Észak-Magyarország, 1982. augusztus (38. évfolyam, 179-203. szám)
1982-08-08 / 185. szám
1982. augusztus 8., vasárnap ESZAK-MAGYARORSZÁG 3 Az írás címében szereplő kérdésre nagyon tömören azt válaszolhatjuk: eredményes hat hónapot zárt a Tiszai Vegyi Kombinát. Mert mindenképpen sikernek számit, hogy a vállalat több mint 5 százalékkal túlteljesítette első félévi termelési tervét, hogy a tervezettnél kisebb létszámmal, az előirányzottat meghaladó vállalati eredmény biztosításával oldotta meg az előtte álló feladatokat. Az év első hat hónapjában csaknem 8 milliárd forint értékű vegyipari termék hagyta el a gyárat, amelyből jelentős mennyiséget külföldi piacokon értékesítettek. Ä párthatározat szellemében Az üzemi pártbizottság februári határozata világosan megfogalmazta áz idei főbb gazdaságpolitikai tennivalókat. A határozat — az éves vállalati tervhez hasonlóan — a legfontosabb területekre irányította a figyelmet. Az egyik leglényegesebb feladatnak a gazdaságos export, ezen belül is elsősorban a tőkés kivitel fokozását jelölte meg. Joggal vetődik fel a kérdés: miként tett eleget ez irányú kötelezettségének a vállalat? Az üzemi párt-végrehajtó- bizottság legutóbbi ülésén — amelyen tájékoztató hangzott el a kombinát első félévi gazdálkodásáról —, arról adtak számot, hogy a tőkés ki- szállítási tervet a vállalat túlteljesítette, ugyanakkor a rubel elszámolású kivitel az államközi szerződésben foglaltaknak megfelelően alakult, a szállításokat minden esetben a külföldi partnervállalatok igényeihez igazították. Napjainkban a közgazdasági szabályozórendszer a nyereségérdekeltséget állítja a vállalati gazdálkodás középpontjába. Ennek azért van mind nagyobb jelentősége, mivel csak a megfelelő szintű vállalati nyereség biztosíthatja egyrészt a népgazdaság által elvárt fejlesztésekhez szükséges pénzügyi fedezetet, másrészről a dolgozók anyagi javadalmazásának, bővítésének, a végzett munka elismerésének feltételeit. Ezért is örvendetes, hogy a válMa már egyáltalán nem ritka, hogy a mezőgazdasági üzemekben a szűkén értelmezett mezőgazdasági feladattól eltérő tevékenységet folytatnak. Ezek között a legjellemzőbb: a saját termékek közvetlen értékesítése, vagy feldolgozása, a szolgáltató tevékenység, a mezőgazdasággal közvetlenül össze nem függő különböző ipari tevékenység, s hogy a felsoroltak közül egy mezőgazdasági „vállalat” mikor és milyen tevékenységet választ, azt több tényező együttesen határozza meg. Ügy tűnik, a mezőkeresztesi Aranykalász Termelőszövetkezetben sem véletlenül választották — melléküzemági tevékenységként — az ipari tevékenységet. Dánfi Dezső tsz-elnökkel u kezdeti időkről és az azóta megtett „útról”, fejlődésről beszélgettünk. — Hogyan is kezdődött? — Nem a gazdasági kényszer diktálta, hogy 1969-ben a gépjavító műhelyünkből először egy forgácsolóüzemet alakítsunk ki. E tevékenység megszervezésével és későbbi bővítésével sokkal inkább az volt a célunk, hogy elősegítsük a termelőszövetkezetben, illetve Mezőkeresztesen és környékén — a kiegyenlített foglalkoztatást. Kerülni szeretném a nagy szavakat, mégis azt kell mondanom: felelősséget érzünk az itt élő emberekért. Ha az időrendi sorrendben nézzük, a forgácsolóüzem kialakítását követte egy úgynevezett sorjázóüzem. Itt lalati eredmény az első fél évben 9,4 százalékkal haladta meg a tervezettet, így végeredményben az érdekeltség alapjául szolgáló nyereség elérte a 766 millió forintok Áthidalták a nehézségeket A rosszabbodó külgazdasági helyzet következtében a kombinát erre az évre az igényednél kisebb mennyiségű vegyipari benzin-kontingenst kapott. Ez arra késztette a vállalatot, hogy valamilyen módon áthidalja az olefingyár e fontos alapanyagának csökkenéséből bekövetkezett, nehézséget. Létrejött az úgynevezett jugoszláv