Észak-Magyarország, 1982. július (38. évfolyam, 152-178. szám)

1982-07-06 / 156. szám

1982. július 6., kedd ÉSZAK-MAGYARORSZAG 5 Olcsóbb V élelmiszerek r Hatalmasat dörren a gyám­ügyi előadó ajtaja. Fiatal in­dulatos nő hagyja maga mö­gött. Zokogva roskad le a kis előtérben. Próbálom nyugtatgatni, tudakolni fel­indulásának okát. — Inkább kenyéren és vízen élek, de nem adom intézetbe a gye­rekemet — hüppögi. Lassan kibontakozik a kép. A kis szoba-konyhás lakás, a sú­lyosan beteg anya, akinél a fiatal, nemrég elvált nő meg­húzza magát a gyerekével. — A nagymama miatt a kicsi otthoni harmonikus fej­lődése nem biztosított. Ad­dig is, amíg legalább egy szükségszobát tudnak nekik adni a lakásügyesek, inté­zetbe kellene tenni a kis­lányt — mondja később a i gyámügyes. — Nincs szí- , vünk állami gondozásba ven- , ni, és úgy kényszeríteni az anyát, hogy vigye intézetbe a gyerekét. Él-hal érte. Mindent meg is tesz, hogy enyhítse az otthoni rossz kö­rülményeket. Hozzánk ne­velési segélyért jött. De hát , az már ismert a gyakorlat­ból, hogy ennek , folyósításá­ra csak akkor van lehetőség, i ha egyébként minden rend­ben van otthon, csak a ke­reset olyan alacsony, hogy az egy főre jutó összeg nem éri el a mindenkori legki­sebb ipari nyugdíjat. Az önhibájukon kívül ne­héz helyzetben levő szülők ritkán kérik gyermekült in­tézeti elhelyezését, amelyet sokan tévesen azonosítanak az állami gondozásba vétel- í lel. És bár az intézeti neve- i lök, igazgatók a megmond- i hatói, hogy a gyerekek lu- j xusigényeinek kielégítésével , szinte már átesünk a „ló í túlsó oldalára”, a nevelőott- i honok életét nem ismerő em- j berek az „állami gondozott” i szó hallatán a régi „Árvács­kára” és menhelyekre gon­dolnak. Ezért ódzkodnak az állami gondozásba vételtől. Az intézeti elhelyezést pe­dig tévesen azonosítják is ezzel. Való igaz, hogy az ál­lami gondozásba vétellel a gyerek kikerül a szülő fel­ügyelete alól gyakorlati és jogi értelemben egyaránt. Az állami gondozott gyerek gyámja az illetékes gyer­mek- és ifjúságvédő intézet igazgatója lesz. Ö az állami gondozott lányok-fiúk törvé­nyes képviselője. Ha a gyám­hatóságon részletes felvilá­gosítást kapna a szülő ar­ról, hogy mik az állami gon­dozásba vétel nélküli intézeti elhelyezés előnyei, bizonyára kevésbé idegenkedne ettől a gondoskodási lormátóL Ilyen esetben a szülő meg­marad a gyerek törvényes gyámja. (Tehát gyakorolhat­ja a szülői felügyeleti jogát.) Kezelheti a gyerek esetleges (például örökségből szárma­zó) vagyonát. Felveheti az elhalt másik szülő utáni ár­vaellátást, családi pó1 lékot. (Feltéve, hogy az intézeti gondozásért térítési díjat fi­zet.) Sajnos, tapasztalatból tu­dom, hogy a gyámügyi elő­adók egyike-másika ahelyett, hogy a „sima” intézeti rl- helyezés lehetőségére, és an­nak kedvezőbb fői-májára felhívnák a nevelési se­gélyért jelentkezők figyel­mét, segítésüknek határait így summázzák: „legfeljebb állami gondozásba vessszük a gyereket”. Ettől viszont so­kan valósággal pánikba es­nek. Mi az, ami a lentieken túl is visszatartja a rászorulókat (a saját hibájukon kívül ne­héz helyzetijén levőket) at­tól, hogy segítségért felke­ressék- az illetékeseket? Ügy érzik, ha a gyerekeiket ne­velőotthonba, vagy nevelő­szülőkhöz adják, a lakás­ügyi hatóságok megfeledkez­nek égető lakásproblémá­jukról. Lekerülnek a „listá­ról”. Pedig