Észak-Magyarország, 1982. július (38. évfolyam, 152-178. szám)

1982-07-10 / 160. szám

ESZAK-MAGYARORSZAG 4 1982. júfius 10., szombat A fazekasok először, a fafaragók tizenegyedszer táboroznak Sárospatakon. Forog a korong, készül a tálka (bal oldali képünk). Jöwöre mint irányítókra számítanak a pataki kerámiaüzem tehetséges fiataljaira. S mint jobb oldali képünk bizonyítja: a hagyományos motívumfaragás sem száműzetett a táborból. Faragók, festők Lényegében három tábor él együtt és egymás mellett Sárospatakon. A fafaragóké, a rajztanároké és idén első alkalommal a fazekasoké, ök egyébként egy kicsit már a , jövőt vetítik a mába; azt. amit Novákovits István igaz­gató úgy fogalmazott — bíz­va abban, hogy bizton elké­szül az új művelődési ház —, olyan komplex tábort szeretnének megvalósítani a Bodrog-part.i városban, ahol adott alkatommal együtt dolgozhatnak a fafaragók a kovácsokkal, a rajzosok ki­próbálhatják a tűzzománc készítését... Csírájában már most is él ez a törekvés; a faragók és a rajztanárok né­melyikének is felcsillant a szeme a korong láttán, sőt ennél tovább is jutottak, odaültek mellé. Vagy ott van Gombos Mária példája, aki két esztendeje próbálta ki a faragókést -*• különben a miskolci 10-es számú Álta­lános Iskolában tanítja a rajzot /—, idén pedig már kiállításon is szerepelt ^rá­gással, noha esze ágában sincs „átnyergelni”. De ahogy mondta, nem árt kipróbálnia magát az embernek. A Petőfi iskolában — ha­gyományosan itt rendezik a tábort — csendes a faragók szokásos helye. Kevesebben is vannak, mint más eszten­dőkben, s a kést itt az „ifjú öregek” forgatják. Akik’ már — ahogy Kovács László, a fafaragók technikai vezetője mondta — nemigen tudnak, nekirugaszkodni a hatalmas farönköknek, amelyekből a majdani játszótér padjai ké­szülnek. Tavaly egyébként jó né­hány érdekes játékot kifa­ragtak. Úttörő volt a vál­lalkozásuk; a pataki tábor elsősorban motívumfaragó tábor volt mindaddig. A ját­szótér-vállalkozás valami más és valami több... De azért azokról sem akarnak lemondani, akik a közösen végzett munkát már nem vállalják... Helyük van s lesz itt-... S talán az idő- pontválfozás sem hat majd zavaróan, mint az idén. El­eddig ugyanis a tavaszi szü­net idején várták Patakra a faragókat, s ebben a nyári időpontban Vásárhely volt (van) a faragótalálkozó szín­helye. Szóval kevesebben vannak, de jobban együtt... És bizonyos, hogy lesz ered­ménye a munkának ... Ösz- szel jöhet a beépítés, s jö­vőre a gazdagítása a játszó­térnek. S ahogy a népmű­vész címet is „birtokló” Ko­vács László mondotta: vala­mi olyat tesznek le a „város asztalára”, amelyet igazán • használhatnak, birtokolhat­nak az itt élők. Másfajta felkészültséget,' másfajta szakmai tudást; s másfajta hozzáállást igényelt a fara­góktól, de ebben is hozni tudják magukat. A rajzosok vannak a leg­többen. Andrássy-Kurta Já­nos mellett Seres János irá­nyítja, segíti munkájukat. Seres János szerint egyéb­ként lényeges különbség van a pataki tábor és a tokaji művésztelep között. Az itte­ni munkájában abból kell kiindulni: olyan feladatokat oldjanak meg a résztvevők, amelyek iskolai munkájuk eredményesebbé tételét is se­gítik. Másrészt pedig jó