Észak-Magyarország, 1982. július (38. évfolyam, 152-178. szám)
1982-07-09 / 159. szám
1982. július 9., péntek ESZAK-MAGYARORSZAG 9 OÉnpaenii - szsEsálaliait Idillikus kép fogad a far- kaslyuki bányamentő állomáson: a szolgálatban levő raj néhány tagja a virágoskertben gyomlálgat, kapálgat. Vörös, l'ehér, sárga színű rózsák pompáznak az emberi gondoskodásról tanúskodó birodalomban. Láthatók itt terebélyes pálmák, sudár fenyők. frissen nyírt pázsitok. A vaskerítéssel körbezárt terület egyik szegletében nagy szemű, ropogós, húsos gyümölcseit kínáló cseresznyefa magasodik, alája szalonnasütőt építettek. A létesítmény betonozott udvarán hasonlóan békés az élet; a vasállványra aggatott oxigénpalackokat nyomáspróbázzák, majd egyezményes színre, kékre festik a bányamentők. — Az előírásnak megfelelően, egy telefonügyeletes és öt bányamentő teljesít szolgálatot — mondja Trefiman Dénes, az 1963-ban létesített állomás fiatal parancsnokhelyettese. — Szerdán reggel 8 órától a következő szerda 14 óráig tart a szolgálat. Ez idő alatt csak külön engedéllyel, vagy rendkívüli esemény esetén hagyhatják el a bányamentők az állomást. — Hallhatnánk ezekre példáidat? — Étkezni a közelben levő üzemi étteremben szoktak az emberek; ide felváltva, mindig azonos időpontban mennek ki. A rendkívüli eseményt a bányatűz, a vízbetörés, a kőzetomlás jelenti számunkra; ekkor riadóval rendeljük el az anyagi javak, az emberi életek mentését — Kik jöhetnek be a bányamentő állomásra? — Elsősorban azok, akiknek a beosztásukból eredően hivatalos teendőjük lehet A lényeg: nem vagyunk elzárva a külvilágtól, de mindennek megvan a rendje. A családtagok például szombaton és vasárnap kereshetik fel a szolgálatot teljesítő hozzátartozójukat Ismerkedünk a bányamentőkkel, a bányamentők életével. Stefán György „civilben” a szénosztályozóban dolgozik, művezető. A bányával negyed évszázaddal ezelőtt jegyezte el magát, s 1969-től bányamentő. — Általában nyolchónaponként kerül rám a sor, s adok hetes szolgálatot. A raj összetétele rendszerint változó, persze, így is mindenin ismer mindenkit. Elvégre kétszázan sem vagyunk ezen az állomáson, de a Borsodi Szénbányáknál is legfeljebb félezer bányamentőt tartanak nyilván. Mindenki pedig mindenkor be sem vehető — magyarázza, majd kisvártatva mintegy szavai alátámasztására hozzáteszi: — A bányamentő ugyanis csak akkor hívható be szolgálatra, ha rendelkezik érvényes orvosi engedéllyel, egészséges, továbbá eleget tett az elméleti és a gyakorlati követelményeknek. — A bányamentők munkája köztudottan veszélyes. Elmesélné, hol volt már mentésen? — Csak kisebb jelentőségű bevetéseken vettem részt, Magyar bojlerek A magyar ipar az egyik legnagyobb háztartási bojler szállítója Franciaországnak. A Transelektro Külkereskedelmi Vállalat közvetítésével a Hajdúsági Iparművek ez év végéig összesen 55 ezer fonóvíztárolót készít, mintegy 30 millió frank értékben nyugat-európai partnerének. ezek nem érdekesek. Kérdezze meg inkább Berecz Jánost, neki bőven van „élménye”. Az aknász leteszi a kapát, s elgondolkodik, hol is kezdje az elmúlt 22 £v rendkívüli eseményeinek felidézését. — Leggyakrabban bánya- tüzet kellett oltanunk — mondja. — Legutóbb, tavaly december 28-án a -farkaslyu- ki akna 85. számú frontja közelében . lobbantak fel a lángok. A hegesztés következtében felizzott vas okozta a tüzet, s nyolc rajnak adott munkát. Ugyancsak a