ez nem így van. A szülő kérelmére a gyám­ügyi hatóság az intézeti el­helyezést bármikor köteles megszüntetni. És a lakás­ügyi hatóságok továbbra is ugyanúgy tartják számon őket a kiutalásra várók kö­zött, mintha a gyerek otthon lenne. Ezért, ha mindenképpen indokolt a gyerek intézeti el­helyezése, és arra lehetőség is van, kár sínylődni hagyni a rossz szotiális körülmé­nyek között Nem szükség­szerű, hogy a gyerek elide­genedjen a családjától, ha a család a kapcsolattartásnak minden formáját kihasznál­ja. Dr. Kertész Év» Azonos típusú csomagolás­ban, fehér alapon fekete fel­iratos címkén a megtakarí­tásra utaló perselyes malac emblémával hozza forgalom­ba az élelmiszer-kereskede­lem azokat az úgynevezett fehér termékeket, amelyeket — főként egyszerűbb csoma­golásuk révén — a megszo­kottnál általában 8—10 szá­zalékkal olcsóbban árusíta­nak. A fogyasztók rövid idő alatt megkedvelték ezeket az átlagos minőségi színvonalú, kedvező árú termékeket. Ma már 12 vállalat és szövet­kezet száraztésztái, édesipa­ri termékei, befőttjei, kon- zervjei kaphatók olcsóbb áron. Néhány üzletben a hét és fél kilós Tomi mosóport is árusítják egyszerűbb cso­magolásban, kilónként 44 fo­rint 40 fillér helyett 38 fo­rint 90 fillérért. A közelmúlt­ban megjelentek a boltok­ban a Budapesti Húsipari Vállalat fehértermékei is, pástétomok, Uolbászkrémek és hurkakészítmények kap­hatók, kilónként 12-től 44 fo­rintért. A Belkereskedelmi Mi­nisztérium élelmiszer- és ve- gyicikk-kereskedelmi főosz­tálya az egyéves tapasztala­tokat értékelve megállapí­totta, hogy rövid idő alatt közkedveltté váltak az olcsó élelmiszerek és vegyi cik­kek, de a kínálat az ország különböző részein nem egyenletes. Ennek okát ab­ban látják, hogy a termelők és a kereskedők egy része nem tartja eléggé kifizető­dőnek e termékek széles kö­rű bevezetését, mivel ezek az átlagosnál alacsonyabb nyereséget tesznek lehetővé. Egyre többen belátják azon­ban: érdekük, hogy vásár­lóikat igényesebb és olcsóbb termékekkel egyaránt minél jobban ellássák, ez növeli forgalmukat, s ezért a bol­tokból nem hiányozhatnak a fehértermékek sem, ame­lyeket jelentős rétegek igé­nyelnek. A Belkereskedelmi Minisztérium is arra ösztön­zi a vállalatokat, hogy szé­lesítsék az olcsó élelmisze­rek választékát A kereskedelem folyama­tosan jelzi az élelmiszeripar­nak a vásárlók igényeit, s termeltető tevékenységével is igyekszik bővíteni a fehér­termékek körét. Ennek ered­ményeként a közeljövőben újabb tízfajta olcsóbb élel­miszer kerül az üzletek pol­caira. öiabravúr r A nehéz utasszállító re­pülőgépek ritkán landolnak talajon. Ilyen esetekben rendszerint kényszerleszállás­ról van szó, az abból eredő összes következményekkel. Vannak azonban esetek, ami­kor az ilyen leszállás terv­szerűen történik __ T U—134 — szántofóidön A szovjet polgári repülés­ügyi kutatóintézet moszkvai berepülő pilótáinak sikerült kél TU—134-es repülőgépet talajra leszállítaniuk Krivoj- Rog város közelében. Ezek az utasszállító óriás gépek ok­tatási segédeszközökké vál­tak Krlvoj-Rogban, az egyik legnagyobb aviatikái műsza­ki tanintézetben. Sok tan- folyarnhallgató van itt szo­cialista országokból, vala­mint azokból nz ázsiai és af­rikai. fejlődő országokból, anol szovjet gépeket, külö­nösen TU—134-es utasszállító repülőgépeket használnak a polgári aviatikában. '.