Észak-Magyarország, 1982. július (38. évfolyam, 152-178. szám)

1982-07-14 / 163. szám

ESZAK-MAGYARQRSZAG 2 1982. Július 14., szerda A kedvező időjárást kihasználva az állami gazdaságokban, termelőszövetkezetekben teljes üzemmel dolgoznak a föl­deken. Aratják a repcét Beérett a sárgadinnye Szedik a málnát (orszerü Schaumann rázógép segíti a meggyszedést Czíeege Lajos Cselszioviia utazóit Czinege Lajos hadseregtábornok, honvédelmi miniszter Martin Dzur hadse-egtábornoknak, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság nemzetvédelmi miniszterének meghívására ked­den hivatalos baráti látogatásra katonai küldöttség élén Cseh­szlovákiába utazott l Kádár és Louis vei Be Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára kedden a KB szék­házában találkozott a ha­zánkban tartózkodó Louis van Ceyt-tel, a Belga Kommu­nista Párt elnökével és a kísé­retében levő Dániel Fedriyo- val, a párt Központi Bizott­ságának tagjával. A szívélyes, elvtársi lég­körű megbeszélésen tájékoz­tatták egymást pártjaik hely­zetéről és feladatairól. Véle­ményt cseréltek a nemzet­közi kommunista és munkás- mozgalom, valamint a nem­zetközi élet időszerű kérdé­seiről. Ennek során kiemeli figyelmet fordítottak az európai béke és biztonság JfillS fi ISillSZÍliSO kérdéseire. Nagy jelentősé­get tulajdonítottak mind­azoknak a kezdeményezések­nek és akcióknak, amelyek a feszültség enyhítésére, a fegyverkezési verseny meg­fékezésére, a különböző tár­sadalmi berendezkedésű or­szágok közötti kapcsolatok fenntartására és fejlesztésé­re irányulnak. Megerősítették az MSZMP és a Belga Kommunista Párt kölcsönös szándékát a kél párt közötti kapcsolatok és együttműködés szélesítésére. A találkozón • részt vett Várkonyi Péter, a Központi Bizottság titkára és Horn Gyula, a KB külügyi osztá­lyának helyettes vezetője. Fél év a lileraslsfeírata (Folytatás az 1. oldalról) a gázturbinás egységeket és a nagykazánokat. Az első fél­évi szerződéskötések, köztük a 40 millió dolláros nigériai faluvillamosítás megvalósí­tása a második fél évben kezdődik. Ugyancsak a kö­vetkező hónapokban holland és francia vállalatoknak több tízezer konyhai sütőt expor­tálnak. A METRIMPEX a kivitel időarányos teljesítésével le­maradt, amit a következő hónapokban fokozott erőfe­szítéssel, szervezettebb mun­kával igyekszik behozni. Ni­gériába, Ecuadorba, Mexikó­ba és Peruba komplett okta­tási berendezéseket, iskolai felszereléseket, Nyugat- és Észak-Európába számítás- technikai programokat és szervezéstechnikai terméke­ket szállítottak. A teljes ki­vitel 40 százalékát kitevő au- tomatikaelemeket és -vezér­léseket, valamint ellenőrző műszereket — amelyeket a földgázvezetékekhez szerel­tek fel — nagy tételben küldtek a szovjet és a bol­gár vállalatoknak. Automati- kaelemekből rövidesen a tő­kés piacra is exportálnak, mert egy osztrák céggel ve­gyes vállalatot alapítottak hazánkban. A termék licen- cét hamarosan megkapjuk, majd beindul a termelés, s az értékesítést közösen vég­zik. A vállalat egy másik kezdeményezése: 44 millió forint befektetéssel egy tsz­szel közösen Nyíregyházán termelőüzemet szereltek fel az elmúlt hónapokban, a vi­lágpiacon igen keresett labo­ratóriumi felszerelések soro­zatgyártására. A számítás- technikai programok kivite­lében megtorpanásra számí­tanak, különféle külföldi korlátozó intézkedések miatt. A TERIIHPEX forgalmá­ban is erősen éreztette ha­tását a több éve tartó piaci recesszió. Ezért a vállalat fo­kozta piackutató munkáját, amelynek során kiderült, hogy például a darabolt ser­téshús, a tarja, a lapocka, a karaj és a dobozolt sonka a keresett cikkek közé tartozik. Ennek megfelelően a gyár­tókat, a Pápai és a Kapos­vári Húskombinátot egyaránt az ilyen jellegű árualapok növelésére ösztönzik. Más te­rületeken viszont politikai és gazdasági feszültségek, mint például a közel-keleti hábo­rú, hátráltatják a sikeres üzletkötéseket. A