Észak-Magyarország, 1982. augusztus (38. évfolyam, 179-203. szám)

1982-08-11 / 187. szám

fl 1932. augusztus 11., szerda <E^.t^xR3xsxKmmDWWnMiiini ÉSZAK-MAGYARORSZAG 5 Ilyen a víz a partról nézve, erős napfényben, hajó érkeztekor. Az egyik kedvenc szórakozás, a várépités. Pár héttel ezelőtt a Haza­fias Népfront Nyíregyházán megrendezett országos hon­ismereti akadémiáján sokol- . dalúan vizsgálták és taglal­ták hazánk településszerke­zetét; illetve a településháló­zat változásának kedvező és kedvezőtlen jelenségeit. Sok szó esett az aprófalvakról, az ott élő lakosság helyzetéről. Különösen hangsúlyozták azokat az ellátásban mutat­kozó hátrányokat, amelyek gyakran súlyosan érintik e települések lakóit. Az apró­falvas vidékek népfrontbi­zottságainak tanácskozásain is állandó téma ez a kér­dés, mert amint fogalmaz­nak: „Nem nyugodhatunk bele, hogy családok, embe­rek százezrei csupán- azért éljenek az átlagosnál sokkal nehezebb körülmények kö­zött, mert falun laknak”. Az aprófaivak es lakóik Sokan ma is úgy vélik, hogy a kis falvakban úgy­szólván csak a földből, a mezőgazdaságból élő embe­rek élnek. A tények mást mutatnak. A falusi társada­lom aktív keresőinek meg­oszlása az 1980-as népszám­láláskor a következő volt: munkás 58; termelőszövetke­zeti dolgozó 22,2; szellemi foglalkozású IG,2; és kisáru- termelö 3,6 százalék. Mi sem természetesebb, hogy ez a társadalmi étré­tegződés is az igények növe­kedését hozta magával. A modern nagyüzemi körülmé­nyek köpött dolgozó ember lakóhelye iránt is igényesebb, nein elégszik meg az évtize­dekkel elmaradott állapotok­kal. Ha nincs módja helyben változtatni a körülménye­ken, akkor nagyobb község­be. városba költözik. így ke­letkeznek elnéptelenedő kis­települések, amelyek pedig kevés fejlesztéssel, a min­dennapi életvitel jó megszer­vezésével kellemes lakóhe­lyek lehetnének. Hazánk településeinek ke­reken háromnegyed része 2000 lakosnál kisebb, és ezekben él a lakosság 17 szá­zaléka, megközelítően 2 mil­lió ember. A nemzeti vagyon tekinté­lyes része is az aprófalvak­ban található. Értékes lakó­házak, gazdasági épületek, még használható gazdálkodá­si eszközök, apró gyümöl­csösök. kertek. Ezek a falvak nemcsak lakóhelyek, de szá­mottevő termelőerőt is kép­viselnek, ha értékeiket nem hagyjuk pusztulni. A háztá­ji és kisegítő gazdaságról szóló statisztikák megalapo­zottan bizonyítják ennek je­lentőségét. A kistelepülések lakói életkörülményeinek ja­vítása, tehát nemcsak a ró­luk való gondoskodás szük­séges, hanem általános gaz­dasági és településpolitikai érdek is. Az alapellátás tényezői Teljesen azonos fontosságú és szerepkörű települések se­hol. semmilyen körülmények között nem alakulhatnak ki. Más a jellege, szerepe egy városnak, más a nagyközség­nek és megint más a falu­nak. De az azonos lélekszá- múak közül is az egyik le­het kedvelt üdülőhely, a má­sik a kirándulókat vonzza, a harmadik ipartelepéről vagy más gazdasági létesítményé­ről lehet nevezetes. Egyva­lamiben közösek; lakóhelyek, s ilyen értelemben nem sze­rep nélküliek; tehát az ott lakók ellátása állami, társa­dalmi kötelezettség. Az is természetes, hogy más az el­látás mértéke a nagyobb te­lepülésen, mint a kisebben. De az alapellátás megszerve­zésében a különböző rangú települések egyenlőségének megteremtése kívánatos. Enyedi György, a gazdasá­gi földrajz neves művelője írja: „A kiegyenlítési politi­kának nem lehet célja, hogy minden lelepülésen azonos fejlet tségel eredményezzen. Teljes kiegyenlítődés irá­nyozható elő az alapvető fel­tételek (lakás, ivóvíz, útháló­zatba való bekapcsolás stb.). tekintetében, de már sem a foglalkoztatást, sem a maga­sabb szintű kereskedelmi, kulturális, oktatási vagy egészségügyi ellátást nem kell mindenkinek a lakóhelyén biztosítani... A területfej­lesztésnek főleg arra kell tö­rekednie, hogy egy.terület la­kosai könnyen, s rövid időn belül eljuthassanak a szolgál­tatások telephelyéhez.... Azt a helyzetet kell megszüntet­ni, hogy egy állampolgár lé­nyeges és tartós — még utó­dai által is érzékelt — hát­rányba kerüljön, pusztán an­nak következtében, hogy hol lakik.” E mértékadó meghatározás és feladat megjelölése alap­ján végzik elemzéseiket -és tanácskoznak a tennivalókról a népfrontbizottságok is. A tapasztalatok összegzéséből már kiviláglik .a kívánatos változtatások iránya. A megoldás lehetőségei Egy-egy település népessé­gének lakásépítkezése meg­bízhatóan kifejezi a maradás vagy elvándorlás szándékát. Az országos kép azt mutat­ja, hogy az intenzív lakás­építésnek csak töredék és csökkenő hányada jutott a kistelepülésekre. 1980-ban or­szágosan ezer lakosra 8 la­kás; az ország községeiben 5,8 lakás, a kistelepüléseken 4,2 lakás épült fel. A 200 fő­nél kisebb falvakban pedig csökkent a lakások száma. Mivel a’ lakásépítés egyértel­műen mutatja egy település életképességét, ezért a lakás­építés ösztönzésére a városo­kéval azonos feltételrendszer lenne kívánatos. Ha közvélemény-kutatást végeznénk, bizonyára aligha akadna olyan megkérdezett, aki előtt ismeretlen fogalom az engedély nélküli építkezés. Ki ne hallott volna már ar­ról, hogy héj. végi telkeken szerszámoskamra gyanánt olykor kétszintes „lakocska” épül, avagy a néhány évvel ezelőtti szoba-konyhás lakás mellé mar újább két szobát is hozzátoldottak? Egyebek között erről, az építési rend­ről és fegyelemről is szó volt legutóbb a Miskolc városi Ta­nács Végrehajtó Bizottságá­nak ülésén. A város bel- és külterü­letén, továbbá a külterületi zártkertekben történő enge­dély nélküli építkezés feltárá­sa folyamatos. A belterület ti­zenkilenc zónájában ezt a munkát a vb-hivatal mű­szaki osztályának, valamint a városi tanács építési és köz­lekedési osztályának munka­társai végzik. A külterületi zártkertek feltárásával a Budapesti Geo­déziai és Térképészeti Válla­lat dolgozói foglalkoznak, akik eddig 4300 ingatlanról készí­Az már a helyi ismeretek i alapján dönthető el, hogy J egy-egy településen az álta- i lános érvényű intézkedés 1 elegendő-e a lakásépítés fel- i élesztősére, vagy, más tenni- 1 való is van. Ezek között is | első helyen szerepelhet a jó ' ivóvíz, az elektromos háló- , zat megfelelő kiépítettsége, a i szilárd burkolatú, az év min- j den szakában járható út, a i rendszeres vonat- vagy autó- [ busz-közlekedés lehetősége. i Egy másik, mindmáig sok i vitára okot adó gond az is- [ kolakérdés. Az iskola léte az i ott lakó népesség kötődését 1 megtarthatja, sőt fokozhatja, i Ezért sokan vallják, hogy az 1 iskolák fenntartására tőre- , kedni kell: a kisiskolásoknak > és a gyermekek családjának | jobb, ha a pedagógus jár ki a ' faluba, mint ha a gyerme- | keknek kell utazniuk. Az egészségügyi ellátásban j