Észak-Magyarország, 1982. július (38. évfolyam, 152-178. szám)

1982-07-20 / 168. szám

ÉSZAK-MAGYARORSZAG 4 1982. július 20., kedd A képernyő előtt Jog-os esetek, „játékok” — Hol itt az igazság?!... — hajtogatta az elmúlt heti Hat­vanhat című „szavazásös” műsor egyik vendége. S hiába is győzködte őt a Vám- és Pénzügyőrség országos parancsnoká­nak helyettese arról, jogosan „vették el” tőle a 15 000 (?!) fo­rint értékű, illegálisan vásárolt külföldi rágógumit; pácien­sünk makacsul mondogatta, hogy „nem igazságos, hogy a többi standos ugyanazt csinálja, amit ő, mégis csak neki lapu.' a zsebében a büntetésről szóló papír” ... Mi nézők, a kibic kényelmes helyzetéből mulattunk csak a pórul járt áruson. Egyrészt kisebb gondunk is nagyobb az övénél, másrészt meg mindig kéznél van egy megnyugtató köz. mondás; mint ezúttal is: Addig jár a korsó a kútra, míg el nem törik ... Meg egyébként is hamarabb érik utol a törvényes rendelkezéseket kijátszani akaró állampolgárokat —, mint ahogyan saját belátásukból bevallanák jogellenes cselekede­teiket. Nem a vámnál, nem a határon van tehát szükség az „energiatakarékos bestédre” — vonhatta le mindenki a tanul­ságot e műsorból. Annak ellenére, hogy az elhangzott kérdé­sek és válaszok összevetéséből egyesek „hiányt” könyvelhettek ei maguknak. Az elmúlt héten egyébként összesűrűsödtek a képernyőn a '„joggal való eseteink”. Az említett Hatvanhat előtt a Jogi ese­tek példái próbálták ki igazságérzelünket, s adta meg a „min­dennapi” feladványt ezúttal is ez a nagy közkedveltségnek ör­vendő műsor... Minden kockázat nélkül meg lehet jósolni: mennek majd a „döntnöki” levelek szép számmal a megadott címre, s ezúttal sem lesz majd tökéletes összhang a véleményekben. Csak — szeretjük, ha kiváncsiak a véleményünkre; szeretünk játszani is. Utóbbit az ugyancsak népszerűvé lett „Fele sem igaz" című tévés játék is bizonyította, éppen a Jogi esetek után. Hogy nemcsak mi szeretünk játszani, arról meg a szombat esti Bo­londos leg-szikon első része tanúskodott. Sőt, azt is megmutat­ta, vannak még olyan „bolondságok”, amiket mi sem próbál­tunk. Mentségünkre legyen mondva, ismerjük a Jobb későn, mint soha gondolatát, s hajlandók is vagyunk ennek szelle­mében cselekedni. A televízió mindenesetre megtette az első lépést: új játékra, versenyre hívja honi nézőinket, a sorozat címe pedig az lesz: Leg-ek. „Az új játékos vetélkedésben min­denki részt vehet, aki úgy érzi: valamiben ő a „leg” — Ma­gyarországon”. Játék indul.. És csak örülhetünk annak, míg efféle játékokkal találkozunk a televízió képernyőjén. Mert igen szívet szomorítóval is talál­kozhattunk az elmúlt heti Kék fény adásában. Igen, a buda­pesti Felszabadulás téri fiatalokra gondolok, akik a rájuk sza­kadt szabad időben egy pokoli „játékot” eszeltek ki és csinál­tak végig. (Magyarán homoszexuális férfiakat kínoztak). A do­log lényegéről „őszintén” beszéltek: valamit kezdeni kellett az üres órákkal; olvasmányemlékekre hivatkozva mondta egyi­kük: „a németek jól csinálták” (t. i. a „kínzásokat”); a „vezér” sem kertelt: gyermekkorában őt ért „méltánytalanság” bosszú­ja volt mindez... Jó — ha helye van itt a szónak — hogy még az adás során hallhattuk: jogerősen is várható méltó bün­tetésük. Azt viszont csak találgathatjuk, milyen büntetést kap az apját puskával lelövő miskolci fiú ... S bármilyen ítélet sújtja is majd, kiégettséget, ürességet ránk vető lénye (hason­latos az előbbi fiatalokéhoz) nem lehet bennünk is „ad acta”... S bár nem szoktunk sorozat sorozat hátán krimikről szólni e hasábokon, most el akarom azt mondani: amikor a Kék fény pesti „vagányait” néztem és hallgattam, eszembe ötlött egy, a közelmúltban sugárzott filmkrimi:, lődörgő fiatalok (talán Amerikában, talán Angliában) csavargókat gyújtottak fel, „já­tékból” ... Az elmúlt héten vetített San Francisco utcáin című krimisorozat „darabja” pedig kikényszeríti a kérdést: muszáj ez az „idő- és lélekrablás”? __ E nnyi „kellemetlenség” után igazán „hálásnak” kell lennünk a vasárnapi „ajándékért”, az egyes program esti műsoráért. .Három kitűnő művésszel találkozhattunk újra, illetve ismer­kedhettünk „személyesen”. Akinek nem jutott volna eszébe minderről egy közmondás, azt kisegítette — igaz, pici változ­tatással — az elsőként sugárzott NSZK tévéfilm címe: Három az igazság... Heinz Rühmann születésnapi ajándéka (most nyolcvanéves) volt ez a játékfüzér, kellemes perceket szerez­ve nekünk, nézőknek is. Ugyanezt mondhatjuk a Francis Le- marque-kal készített műsorról, annak ellenére, hogy a „kivi­telezés” meglehetősen „kimódoltra” sikerült: a francia sanzont így is jó volt hallgatni. Külön meg kell emlékeznünk a Mestersége: színész soro­zatban látott Sulyok Mdria-portréfilmről. Talán nem állok egyedül a „hiánnyal”: jó lett volna látni egv-egy alakításából részletet. Sulyok Mária így is fényesen erősítette meg ben­nünk a bizonyosságot: oda kell rá figyelni! A kérdező Molnár Gál Péter „jó lehetőséget” adott a'kiváló művésznek arra. hogy (színpadon kívül is) bizonyítsa, nemcsak akkor kell rá figyel­ni, amikor beszél: hallgatagon is teljesen a szituációé. Emberi és művészi tartásról szavak nélkül is sokat mondott nekünk. (Végezetül, zárójelben: éppen két héttel ezelőtt jelentek meg b hasábokon az 1982. július 3-án és 4-én a diósgyőri várban rendezett Kaláka-folknapokról szóló tudósítás sorai. Nem tit­kolva az örömöt: kezdi megtalálni a helyét és közönségét ez a rendezvénysorozat. A tavalyihoz képest látható és érezhető volt a „haladás”. A televízió vasárnap közvetítette’ a Diós­győrben, a Kaláka-fesztiválról készített filmjének második ré­szét — 1981-ből... És erről az jutott eszembe, hogy indul a tévében a „Leg-ek” vetélkedője...) Ténagy József A megyei párí-vb napirendjén Szórakozás és a szabad idő­ni. Egy-egy kivételtől eha­... a miskolci utcán Fotó: Laczó József Az esztétikát, mint terápiás módszert a tallinni (Szovjet Észtország) kikötői kórház orvosai javasolták először. Ma már naponta negyven percet fordítanak erre. A módszer lényege egysze­rű — meghatározott időben a betegek fejhallgatón keresz­tül speciális programot hall­gatnak meg. Ez a program zenéből, irodalmi részletekből és beszélgetésekből áll. A ’ programot az orvosok állít­ják össze. Ismert tény, hogy a beteg * hangulata hatással van a gyógyulási folyamatra. Pszi­chológusok, irodalmárok és zenei szakemberek bevonásá­val az orvosoknak sikerült körülbelül száz különböző, gyógyító programot összeállí­tani, amelyek pozitívan hat­nak a beteg állapotára. Az első eredmények öröm- teliek — a betegeknek lát­hatóan javul a közérzete, si­keresebb a gyógyítási folya­mat. Azt mondják, az őszinteség erény. Nem akarok vitatkoz­ni erről a nézetről, de az az érzésem, mégis csínján kell vele bánni. Lehet az őszin­teség sértő, tolakodó, esetleg megalázó is. Lássunk egy példát: éve­ket, évtizedeket gürcöl vala­ki valahol, egész életét a munkájának áldozza, aztán kisül, hogy mások már job­ban csinálják nála. Meg le­het neki mondani: megöre­gedtél, nem tartunk rád igényt? Kisgyerekek gyakran kese­rítik anyjuk életét váratla­nul őszinte kijelentéseikkel. — Nézd anyu, mekkora feje van a bácsinak! — kiáltja a villamoson a négyéves cse­mete, és az anyja szeretne a föld alá süllyedni, bárha a bácsinak tényleg nagy a fe­je. — Mindjárt kapsz egy pofont, és neked lesz nagy a fejed! — jön a válasz, ekképen tanulja meg az em­ber az etikett alapszabályát, hogy testi hibáról nem be­„Minden szabad idő a sza­bad fejlődés számára való idő” — irta Marx, s nap­jainkban még inkább érvé­nyesek gondolatai, amikor az idősebb korosztály, de első­sorban a fiatalok életében, a mozgalmi munkában növek­szik a szabad idő jelentősé­ge. Célunk az, hogy a műve­lődés. a sportolás és a szó­rakozás az ifjúsági rétegek és korosztályok életében igé­nyeikkel és érdeklődésükkel összhangban szolgálja a sze­mélyiség fejlődését. Mindeb­ben fontos szerepe van a szórakozásnak is, hiszen a fiatalok tömegszórakoztatásá­nak helyzetét vizsgálva, a megyei párt-végrehajtóbizott- súg is megállapította, hogy a fiatalok szabadidős tevé­kenységének mintegy 70 szá­zalékát tölti ki a szórako­zás. A közművelődési párthatá­rozat és a törvény nyomán az elmúlt években a szóra­kozással, szórakoztatással va­ló foglalkozás növekvő, de még mindig nem kellő fi­gyelmet kapott. Állami fel­adatról van szó, amely nem nélkülözheti a, politikai, moz­galmi támogatást sem, de amelynek presztízse alatta van politikai jelentőségének. A közművelődés szerves ré­sze, a közösségi nevelés fon­tos színtere, amelynek je­lentőségét növelte az ötnapos munkahét bevezetése. Az ifjúságnak megyénkben is vannak olyan csoportjai, akiknél a szórakozás a mű­velődésnek szinte a kizáróla­gos tormáját jelenti. Termé­szetesen ebből a szempontból is differenciálódnak a fiata­lok az életkor, a munka- megosztás és a település jel­lege szerint. A megyei párt- vb egyik fontos megállapítá­sa szerint figyelmeztető, hogy a kikapcsolódás típusú szóra­kozás nagy tömegeket vonz az ifjúság körében, nem ke­rül azonban kellően tudatos kapcsolatba a művelődés tar­talmasabb, értékesebb for­máival. szélünk, pláne nem az érin­tett előtt. Néhány napja vonaton utaztam, harmadmagammal a fülkében. Egy keresztrejtvé­nyekbe temetkező idősebb úr és egy kosarai közt trónoló termetes asszonyság volt az útitársam. Még ay. első állo­mást sem hagytuk el, mi­kor az asszony családi ügyei kiteregetésébe kezdett. Meg­tudtuk, hogy útitársnőnk fér­je minden héten egyszer be­rúg, hogy a veje autószere­lőnek tanul, de nem jön ki jól a mesterével, a kisebbik fia válik, a nagyobbik nősül —• Nagykanizsán már azt is tudtuk, hány disznót öltek hetvenkettőben, és milyen fe­hérneműből állt a lánya ho­zománya. Mit mondjak: hosz- szú, fárasztó utazás volt. Hát igen, mindennek meg­van a maga helye és ideje. Az őszinteségnek is. Ezt nem tudják megérteni az ünnep­rontó közlékenyek. Akik egy vagon cukornyi boldogságot is meg tudnak keseríteni „né­A szórakozás formáinak megválasztásában a család, az iskola és a baráti közös­ség jelenti a követendő min­tát. Sokan járnak színházba, moziba, bár a filmnézést a megye mozihálózatának el­maradottsága, valamint a filmesztétikai nevelés meg­oldatlansága kedvezőtlenül befolyásolja. A klubmozga­lom sokat veszített vonzere­jéből, ennek többféle oka van: egyrészt a szakirányú és rétegklubok nem alakultak ki, kevés a jól képzett szak­ember, másrészt a közsé­geink jelentős részében a gyengén felszerelt, sokszor üzemeltetési nehézségekkel küzdő klubok jelentik a szórakozás szinte egyetlen le­hetőségét. Pedig a műkedve­lő mozgalom mellett a klub­tevékenység adhatna keretet a társasági, közéleti szereplés gyakorlásának. A megye közművelődési intézményhálózata a szóra­koztatás szempontjából sze­gényes választékkal szolgál, az Országos Rendező Iroda és az Országos Szórakoztató Ze­nei Központ sem áll hivatá­sa magaslatán. A művelődési intézmények szerény tárgyi, anyagi feltételei nehezítik a különböző hobbik és a tar­talmasabb szórakoztatási for­mák támogatását. A tömeg­sport és a turizmus kevés helyet foglal el a fiatalok szórakoztatásában, emellett a fiatalok egy csoportja gya­korlatilag nem él egyetlen szórakozási lehetőséggel sem. A diákok élnek viszonylag a legtöbb lehetőséggel, bár a kulturált szórakozásra neve­lés eléggé elhanyagolt terü­let oktatási intézményeink­ben. Az ifjúmunkások rész­ben a munkahelyük felnőtt mintáit követik, részben pe­dig a lakóhelyük adottságai határozzák meg szórakozási szokásaikat. A harminc éven aluli fiatal értelmiség társas együttlétet, szellemi aktivi­tást igénylő szórakozási igé­nyeit az ifjúsági szervezet, a közművelődés, a munkahely csak részben tudja kielégíte­hány őszinte szó”-val. Mol­nár Ferenc, a drámaíró egyik vígszinházi premierje után barátai és tisztelői jókora csapatával a New York ká­véházba vonult pezsgődurro- gásos ünnepi beszélgetésre. Az egyik asztalnál egy kriti­kust pillantott meg. Az új­donsült apa lelkesültségével lépett oda hozzá: — Látta a darabomat? Mit szól, milyen? — A kritikus felpillantott a mellette álló szerzőre. — Le­hetek őszinte? — Nem le­het — válaszolta Molnár, és faképnél hagyta. Na jó, ha az ember Mol­nár Ferenc, könnyű ilyen nagystílűnek lenni. A leg­több embernek nincsenek ilyen reflexei. Eszembe jutott egy újabb gondolat az őszinteségről, de azt nem akarom feljegyezni. Kínos eset kapcsolódik hoz­zá, amit jobb nem felhany- torgatni. Tényleg jobb? Mi­ért? Vannak dolgok, amiről az ember soha nem beszél őszintén. Magánügyek is, közügyek is. Beszélni beszél róla, felét-harmadát elmond­ja. Félmegoldás ez, de néha ta­lán szükséges. Mert az őszin­teség nem veszélytelen esz­köz, meg kell tanulni, ho­gyan bánjunk vele. B. G. kintve a vendéglátóhelyek sem szubjektíve. sem eszkö­zeikben nincsenek felkészül­ve a színvonalasabb, szóra­koztató, tevékenységre. A gazdálkodás és a jogi sza­bályozás különböző módjai miatt a közművelődési és a vendéglátó intézmények anyagi és tartalmi együttmű­ködése megoldhatatlan. A fiatalok nem ismerik, nem kedvelik a hagyományos szórakozási formákat, népi játékokat, az amatőr művé­szeti mozgalom sokféle okból kifolyólag elvesztette koráb­bi. jobb pozícióit. A legtöbb fiatal szereti a rockkoncer­teket és diszkót, de ezek a „fogyasztókat”, a résztvevő­ket nem készteti semmiféle szellemi aktivitásra; az is problémát jelent, hogy sok­szor alacsony színvonalúak, irányításuk megoldatlan, ke­vés a jó szakember. A Hálá­lok egy kisebb csoportja nemcsak az értékes szórako­zás. művelődés egyéb — igazi közösséget teremtő — formáitól, hanem a közélet­től is távol marad. Az if­júsági mozgalom is alig ta­lál hozzájuk utat és az isko­la sem tudja pozitív irány­ba befolyásolni szórakozási szokásaikat. A megyei párt-végrehajtó- bizottság megállapította, hogy részben szemléleti, részben szervezeti és ellátott- sági okok miatt a szórako­zás, szórakoztatás gyakorlata a közművelődés egyik leg­több problémát jelentő terü­lete. Az elmúlt időszakban jelentkező új törekvések és az ennek hatására bekövet­kező szerénj' javulás ellené­re ez a gyakorlat elmaradt mind a közművelődés egé­szétől, mincí a fiatalok dif­ferenciálódott igényeitől. Mű­velődéspolitikánk alapelvei­vel összhangban színvonala­sabb szórakoztatási gyakor­lat kialakítása szükséges, ame­lyet az ötnapos munkahétre való áttérés külön is indo­kol. A politikai munka esz­közeivel változtatni kell azon a szemléleten, amely a szó­rakozást, szórakoztatást a művelődés „megtűrt” terüle­tének tekinti. A pártszervek­nek, a KISZ-nek, az állami és a társadalmi szerveknek jelentős feladataik vannak a helyes szemlélet megteremté­sében. A politikai munka ki­emelt feladata az ifjúság passzív rétegeinek aktivizálá­sa, bekapcsolása a művelő­dési, közéleti tevékenységbe, az önművelésbe. A teljesség igénye nélkül utalunk a testület határozati javaslatának néhány pontjá­ra: ezek szerint az illetékes szervek készítsenek intézkedé­si tervet az ifjúság tömeg- szórakoztatásának fejleszté­se céljából. Ebben jelöljék meg a közoktatási, közmű­velődési intézmények több célú hasznosításának a lehe­tőségeit. A tényleges és dif­ferenciált igényeken alapuló szórakoztatási formák elter­jesztésének támogatásával, egyebek között az országjá­rás, a turizmus olcsóbb, cso­portosabb formáinak felhasz­nálásával növelni kell a sza­bad idő kulturált eltöltésé­nek lehetőségeit. Az ifjúság tömegszórakoztatásában gl kell érni, hogy a fiatalok minden rétegében kialakul­jon a helyes szórakozási szo­kások- rendszere hozzájárul­va ezzel is a művelődési igé­nyek felkeltéséhez és kielégí- - téséhez. P. J. Jegyzet • Léteiéit t sasié? KÉT HÉTIG, JULIUS 31-IG VASVILL MINI-DEPÓ A VASGYÁRI VÁSÁRCSARNOKBAN! STAR DE LUXÉ tűzhely féláron! Leértékelt GÁZTŰZHELYEK, ZOMÁNCOZOTT EDÉNYARUK, KIS HIBÁVAL NAGY ÁRENGEDMÉNNYEL KAPHATÓK! Időszakos árengedménnyel árusítunk egyéb háztartási felszereléseket is! Nyitva: keddtől péntekig: 7—16 óráig; szombaton: 7—13 KEPSKEDSUUSI w mi uki& f \ óráig,- hétfőn z á r v a I

Next

/
Oldalképek
Tartalom