-.A repülőgépeket el kel­lett juttatni rendeltetési he­lyükre, még mielőtt a tanin­tézet környékén elterülő föl­deken megkezdődnek a me­zőgazdasági munkák. Rá­adásul felázott talajra kel­lett leszállítani a gépeket. Igaz, előzőleg a talajt kissé tömörítették. A feladatot még nehezítette az a körül­mény, hogy a kijelölt „talp­alatnyi föld” nehezen meg­közelíthető a krivoj-rogi ko­hászati kombinát gigantikus nagyolvasztói és kéményei, valamint a leszállóhely köz­vetlen közeiében levő erdő­sáv miatt. A helyzet elem­zése után a berepülő piló­ták mégis lehetségesnek tar­tották a leszállást. Fékezőernyővel Igor Abdulajev navigációs berepülő pilóta a légicirkálót pontosan rávezette a „kifutó­pályára”. Néhány másodpere múlva Nyjkolaj Jurszkov és Vlagyimir Vegyenszkij be­repülő pilóták földre teszik a gépet. Amikor a futómű­vek megérintik a reggeli, dér­iéül e földet, a repülőtér m&j gött feliér felhőként kinyílik n fékezőemvő. Ez csaknem 200 méterrel lecsökkenti a repülőgép kifutásának hosz- szát. Itt ugyanis egy kilo­méternél alig hosszabb, le­szállásra alkalmas talaj áll a pilóták rendelkezésére. A TU—134-es számára viszont több mint másfél kilométer hosszú, kemény borítású ki­futósávra van szükség. Az első sikeres leszállás után két nappal, a második TU—134- es is sikeres leszállást haj­tott végre, fedélzetén ugyan­azokkal a berepülő pilóták­kal. A gép mindössze 600 métert futott a talajon, s megállt a tábla közepén. f U| lehetőségek — Figyelembe kell venni, hogy a 35 tonnás TU—134- es utasszállító gépek kizáró­lag beton kifutópályákkal [‘éndelkező repülőterek szá­mára készültek — mondja Vlagyimir Fomovszkij, a be­repülések vezető mérnöke. — A most végrehajtott kísérlet bizonyítja, hogy milyen nagyszerű lehetőségekkel ren­delkeznek ezek a repülőgé­pek. Tízezren Tokajban Fellépésre várva. Nem árt egy kis bemelegítés. Ünnepi beszédet dr. Havasi Béla mondott (Folytatás az 1. oldalról) képviselői, a fogyasztási, ipari és mezőgazdasági szövetke­zetek felelős tisztségviselői is. Kolláth Sándornak, az ipari szövetkezetek elnökének, a megyei szövetkezetek koor­dinációs bizottsága soros el­nökének köszöntő megnyitója után dr. Havasi Béla, a me­gyei pártbizottság titkára mondott ünnepi beszédet. Többek között elmondta, hogy ma már a nemzetközi szövetkezeti nap célját, esz­méjét 67 ország :>o0 millió szövetkezője, köztük hazánk szövetkezeti mozgalmának hárommilliós nagy családja hirdeti. A szövetkezetek szerves részét alkotják gaz­dasági, politikai és társadal­mi rendszerünknek. A VI. ötéves terv kezdetén az or­szágban működő tízezer vál­lalatnak a fele a szövetke­zeti szektorhoz tartozott, s itt dolgozik .az aktív kere­sők csaknem egyharmada. — Magyarországon a szö­vetkezeti szektornak a szo­cializmus építésében jelentős a szerepe — hangsúlyozta. — A termelésben, a forgal­mazásban elfoglalt helyűket a jövőben sem egyszerűen a részarányuk határozza meg. Eszköz- és szakember-ellátott­ságuk, tapasztalataik és gaz­dasági eredményeik révén társadalmi mozgatóerőt kép­viselnek. Joggal várjuk el, hogy megtartsák, sőt fokoz­zák példamutató szerepüket, fejlődésük magasabb szint­jén is. A későbbiekben arról szólt dr. Havasi Béla, hogy az el­múlt év őszén megtartott ágazati kongresszusokon a XII. pártkongresszus irány­elveinek szellemében hatá­rozták meg a szövetkezetek legfontosabb tennivalóit. Ezek