GENERALIMPEX sok vállalatot megnyert export- programjához, és ma már közel 70 cikkcsoport külpiaci értékesítését vállalja. Ipari partnerei zömében az ipari és a mezőgazdasági szövetke­zetek, kisüzemek, amelyek rugalmasan képesek alkal­mazkodni a mind gyakrab­ban változó igényekhez, de néhány nagyvállalat gyártmá­nyait is sikerrel kínálják külföldön. Egyes mezőgazda- sági termékek, játékok, kem­pingbútorok és bőrkonfekció- áruit kivételét növelték a leggyorsabban. Ezekkel a termékekkel új piacokon is megjelentek, így az USA- ban és Japánban. Nemi-ég konzervek több százezer dol­láros exportjára szerződtek amerikai cégekkel, az első szállítmányt éppen a napok­ban indították útnak. Mivel az év első hat hónapjában is lényegesen növelni tudták kivitelüket, várható, hogy az év végére megkétszereződik exportjuk a tavalyihoz ké­pest. A HUNGAROCOOP Szö­vetkezeti Külkereskedelmi Vállalatnál is — amely éves tervét időarányosan teljesí­tette, bővítette a szocialista országokkal lebonyolított vá­lasztékcserét, szervezte az áruházi heteket — érezhető volt már a hazai külkeres­kedelmi vállalatok közötti verseny erősödése. Előfordult, hogy néhány termelő más külkereskedelmi vállalat köz-, reműködését kérte, vagyis eddigi hagyományos partne­rétől elpártolt. Mindez azt mutatja: a vál­lalatok élnek külkereskedel­mi partnereik kiválasztásá­val. Nagyobb nyereségre ugyanis csak akkor számít­hatnak, ha olyan partnerre bízzák a külkereskedelmi munkát, amelyik hatásosab­ban tár fel új piacokat, g'obb ármunkát végez, anyagilag is érdekeltté teszi az iparválla­latot az igényekhez való ru­galmasabb alkalmazkodás­ban. Osztrák szakszervezeti Biliséi A SZOT meghívására jú­lius 4—13-ig Magyarorszá­gon tartózkodott az Osztrák Szakszervezeti Szövetség (ÖGB) tisztségviselőinek 24 tagú küldöttsége. Az ÖGB küldöttségét fogadta Gáspár Sándor, a SZOT főtitkára. A SZOT vezetői tájékoztat­ták a küldöttséget orszá­gunk politikai és gazdasági helyzetéről, a dolgozók élet- és munkakörülményeiről, a szakszervezetek sokirányú érdekvédelmi munkájáról. A küldöttség a szakszer­vezeti munka üzemi gyakor­latát a Csepel Autógyárban és a Szekszárdi Húskombi­nátban tanulmányozta. A magyar mezőgazdasággal a dábasi Fehér Akác Tsz-ben és a szekszárdi Arany Fürt Tsz-ben ismerkedett. A csoport látogatást tett Tolna megyében a Szakszer­vezetek Megyei Tanácsánál. losonczi rnüdvözli távirata Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke táviratiban fejezte M jókívánságait Francois Mitterrand köztársasági elnöknek, a Francia Köztársaság nemzeti ünnepe alkalmából. * Leonyid Brezsnyev, a Francia Köztársaság nemzeti ünnepe alkalmából táviratot intézett Francois Mitterrand francia köz- társasági elnökhöz. „Franciaország nemzeti ünnepén üdvözletemet és legjobb kívánságaimat küldőn önnek, Elnök Űr és a baráti francia népnek” — hangzik a távirat. ,,A Szovjetunió és Franciaor­szág különböző területeken megvalósuló együttműködése, amelynek legutóbbi ragyogó példája a szovjet és a francia űrhajósok közösen elvégzett munkája volt, a sokéves tapasz- talat%zerint hasznára van népeinknek, a béke és a biztonság ügyének Európában és annak határain kívül. Mi a Szovjet­unióban, a korábbiakhoz hasonlóan készek vagyunk a jó kap­csolatokra Franciaországgal és annak népével.” Ansrikai—szivet ptaíszerződés John Block amerikai mezőgazdasági miniszter hét­főn felszólította Reagan elnö­köt, hogy az amerikai far­merek érdekében kezdjen tárgyalásokat a Szovjetunió­val egy újabb gabonaeladási szerződésről, mert a jelenleg érvényes megállapodás szep­tember végén lejár. Block az elnökkel tartott megbeszélé­se után elmondotta: a meg­állapodás egyéves meghosz- szabbítását vitatták meg eset­leges megoldási lehetőség­ként. Emlékezetes, hogy Reagan elnök tavaly — a lengyelor­szági szükségállapotra hivat­kozva — megtiltotta a ga­bonaeladási szerződés meg­újításét. A kormány