Észak-Magyarország, 1982. július (38. évfolyam, 152-178. szám)
1982-07-03 / 154. szám
ESZAK-MAGYARORSZAG 10 1982. július 3., szombat Díszes kelyhek □ gyöngyösi kincstárból. Gyöngyös kincsei F A gyöngyösi Szent Ber- I 9 talan-templom kincstárát minden valamirevaló művészettörténeti szakkönyv a legelismerőbb jelzőkkel halmozza el, nem feledve megemlíteni azt, hogy ez a gyűjtemény az esztergomi után az országos ranglista második helyén álL Negyvenhárom mesteri ötvösmunka, kelyhek, ciborii»- mok, úredények, ereklyetar- tók — egyházi szertartások kellékei. AM történetekre kíváncsi, Izgalmas, rejtélyes fordulatokban bővelkedő krónikába lapoz.,. A második világháború idején három — az egyház- község vezetéséhez közel álló — férfiú úgy határozott, hogy semmiképp sem hagyja veszni ezt a legendás hírű hagyatékot. Sokáig töprengtek, végöl úgy döntöttek, hogy a templom egyik csendes zugában ássák el. Ezután esküt tettek; a titkot életük fogytáig senkinek sem árulják el. A fogadalmat komolyan vették, olyannyira, hogy akkor sem szóltak egy Ha az életét vizsgáljuk; mindenképpen az a furcsa meggyőződésünk alakul ki, nincsenek véletlenek, önéletrajzában írja, hogy nagyanyja több, mint harminc esztendőn át volt Athén polgár- mestere, és akkoriban a két világháború között ez nagyobb hatalmat és tiszteletet jelentett. Melina Mercouri apja is már huszonkét évesen kezdte el politikai karrierjét, ilyen fiatalon választották meg a parlamentbe képviselőnek. Ezért csöppet sem tűnhet túlzásnak a megállapítás : Mercouri sorsa nagyon is összefonódott Görögországéval. Így hát csakugyan több volt mint hír számára a bejelentés 1967. április 21-én, hogy három magas rangú katona magához ragadta a hatalmat abban a városban, ahol tulajdonképpen kitalálták a demokráciát. Görögnek születtem — ez a címe a színésznő-politikus — vagy inkább politikusszínésznő — könyvének, amely őszintén, pátosz és öndicsőítés nélkül kívánja összefoglalni életútja jelentősebb tanulságát, de amelyik mégis végső soron nemcsak színpadi és filmes sikerek és kudarcok naprakész krónikája, hanem egy hatalmas és megindító szerelem rajza is, azé a kapcsolaté, amely- máig is szülőhazájához köti, a görög naphoz, a görög dombhátakhoz, a görög tengerhez és persze a görög néphez. szót sem,' amikor már elmúltak a vészterhes idők. A némaság majdhogy a teljes feledéshez vezetett, ugyanis esztendők múltán lassan már senkit sem foglalkoztatott a tárgyak sorsa. Könnyen elpusztulhattak volna, ha nem akad valaki, aki nyomoz utánuk.^. Dr. Katón« István apátot mindig is vonzotta a múlt, s szívesen böngészte a régi iratokat. — Hiteles adatokra bukkantam, amelyek egyértelműen tanúskodtak e mesés vagyon létéről. Megtaláltam minden tárgy igen aprólékos leírását. Ezután nem nyug- hattam, ösztönösen is arra gondoltam, hogy illetéktelen kezek nem hurcolhatták el. Elkezdtem töprengeni, úgy véltem — szerencsére jó kiindulópontot választottam —, hogy valahol a templomban, a földbe rejtve lelem meg. Első próbálkozásomat nem kísérte siker, másodszorra azonban mindjárt megtaláltam a ládát Képtelenség leírni azt az örömet, amit akkor éreztem. Jó érzés volt Éppen hatvanesztendősen bizonyítja, hogy a művészet nem csupán szerepekre sarkallhatja az embert, hanem arra is, hogy ezek által valósítsa meg törekvéseit, hogy közéleti szándékai mindig megtalálták az érvényesülés lehetőségét nemcsak drámai feladatokban, a görög klasz- szikusok népszerűsítésében, de tüntetésekben, békemenetek szervezésében, és mosta kulturális miniszteri székben is. Mercouri századunk talán legmagasabbra emelkedett színésznője, aki úgy készült erre a pályára — nemcsak a tradíciók miatt—, mint egy szép Szophoklészszerepre. Nemcsak görögül, de később, második hazájában franciául is elkápráztatta