vegyipari benzin—olefin konstrukció. Ennek lényege, hogy a TVK az olefingyár kapacitásának kihasználása érdekében vegyipari benzint vásárol Jugoszláviától, amelyért olefinekkel fizet. Az e konstrukcióban előállított olefinek egy része viszont a TVK-nál marad, amely a tőkés export- árualapot növeli. Nem kisebb feladatot jelentett az első fél év során a gyárak, üzemek folyamatos termelésének biztosítása. Csak nagy erőfeszítések árán sikerült elérni, hogy bizonyos, a termeléshez nélkülözhetetlen, s csak tőkés importból beszerezhető segédanyagok a festékgyártáshoz, a polietilén, valamint a polipropiléngyár és az olefinüzem rendelkezésére álljanak. Szinte biztosra , vehető, hogy a tőkés importtal való takarékosság fokozottabb előtérbe kerülésével erősen szelektálni kell a nem rubel elszámolású behozatalt. A vállalatvezetés álláspontja szerint a termeléshez nélküiöz- hetetlén anyagok kapnák elsőbbséget, s a legszigorúbb takarékossági elvek alapján állítják össze az újabb megrendeléseket Terven felöl vállalt kötelezettség A kombinátban alaposan megvizsgálták, hogyan járulhatnának hozzá a külkereskedelmi egyensúly javításához. Sokoldalú mérlegelés után a TVK terven felül több millió dollár értékű export teljesítésére vállalt kötelezettséget. Ezt a merész, de megalapozott célkitűzést úgy tervezik valóra váltani, hogy a termelésben még rugalmasabban alkalmazkodnak a piac igényeihez, mindig annak a terméknek a gyártását helyezik előtérbe, amelynek legjobb a piaca, a lehető leggazdaságosabban értékesíthető. Egyetlen példa erre: A közelmúltban a polipropiléngyár kollektívája olyan vállalást tett. hogy december végéig az üzem számára előírt nem rubel elszámolású exporttervet túlszárnyalva másfél ezer ionná többletgranulátummal növeli a vállalat exportárualapját. Vállalását az üzem oly módon teljesíti, hogy fokozza termelését, s közben a keresletnek megfelelően hiánytalanul kielégíti a hazai vásárlók polipropilénigényeit is. A gondok nem csökkennek A gazdálkodás, az eredmények ellenére természetesen eddig sem volt gondoktól mentes. S nem lesz mentes a jövőben sem. Tudják ezt a TVK-ban is, hiszen a külpiaci helyzet lényegesen kedvezőtlenebb, mint azt néhány hónappal ezelőtt gondolták. Az üzemi pártbizottság határozatában és a vállalat éves tervében megszabott feladatok teljesítése az eddiginél nagyobb erőfeszítéseket kíván. Egyre nehezebb feltételek közepette kell fokozni a hatékonyságot, javítani a minőséget, amit csak felelősség- teljes, fegyelmezett munkával lehet elérni. A sok fontos tennivaló közül is az, egyik legdöntőbb, hogy $ vállalat eleget tegyen a nem rubel elszámolású export növelésére tett kötelezettségének. Lovas Lajos Overallok, munkaruhák exportra Kedveltek a kézműipari termákéi vállalat A megrendelők igénylik a gondos csomagolást A Borsod megyei Kézműipari Vállalat termékeinek nagy része, mintegy 70—80 százaléka külföldi megrendelésre készül. Kapcsolataik közül az egyik legjelentősebb az NSZK-beli, ahová a P. H. Kübler-cég megbízásából készítik áruikat. — A napokban újabb szerződést kötöttünk, az NSZK- ból ide érkezett partnerünkkel, Kübler úrral — aki már régi partnerünk — mondja Koppány Ottó, a vállalat igazgatója. Ez a szerződés öt évre szól. Évente négyszázötvenezer ruhát kell elkészíteni dolgozóinknak. Az első szállítmányt a napokban viszik. innen a kazincbarcikai gyárból. A vállalat, amelynek Bar- cikán kívül Özdon, Lenin vá- rosban és Kurityánban is van részlege, évente kétszázmillió forintos termelési értéket állít elő, amelyből negyvenmillió úgynevezett bérmunkában készül eL Külföldről hozzák az anyagot, szállítják a kész termékeket, amelyeket az itteni dolgozók állítanak össze, csomagolják gondosan, szállításra készen. Fékdob, dinamó, gépalkatrész író azok kaptak munkát, akik a növénytermesztésből valamilyen ok miatt „kiszorultak”. A galvánüzemben — teljesen veszélytelen technológiával — már túlnyomórészt nők dolgoznak. A tekercselőüzemünket 1980-ban létesítettük. Azóta ez az üzem már nemcsak a mezőkeresztesi, hanem a mezőnagymihályi, a mezőnyárádi, a geieji asszonyok, lányok számára is biztosít munkalehetőséget és nem kell Miskolcra, vagy Le- ninvárosba járniuk. — Vajon mi az oíca annak, hogy a termelőszövetkezetek többsége nem az élelmiszer- ipart, hanem inkább egyéb tevékenységet választ melléküzemágként? — A melléküzemág nyereséghányada meghaladja az alaptevékenység hasonló mutatóját. Érthetővé válik ez, ha arra gondolunk, hogy amíg az ipari bérmunkához csaknem minden eszközt, berendezést viszonylag olcsó áron bérelhetnek, vagy vásárolhatnak meg a gazdaságok, addig az élelmiszeripar fejlesztése tőkeigényes, igen költséges, s amelynek terheit évről' évre viselni kell. A mezőgazdasági termel ő- szö vetkezetek melléküzeMiágainak előnyei: kedvező a tsz-elc számára, hiszen folyamatos kiegészítő jövedelem- szerzésre nyújt lehetőséget, kedvező az államnak, mert csökkenti a támogatási igényt; és előnyös a nagy- vállalatok számára is, mert rugalmas bedolgozókat, hát- téripart biztosít a nagyipar számára. Kevesebben gondolnak arra, hogy a falusi lakosság 58 százaléka ma már nem a mezőgazdaságban, hanem főként az iparban dolgozik. Fogalmazhatnánk tehát úgy is, hogy a falusi családoknak évről évié nagyobb része válik vegyes foglalkozásúvá. A melléktevékenység lehetőséget nyújt arra is, hogy „átmentsük" a községi, falusi élet pozitív vonásait. Gere József ipari üzemág- vezetővel és Sándor Lajos üzemvezetővel bejárva az 1980-ban alig néhány milliós költséggel átalakított, megszépített központi telepet, nem tagadhatjuk el a termelőüzemekben és a szociális létesítményekben tapasztalható változásokat, a fejlődés számos jelét A forgácsolóüzemben évente ezerszámra készülnek a különböző típusú teherautók— Kazincbarcikán van a központ és a konfekciórészleg, Özdon síkkötő és kézihorgoló működik, Kurityánban habszivacsot dolgoznak fel, Leninvárosban szintén konfekciórészlegünk van — sorolja az igazgató. — Kazincbarcikán egyébként irattartók és füzet.borítók is készülnek polietilénből és pvc-ből, újabban már bemintázással. Az Askari termékek csomagolására is mi gyártjuk a reklámszatyrokat. Egyik újdonságunkat, a 'pvc-alap- anyagból készülő esőkabátot ugyancsak a len in városiak készítik, amelynek darabjáért 9 nyugatnémet márkát kapunk. Ez tízszázalékos többletárat jelent Az említetteken kívül te- ninvái'osban van a legnagyobb lehetőség az utánpótlás biztosítására, hiszen itt úgynevezett betanulószalag is működik. Özdon pedig gondoltak azokra is, akik szívesen vállalnak néhány órás munkát, ezért itt bedolgozórészleget hoztak létre. Végigjárva az üzemet Kazincbarcikán, láthattuk, az asszonyok ideális körülmények között dolgoznak. Az egyik teremben 100 százalékos pamutvászonból varrják a szoknyákat, kabátokat és kosztümöket. amelyeket a szovjet lányok és asszonyok viselnek majd. A másik részlegben az overallok, kétrészes munkaruhák és zakók készülnek. Ütjük innen az NSZK-ba vezet.. — Az NSZK-ba és a Szovjetunióba exportált termékeken kívül szállítunk még Hollandiába, sőt Kanadába is, bár lényegesen kevesebb mennyiséget — mondja az igazgató. — Az idei év első felének értékelése megtörtént, sikerült túlteljesíteni a nyereségtervet. A második fél évben pedig igyekszünk úgy felhasználni tartalékainkat, hogy növeljük exportunkat. Pontosabban, gazdaságosan növeljük az exportot. Akkor bizonyára hasonló eredményekről adhatunk számot az év végén is. Monos Márta —Laczó József hoz fékdobok, és százezres mennyiségben önindító dinamóházak. „Hozott” anyagból, tervdokumentációból, technológiai utasításból Rába— Steiger keréktárcsákat és számos, más mezőgazdasági gépalkatrészt is gyártanak itt. A gyártási darabszámokat, de a forgácsolási teljesítményt is jelzi, hogy havonta mintegy 400 mázsányi forgácsot szállít el a telepről a Kohászati Alapanyagellátó Vállalat. A korszerű gaívánozóüzem- ben, az NSZK-ból vásárolt LPW-technológiai soron, alkatrészek százezreit látják el korrózióvédelemmel. Ez a leg- ierhesebb, legnehezebb munka, itt a legkedvezőtlenebbek a munkakörülmények. A te- kercselőüzemben, a környékről bejáró asszonyok, lányok — célgépekkel, célszerszámokkal, jól ellátott gyártasd soron •— különböző típusú autódinamók forgó részeinek tekercselését, valamint generátorok és megszakítótekercsek készítését végzik. Néhány üzem. Kevés szakmunkás és betanított munkás. Évenként 28 millió forint termelési értéket állítanak elő. Bnehert Miki6« A fonónő Svidró Boldizsámé 1962- től dolgozik a miskolci pamutfonodában. A József Attila szocialista brigád vezetője. Ötszörös kiváló dolgozó. Tavaly miniszteri kitüntetésben részesült. A József Attila brigád vezetését 1981-ben vette át, azóta elnyerték a bronz fokozatú kitüntetést, míg az idén megpályázták az arany fokozatot. A kollektíva ezt megelőzően gyakori brigádvezetői változásokkal „éldegélte” életét, és a középmezőnyben mozgott. Jót tett a változás. Az új bi'igádvezető közreműködésével sikerült olyan légkört és feltételeket megteremteni, amely segíti, ösztönzi az alkotóképességek érvényesítését. Az útkeresés idejét éljük a gazdasági életben. Szükség van rá, hogy szabad útja legyen a tehetségeknek. Fejleszteni kell az alkotókészséget, keresni kell az új megoldásokat. — Vajon ki az alkotó ember? — Én szerintem — válaszolta Svidró Boldizsámé — az az alkotó ember, akinek gondolatai eredetiek, képes őket megvalósítani, terjeszteni. Nyitottnak kell lennünk minden jó tapasztalat iránt, vállalva minden kockázatot, kudarcot. A fonodái orsózói munka talán a legnehezebb az egész gyárban. A gépet maradéktalanul ki kell szolgálni, minden kis lazítást a fizetési boríték bánja meg. Itt vezették be először a munkaközi szünetet, amikor megáll a termelés és a pihenőül szolgáló percek alatt a zúgás is megszűnik, az étkezéskor az étvágy is megjavul. Helytállni itt és új módszereket alkalmazni nem könnyű dolog. Svidró Boldizsámé kreatív típusú fonónő. Mindig kész az alkotásra,' azokat képes magas szinten megvalósítani, s ba szükség van rá, keményen bírál, olyan „nehéz ember”-féle. Legutóbb egy pártértekezleten hallatta szavát, akkor még pártonkívüli volt, ma már párttag és olyan összegezést adott a jelenlegi fonodái helyzetről, amely feltűnt mindenkinek. Szokatlan volt gondolkodásmódja, fejtegetése, talán még ellenszenvet is kiváltott. A gyár vezetői számon tartották, amit elmondott, és jó néhány probléma megoldására is sort kerítettek. — Nem tartott attól, hogy kritikáját rossz néven veszik a vezetők? — Hogyne tartottam volna. Éppen ezért nagyon megnyugodtam, amikor az igazgató elvtárs megkeresett és bátorított további hasonló magatartásra. Szerintem ez jó dolog. — Tudja, hogy kreativ típusú ember lehet olykor ellenszenves is? — Én vállalom a kockázatot, a népszerűtlen feladatot is. A munkámat úgy végzem és úgy viselkedem, hogy az követésre méltó legyen. Svidró Boldizsáméról sokan mondják: nyugtalan asszony, ám amikor bírál, az üzem, a dolgozók érdekeit képviseli. Azt akarja, hogy a termelés útjából elhárítsák az akadályokat. Az említett pártértekezleten gyári méretekben tette szóvá a fogyatékosságokat, ám mindezt nem mulasztotta el a brigádban sem. Az eredmény: a kis kollektívában megszűnt a szürkeség, az átlagos emberi magatartás^ Arra törekednek, hogy az új feladatoknak új módon, hatékonyan, eredményesen megfeleljenek. Boda István
