Észak-Magyarország, 1982. július (38. évfolyam, 152-178. szám)
1982-07-11 / 161. szám
1982. július 11., vasárnap ÉSZAK-MAGYARORSZAG 3 Szervezetek »épülés etilt Sarkvidéki edzőtábor Ebben a légnyomáskamarában, ahol a hőmérséklet és a nedvességtartalom szabályozható, a kísérlet résztvevőinek mínusz 40 Celsius-fok hőmérséklet közepette egy éjszakát kell eltölteniük, miközben ellenőrzik a felszerelést, az öltözéket. Napjaink kedvelt szervezeti formája: a termelési rendszer és az agráripari egyesülés. A rájuk irányuló reflektorfény azonban nemcsalt előnyeiket, hanem hibáikat is megvilágítja. Ilyenfajta reflektorszerepe volt a. közelmúltban rendezett IX. országos mezőgazda- sági és élelmiszeripari vándorgyűlésnek, ahol partnergazdaságok ,,panaszkodtak” a termelési rendszerek szolgáltatásaira. Elsősorban arra, hogy az alkalmazott technológiát a rendszergazdák sok helyütt nem adaptálják a helyi viszonyokhoz. Az sem előnyös, hogy felduzzadt a rendszerek apparátusa. (Vannak olyan termelési rendszergazdák, ahol hatszázan is dolgoznak. Ösz- szehasomlításként: az élelmi- szeripari trösztökben összesen — az átszervezés előtt — 1500 ember dolgozott.) Ennek következtében magasak a termelési rendszereknek fizetendő költségek. A rendszergazdák érdekei sok tekintetben mások, mint a taggazdaságoké. Ennek többnyire nem személyes okai vannak, inkább az, hogy ma már sokkal kiegyenlítettebb a mezőgazda- sági termelés technikai, technológiai színvonala, rnipt a rendszerek szervezése idején. így érthető, hogy az általánossá váló magas termelési színvonal mellett a termelési rendszereknek egyre nehezebb újat produkálni, vagyis szolgáltatásaik körét bővíteni, színvonalát növelni. A jelenlegi gazdasági helyzetben korlátozottak az anyagi-műszaki fejlesztési lehetőségek. Részint, mert a gazdaságoknak nincs fejlesztésre fordítható pénzük, részint, mert ha éppen van is, szűkös devizakeretek nehezítik a legkorszerűbb technika, technológia megvásárlását. A termelési rendszerek legnagyobb sikerüket eddig az új technika alkalmazásával aratták, s erről egyelőre le kell mondaniuk A termelési rendszerek természetesen — immár új feltételek között — keresik a megújulás útját. Például az alkatrészellátás, a szervizhálózat megszervezésével, a termékforgalmazással és az A borsodi szenek minőségének további javítására szénmosót építenek a Beren- tei Szénosztályozó szomszédságában. Óránként 900 tonna szenet dolgoz majd fel, többségében a lakosság számára. A működése lehetővé vállalkozás jellegét erősíteni. E kezdeményezések helyesel- hetők, bár ezek nem helyettesíthetik alapvető feladatukat: a kutatást, a legújabb technikai, technológiai eredmények és a termelés közötti kapcsolat megteremtését. A másik divatos vállalkozási forma, az agráripari egyesülések, sok vitát és ellenérzést váltottak ki szervezésük idején. Talán éppen ezért szenteltek nagy figyelmet az együtt működ és ben részt vevő gazdaságok és vállalatok önállóságának. A termelési erők összefogása, a fejlesztések összehangolása révén tehát nem mammut- vállalatok, hanem a gazdasági önállóságukat megtartó egységek közös vállalkozása jött létre. Mi több, nemhogy a résztvevők gazdasági önállósága nem szenvedett csorbát, még az egyesülések keretébe tartozó háztáji és kiegészítő gazdaságok is fejlődésnek indultak. A tárgyilagosság kedvéért el kell mondani, hogy az agráripari egyesülések sem váltottak be minden hozzájuk fűzött: reményt. Például nem szűnt meg a csatlakozó gazdaságok közötti differenciálódás, nem alakult ki megfelelő kapcsolat az élelmiszeripar és a nyersanyagtermelő között. Mindezek ellenére mind a négy agráripari egyesülés termelési színvonala nőtt, hatékonysági mutatóik jobbak korábbi ered menyei knél, illetve a környékbeli gazdaságok hasonló indexednél. A vándorgyűlésen is elhangzott, hogy újabb egyesülések szervezését nem tervezik, a meglevőket azonban nyitottakká teszik: tehát a deklaráltnál nagyobb lehetőséget adnak a kilépésre, illetve új tagok felvételére. Ahhoz, hogy e szervezeti forma is lépést tartson a változó követelményekkel, közös fejlesztési programokat kellene készíteni, vagyis szükségtelen előírni a közös fejlesztési forrásokhoz való hozzájárulás mértékét. így az agráripari egyesüléseken belül, mindenki ahhoz a fejlesztéshez járulna hozzá, amiben saját maga is érdekelt. Hogy jó irányba haladnak-e az útkeresőit, arra a gyakorlat próbája adja meg teszi, hogy a borsodi bányák igen jó minőségű kocka-, dió- és rostált darabos szenet szállítsanak a Tüzép-tele- peltre. A kisebb szemnagyságú bányaszenet pedig a Borsodi Hőerőműben égetik majd el. Sarkvidéki edzőtá- 0 borba vonultak azok a moszkvaiak, akik már több tudományos és sport- expedíció keretében vizsgálták az emberi munka lehetőségeit szélsőséges éghajlati viszonyok között. Az edzőtáborozást azokra az új sarkvidéki expedíciókra való felkészülés keretében tartják, amelyek során Csökkenti az aszálykárt, óvja, védi a kiültetett palántát, ezáltal növeli az eredés arányát a Magyar Ásványolaj- és Földgázkísérleti Intézet szakemberei állal kidolgozott új vegyszer, a Phytowax. A paraffinból és Az idén áprilisban és májusban újítási versenyt rendeztek a Miskolci Pamutfonodában, A napokban összesítették az első félévi eredményeket, és kitűnt, hogy a verseny jó segítségnek bizonyult Tavaly az első fél évben mindössze 23-an nyújtottak be újítási javaslatot, az idén ez a szám 75-re emelkedett. Nőtt a bevezetett újítások száma is. Nagyszerű eredmény az is, hogy a benyújtott női újítások száma, amely tavaly 5 volt, az idén 21 lett. Nagy volt az érdeklődés a fizikai dolgozók körében is. folytatni fogják az új tábori berendezések, felszerelések és különleges élelmiszerek prototípusainak kipróbálását. A táborozást hosszú edzések előzték meg a szovjet egészségügyi minisztérium biofizikai intézetének különleges légnyomásikamráiban. amelyekben reprodukálták a sarkvidéki „időjárást”. viaszból álló emulzió a növényekre permetezve, azok külső felületén olyan félig záró felületet képez, amely csökkenti a párologtatást, ugyanakkor nem gátolja a növény légzését, nem károsítja zöld anyagát. mert: közel ötször annyian keresték fel javaslataikkal az újítási előadót az első fél évben, a tavalyihoz képest. Nőtt a munkavédelmi újítások száma, és a szocialista brigádok is megnégyszerezték a tavalyi brigádújítások számát. Egyértelműen megállapítható a számadatokból, hogy a bázisévhez viszonyítva nagy fejlődés tapasztalható. Emelkedett az újítási propaganda színvonala, csökkent az átfutási idő, amely az előírt 30 nap helyett 24 nap lett. Az újítások gazdasági eredménye is megduplázódott értékesítésben való részvétellel. Ügy is mondhatnánk, a választ, igyekeznek tevékenységük b. p. Szára épül Iratén Új növényvédő szer Fejlődő újítómozgalom Éjszakai Nulla óra negyven perc. A figyelmeztető berregés után felbúg a gép. E pillanattól kezdve a neonfényes teremben megkezdődik a munka dandárja: ember és gép együttélése, pillanatnyi pontosságra összehangolt mozdulatok. Megkezdődik a szemmel látható, kézzel fogható „termelés”. Éjszakai műszak a Borsodi Nyomdában. A rotációs magasnyomó gép mellett a mester. Örzi-vigyázza az ör- döngős fordulatszámot. Itt már harminc másodpercnyi szünet is komoly „kiesést” jelent. Nem csoda. Reggel hat órára több mint kilencvenezer újságnak kell készen lennie. A munka: Az Észak-Magyarország című napilap — mint kézbe vehető újság — éjszaka születik meg. Este tíz órakor kezdődik az éjjeli műszak: a nyomda géptermében a gépmester és segítői, a szomszédos teremben, amit az itt dolgozók expedíciónak neveznek, négy asszony szortírozza az újságokat. A gépi erem zajos és moz- talmas. A rotációs gép — míg a hófehér papírból újságot „varázsol” — óránként húszezer fordulatszámot tesz meg. Óriási papírtekercset — kiterítve hét kilométer hosz- szúra nyúlna — illesztenek a gép szájához, hogy a gumihenger és az ólom nyomóformán átjutva a hajtóga- tóműbe, majd a ldrakóba érjen, s a kész újságot ötvenesével leszámolva, az asztalra tegye a gép. Az ember: — Tíz órakor kezdjük a műszakot, négyen dolgozunk itt, a gépteremben, mindenkinek testre szabott a munkája — mondja Felföldi István gépmester. — Egyikük, a gépet tisztítja, olajozza másikuk a hatalmas papírhengert illeszti a géphez. A kész újságokat tolókocsin kell átszállítani a szortírozóba. Bilik Ferenc, Gulyás János és Mr ázik József, a gépmester három munkatársa segít az újságoldalak gépre helyezésében, beigazításában, egyen getésében. Zúg, dübörög mellettünk a rotációs gép. Percenként 400 újságot készít, az itt dolgozók ehhez a gyorsasághoz igazítják mozdulataikat. A gépmester fél szemmel a munkát figyeli, sok idő a beszélgetésre itt nem jut: — Kilenc éve dolgozom a nyomdában, váltott műszakban. Az éjszakait szeretem jobban, az az izgalmasabb, „Bemelegítésként” üzemi lapokat. nyomunk, a Borsodi Bányászból például közel húszezret. Szeretem a gép gyorsaságát, a munka rendjét. Az expedíció: Éjjel fél kettőkor máj- huszonötezer újság vár elosztásra a teremben. Terítve az asztal, a föld, a székek. Az itt dolgozó asszonyok már begyakorlott mozdulattal számolj ák-osztják az újságot, újra ellenőrzik a szétválogatott pakkokat, spárgával átkötve cédula jelzi a rendeltetési helyet, hogy reggelre kézbe vehesse az olvasó. Zsákokba kerülnek a csomagok, szállításra várva. Marad szusszanásnyi idő a beszélgetésre. Csótai József- né expeditőr: — Állandó éjszakai műszakban dolgozom. Reggel hatig tart a munka, utána délelőtt tízig alszom otthon. Kelek is, ott a főzés, mosás, takarítás. Hogy nehéz-e? Megszoktam már, évek óta így élek. Három fiam, egy lányom van, jól jön az éjszakai pótlék. Éjjel két óna. Megérkezik az első postásautó. Gyors ra- rodás. Bódi István gépkocsi- vezetővel felcihelődünk a teherautó vezetőfülkéjébe, indulás a Tiszai pályaudvarra, a 2-es postához. Sötét a hajnal, kihalt a város, a fiatal gépkocsivezető útközben elmeséli az esti meccset. — Ilyenkor szeretek vezetni, nincs forgalom. Régóta ilyen munkaidőben dolgoFilter nélküli — az ezredfordulóig a dohánygyár termékszerkezete Variációk a füstszűrőre Nagy Béla igazgató igazán jól ismeri a iegpatinasabb magyar dohánygyár történetét, kedves időtöltésé a gyár- történeti búvárkodás, mégis gondolkodnia kell egy keveset, amikor arra kérjük, sorolja föl a Sátoraljaújhelyi Dohánygyár termékeit. — Kezdetben a fogyasztási dohány és a szivar mellett Levente és Hunnia cigarettát gyártották elődeink. Később, sokkal később mi gyártottuk az exkluzív cigaretták nagy hányadát. Mi gyártottuk a kézi készítésű Budavár cigarettát, továbbá a Luxust, az Operát, a Lánchidat, a Budapestet. Némelyik igazán kellemes különlegesség volt, egyik-másik „arany” véggel készült. Évente mintegy millió kézi gyártású cigaretta került ki a gyárból. Szívesen emlékezem vissza a Mátra cigarettára, amelynek minden darahja Üjhelyben készült. Igen sokáig „élt” ez a rövid, szép, amolyan nőies csomagolású tennék. — Miért szüntették meg a gyártását? — Sokan úgy hiszik, a cigarettagyártás gazdaságos. Nos, nem így van, nekünk éppúgy kell törekednünk a gazdaságos termékekre, mint bármely más cikket gyártó üzemnek. Igen sokszor az alapanyag beszerzése is nehezíti egy-egy fajtának a gyártását. A Mátra megszüntetésének is több oka volt. A magyar dohányipar egykori belső átszervezésekor az újhelyi gyárnak jutott a füstszűrő nélküli cigaretták gyártásának privilégiuma. Ma is csak itt gyártják a Kossuthot. Munkást és a filter nélküli Symphoniát. — Mivel már szinte csak az idősebb generáció szívja ezeket a cigarettákat, évről évre csökken az igény. Van olyan fajta, amelynél évi 20 —25 százalékkal is. — A dohányzás káros az egészségre — akár a dobozokról idézhetjük. De ha a cigarettafajtákat nézzük, a füstszűrő nélküli még károsabb. Miért gyártják mégis? — Mert vannak dohányosok igen szép számmal, akik csak a filter nélkülit szívják. Nagy lenne a felháborodás, ha megszüntetnénk a gyártását. Egyelőre így kívánja a választék. Becslésezom, éjjel kezdek, délelőtt végzek. Délután egy-két óra alvás épp elég nekem. Miskolc, Tiszai pályaudvar. A szállítók a posta dolgozóinak már „jó reggelt” köszönnek, bár még nem is dereng a hajnal. Az autóról a pályaudvar peronjára kerülnek az újsággal teli zsákok, innen utazik majd a megye minden részébe az aznapi olvasnivaló. Mucsonyi László ügyeletes tiszt: — Négy óra harminc perckor indul a postavonat Szerencs, Sátoraljaújhely • felé. Nem sokkal később Ózd irányába is viszik a szállítmányt. Reggelre Borsod egész területére megérkezik' az újság. A zöld teherautó a pályaudvarról á miskolci főpostára indul. Már világosod'1' amikor a kézbesítőknek, a- újságárusoknak elosztják , lapot. Reggel hat óra. Kezdődik nap. nyitnak az újságosbódék. Az emberek munkábí | sietnek, a villamoson, a bu | szón már "olvassák a leg frissebb híreket..I Mikes Márta ink szerint még az ezredfordulóig kell gyártanunk a Munkást és a többieket. Akkorra talán már megváltoznak a fogyasztói szokások, hiszen állandóan változóban vannak. Az idén például mar 300 millió darabbal kevesebbet gyártunk. — A filter nélküli cigaretták csökkenésével bizonyára növekszik a filteresek aránya. — Globálisan nem növekszik a cigaretta mennyisége, ám az arányok feltétlen a filteresek felé billennek. Sokáig csak Románcot es füstszűrös Symphoniál gyártottunk. ám nekünk is lépnünk kellett. Négy hónappal azután, hogy önálló gyár lettünk. a városi pártbizottsággal közösen összegeztük a tapasztalatokat. Az önállósodás ugyanis megváltoztatta a gazdálkodási körülményeket, ma már nem áll mögöttünk egy erős ipari bázis, amely ha kellett, kisegített minket a bajból. Nos, a vizsgálat megállapította, hogy az akkori, tehát az 1981. év elejei termékszerkezet nem jó. Ki kellett dolgoznunk egy gyártmányfejlesztési koncepciót, melynek az a célja, hogy a gyártmányok nyereségtartalma közelítse az ipari átlagot. Az elhatározás után nem sok időre, 1981 végén megjelent a gyár új termelve, a füstszűrös Kossuth cigaretta. — Milyen volt a fogadtatás? — Várakozáson felüli. A tervezettnél jóval több, 529 millió darab fogyott belőle az első fél évben. A kereskedelmi tapasztalatok azt mutatják, hogy a szűrő nélküli Symphonia rovására nő iráai- ta a kereslet. — A boltokban van már a másik újdonság, a Perilla is. — Választékbővítésnek szántuk, de az volt ezzel a gyártmánnyal az elsődleges célunk, hogy „mentsük, ami menthető”, tehát kombinált, dúsított, nagy hatású filter- rúddal láttuk el: ha már cigarettázik valaki, ne ártson olyan nagyon. A dohány is tartalmas, noha elsősorban hazai dohányt, használunk fel hozzá. Természetesen török, görög, bolgár, albán és libanoni dohányt is keverünk bele. A déli dohányok nélkülözhetetlenek a cigarettagyártásnál. A Perilla lesz az első olyan cigarettánk, amely ajándékcsomagolásban készül. Egy csomagba tíz dobozt helyezünk. 200 cigarettát. Ehhez most várunk egy újabb csomagológépet. — Megvalósul-e a Peruiéval a cél, hogy a gyártmányok nyereségtartalma megközelítse az ipari átlagot? — Igen — mondja Nagy Béla —, elértük már az ipari átlagos nyereséget. További terveink is vannak, a Dukál gyártmánycsaláddal kísérletezünk. Az új cigaretta Rákóczi pénzéről kapta a nevét. A roceptú ra-]c ísérl etek már befejeződtek, decemberig lezajlik a próbagyártás. Közepes árfekvésű cigaretták lesznek, az egyik fajta perforált, a másik normál acélát szűrővel készül. Nem tudnám semmilyen, ma forgalomban levő cigarettához sem hasonlítani. — Rövid időn belül egy sor újdonság... Hogyan (o- tadja mindezt a sok új feladatot a munkáskollektíva? — Sok gonddal jár minden új tennék bevezetése, de nálunk dinasztiák dolgoznak, akik örülnek, ha hallat magáról a gyárunk. Léva.v Györgyi \