gondot okoz az orvosok te- i rületi elhelyezkedésének i aránytalansága. A társköz- [ ségekben általános gyakorlat i a heti-kétheti egy nap ren- J deiés, de több helyen még i ez sincs. Gyógyszertár csak J nagyobb községekben és a i városokban van. Több javas- [ lat szerint megoldás lenne a i székhelyközségekben egész- « ségügyi centrum létrehozása. , Sok helyen megoldásra vár i a postai szolgáltatások ren- 1 dezése. Elemi szükséglet az | éjjel-nappal működő segély- 1 kérő telefon és az aprófal- , vakban célszerűnek látszik a i tanyákon jól bevált fiókos- ] postaláda-rendszer kiépítése, i Végül — de nem utolsó- ' sorban — az alapellátás fon- j tos tényezője, hogy a legki- i sebb település lakói is köny- j nyen elérhető távolságon be- i lül megvásárolhassák a min- ' dennap szükséges élelmisze- i reket, fűszereket, a háztar- j tásban nélkülözhetetlen köz- napi cikkeket. A kereskedel­mi szervezés leleményén mú­lik, hogy ezt nagyobb körze­tet ellátó egységgel, mozgó ABC-vel, vagy akár bizomá­nyosi rendszerrel oldja-e meg. , A nagyon is égető gyakor­lati tennivalókat sorolhat­nánk tovább. Gondjaink fel­ismerése, a megoldás módo­zatainak keresése már bizta­tó jele annak, hogy célszerű intézkedésekkel és mind erő­sebb helyi társadalmi ösz- szefogással kedvező folyama­tokat indíthatunk el a lakos­ság ellátásának további fej­lesztésében. tettek adatlapot, amelyeket az elsőfokú építésügyi ható­ság dolgoz fel folyamatosan. Ez év januárjától július ele­jéig 1420 esetben indítottak eljárást, s 705 döntés szüle­tett. Háromszázhatvanhét ügyben fennmaradási enge­délyt adtak — az építésrendé­szeti bírság meghatározása mellett — további ötvenhá­rom építménynek pedig el­rendelték a lebontását. A vizsgált esetek közül 285 építmény tulajdonosa már nem vonható eljárás alá, mi­vel" tíz évnél korábban épít­keztek. És éppen ebből adó­dik egy másik probléma, hi­szen a jelenleg érvényben le­Tiszai strand A fövenyről kár lenne szólni, mert aki tapodta már, az tudja milyen, aki meg nem, az menjen, pró­bálja ki, mert ilyet sehol másutt nem találhat, csak­is íolyóknál, sőt, csakis szépséges Tiszánknál. Bé- vül kissé iszapos ugyan a talaj, de annyi baj legyen. A part gyepes, homokos, sűrű fákkal védett, a fák alatt kifőzde (például húsz forint néhány fillér egy babgulyás), a büfékben kellő hidegű üdítőle, ser­italok. A víz pedig: a fo­lyó vize. Ugyancsak kellő hűvösséggel, frissülésre való víz, ha az ember rá- fekszfk, elviszi valamed­dig. A bóján belül. Ezen belül érdemes maradni, mert valamivel kintebb már sodor, visz, de azért van bója a felnőtteknek, azon belül pedig lábszárig, térdig érő részen külön is a gyerekeknek. Néha el­pöfög mellettünk egy hajó, Korábban már hírt adtunk arról, hogy a közeljövőben szépségszalon nyílik Miskolc belvárosában a Széchenyi ut­ca 3—9. szám alatti üzlet- központban. A szalon megépítéséhez — amely egyébként a Borsod megyei Fodrász Szövetkezet­hez tartozik majd — az OKISZ mintegy hárommillió forintos támogatással járult hozzá. Ám egy korszerű, minden igényt kielégítő szép­ségszalon átadásához ez a vő rendeletek alapján az építkezés megkezdésének iga­zolására elegendő volt két tanú. Zártkerteknél könnyen ellenőrizhető az időpont, ám számos esetben félrevezették a felmérőket. Persze ez csu­pán a múltra vonatkozik, mi­vel most már a szakembe­rek nagyobb figyelemmel kí­sérik az újonnan épülő léte­sítményeket. Ezért is nagy jelentőségű a feltáró és megelőző munka. A város belterületére már kidolgozták a szabálytalan építkezések megelőzésének rendjét, a külterületi zárt­kerti ingatlanok ellenőrzése magánosán, vagy uszályo­kat vontatva. Ha meg föl­tekintünk, nevezetes he­gyet látunk, a tokaji Nagy­kopaszt, rajt’ a tévéadóval. A tokaji strandon va­gyunk hát, hol német, szláv és magyar szó hal- lik, keveredik, lévén közel kemping is. Ennek ellené­re: mégis nyugodtabb. pénz még nem elegendő. Ezért a fodrászszövetkezet támogatásért fordult a városi tanácshoz is, amely ered­ménnyel járt. A városi ta­nács saját fejlesztési alapjá­ból másfél millió forintos, vissza nem térítendő össze­get ajánlott lel a szövetke­zetnek. Az említetteken túl­menően, további hozzájáru­lást jelent egy 250 négyzetmé­ter alapterületű, még hasz­nálatban levő helyiségnek a leadása, viszont a szakigazgatási szer­vek leterheltsége miatt je­lenleg még megoldatlan. Fo­lyamatosak az építésrendé­szeti intézkedések a város környéki nagyközségekben is. A feltáró, megelőző és el­lenőrző tevékenység jelentős részét érinti a lakosságnak. Hálátlan, ám nélkülözhe­tetlen e munka során a bír­ságolás. A vizsgált időszak­ban a műszaki osztály által megállapított építésrendé­szeti bírság összege megkö­zelíti az egymillió forintot. Egy-egy bírság meghaladja a több tízezer forintot is. Bár a bírságolt részére kétéves részletfizetési kedvezmény adható, mégis ajánlatos lesz a jövőben minden építkezőnek a legális, egyenes utat vá­lasztani ! (monos) csendesebb, tisztább, ked­vesebb ez a strand, mint bármely „néplavór”, so­kan járnak ide, nem saj­nálván a fáradságot Mis­kolcról, Barcilcáról és- ta­lán nekik van igazuk. Aki nem hiszi, nézze meg, ta­pasztalja meg. öl egyenruha a postásodnak Hamarosan új egyenruhát kapnak az ügyfelekkel kap­csolatban lévő postás dolgo­zók, ugyanis —, amint azt egy vizsgálat nemrégiben megállapította — a több mint 15 év óta változatlan fazonú és anyagú formaruhák már nem felelnek meg a kor ízlé­sének, nem elégítik ki az igé­nyeket, némelyik darab túl­ságosan súlyos, nehézkes. Az új ruhák gyártását a Jászsági Ruhaipari Szövetke­zet kezdte meg — egyébként eddig is itt készítették a pos­tás öltözékeket. A szövetke­zet ebben az évben több mint 13 ezer férfi és női télikabá­tot, öltönyt, kosztümöt, sap­kát és egyéb kiegészítőket szállít megrendelőjének A téli öltönyök sötétkék gabardinanyagból készülnek, a zakó és a pantalló egyaránt modern fazonú. A nők tet­szés szerint viselhetik az öl­tönyt szoknyával vagy nad­rággal. Megszabadulnak a postások a régi, nehéz téli posztóköpenytől, helyette sö­tétkék ballon felöltőt kapnak, belegombolható műszőrme bé­léssel és kapucnival. Könnyű, divatos és meleg öltözék. A nyári öltönyök alapanyaga sö­tétkék érosz-, könnyű, bélés nélküli foltzsebes zakók és hajtóka nélküli nadrágok ké­szülnek belőle. A nők ízlés szerint nadrággal, szoknyával vagy nadrágszoknyával ren­delhetik meg kosztümjüket. A szövetkezet a téli kollek­ciót október 15-ig adja át a megrendelőnek, a nyári öltö­zékeket a jövő év első ne­gyedében szállítják. Vizsgálat alalt az épílési read és fagyi! — Célszerűbb lesz engedéllyel — Közel egymillió forint bírság — Olcsóbb a megelőzés (priska) Szépségszalon

Next

/
Oldalképek
Tartalom