csütörtö­kön vitatja meg a szerződé» ügyét. Washingtoni megfi­gyelők kemény vitára számí­tanak, mert az elnök egye» külpolitikai tanácsadói a szer­ződés meghosszabbítását el­vetve kívánnak újabb nyo- matékot adni az amerikai kormányzat szovjetellenes gazdaságpolitikájának, amely — mint ismeretes — leg­utóbb a nyugat-európai— szovjet földgázüzletre vonat­kozó technológiai embargó­ban nyilvánult meg. A ga­bonaszerződés ellenzői arra hivatkoznak, hogy a megál­lapodás megújítása Reagan republikánus párti konzerva­tív támogatóinak nemtetszé­sét váltaná ki. izraeli csepaterisílések feilt Isiril (Folytatás az 1. oldalról) Libanonban maradó palesztin menekültek biztonságát. A PFSZ libanoni jelenlétének fenntartása ugyancsak a po­litikai kárpótlás szerves ré­sze. A bekerített Nyugat-Öej- rút helytállása igazolja azt a feltételezést, hogy az idő a palesztin ellenállásnak dol­gozik. Izrael fokozódó elszi­getelődésével, belső válságá­val párhuzamosan növek­szik a PFSZ tekintélye, a palesztin ügy nemzetközi tá­mogatása. Az igazi áttörés azonban az lenne, ha az Egyesült Államok — a hosz- szú ideje folyó közvetett érintkezés után — közvet­len tárgyalásokat kezdene a PFSZ-szel. Az eddigi közele­dési-közelítési kísérletek sor- ra-rendre kudarcot vallottak, és csekély a hitele annak • washingtoni jelentésnek is, miszerint Reagan elnök fon­tolóra vette volna a PFSZ- szel való közvetlen kapcso­latfelvétel tervét. Washing­ton — Izraellel teljes egyetér­tésben — abban a meggyő-,i ződésben fáradozik a PFSZ libanoni központjának fel­számolásán, hogy a politikai mozgalommá alakuló geril­laszervezet más arab ország­ba települve elveszti eddig élvezett függetlenségét, be­folyását. A Szíriái és a palesztin álláspont legutóbb észlelt megmerevedése, a Nyugat- Bcjrútban bekerített gerillák befogadásának damaszkuszi elutasítása után különleges jelentőségűnek ígérkezik a szíriai és a szaúd-arábial külügyminiszter küszöbön ál­ló washingtoni látogatása. SlniHz Jiiitglfiezeh” a szsnátisban George Shultz, az Egye­sült Államok kinevezett kül- ügyminsztere, kedden a sze­nátus külügyi bizottságában programadó beszédet mon­dott, szem előtt tartva, hogy ezen az előreláthatólag szer­dán befejeződő szenátusi meghallgatáson döntenek kül­ügyminiszteri kinevezésének megerősítéséről. Beszédében Shultz a közel-keleti hely­zettel foglalkozva állást fog­lalt „a palesztin probléma gyors megoldása”, a palesztin képviselőknek az „önkor­mányzati” tárgyalásokba va­ló bevonása mellett, de súlyt helyezett a Camp David-i különalkuban foglaltak be­tartására. Ugyanakkor hang­súlyozta az Egyesült Álla­mok és az arab világ közti kapcsolatok fontosságát is. Shultz megerősítette Rea­gan elnök javaslatát, hogy amerikai csapatok vegyenek részt egy libanoni soknem­zetiségű erőben. A palesztin kérdést a közel-keleti prob­léma „központi realitásának” nevezte. „Figyelembe kell venni a palesztin nép törvé­nyes szükségleteit és sürgő­sen, minden vonatkozásban meg kell oldani e nép prob­lémáit” — hangsúlyozta. En­nek módját azonban a Camp David-i különalkuban elő­irányzott palesztin önkor­mányzati tárgyalások felélesz­tésében jelölte meg, amely tárgyalásokba be kell vonni a palesztinok képviselőit is. Shultz más kérdésekről szólva kijelentette, hogy tel­jes mértékben támogatja a Szibériát Nyugat-Európával összekötő gázvezeték építé- sébeij való amerikai részvé­telre és technológia alkalma­zására vonatkozólag Reagan elnök által elrendelt tilal­mat. Mint mondotta, általá­ban helyteleníti a kereske­delmi szankciók diplomáciai eszközként való alkalmazá­sát, de magasabb rendű meg­fontolások alapján arra sor kerülhet. Végezetül kijelen­tette, hogy mivel a lengyel- országi helyzetben nem lát változást, ezért most még aligha lehet itt az ideje an­nak, hogy tárgyalások kez­dődjenek egy új amerikai— szovjet hosszú távú gabona­egyezmény megkötésérőL

Next

/
Oldalképek
Tartalom