmádiba, s ott korreferensként beszél a cigánylakosság körében, vég­zett (de csúnya szavak egy­más után) tevékenységéről; aztán hazamegy és indul megint Telkibányára, mert a Népművelési Intézet ott szervezett találkozót a nyi­tottházas közművelődés té­A JiíVŰ HÉT ÜJ VIDÉKI TÁRLATAIBÓL Békéscsabán, augusztus 19- én, csütörtökön a Kner Nyom­dában nyílik a VII. országos alkalmazott grafikai művész­telep kiállítása. A bemutatko. zó tizenegy grafikus, har- mincegynéhány vállalat és in­tézmény pályázataira három héten át dolgozott, s a mű­vésztelep munkájának befeje­zéseként a legsikerültebb al­kotások lesznek láthatók a Kner Nyomda kiállítótermé­ben. Ugyanazon a napon Szarvason, a művelődési köz­pont galériájában nyílik a Paraszti élet nja című, VII. országos fényképkiállitás. Augusztus 20-án. több fi­gyelemre méltó tárlat nyílik Békésben. Gyulán, a Dürer- teremben. a nagybányai mű- vésztelepen született legszebb festményekből láthatnak há­rom héten át válogatást a képzőművészet barátai, Bé­késcsabán pedig szintén az alkotmány napján nyílik meg a III. országos alkalmazott grafikai biennále. májában ... Te nagy József A hajdan volt paraszti gazdálkodás A Borsodi Kismonográfiák 14. kötete Kulturális körkép Vállalatok, magánosok FIGYELEM! Termelőszövetkezetünk autóbontója, az Autóker használt autó üzletág megbízásából tevékenysé­gét bővíteni kívánja: vállalatoktól, szövetkezetek­től, magánosoktól átvesz megvételre, valamint bi­zományi értékesítésre minden típusú és gyártmá­nyú 0—3 to., illetve 3—5 to. teherbírású tehergép­kocsit Átvételi feltételek: legalább 3 havi érvényes mű­szaki vizsga, vállalatok részéről cégszerű megbí­zólevél. A gépkocsik átvételének kezdete: 1982. Vili. 15. A gépkocsik értékesítésének kezdete: 1982. IX. 1. Bővebb felvilágosítást a bontó vezetője ad. Levél­cím: „Bükkalja” Mgtsz. Autóbontó, 3711 Szir- mabesenyő, Erdősor u. 4. Telefon: 38-761/13. Te­lex: 62642. ii!3SL . ----V'

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom