Észak-Magyarország, 1982. augusztus (38. évfolyam, 179-203. szám)

1982-08-07 / 184. szám

ESZAK-MAGYARORSZAG 10 1982. augusztus 7., szomüat . . veszteséget okoz bek köpött ezzel í 'tÖ' a‘'‘ tiszafa cs kipusztulása. Szénbányák nyugdíjasa, a Fehér Akác kert- ndig örömmel s nem kis büszkeséggel gon- nek szép gyümölcsfáit és bogyós gyümölcseit. Virágos udvar Sokan nem is gondolnak arra, hogy Miskolc belvárosában is szép­pé lehet varázsolni a lakóházak sivár udvarát. A Rákóczi utca 9-es számú ház udvarában sok színben pompázó világok dicsérik az ott lakó Szlavkovszky Géza munkáját, aki dáliákkal, rózsákkal, horten­ziával, mályvával és más virágokkal tett* széppé, barátságossá környezetét. Fotó: Fojtán László A bogyósok védelme A bogyósok, a ribiszke, sza­móca, málna és a pöszméte gondozására, növényvédelmé­re sok kiskertben kevés gon­dot fordítanak. Pedig ezek is igénylik, hogy tavasszal, a lemosó permetezéssel és az azt követő 1—2 kombinált kezeléssel a levélbetegségek, levéltetvek stb. elleni véde­lemben részesüljenek. Szüret után pedig lehetőleg azonnal — főleg málna esetében — ki kell vágni a letermett vesszőket. Ezek már csak a vesszőfoltosságot terjesztik. Ezzel egyidőben eltávolíthat­juk a ribiszkeszitkár által fertőzött ribiszkehajtásokat, majd a bokrok ritkítását is érdemes elvégezni. A legfontosabb a szüret utáni permetezés, amit min­den bogyós igényel. Ennek optimális ideje pöszméte és ribiszke esetében — elsősor­ban a kaliforniai pajzstetű második nemzedékének lár­vái eilen — augusztus eleje. Ugyancsak ebben a hónap­ban kell a szamócát, a mál­nát is megpermetezni a vesz- sző- és a levélfoltosságok el­len. Permetezésre a Dithane M—45 -f- Karathane -f- Bá 5fl készítmények kombináció­ja ajánlható. Téli retek Másod terményként augusz­tus közepéig vethető a késő őszi és kora téti fogyasztás­ra alkalmas müncheni sör­retek, vagy a tavaszág is jól eltartható erfurti kerek, fe­kete retek. Jól öntözött, ned­ves talajba, 30—40 cm sortá­volságra vethető. A kelést követően 10—15 cm-es tőtá­volságra kell ritkítani. A fa­gyok beállta előtt, október végéig szedhetők. A lombo­zattól megtisztított egészsé­ges retket pincében, verem­ben, hűvös kamrában a gyö­kérzöldséghez hasonlóan, kis­sé nedves homokban tárol­hatjuk. Zöldpetrezselyem tavaszra Kora tavasszal, amikor az elmúlt évi gyökértermés már elfogyott, vagy elöregedett, igen kedveit — a jó áron ér­tékesíthető is — a nyáron vetett petrezselyemmag ter­mése. Termesztése egyszerű. Mélyen ásott, simára elmun­kált földbe vethető, 25—30 cm sortávolságra, 3—4 cm mélységre. Vetés előtt a föl­det jól be kell locsolni. A petrezselyem a nyári meleg­ben is lassan csírázik, s ügyelni kell, hogy kikelésig az ágyás ki ne száradjon. Érdemes lombos gallyakkal, kifeszített műanyag hálóval árnyékolni, s az időjárástól, a növények fejlődésétől füg­gően kikelés után is öntözni. Jó, ha tudjuk... A tarack rendkívül sok bosszúságot okoz a kertész- kedőknek. A parlagokat, vagy nem kellő hozzáértéssel mű­velt tarackos területeket Gli- alka gyomirtóval lehet meg­szabadítani ettől a szívós gyomtól. 'Száz négyzetméte­renként 5 liter vízben oldott 1 deciliter Glialkát kell ki­juttatni a talajra, lehetőleg akkor, amikor a tarack 10— 20 centiméter magas. Vigyáz­ni kell, nehogy a szer más kultúrnövényre jusson. A permetezést rendszerint meg kell ismételni, hogy kellő ha­tást érjünk el. * A tulipánhagymáik 2—3 évig is ugyanazon a helyen maradhatnak, nem kell azo­kat minden évben felszedni, de nem szabad a hagymákat mindig ugyanarra a helyre visszaültetni. A tulipánt is károsító gombás, baktériu­mos, vírusos betegségek kór­okozói, a talajban felszapo­rodva, ugyanis hozzájárulnak a hagymák idő előtti lerom­lásához, ami satnya virágo­kat eredményez. * A másodvetések öntözésére érdemes fokozott gondot for­dítani a kiskertekben. Gyak­rabban, de Ids, 5—10 mm-es vízadagolckal kell öntözni. Ahol gond a gyakori öntö­zés megoldása, ott érdemes a másod vetést használt fóliával letakarni. Gyömílcsrilkílás Csak a jól kifejlődött gyü­mölcsnek van finom íze, aro­mája. Az „agyomtenméstől” szakszerű gyümölcsritkítás­sal védhetjük meg a fákat. 'Az alapelv: az egyes gyü­mölcsök olyan távolságra le­gyenek, hogy legnagyobb ki­fejlődésük . idején se érjenek egymáshoz. A ritkítási rész­letekben, néhány napi idő­közben, mindig a beteg, hi­bás gyümölcsökkel kezdve, éles pengéjű késsél, vagy ol­lóval, óvatosan végezzük, ne­hogy sérülést okozzunk a ter- mőgallyon. A jól végzett rit­kítás nem jelent a termésben súly veszteséget Nyugdíjas a kertben Oláh Pál, a Borsodi szövetkezet tagja, dozza „vegyes’,-kertjének szép Foto: Laczo Jozsoi Hírt Été? @ Filli farka hegye? Ütnak indult egyszer egy parasztasszony, hogy a nyá­jának pásztort keressen. Ment-mendegélt, mikor útjá­ban egy medvével találko­zott. — Hová mégy, te paraszt­asszony? — kérdezte a med­ve barátságtalanul. — Hogy hová megyek, medve? Nos, hát pásztort keresek a nyájamnak — fe­lelte a parasztasszony. — Pásztort? — kérdezte a medve — Fogadj föl en­gem! — Miért ne? — válaszolta a szívélyes parasztnsszony. —■ Ha szépen össze tudod hív­ni az állatokat, megfogadlak — Természetesen, tudom — dicsekedett a medve, és brummogni kezdett: — Brumm, brumm, brumm! — Nem, nem! — mondta az asszony, mikor meghal­lotta a brummogást. — Ez nem tetszik nekem. — És továbbment, míg csak össze nem találkozott a farkassal. — Hová mégy, te paraszt­asszony? — kérdezte mogor­ván a farkas. — Hogy hová megyek, far­kas? Nos, hát pásztort kere­sek a nyájamnak — felelte a parasztasszony. — Pásztort? — kérdezte a farkas. — Fogadj föl engem! — Miért is ne? — vála-- szólta a szívélyes paraszt- asszony. — Ha szépen össze tudod hívni az állatokat, föl­fogadlak. — Természetesen, tudom — eScsekedett a farkas, és üvöb tem kezdett: — Huh, huh, huh. — Nem, nem! — mondta az asszony, mikor meghal­lotta. — Ez nem tetszik ne­kem. És továbbment, míg csak össze nem találkozott a ró­kával. — Hová mégy, te paraszt­asszony? — kérdezte a ró­ka illedelmesen. — Hogy hová megyék, ró­kái Nos, hát pásztort keresek a nyájamnak — felelte a pa- rasztassarany. — Pásztort? — kérdezte a zóka. — Fogadj Eil engem! — Miért is ne? — vála­szolta a szívélyes paraszt- asszony. — Ha szépen ösz- sze tudod hívni az állatokat fölfogadlak! — Hallgasd meg, hogy tu­dom-e — válaszolta szeré­nyen a róka, és kiáltozni kezdett: — Hallal!, hallal!! — Ez már igen — mond- te az asszony, amikor meg­hallotta —, ez tetszik nekem. És fölfogadta a rókát pász­tornak a nyájához. (Norvég mese) És a Vóka kihajtotta a le­gelőre a nyájat: első nap megette az összes kecskét, második nap fölfalta az ösz- szes bárányt, harmadik nan pedig felfalta az összes tehe­net. Amikor este egyedül haza­futott, kérdi tőle a paraszt- asszony, hogy hol maradt a nyáj ? — A feje a patakban, a farka a mezőn — felelte a róka. A parasztasszony épp va­jat köpült. Mikor a róka vá­Rejtvény laszát meghallotta, maga i* meg akarta nézni ezt a cso­dát. A köpülőt odahagyva futott Id a legelőre. De épp csak erre várt a róka: be­dugta a fejét a köpülőbe, és elfogyasztotta az összes tej­színt. Aztán el akart szökni, Közben a parasztasszony visszaérkezett. Mikor látta, hogy a ró Ica mit csinált me­gint, fogta az utolsó kanál tejszínt, és utána hajította. De nem találta el, épp csak a farka hegyét súrolta. És azóta van fehér folt- a róka farka hegyén. ­(Németből fordította: Mezey Katalin) Játék a ifove/rAre/ írjátok be az ábra víz­© szintes soraiba az aláb­bi neveket úgy, hogy a körökkel megjelölt átlóba ke­rülő betűk felülről lefelé ol­vasva egy magyar író veze­téknevét adják megfejtésül. Ki az író? LÓRÁNT, LUKÁCS, MA- TILD, MLÁRTON, MIHÁLY, TITUSZ. A megfejtéseket nyílt leve­lezőlapon augusztus 11-ig küldjétek be! Az elmúlt he­ti rejtvény helyes megfejté­sé: Mozart. A helyes megfej­téseket beküldők közül könyvjutalmat nyertek: Zsi- pi Zsolt Ároktő, Petőfi út 26. Lapis István Szerencs, Ondi út 1/b. Kis Ilona Taktahar- kány, Gyöngyvirág út 11. Si- pelci András Mezőkövesd, Kis Jankó ’ Bori út 14. Szú­nyogé Szilvia Miskolc, Ham­burger J. út 5. Demeter Edi­na Leninváros, Nógrádi út 7. A könyveket postán küld­jük eL Védd és óvd! Ä vadászat és a halászat olyan régi, mint maga az em­beriség. Társadalmunk ezen a területen is nagy fordulatot valósított meg, szigorú törvé­nyekkel szabályozza. Vadál­lományunkat védi nemcsak a természeti tényezőkkel, ha­nem a vadászat meg nem fe­lelő módjával, a rohamosan terjedő motorizmussal, a ki-, rándulók, az üdülők belátás- talanságával szemben stb. is. Van mitől védeni! Csak né­hány veszélyforrásról szólunk. A kipusztulástól óvunk né­hány olyan vadfajtát is, ame­lyet vadászkörökben külön­ben károsnak minősítenek. Az állat- és környezettani ku- tatómunlca ugyanis bizonyít­ja, hogy a természetben ezek­nek is helyettesíthetetlen a szerepük. Ä másik oldalon nem engedhető meg egyes ál­latfajták túlszaporodása sem, hiszen ez nemcsak elkorcso- sulásukhoz vezet, hanem az erdőgazdaságnak is jelentős okoz. Nálunk töb- magyarázha- csaknem teljes Igen kedvezőtlen a hefvzet a ragadozók védelmében. Kö­zülük néhányat a kiveszés fe­nyeget, amiben szerepe van egyes vadászok nem éppen törvénytisztelő magatartásá­nak is. Néhány madárfajta állománya is rendkívül meg­ritkult, aminek alapvető oka. hogy nem tudnak alkalmaz­kodni az erdei munkálatok gépesítése következményei­hez. A víziszárnyasokat pedig nem kis mértélvben apasztja a folyók elkerülhetetlen sza­bályozása ' és (elkerülhető vagy csökkenthető) szennye­zettségük, továbbá a talajja­vító munkálatok. A mezőgazdasági földterü­let (elsősorban a síkságokon) az állatok (fogoly, fácán, nyúl és őz) természetes életközege. Itt viszont a belterjes gazdál­kodás velejárója, a gyom- és rovarirtó szerek, valamint a műtrágya nagymérvű alkal­mazása a legnagyobb veszély- forrás. Ez olyan élettani vál­tozásokat idéz elő az állatál­lományban, amelyek nemcsak elhullásában jutnak kifeje­zésre, hanem évek múltán is megnyilvánulhatnak belátha­tatlan következményeik. Persze, a gazdaságfejlesztés nem torpanhat meg. Csak­hogy azzal is tisztában kell lennünk, hogy a vadállomány a természet szerves része. Gyógyszeres só A .malária elleni küzdelem különösen nehéz a nomád tör­zseknél. Sem rendszeres or­vosi ellenőrzés nem lehetsé­ges az ide-oda vándorló no­mád törzsek között, sem a szükséges gyógyszeres keze­lést nem lehet megvalósítani. Néhány éve kísérletképpen a nomádoknak szánt konyhasó­ba maláriaellenes gyógyszert kevertek. Az eredmény igen jónak mondható. Az egyik vizsgált területen a maláriás megbetegedések száma 18.7 százalékról 3,4 százalékra esett le már az első évben. A következő évben pedig ez a szám tovább csökkent 0,11 százalékra.

Next

/
Oldalképek
Tartalom