pedig: az ország gaz­dasági egyensúlyi helyzeté­nek aktív javítása, az ex­porttermelés és importki vál­tás növelése, a belső erőfor­rások feltárása, a tartalékok hasznosítása, a takarékosabb gazdálkodás, a lakossági igé­nyek maradéktalan kielégíté­se. — Ügy ítéljük meg, Bor­sod megyében a szövetkeze­tek képesek arra, hogy mun­CsSrren a sarkantyú, lebben a szoknya. A több órás kultúrműsornak idén is nagy sikere volt Hajdú I%\re kájukat az eddiginél maga­sabb színvonalon folytatva, továbbra is jelentős ténye­zői legyenek a gazdasági fejlődésnek. A követelmé­nyek megvalósításához a szö­vetkezetek egyrészt a társa­dalmi munkamegosztásban való célirányos és fokozott részvételükkel, másfelől sa­ját gazdálkodásuk erőteljes javításával járulhatnak hoz­zá — fejezte be beszédét a megyei pártbizottság titkára. A nagygyűlés után a sza­badtéri színpadot tarka nép­viseletbe öltözött táncosok, kórusok vették birtokukba^ s több órás nonstop műsorral szórakoztatták a közönséget. Meder Ivánnal, a bogácsi Iiórvölgye Tsz „népművelő­jével” még a fellépésük előtt beszélgettünk. — Tavaly Edelényben a bogácsi pávakörrel szerepel­tünk, idén a cserépfalui Ko­dály Zoltán népdalkört hoz­tuk el ebre a szép ünnep­re... Sikerük volt, mint ahogy sok tapsot kapott a Bodrog és Matyó Együttes, vagy a tiszakeszi Tiszamenti Tsz asszonykórusa. Miközben az utóbbiak csinos viseletét csodáltuk, s gyönyörködtünk jókedvű dalolásukban, szót váltottunk az őket kísérő Baranyi András tsz-elnőkkel is. A téma mi más lett vol­na. mint az egy-két nap múlva megkezdődő aratás. — A becsléseit szerint öt nap múlva kezdünk hozzá a búza betakarításához, úgy, hogy aratás előtt ez az utol­só alkalom a kikapcsolódás­ra. Sajnos, nehéz aratás elé nézünk. A közelmúlt vihar­kárai a gabonának 50 szá­zalékát összekúszálták. A jú­nius eleji aszályos idő sem hatott kedvezően. Bízunk azért, hogy a tervezett 4 ton­na hektáronként meglesz... Az időjárás ezen a vasár­napon egyébként sokszor szó­ba került. Egyrészt, mert már a kora reggeli órákban tartottunk az esőtől — dél­utánra, az ünnepély végére meg is érkezett' —, másrészt, mert a szakembereit, akik­kel az ünnepi forgatagban találkoztunk, mindjárt szó­ba hozták. Takács Miklós, a mádi Rákóczi Szakszövetke­zet párttitkára, föágazatveze- tője például a múlt heti jég­kárt ecsetelte: — A szőlő­hegyeinken 50 százalékos kárt tett a június 30-i jég. Ez a közösben öt-, a tagi szőlőkben tízmilliós kárt je­lent ... Az elmúlt vasárnapot az időjárási gondok, aratási tennivalók ellenére azért a vidámság, a jókedv jelle­mezte. A kultúrműsor mel­lett az érdeklődők kispályás mérkőzéseken izgulhattak, vagy gyönyörködhettek a Ti­szán cikázó motorcsónakok mutatványaiban. Egyébként az árnyas Tisza-partot sokan választották vasárnap dél­utáni pihenésül. Akik ped;g megéheztek, megszomjazta it, azokat az áfész sátrai várták ételiéi, itallal. Érdemes volt vasárnap Tokajba menni, mint azt Fehér Tiborné sza­vai is bizonyítják. 0 a csa­ládjával Encsről érkezett. — Nagyszerűen érezzük ma­gunkat. Gyönyörű a környe­zet. a férfiak éppen fociz­nak, a gyerekekkel pedig már az összes vásáros sátrát felkerestük. Ebéd után még sétálunk egyet a Tisza-par- ton, s aztán megyünk haza. Egyszóval jó itt... Az étvággyal nem volt hiba Fotó: Laczó József

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom