Észak-Magyarország, 1982. július (38. évfolyam, 152-178. szám)

1982-07-28 / 175. szám

1982. július 28., szerda

ÉSZAK MAGYARORSZAG 3

fii Budapest-Bécs közötti légipostajárat ünnepélyes indítása 1918. július 4-én.

Alak Szilágyi Erzsébet levelét vélik az első légipostái küldeménynek, bizonyos, hogy nem az egzakt tudományok emberei. A magyar légi forgalom szakemberei, kutatói ugyanis az első hazai légipostát jó néhány száz évvel későbbre teszik. Egy Komárom megyei gyógyszerész, Tatár János például az első magyar légipostái szállítást Prodam Guidó, az első hivatásos magyar pilóta, a nagynevű aviatikus nevéhez társítja. Prodam — mint azt a szerző a Filatéliai Szemle idei, májusi számában leírja — 1912 májusában szülővárosába, Fiúméba repült légi bemutatóra. Május 16-i felszállása alkalmával postát is vitt magával, s a nemzeti, valamint fiumei szalagokkal átkötött csomagot — gépével siklórepülésben 100 méterre leereszkedve — a part közelében ledobta. Több mint tízezer főnyi közönség lelkes ovációja mellett.

Mindez nem egészen egy évvel azután történt — s az idén éppen 70 éve —, hogy London és Windsor között megindult a világ első postarepülőgépe.

A Közlekedési Múzeum szakemberei dokumentációk alapján valamivel későbbre, 1918-ra teszik a magyarországi kezdetet. Az Osztrák— Magyar Monarchia legjobban bevált géptípusa volt az első világháború idején a Brandenburg elnevezésű repülőgép; nos, ilyen gépek Bécs —Budapest, illetve Bécs— Budapest—Krakkó—Kijev útvonalon szállították először rendszeresen a légipostát. Nem sokáig; mivel a gépekre és a pilótákra a hadszíntéren volt szükség — néhány hétig.

A háború befejezése után újraéledt a magyar légi forgalom és vele a légiposta. 1920-ban alakult meg az első hazai légiforgalmi társaság, a Magyar Aeroforgalmi Rt, belföldi forgalomra, és feladatául vállalta a jó és rossz hírek továbbítását is. Az egykori krónikák szerint 1920. május 12-én szállt fel az első posta járat az albertfalvai repülőtérről Szeged leié, Lisztics János pilótával és Barkász Emil megfigyelővel a fedélzetén. A küldemény 1600 darab újság volt.

Az első — szegedi — járatot nem sokkal később követte a szombathelyi,- majd 1921 tavaszán a miskolci. A néhány ismert számadat arról tanúskodik, hogy a közlekedő 28 gép 1920-ban — hét hónap alatt — 1382, 1921ben pedig négy hónap alatt 662 kilogramm terhet továbbított, főleg újságot és természetesen — levelet. Volt tehát igény a légiposta iránt, ám megint csak hiába; a légi járatokat az Antant'a békeszerződésre hivatkozva betiltatta, a gépeket megsemmisítette. A bátor pilóták számára nem létezett kedvezőtlen időjárás, s ez — mai szemmel nézve, az akkori repülőgépeket és a földi irányítást — valóban rendkívüli tett volt. A repítiöszállítá^r nak pedig különösen megnőtt a szerepe akkor, amikor — 1921-ben — a rendszertelen szénellátás miatt a MÁV közlekedési korlátozásokat volt kénytelen életbe léptetni. Mintegy segítségként a társaság szombatonként és vasárnaponként különjáratokat is indított a vidéki városokból Budapestre, s a gépek még aznap vissza is indultak újságokkal, levelekkel.

1922-ben külföldi monopóliummá vált a magyar légiposta, és az maradt tíz éven át. A Franco-r-Roumaine Légitársaság elsőként ismerte lel a Budapest kedvező földrajzi helyzetében rejlő lehetőségeket, s Párizsból induló gépei útban Konstantinápoly felé leszálltak Mátyásföldön. És hozták-vitték a leveleket is. 1923-ban 30 562 kilogramm, egy évvel később már 87 785 kilogramm küldeményt továbbítottak. Az FRL, majd utódja, a CIDNA (mindkettő az AIR FRANCE elődjének tekinthető) repülőgépein magyar pilóták is teljesítettek szolgálatot, egyebek között ez volt a magyar állam feltétele a vonalengedély, illetve a légiposta-monopólium fejében.

A harmincas évek elején a magyar légiposta szerkezete kezdte elnyerni ma is ismert formáját. Az 1922-ben alakult és 1928-ban átszervezett Magyar Légiforgalmi Részvénytársaság (MALÉRT) korszerű gépek birtokába jutott, és belföldi légi járata; mellé kiépítette külföldi vonalhálózatát. A küldeményeliérzéfceli automaták

Több mint 14 ezer székes- fehérvári lakásban, a távfűtéses otthonok kilencven százalékában az idei télen már hőérzékelő automaták gondoskodnak az egyenletes, húszfokos hőmérsékletről. A házak oldalán és a hőközpontokban elhelyezett berendezések a mindenkori külső kőmérsékletnek megfelelően

szabályozzák a radiátorokban keringő viz hőfokát. A fűtési idényben a kisebb, néhány épületből álló tömböket kivéve, mindenütt működnek majd az automaták. Segítségükkel előreláthatóan 15—20 százalékkal lesz csökkenthető a városban a fűtéshez felhasznált energia mennyisége.

két gépei és külföldi légitársaságok Budapestet is érintő járatai továbbították. Általánossá vált a légiposta. Ebben az időben már a posta- hivatalokban közismert volt a vékony papírú, könnyű légiposta-boríték, és Budapest városképéhez hozzátartoztak a kék színű légipostaládák. A mutatós iégipostabélyegek pedig a gyűjtök igazi csemegéjének számítottak.

S közben előrevetítette árnyékát a II. .világháüorú. Horthyék a polgári repülést is katonai irányítás alá helyeztek, az egész magyar aviatikát céljaik szolgálatába állították. A légiposta krónikájának része; 1940- ben a bécsi döntésre a MALERT gyorsan reagált, október 7-én megindította postajáratát Budapest—Marosvásárhely—Székely udvarhely— Csíkszereda—Kezdi vásárhely —Sepsiszentgyörgy útvonalon. Marosvásárhelyen letudtak szállni a gépek, a kisebb településeken azonban nem. A postazsákokat a „repülő postások" a legelő, vagy a futballpálya fölé érve egészen egyszerűen kidobták, akárcsak annak idején Prodam, vagy 1920—21- ben a szegedi járat pilótái Cegléd, Kecskemét határában. A levegőből érkező küldeményt pedig már várták a „földi postások” és szekérrel, kerékpárral szállították tovább.

Nem volt ismeretlen ez a módszer a háború után sem, amikor a Magyar—Szovjet Légiforgalmi Társaság (MA- SZOVLET) kis LI—2 gépei szelték a levegőt. Nemcsak a magyar repülést, hanem a repülőtereket is romjaikból kellett újjáépíteni, a légiposta azonban az első szolgáltatások között kelt életre.

Mára nagyon messzire kerültünk a kezdetektől. Napjainkban gyakorlatilag valamennyi országba el lehet juttatni légi' úton a levelet. Ahová MALÉV-gépek mennek, oda azok segítségével, ahová nem, külföldi légitársaságok útján. New Yorkba alig valamivel hosszabb ideig megy a küldemény, mint történetesen Ceglédre. Igaz, ma már a ceglédiek nem légből kapják a hírt, vonat viszi oda. Ha némiképp lassabban is, de biztosan célhoz érve.

D. G.

lannadszor, FiizérraSványliaii

Erzsiké már festi a megrajzolt mintát.

Zászlófelvonással kezdődött.

A fehér tányérokon szépen kanyarogtak a motívumok. Segítő kezek igazgatták időnként a girbe- görbe vonalakat; a Hollóházi Porcelángyár négy festője tanítgatta a szanatóriumban táborozó gyerekeket a porcelánfestés csínjá- ra-bínjára.

— Harmadszor táborozta- tunk krónikusan beteg gyerekeket, akiknek úttörőtáborba nincs lehetőségük elmenni, és a megyei gyermekegészségügyi központ gondozottal — mondja dr. Németh Gyula táborvezető orvos. — Minden évben két turnusban közel nyolcvan gyereket. Kardiológiai, hematológiai, neurológiai, immunológiai gondozottak vannak most az első turnusban.

Számukra újdonság a tányérfestés, a délelőtti gyár- látogatás, az autóbuszos kirándulás, a számháború, az ünnepélyes tábornyitás ... Hagyománnyá válik a kezdeményezés, amelyet két évvel ezelőtt indítottak; orvosi, szakápolói, pedagógusi felügyelet mellett tábori programokat, együtt, gyermekcsoporttal töltött nyaralást biztosítanak a gyerekeknek.

... Lassan megtelnek a fehér tányérok közepei sötét vonalakkal, hogy aztán a kész mintát zománcfestékkel színesítsék. Haluska András, Kertész Istvánné, Kállai Istvánné, Dzsupin Já- nosné minden táborba eljönnek, hogy tanítsák a gyerekeket a festésre, mat- ricázásra, és végül kiállítást is rendezzenek a kész tányérokból ...

(köpöczi—kozma)

Tábori eligazítás.

Családi és társadalmi ünnepségek

Érzetei - Közösségi kapcsolatok

Két évtized alatt hazánkban mintegy másfél millió társadalmi jellegű névadást, házasságkötést és polgári temetést rendeztek. E történelmileg rövid idő alatt az új családi és társadalmi rendezvények létezése és lehetőségei is ismertté Váltak. A családi és társadalmi eseményeket, életünk fordulópontjait — a házasságkötést, a névadóünnepségeket, a gyermek- és ifjúkor közösségi ünnepeit, a kiemelkedő házassági évfordulókat, az idős kor közösségi ünnepi alkalmait — azonban csak az olyan szertartások, rendezvények teszik ünnepivé, emlékezetessé, amelyek érzelmileg kapcsolódnak a résztvevők öröméhez, vagy gyászához, s ugyanakkor erősítik az új hagyományok kialakítását, Ezek az új formák egyben ösztönzik és fejlesztik a családi és a tágabb emberi közösségek kapcsolatát.

Mint minden rendezvénynek, úgy ennek is vannak személyi és tárgyi feltételei. Megyénkben — Miskolcon, Ózdon, Kazincbarcikán, Sátoraljaújhelyen — létesültek például házasságkötő termek, azonban ahogy azt a

megyei pártbizottság 1968. szeptember 1-i határozatában megfogalmazta: a családi és társadalmi ünnepségek fejlődése, elterjedése még nem kielégítő.

• A kibontakozó társadalmi mozgalom — az alapvető társadalmi, gazdasági változások —, az emberek tudatában végbement fejlődés s a társadalmi rendezvényekkel kapcsolatos személyes élmény hatásaként is értékelhető, hogy az utóbbi években — országosan ugyan eltérő képet mutatva, de — felgyorsult az emocionális élményeket is adó, s a társadalmi funkciókat is ellátó szertartások elterjedésének folyamata.

Amint az az Ózd városijárási Pártbizottságon a közelmúltban elhangzott tájékoztatóból kitűnt, Ózdon már az 1950-es évek végén elkezdődött az akkor még KISZ-esküvőnek nevezett társadalmi jellegű házasság- kötések és névadók rendezése. Nem véletlen tehát, hogy 1968-ban, 1969-ben és 1970-ben az e téren elért ózdi eredmények mind az országos, mind a megyei átlagot meghaladók voltak.

Nem véletlen azért sem,

mert Ózdon már az 1960-as évek elején megkezdődött a szónokképzés, a munkahelyi búcsúztatók felkészítése, a munkahelyek szervezőhálózatának kiépítése, az anyakönyvvezetők továbbképzése — egyszóval, a személyi és tárgyi feltételek folyamatos javítása.

Az eredmények elismeréseként a Borsod megyei Tanács V. B. Ózdon is megteremtette a feltételeit a családi és társadalmi ünnepségeket szervező iroda létrehozásának. Az ózdi kezdeményezésnek és a sokoldalú támogatásnak koszönhe.ően Ózd több olyan konferencia, Illetve tanácskozás színhelyévé válhatott, amelyen a családi és társadalmi ünnepek rendezői, szervezői folytathattak tapasztalatcserét. Az iroda kiemelkedő munkáját fémjelzi, hogy bázis- intézményként, megyei módszertani feladatokat old meg.

Az iroda fejlődését az is jellemzi, hogy a közreműködők tapasztalatainak gazdagodásával párhuzamosan, a rendezvényeken kívül is jól alkalmazzák a dramaturgiai, szcenikai, a pedagógiai és a pszichológiai elveket.

Ezek alkalmazásával részt vettek olyan nyomtatott kiadványok megjelentetésében, olyan színes hangosfilmek és diaprogramok elkészítésében, amelyek nemcsak a megyében, de országosan is ismertté váltak.

Az ózdi iroda tevékenysége kisugárzik az egész járásra. Az Ózdi városi Tanács és az Ózdi Járási Hivatal vezetőinek együttműködése keretében, s az ózdi iroda bevonásával sikerült elérni, hogy a társadalmi rendezésű családi ünnepségek és szertartások iránti igény —, ha lassabban is nő, mint a városban, de — kedvező folyamatot tükröz.

Az iroda tehát megalakulása óta évről évre magasabb szinten, színesebben, tartalmában gazdagabban végzi igén fontos társadalmi, társadalompolitikai és tudátformáló feladatát. Az iroda elismerésre méltó és elismert eredményei, s kulturális szolgáltatásai ma már a közművelődés szerves részévé váltak. Ezek az eredmények. ezek a tények jelentős részben annak köszönhetők, hogy a családitársadalmi ünnepek rendezése nem jelentette csupán a tanácsok feladatát, hiszen a társadalmi szervek munkája,'a pártszervek és szervezetek segítő támogatása sem maradt el.

Buch éri Miklós