len­ne elérni azt is, hogy ebben a szabadabb munkában töl­tődjenek fel annyira a rajz­tanárok, amely otthon is fo­lyamatosabb önálló munkára ösztönzi őket. így azután rendszeressé vált a krokizás; tanulmányokat készítenek, megismerkednek a sokszoro­sító grafika eszközeivel. De foglalkoznak kiállításrende- zéssel, tárlatvezetéssel, kép­elemzéssel is. Hogy mi ’ lehet a haszna? Ezúttal ne men­jünk bele rajztanárképzé­sünk múltbeli problémáiba. Viszont nagyon érdekes gon- .dolatot vetett fel Seres Já­nos. Nevezetesen azt, hogy oktatásunk arányai eltolód­tak a természettudományok felé ... Az olyan dolgoknak pedig, mint például a térlá- : tás, nemcsak a művészetben van jelentősége. Műszaki egyetemen is küszködnek hiányával. A rajz sokat te­het — de ehhez nemcsak tanítani tudó, hanem alkotó tanárokra is szükség van ... Csutorás Annamária Fotó: Laczó József Krokizás körben. Képünkön: A'ndrússy Kúria János szobrászművész korrigál. Kazincbarcikai kérdések — Kulturális életünk jeles eseménye, az amatőr színjátszó mozgalom' fontos állomása a kétévenként megrendezésre ke­rülő — iíj,: Horváth Istvánról elnevezett — nemzeti és nemzet­közi színjátszó fesztivál. Olyan ünnep, ami a jelenlevő együt­teseknek; komoly munkát és reméljük, szakmai gyarapodást jelent. A szakmai tanácskozásokon bizonyára— a produkciók étékelésén túl — megvitatják majd az amatőr színjátszó moz­galom .helyzetét, gondjait, örömeit, eredményeit — mondotta kazincbarcikai nyitóbeszédében, az elmúlt hét végén, Hanga Mária művelődési miniszterhelyettes. Nos,. azóta tudjuk már, a remélt „megvitatás” elmaradt, A hiányt mi sem pótolhatjuk. Négy, a fesztiválon különböző „pozícióban” jelenlevő megkérdezésével és véleményének köz­lésével'azonban szeretnénk jelezni: lett volna, volna miről ér­demi beszélgetést folytatni .. . A fesztivál egyik nagy népszerűségnek örvendő „fi­gurája” Georg Malvius volt, a svédországi Örebro városi színházának igazgató-főren­dezője: az Amatőr Színházak Nemzetközi Szövetségének alelnöke. ^Kitűnően beszél magyarul, de nem ez nép­szerűsítette- elsősorban; min­den megnyilatkozásából át­sütött: ízig-vérig színházi ember. Tagja volt a zsűri­nek is: — Most először vagyok arr. — teszi lJhozzá egyik beszél­getésünkkor —, bár nem első ízben vagyok itt Kazincbar­cikán. Hat és nyolc eve már jártam itt, — Milyen emlékei marad­tak abból' az időből? — Emlékszem, hogy na­gyon jó és érdekes előadá­sokat láttam akkor, olyan kitűnő rendezők munkáit, mint Paál .. István, Eless Bé­la, Ács- János ... Nekik is fontos érdemük van abban, hogy a magyar amatőr szín­játszásnak emelt státusa van a nemzetközi viszonylatban; itt erős amatőr színházat csi­nálnak, s . ennek jó hire van ... — Hogyan értékeli a mos­tani fesztivált? — A .színvonal most nem olyan' magas, mint koráb­ban, nem láttam sok na­gyon jó i előadást, de né­hány érdekeset igen. Nekem a legjobb' színház a pécsiek előadása volt, a Pisti a vér­zivatarban. Érdekes, hogy a rossz éiőadásokat a külföl­diek hozták, kivétel ez álól a szovjeték 'mesejátéka és a japánok'. jelenléte. — Nem állítanak itt túl­ságosan • magas követelmé­nyeket ■ i az amatőrökkel szemben? — Azt gondolom, hogy nem: mert nincs amatör előadás és profi előadás, csak fontos 'színház van. En­nek az- a lényégé, hogy va­lamit eí akarnak mondani, s azt úgy. mondják el, hogy megértsük,' úgy adják elő, hogy a nézőknek érdekes, iz­galmas legyen. A magyar amatőr színjátszás erősségét, az is bizonyítja, hogy a profi színházak több megbecsült rendezője' ebben a mozga­lomban* nőtt fel. És ha je­lenleg gyengébb a színvo­nal, azt, természetesnek tar­tom. Idő kell a íeltöltödés- hez __ : M álnámé Merczel Erzsé­betet közel másfél évtizede ismerem. Ott volt minden jelentős hazai versmondó- versenyen, színjátszó fesztivá­lon. A mozgalom megszál­lottja. Amikor utoljára ta­lálkoztunk .Kazincbarcikán, a balassagyarmati csoport já­tékának rendezőjeként volt jelen. Most egyedül jött, ő woit jt.nézö") — Az utóbbi évekbenv fon­tos változások voltak az éle­temben, ami miatt „ki kel­lett szállnom*’ a mozgalom­ból. Otthagytam a 'népműve­lői munkát is, most ápolónő vagyok... — Es hogy érzed itt ma­gad, Kazincbarcikán? — Az ember mindig azzal jön, hogy tanul valamit... és most bosszankodom ... Úgy érzem, stagnálás van a mozgalomban, sót visszaesés. Sok a holt idő is, léblábol csak az ember. S még ez se volna probléma, ha na­gyon jó produkciókat lehet­ne látni, olyat, ami felcsi­gázza az embert, amiről le­het vitatkozni, beszélgetni. Sokat nyavalyogtunk már, most mar életet, erőt kéne vinni a színpadra. Sok a le­futott téma. Az öröm, ha egy amatőr együttes mer „nagyszínpadi előadásokat” csinálni, de én azt tartom lényegesnek, hogy olyat csi­náljon, amit a profi színház nem mer, vagy nem tud vál­lalni; az amatőröknek sok­kal frissebbeknek kéne len­ni; le kéne nyúlni a prob­lémás témákhoz és azokat izgalmasan megcsinálni... — Tehat pesszimista vagy? — Lehetnék, de azt mon­dom, tudomásul kell venni, hogy nem tarthat ötökké a fénypont. És mihelyt haza megyek, neki fogok megint ugrani. A fiaim, a régiek is hiányolják az együttlétet. mert jó volt együtt dolgozni, hiányzik a közösségi él­mény, a siker, a játék. Le­het, hogy belebukunk, de akkor is: megpróbáljuk ... Nekem is hiányzik a játék. Nem szeretek konvencioná­lisán élni. Szerintem minden ember szeret játszani, csak elő kell belőle halászni . a kedvet és a vágyai... A Videoton Színjátszó Csoport Schwa,ida György Csoda című egyfelvonásosá- val jött Kazincbarcikára. Ök kapták az egyik kolléktíva- dijat. Rendezőjük: Boldizsár Péter: — Kihalóban van a mun­kásszínjátszás, egyre keve­sebb üzem, vállalat vállalja a csoportok fenntartását. A mozgalom egészéről is az a véleményem, hogy általában lefelé ívelő, vissza fog szo­rulni a perifériára. Alacsony a társadalmi megbecsültsé­ge... Nálunk nem divat színházba menni ... Ebbe a „biztonságosan” dolgozó szín­házaink is besegítettek... — Az előadásotoknak jó si­kere volt. a fesztiválon ... — Tudom, nem jogos, hogy pont én panaszkodom és mondom meg ezeket. Mi hét éve együtt vagyunk, a gyártól minden ’segítséget megkapunk, mégis csoda, hogy kitartunk és dolgozunk. Ez a tizenegynéhány ember F mulüilir11 lelkesedésének, hitének kö­szönhető. Itt Kazincbarcikán is egyre rosszabb a helyzet, most már rövidebb is a fesz­tivál, zsúfolt a program... hangulatában már a 7<)-es évek közepén megtört... — És az előadások? — A maiakat, rendezőket elsősorban, inkább szakmai­lag érdekli a színház és a színjátszás. Ez nem hátrány és nem előny. Csak más a hozzáállás, mint a hatvanas évek végén indulóknál... A fesztivál legelső előadá­sát, a Szovjetunióból érke­zett. Kalugai Ifjúsági Nép­színháztól láttuk. A Bíbor- szín virág című mesejátékot! mutatták be. A fesztiválz.á-j ráskor is mindenki jól em­lékezett még rájuk. Öröm-j mel az előadásukra. Mégsem erről faggattuk Nyikolaj j Troickij rendezőt. Hanem' arról: milyen támogatással.; milyen feltételek mellett! működnek, fontosnak tart­ják-e létezésüket, hogyan es; kik dolgoznak ebben a tár-j sulatban? (A kalugaiaik já-j téka után többen tudni véj-j ték: „profik”, de „legalábbis félprofik”.) Nyikolaj Troic- kij: — Igazi amatőr színház a miénk. Negyven színészünk van, egyetemisták, munka sok, alkalmazottak. Egyéb ként nem helyes az amatőr meg a profi szembeállítása. Csak egy színház van; szín­házat csak prof i módra lehet csinálni. A különbségek a lé-j tezési feltételekben vannak Az állami támogatáson na­gyon sok múlik. A Szovjet-i unióban a kulturális minisz­térium fontos kérdésként kezeli, hogy a profi színházak hiányát az amatőrök töltsék be. Az esztétikai nevelést, a művészét szeleteiére való nevelést már óvodás kortól el kell kezdeni, és folyamato-, san csinálni kell, ezért na­gyon támogatják a mi mű­ködésünket. Lehet, hogy fur­csának találja, de mi a vá-l rosi vezetés, a Komszomoli segítsége nélkül nem tudnánk létezni. Elsősorban a fiata­loknak játszunk, sok ifjúsá­gi müvet, mesejátékot mu­tattunk már be, de színpad­ra vittük a West Side Sloryt is... — Konkrétan milyen tá­mogatást kapnak a műkö­déshez? — Saját, épületünk van. s városi kultúrház csak a mi­énk. A pénzbeni támogatói évről évre egyre több, d« rögtön hozzáteszem, bizonyí­tanunk kell, hogy megérde­meljük. Az idén 12 ezer ru­bel a támogatásunk, ehhez jön a saját bevételünk a'Z előadásokból. Nagyon jó s technikai felszereltségünk ezt moszkvai színháztól kap­juk. Nagyon meleg a kap- csolalunk a hivatásos szín­házzal ... (bár nagyok a si­kereink . . .). Mindig van mól) konzultációra, megnézzük egymás előadásait. Mindenki tudja, a mi színházunk (óé a többi hasonló) az, amel? előkészíti a gyerekeket, hogj később színházba járók le­gyenek ... Legközelebb talán ezeket U meg lehetne beszelni... Tcnagj- József J 0 N I CSAK PAR NAPIG i HUNGÁRIA CIRKUSZ JÖN! CSAK FAR NAPIG! Előadások időpontjai: Június 14-én ásta 7 ára 15- én este 7 óra 16- án du. fél 4 és este 7 áas 17- én du. fél 4 és este 7 óra W-áti de. 10 óra, du; fél 4 és este 7 óra 19rén este 7 óra 2-0-qn este 7 óra 21-én este 7 óra £2-Ón este 7 óra 23- án fél 4 és este 7 óra 24- én fél 4 és este 7 óra 25- cn de. 10 őre, du. fé! 4 és este 7 óra ■HEGVEK ELŐVÉTELBEN VÁLTHATÓK A BÜZ-A TÉRI ALULJÁRÓNÁL, A GYÓGYSZERTÁR MELLETT, PőNZTAR-KOCSíNKBAN, VALAMINT A.CiflKUSZ PÉNZTÁRÁNÁL reggo! 9-IŐI fél 7 óráig ,; MINDENKIT SZERETETTEL VÁRUNKI . •|liTwtr.i^r ... ............................................... OT.|f ■ ■ , "JR II. 1 . « X.J i . ■■r""”1’"" '■1 -------------------­f

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom