Észak-Magyarország, 1982. július (38. évfolyam, 152-178. szám)
1982-07-31 / 178. szám
1982. július 31„ szombat ESZAK-MAGYARQRSZAG 7 ■tv í Írók kinn és isi Ilii leiéért A magyar ellenforradalmi hatalom 1931-ben a statárium kihirdetésével a dolgozók forradalmi mozgalmait. illetve a kommunista part tömegbefol,vasának növekedését akarta megállítani. Amikor 15)32 júliusában a/, illegális Kommunisták Magyarországi Pártja két titkárát elfogtak. az. országos méretű tiltakozás bizonyságát adta a kommunisták népszerűségének: a Statárium Elleni Bizottság például két nap alatt tízezer tiltakozó aláírást gyűjtött össze, és tett le az igazságügymi- niszter- asztalára. A rögtön bíráskodás bevezetésének igazi okát a baloldali írók tudatosították írásaikban, és a tiltakozó mozgalmak szervezésében is reszt vettek. Nagy Lajos 1931-ben a kommunista Társadalmi Szemlében „Vigyázz, ha újságol olvasol” címmel maró, hangú glosszában leplezte le a hivatalos sajtó hazugságait. A polgári radikális Századunkban írt cikke már címével utalt a a statáriumot népszerűsítők«»: „Aki az akasztást szereti, rossz ember nem lehet”. A kommunista írók Front című folyóiratában megjelent „Ha a puccs sikerült volna” című tárcacikke egy jobboldali puccskísérlet résztvevőivel szembeni elnéző bírói magatartás bemutatásával bizonyította, hogy a hatalom urai csak a munkásmozgalmat tekintik ellenségüknek, a statáriális rendelet .ellenük született. Kassák Lajos körének színjátszói a munkásszinpa- dokon mutatták be azt a jelenetüket, melyben bankrablást kísérlet miatt halálra ítélt munkanélküli munkásfiatal és .jobboldali puccskísérletben részt vevő katonatiszt börtönéletét ábrázolták; nyilvánvalóvá téve, hogy mind az ítéletet, mind pedig a bánásmódot az osztályszempont határozta meg. A Munka című Kassák-folyó- irat cikkei pedig tényszerűen, a politikai és gazdasági helyzet elemzésével tárták az olvasók elé a hazai és külföldi fasiszta erőknek a munkásmozgalom elleni tevékenységét. Kassák es köre ugyanakkor. —• a Magyarországi Szociáldemokrata Párt égisze alatt — mozgalmat kezdeményezett a munkásszervezetek és a haladó polgárság közös „akció-bizottságának” létrehozására. A Jogos önvédelemből címmel kibocsátott felhívásukban megállapították, hogy ,.a statáriális bíráskodás politikai eszköz a nyomorba és kétségbeesésbe jutott proletariátussal szemben”. Az MSZDP vezetőségétől várták és kérték a statárium elleni mozgalom szervezését. József Attila gyűjtőivé — a statárium, illetve Sal- lai Imre és Fürst Sándor rögtönitelö bíróság elé állítása ellen — megvan, s azon a következő írók aláírása szerepel az övé után: Nagy Lajos. Gelléri Andor Endre, Remenyik Zsigmond, Majoros István, Farkas Antal, Molnár Ákos es Ber- da József. A képzőművészek közül Knietty János, Gráber Margit. Fenyő György, Berény Róbert neve olvasható az íven. Az aláírásgyűjtési akcióban nagy számmal vetlek részt az írók. Radnóti Miklósén Bálint György, valamint barátaik e tevékenységéről Radnóti né írja emlékező soraiban: „A tátrai idillből a budapesti feszültségbe értünk haza, ami Sallai és Fürst kivégzését megelőzte. Az ítélet elleni tiltakozásul aláírásokat gyűjtve jártuk az ismerősöket és ismeretleneket is, de némi," szemeket felnyitó agilációs eredménynél többel, sajnos, nem értünkéi”. Tudni kell azt:, hogy e gyűjtői vek megfogalmazói, terjesztői, aláírásgyűjtői és aláírói egyaránt a rendőrt üldözést, az ügyészi vádiratot és a bírói ítéletet vállalták e tettükkel. Illyés Gyula és Szimo- nidesz Lajos — József Attila és Zsolt Béla társaságában — fogalmazta meg a statáriális tárgyalás előtti utolsó tiltakozó röplapot. A Dolgozó polgárok! Munkások! Gondolkozó emberek! megszólitású felhívásukban leszögezték: ..A politikai ellentétek kötéllel való megoldása ellen ma és bármikor minden érzéklésünkkel és idegszálunkkal tiltakozunk ... Legyen vége a problémák kötéllel való elintézésének!” követeltek, Végül pedig akcióra szólították fel: „Tiltakozzunk mindannyian az igazságügy miniszternél a készülő akasztások, a halálbüntetések ellen!” A 'röplap Dóczi György (Radnóti bátyja) akasztott embert ábrázoló rajzával jelent meg. A rajz alalt: SEGÍTS! volt olvasható. E röplapból a rendőrök Budapest külvárosaiból, Pécsről, Tatabányáról, Békéscsabáról és más helyekről küldtek példányokat a belügyminiszternek. Az ügyészség pedig vádat emelt szerzői ellen „sajtó útján elkövetett, a magyar állam és a magyar neni- zel megbecsülése ellen irányuló vétség” miatt. A három évig elhúzódó perben végül a Királyi Kúria Szi- monidesz, Lajost és József Attilát találta bűnösnek, es pénzbírságra ítélte őket. A statárium és a készülő politikai gyilkosság ellen kibontakozó széles hazai és külföldi tiltakozó mozgalom nem tudta lefogni a gyilkosok kezét: 1932. július 29-en a Horthy-éra vér- bírósága — saját törvényeit. is felrúgva — halaira ítélte Sallai Imrét és Fürst Sándort: .s az ítéletet, azonnal végrehajtották. E bűn-, lett hatásáról személyes írói vallomások születtek. A kommunista harcostársak közül Gereblyés László és Pákozdy Ferenc osztály- bosszúra és a harc továbbfolytatására felhívó verset irt. Illyés Gyula a „barbár kísértetek” által előidézett „vad meggyalázta- tás” következtében benne feltámadó „testvér-kapcsolat” érzését fejezte ki. Kassák Lajos. Kis Ferenc, Nádass József, Havas Endre és Forgács Antal búcsú- verseiben a személyes és kollektív bánat, és gyász szólalt nieg. Radnóti Miklós a gyász óráiban vallott. érzéseiről majd egy évvel később a Tört elégiában idézte a két halottat: 1.. életem emlékei közt kef férfi lóg két durva bitón, s apró hajakkal sodrott kötél foszlik a súlyuk alatt. A prózaírók közül Gél-. léri Andor Endre Ukránok kivégzése című novellájában mutatta meg — allegorikus formában —, hogv • milyen társadalmi légkörben folyt a küzdelem a két kommunista vezető életéért, s hogy milyen hatást váltott ki kivégzésük. A magyar nemzet igazi érdekeit^képviselő írók kiállása Sallai és Fürst életének védelmében a magyar irodalomtörténet megörökítésre és felmutatásra érdemes esemenye. M. Pásztor József vmtnm rw .ti Y :.:í mxii-rick Tüzkigyó. Feledy Gyula rajza ; IWIKM awmv. MMtmei MESTER ATTILA: r Agak és csillagok Hót így vagyunk hogy megvagyunk van hely hol meghúzzuk magunk tejünk fölött egy csöpp tető — éppen hogy megfizethető. Épp hogy megérdemelhető szerelmünk ami még ragyog fák tartják iáié kezüket s körülülik a csillagok. Tanárnő: — Mai osztályfőnöki óránk feladata az osztály magatartásának és tanulmányi munkájának kiértékelése. Az osztály titkár számoljon be az elmúlt két hétről. Az osztálytitkár nyurga kamaszfiú. Ebbe az osztályba egyébként csak fiúk járnak. Szarvasmarha-tenyésztő első osztály. — Nem történt semmi. — Róznerről sincs jelenteni valód? — Ja ... A Rózner egy kicsit elkésett, ezért a Rákos tanár úr pikkelt rá. — Mi az, hogy pikkelt? — Szóval szúrta. — De hát, ha joggal, akkor az nem pikkelés. — Igen. Nem pikkelt, hanem szúrta. — Tovább. — , Az osztályban leszakítottunk esv fogast, és egy plakát hiányzik. — A virágok ? — Nem öntöztük a virágokat. A tanárnő fölemeli a hangját. — Miféle állatgondozó lesz belőletek? Ha a virágnak két hétig nem adtok vizet,, még él. De ha' egy állatnak, az elpusztul! Addig nem mehettek le ebédelni, amíg meg nem öntöztétek a virágokat. — Folytathatom? — Folytasd. — Szemeteltünk. — Látom. Nézzétek meg, mi van Temesvári alatt. Holnap Tamást és Temesvárit