farkas- lyuki bányában, 1980 októberében öngyulladás okozta teleptüzet kellett lokalizálnunk. Fél évvel korábban a királdi aknában történt hasonló ok miatt bányatűz. — A legemlékezetesebb bevetés azonban a lyukói bányához fűződik — szól közbe Varga Ferenc vájár. — Igen, azt a szerencsétlenséget sohasem felejtjük el. Ott emberi életeket is követelt a tűz és a nyomában keletkező mérges gázok. Hallgatunk. Bizonyára a bányamentőkben ismét lejátszódnak azoknak a tragikus napoknak az eseményei. — Féltek már mentés közben? — Aki fél, az ne menjen bányamentőnek — feleli szinte egyszerre Patvaros János vájár és Iiahnai Zoltán villanyszerelő. — Óvatosak, körültekintőek vagyunk, ez nálunk alapvető követelmény a feladat sikeres elvégzéséhez. Megtanultuk már tisztelni a veszélyt... — Miért lett bányamentő? — a kérdésre Nagypeti Zoltán mozdonyvezető válaszol: — Bennünk, bányászokban erős a közösségi érzés. Segítjük egymást a munkában, segítenünk kell egymáson a bajban is. A bányamentő anyagi javakat, emberi életeket ment, ezért választottam. De nemcsak én, hanem mindannyian... A bányamentő állomás rendelkezik mindazon készülékekkel, berendezésekkel, amelyet a szolgálat ellátása, a sikeres mentés megkövetel. Biztosítottak az elméleti, a gyakorlati továbbképzés feltételei. Az ismétlődő foglalkozások a megszerzett tudás ismétlését, frissen tartását célozzák. A bányamentőknek természetesen pihenésre, jó értelemben vett szórakozásra is szükségük van — ennek sincs akadálya. A megkérdezettek egy- emberként állítják: nem bánták meg, amiéit bányamentők lettek, ha kellene, isméit, így döntenének. Amikor elbúcsúzunk a bányamentő állomás ifjú pa- rancsnokhelyetesétől, feltesz- szük az utolsó kérdést: mi a legnagyobb kívánsága? — Azt szeretném, ha elkerülné a föld alatti munkahelyeket a víz, nem következne be bányatűz, kőzetomlás. Es ekkor velünk együtt valamennyi borsodi bányász örülne, hiszen nekünk, bányamentőknek nem volna dolgunk. Kolaj László frsBCia piacon A külkereskedelmi vállalat öt évvel ezelőtt próbálkozott először a francia piac meghódításával. Jelenleg ebből a termékből a teljes francia import 25 százaléka magyar gyártmány. így hazánk Franciaországnak a második legnagyobb szállítója lett f orró víztá rolókból. A tardi meggyesben Ellentétben a nótával — abban ugyanis az áll, hogy felmegy a legény a fára, a meggyfa tetejére, s lerázza a meggyet —, itt fedeles kosárba, akarom mondani műanyag vödörbe, gyümölcsös rekeszekbe szedik a meggyet. Mi több, akik szedik, azoknak a zöme sem legény, hanem leány, illetve asszony. És amit nem érnek el a földről, azért bizony ők maguk másznak fel a meggyfa tetejére. Mindez. Tar dón van fgy, a szentistváni V0. Párt- kongresszus Tsz cseresznyéskertjében, illetve megy- gyesőben. Nem is tudom, melyik gyümölcsöt kell előbb említenem, hisz.en a két csonthéjast — nyilván a jó porzás érdekében — felváltva telepítették, így mindenfelé a meggyfasorokat cseresznyefasorok: váltják, követik. A gyümölcsöskert „központja” ilyenkor érés idején a mázsálás, az átvétel helye. Itt gyülekeznek elszállításra várva a gyümölcsös rekeszek, amelyekben a leszedett gyümölcs ránézésre igen mutatós. Sőt a kóstolás után a minőséget is kifogástalannak ítéljük. És a mennyiség? Az átvételt lebonyolító asszonyok szerint cseresznyéből tavaly több termett. A meggy viszont megjárja. — No és szedő akad-e elég? Ezt már Simon Gábor ágazatvezetőtől kérdez- lük. hiszen a cseresznye, meggy szedése köztudottan kézimunka-igényes tevékenység. — Az állandó tsz-dolgo- zói mellett dolgoztak itt több napot az építőtáborunk diákjai és emellett sole kivülállő is besegít, mivel harmadában szedhetik a termést. Akinek pedig nem kék a gyümölcs, annak 5 forintot fizetünk minden le-' szedett kiló után. Van érdeklődés, nemcsak a tsz községeiből, hanem Mezőkövesdről, Tibolddarócról is jár hozzánk sok „önkéntes” szedő __ G yúrásán Mihály feleségével, leányával Mezőkövesdről éppen beszélgetésünk közben jelentkezett munkára. — Nagyon szeretjük a meggyet. — újságolta a nagylány —, s élünk a beszerzés effajta lehetőségével. Meg aztán egy kis mozgás sem árt... Ott-jártunkkor a megy- gyet szedték a 33 hektáros tardi gyümölcsösben. A termést részben a Zöldértnek, részben a hűtőháznak adják el, de á naponta leszedett 80 mázsa körüli termésből jut a tsz zöldséges- boltjába is. ♦bal Fotó: Laczó József A szövetkezet állandó dolgozóirtak gépkocsival szállítják ki a meleg ebédet A meggyek „királya : a Pcrndy (Folytatás az L oldalról) boltot átalakítottak, bővítettek és korszerűsítettek, 1.980- ban pedig befejeződött a vál- * lalat új központi épületének építése a földszinten elhelyezkedő húsáruházzal együtt. Az elmúlt esztendőben tovább folytatódott a hálózatfejlesztés. A VI. ötéves tervben ismét újabb boltokat építenek. Még ebben az évben megnyílik, a Széchenyi utca 3—9. szám alatt a „Pátria” ABC-áruház és a Szin- va—Népkert lakótelepen épülő űj ABC-áruház. Remény van arra, hogy az Avas-dél harmadik ütemében épülő letü ABC-áruházat szintén átadják az idén. 1982-ben a vállalat, kilép Miskolc köz- igazgatási határán túlra is. Az agglomerációhoz tartozó Alsózsolcán 330 négyzetméter alapterületű kis ABC-áruhá- zat üzemeltetnek majd. Sajnos — a fejlesztési tervben fontos helyet elfoglaló —, Marx téri általános áruház átadása még jócskán várat magára, a szükséges anyagi fedezet hiányában. A beszámolóból és a hozzászólásokból egyaránt kitűnt: a Miskolci Élelmiszer Kiskereskedelmi Vállalat dolgozói naponta több, mint száz mázsa tőkehúst, hatvan mázsa hentesárut, hatvan mázsa baromfit, negyvenezer darab tojást, hamüncöt- negyvenezer liter tejet, kétszázötven-háromszáz mázsa kenyeret szállítanak üzleteikbe, hogy csak a legfontosabbakat említsük. Szó volt még a vállalat, tanuló- képzéséről, munkaerő-gazdálkodásának helyzetéről is. Ez utóbbi gondot okoz a vezetőségnek, hiszen 1982 első fél évében tovább csökkent a dolgozói létszám. Hasonló gondjuk a társadalmi tulajdon védelme. Az évenkénti hiány értéke olykoí eléri az 500 millió forintot is. Beszámoltok az ötnapos munkahét tapasztalatairól is. Az ötnapos munkahét bevezetésevei a lakosság döntő része hét végi szükségleteit élőbb szerzi be, így felmerült a kérdés, hogy a szombat délutáni árusítás helyett érdemesebb lenne az előző napoleon tovább nyitva tartani. Végezetül a résztvevők hallhattak a fogyasztói érdekvédelemről, amely a vállalat tevékenységében kiemelt feladatot jelent. A belső hálózati ellenőrökön kívül hatósági és társadalmi ellenőrök járják rendszeresen az üzleteket, ellenőrzik az előírások betartását, örvendetes, hogy az elmúlt időszakban jelentősen csökkent a fogyasztói érdekeket sértő szabálytalanságok száma a vállalatnál. Új üzletek - javuló ellátás ezer négyzetméter alapterüKöltségeket kiméi A bulladékanyag liaszoaslfása Jó termést ígér a zempléni határ A hulladékanyagok egyre növekvő mennyisége, elhelyezésének nehézsége, az elsődleges nyersanyagforrások hazai szűkössége előtérbe helyezte a huíladékanyagok, másodnyersanyagok hasznosítását. Az Országos Anyag- és Árhivatal illetékeseinek, a MÉH szakembereinek az a véleménye, hogy alapvető szemléletváltozásra lenne szükség mind a vállalatoknál, mind az irányító szerveknél. a gazdasági és kör- nyezetvédelm i szempontokat szolgáló hulladékanyagok hasznosítása terén. Az itthonitól eltérő és „fejlettebb” szemléletmódra találhatunk példát a Szovjetunióban, az NDK-ban, de Ausztriában és Angliában is. A nyersanyag- és energiaárak emelkedése a hulladék- hasznosítás minőségi oldalát .hazánkban is előtérbe helyezte. A másodnyersanyag begyűjtése és előkészítése lényegesen . kevesebbe körül, mint a nyers- és alapanyagok importja. Minden tonna felhasznált vashulladék öt tonna vasérc és két tonna koksz behozatalát pótolja. Egy tonna újságpapír újrafelhasználásával három-négy köbméter fát takaríthatunk meg. Az alumínium hulladék újrafeldolgozása pedig egy- huszadnyi energiát igényel a bauxit.ból kiinduló alumíniumgyártással szemben. Érthető tehát, hogy az Észak-magyarországi MÉH Nyersanyag-hasznosító Vállalat a hulladékanyagok előkészítettségének növelése érdekében 1982 második fél évében Diósgyőrben, az osztrák Arnold cég licence alapján 42 millió forintos beruházási költséggel brikettáló üzem építését kezdi meg. Gyöngyösön mintegy 50—60 millió forintos költséggel színesfém- előkészítő üzemet hoz létre. A balassagyarmati — ötmillió forintba kerülő — granulálógép a hazai kohászat számára bztosít importkiváll ó segédanyagot. Sok mór az eső, de azért még szép a határ a zempléni tájon: a Hegyalján, Hegyközben és Bodrogközben. Az utóbbi két nagy vihar és a helyenként hullott jégeső megtépázva ugyan nemcsak a szőlőket, gyümölcsösöket, hanem a kalászosokat, kapásokat is, de egy „viharmentes”, napfényes időjárás hatására még az itt-ott ledöntött kukoricák is „feltápászkodná- nak”. Meri: most arra lenne leginkább szükség: száraz, napos időre. Hiszen a nyár közepén járunk: a kukorica a legtöbb táblán „kihányta” a címerét, a mák elvirágzott, a vihar ezt is „feldúlta”. A burgonya most van teljes virágjában, a cukorrépa fénylő, kövér levelei jó termést ígérnek, a napraforgó tányérjai is kezdenek kifejlődni, sőt helyenként már a virágkezdemények meg is jelentek. A legnagyobb figyelem ezekben a napokban természetesen a gabonafélék felé fordul Zemplénben is. Az őszi árpa általában kevés ezen a tájon, valamivel több a tavaszi árpa. míg búzát a szokottnál nagyobb területen vetettek az állami és a szövetkezeti gazdaságok, hogy eleget tehessenek a gabonaprogramban vállalt feladataiknak. A búzatáblák túlnyomó többsége nagyon szép. A kalászok tömöttek, a szemek az esőzések hatására jól fejlettek. A két viharos napon helyenként megdőlt a búza, ez egy kicsit nehezíti majd az aratást. Egyébként a kalászok már szókulnek. elsősorban a bodrogközi és a hegyaljai földeken; s ha száraz, meleg időjárás köszöntene a vidékre, akkor néhány nap múlva Zemplénben is kasza, helyesebben kombájn alá érne a búza. A Hegyköz viszont nemcsak megyénknek, hanem hazánknak is a legészakibb részén terül el; így errefelé, a széphalmi, mikóházi, vily— vitányi, pálházi határban valamivel később lehet megkezdeni a búzamezőkön az aratást.