nézőit, hallgatóit kirobbanó temperamentumával, természetességével, érzékenységével — s később már angolul is. A Cotopouli Színház hírneves tragikája azonban világsikerét Jules Dassin Akinek meg kell halnia című filmjével vívta ki, ebben a modern körülmények közt feltámasztott finom Jézus-legendában mint Mária Magdolna, s egyszeriben nemzetközi meghívásokkal árasztották el, de egy pillanatra sem ingott meg. Csak olyan feladatot vállalt, amely megerősítette hitében, hogy így is tud ten arm gondolni, hogy visszaadhatom ezeket, a relikviákat, hadd gyönyörködjék bennük mindenki, aki rajong a művészi értékekért. Ez 1965-ben történt. Ekkor arra is rájöttem, hogy kik rejthették el a különös csomagot. Elhívtam egyiküket, s bemutattam neki mindent. Mozdulatlanul, földbe gyökerezetten állt... Azóta sokan kérték ezt az örökséget, de semmiféle rábeszélésnek, még a főpásztori szónak sem engedtem, mert azt . vallom, hogy ez a csodás hagyaték a helyi egyházközségé, illetve Gyöngyösé, azaz a városhoz tartozó kincs. Talán a középkori eredetű kelyhek a legértékesebbek. Többségüket az 1500-as évek elején mintázták alkotóik, akarva-akaratlan versengve azért, hogy minden korábbi szépnél szebbet produkáljanak. Kik voltak, hol tanultak ezek a rendkívüli képességgel megáldott mesterek? Kérdezhetjük, mert a titok nyitja mindenkit izgat. Választ azonban nem kapunk. A hajdani Gyöngyös céhekbe tömörült kismesterei oltártársulatokat alkottak, s a XV—XVI. század fordulóján egymással majdhogy versengve rendelték meg a jő hírű mesterektől oltáraikat és azok felszerelését. Nem sajnálták a pénzt, ám a tisztes summáért kiváló munkát követeltek, remekműveket vártak. Meg is kapták: erről tanúskodnak ezek a káprázatos kelyhek. A relikviák meséje a hajdani polgárokat idézd. Az értelemmel, a ravaszsággal, az ötletességgel megáldottakat, akik féltve óvták Szent Bertalanról elnevezett templomukat. Az épület ma is áll, de régi pompáját megtépázta az idő. Már 1301-től emlegetik az írásos források. A földesurák alakítgatták, majd a XV. század utolsó negyedében késő gótikus csarnok- templommá formálták, amely az akkori Magyarország legnagyobb városi kegyhelye lett. A kegyúr szerepkörét később ellátó Gyöngyös vezetői 1741-től sajnos, barokk köntössel burkolták, megfosztva ezzel hajdani díszeitől. P. L Rejtvény Logika Az ábrák bizonyos logikai sorrendben követik egymást. E logika alapján milyen ábra kerül a kérdőjel helyére? A megfejtéseket nyílt levelezőlapon július 7-ig küldjétek be! Az elmúlt heti rejtvény helyes megfejtése: Akinek nem inge, ne vegye magára, A helyes megfejtéseket beküldők közül könyvjutalmat nyertek: Takács Mónika, Alsócjobsza, Jegenye út 57.; Tlesimunka Rita, Deninváros, Malinovszkij út 8.; Fekete Éva, Tibolddaróc, Kossuth út 16.; Bodnár Tamás, Gönc- ruszka, Fő út 94.; Csont Tamás, Radostyán, Kossuth út 5.; Majoros Ildikó, Abod, Fő út 3. A könyveket postán küldjük el. ■ r t vaia Isin Ilii iris esi? (Szenegáli népmese) Elment egyszer halat fogni a hiéna és a nyúl, és mikor már elég zsákmányt szereztek, azt mondta a hiéna: — Most füstöljük' meg a halakat, mindenki a magáét. Te itt maradsz, nyuszi, én meg átmegyek a folyó túlsó partjára. Fogta a zsákmányát, és átment a túlpartra, és mindegyikük megfüstölte a maga halait. Amikor lement á nap, átkiáltott a folyón a hiéna a nyúlnak: — Hallod-e, nyúl, el ne aludj, mert különben ellop-, jók a halakat. A nyúl nem válaszolt, de bedugott a tűzbe egy piszkavasat, amit magával hozott, aztán nyugodtan tért aludni. Az éj közepén kiabálni kezdett a hiéna a nyúlnak. Kiáltott egyszer, kétszer, háromszor. A nyúl nem aludt, de nem válaszolt neki. A hiéna azt gondolta, hogy a nyúl mélyen alszik, és csendesen átkelt a folyón. A halakhoz lopakodott, . megkaparintott egyet és felfalta. A nyúl nem moccant. A hiéna megkaparintotta a második halat is, de alighogy beleharapott, felugrott a nyúl, felkapta a piszkavasat, és izzó végével jó néhányszor rávágott a tolvaj hátára. A hiéna egyetlen hang nélkül rohant vissza a folyó másik partjára. Csak onnan kiáltott oda a' nyúlnak: csak — Hallod-e; nyúl, nem tolvaj járt nálad? — De — mondta a nyúl —, de jól megfizettem neki, —; Jól elbántál vele — mondta a hiéna. Még itt is érezni a szagát. Mondd csak, mivel verted el olyan istenesen? — Egy izzó piszkavassal — felelte a nyúl. Attól kezdve hordja hátán a hiéna az izzó piszkavas csíkját. - '• Mezey Katalin fordítása ). üaperpve! fiit! iskobálír A Karsinszki Tanárképző Főiskola tanárainak és az Üzbég SZSZK Tudományos Akadémiája Műszaki-fizikai Intézetének együttműködése nyomán napenergia segítségével tenyészthetők a seszüle & Mr ä í Melina Mercouri a Hajnal igezete című film forgatáson. ni valamit az emberekért, elsősorban a nőkért, akiknek kiszolgáltatottsága ellen már fiatalon is berzenkedett. Valamennyi nagy filmje, a pályakezdő Stella (1955), de a tévében játszott, modernizált Médeia, a hatalmas sikerű Phédra, A villamos zongorák, és nem utolsósorban a szellemes, hrónikus Vasárnap soha — mind-mind Melina Mercouri küzdelmei az elnyomatás, az alábecsü- lés, a prostitúció ellen, és hittétel az emberi méltóság mellett. Ezért azt'án csak további lendületet adott neki az ezredesek rendelete, amely megfosztotta állampolgárságától. A katonai junta ellen nemcsak ellenzéki álláspon tot foglalt, de a maga módján hatásos háborút vívott szólamaik leleplezéséért, lejáratásukért. Turnékat szervezett a nagy európai városokba, hogy közvetlenül meg magyarázza, mi is történik Athénban. „Görögnek születtem és görögként halok is meg” — érvelt hét éven át, mígnem 1974-ben végre győzedelmesen visszatérhetett hazájába. A nagy lelkesedés, a rajongók sokezres tábora nemcsak a különös szépségű, egyéni stílusú filmsztárnak szólt, hanem az elszánt politikusnak is, aki a dicsőségben is tudta mivel tartozik népének. Mint a PASOK, a görög szocialista párt aktív tagja egyelőre elsősorban a közéletnek él. Mint miniszter, egyik első rendelkezése a cenzúra eltörlése volt. A filmművészet elvesztett egy nagy színésznőt, egy sziporkázó sztárt, de helyette talált egy új, tüzes védelmezőt. Nincsenek véletlenek — mondhatná valaki Melina Mercouri pályafutása láttán. De így pontosabb: nincsenek véletlenek, csak erős akaratok. N. Gy. lyemhernyók. A szakemberek által elkészített különleges inkubátort naphőtároló berendezéssel építették egybe. A napsugarak által felmelegített gázkeveréket ventillátor fújja a kavicsokkal töltött kerámiacsövekbe. Egy napsütéses nap melege kétszer huszonnégy órára elegendő. Ha hosszabb ideig eltart a felhős idő, elektromos árammal pótolják a hiányzó hőt. A napenergiával fűtött inkubátorban a selyemhernyó első osztályú gubót nevel, vékony és egyenletes vastagságú szállal. Minden petekeltető ládánál közel féltonna szénnel egyenértékű fűtőanyagot lehet megtakarítani. De más előnye is van: a napén er iga rendszer egész évben működik. A selyem- gubók értékesítése után a „napház” átváltozik zöldséges kertté. Az őszi és téli szezonban paradicsomot és uborkát illetve zöldségpalántákat 1 termelnek benne. Gyógyító napsugár „Napfürdőnek” nevezik az orvosok az Üzbegisztánban kidolgozott gyógymódot, amely elsősorban a krónikus megbetegedésektől hivatott megszabadítani az embereket. A légcsőhurulban és asztmában szenvedő betegek már az első kezelés után határozottan jobban érzik magukat. Ezt a hatást nagy teljesítményű naptelepek hozzák létre. A speciális kabinban a tükörreflektor a paciens testére irányítja a Nap meleg infravörös sugarait és felmelegítik azt.