elültetjük egymás mellől. Tehát más nines? ... Akkor a mai órán kiVathy IZsuzsa értékeljük az iskolai, a kollégiumi és a gyakorlati magatartást. Én olvasom a névsort, az osztály titkár elmondja az osztály vélemé- •nyét. — Briják. Állj föl. Osztály titkár: — Magatartás változó. Szorgalom közepes. Tanárnő: — Az egyik legproblematikusabb gyerek. A tanács elé viszem. ... Demeter. Osztálytitkár: — Szorgalom négyes, magatartás négyes. Tanárnő: — Neked mi a véleményed magadról ? Demeter: — Én úgy gondolom. a magatartásom inkább közepes. Nem érdemiem meg a négyest. (Nagy nevelés.) Tanárnő: — Miért haragszom rád? Gyerekek (súgják): — A szemüveg. Demeter: — Nem használom a szemüvegemet. Tanárnő: — Azért is. És még?... A morgásért. Meg sem hallgatod, mit mondok. (Az osztályban óriási nevelés. Kelten nem nevetünk csak, a tanárnő és én, a vendég. Aztán mi is nevelünk, de nem tudjuk, min.) — Mit nevettek? (Gyerekek, egymást nézik. és dőlnek a röhögéstől.) — Jancsi... Mi ez az óriási derültség? (A nevetés kissé alábbhagy, de senki sem szol.) Tanárnő (fegyelmezetten): — Jó... Letelt a két perc, abbahagyhatjátok . .. Hársing . .. ö a legszorgalmasabb gyerek... Krizsán, állj föl. Mi van a szádban? — Semmi. — Mi van a szádban?! ( A gyerekek röhögnek. Krizsán ellátja a száját.) — A nyelvem. — Akkor jó. Ülj le... Kiss.. (Az osztálytitkár már régóta nem nyilatkozik. A tanárnő és a felszólítottak beszélnek.) — Kiss. mi a véleményed magadról? Mi? — Mi az. hogy mi?! — Nem értettem. — Akkor mondd, hogy tessék. Szorgalomból eav- ketted. Miért?... Megmondjam ? Ágért... Az óra felénél tarthat tunk. A hangulat derűs, a tanárnő, ha teheti, együtt nevet a gyerekekkel, de szinte pillanatonként változik a hangulat. A gyerekek dicséretét, vagy dorgálását szidás, a komikus helyzeteket komolyak váltják föl. Nekem, gyerekekkel való foglalkozásban járatlannak, alig elviselhető ennyi hullámzás. Érzem magamban a tiltakozást: miért sérthetetlenek a gyerekek, mitől olyan fölényesen kívülállók? Miért csak a tanárt: viseli meg az óra? — Hetesi. Ö a legszorgalmasabb. Magatartás ötös, szorgalom ... A gyerekek zúgnak. — Magológép. — Nem jó volna mind- egvikőtöknek, ha ekkora szorgalommal tanulna? — .Nem is érti, mit tanul. — De ha nem tanulna ennyit, talán meg is bukna. — Az biztos — zúgják a gyerekek. — Kovács. Szorgalom jó, magatartás jó. — Kivételezés! Kivételezés! — kiabálja az osztály. — Kovács... Szerinted jó. vágj' rossz ez az osztályzat? Kovács hallgat. Valaki az osztályból: — Kapsz egy tízest, ha jazt mondod, rossz. — Lázár. Magatartás négyes, szorgalom ötös. Meg vagyok veled elégedve. Az általános iskolához kepest sokat javítottál. Osztály: — Mi is: Mi is meg vagyunk elégedve. Egy nyugalmas perc következik. A gyerekek békésén hallgatnak, a tanárnő egy kis lélegzetet vesz. Én a fejeket nézem. Kitűnően vágott frizurák, szép fényes hajak. Vajon maguk vágják? Valamennyien ápoltak, az utolsó divatot követik. — Sörös. Változó magatartás. Volt egy osztálvfó- nöki figyelmeztetésed a kollégiumi verekedés miatt. Emlékszel? Amikor széttépted valakinek az ingét. Még gondolkozom rajtad ... Szvoboda. Megér- riemled magatartásból a jelest? — Meg. — Milyen véleménnyel vagy magadról? — Remek. — Ne bohóckodj. Miért érdemied meg ? — Mert aktív vagyok. És nagyszerű. Csöngetnek. Négy gyerek maradt a névsor végéről, holnap, az osztályfőnök szaktárgyén, bonctanórán kerülnek sorra. Búcsúzáskor a tanárnő vigyázzba állítja a osztályt. A gyérekek kirobbanó jó- kedvüek. a tanárnő kicsit megviselt. — Gyerekek. Ez kötetlen óra. De ennél sokkal jobb magatartást és fegyelmet várok. Viszontlátásra. Huszonegy kamasz kiálts ja huszonegyféle hangon. •— A yiszont-látásra! “r