Észak-Magyarország, 1982. június (38. évfolyam, 126-151. szám)
1982-06-13 / 137. szám
1982. június 13., vasárnap ESZAK-MAGYARORSZAG 5 Sátoraljaújhelyen Új lakótelepek, mepzépii! házak Messzi évszázadokba visz- Gzanyúló gazdag történelme folyamán még sohasem „élt ót” Sátoraljaújhely egy időben olyan nagyszabású építkezéseket. mint napjainkban. Evekkel ezelőtt kezdődött és ez idén befejeződik a 37-es műút városon át vezető szakaszának felújítása. Ezzel összefüggésben már elkészült a teljes vízvezeték-hálózatnak és a közvilágításnak a korszerűsítése. Tovább bővül, korszerűsödik a 77 évvel ezelőtt épült városi kórház. A tavaly átadott 126 ágyas — épületként is szép — déli pavilon után megkezdték az új északi pavilon építését, és folytatják a régi III. sz. épület bővítését, korszerűsítését. A. Kazinczy utcában elkészült a Köz- gazdasági ‘'zakközépiskola ódon épületének teljes felújítása, amely a Termelő- szövetkezetek Építőipari Vállalatának kiváló munkája által most a város legszebb éoületei közé tartozik. Megvan a remény rá, hogy hosz- szú évek gondos, aprólékos munkájával Sátoraljaújhely másik szép stílusú intézményének, a század elején emelt művelődési központnak a rekonstrukciója is még ebben az évben befejeződik, s ezzel a város, sőt megyénk is egy pompás színházterem, mel gazdagodfk. Sátoraljaújhely idei 360 millió forintos költségvetésében a fejlesztési alap 121 millióval szerepel. Ebből legtöbbet, 58.6 millió forintot lakásépítésre fordítanak. A Somogyi, Vasvári, Kossuth, Bajcsy-Zsilinszky lakótömbben ez idén ágadnak 82 tanácsi bér-, illetve tanácsi érté- kesítésű lakást. Ezenkívül ugyancsak állami pénzből további 89 OTP- és szövetkezeti lakás épül. Az új lakótelepek kialakításával egyidejűleg a legfontosabb szolgáltatásokról is gondoskodnak. így például a Dózsa. Vasvári, Somogyi utcák által határolt lakótömbökben, illetve lakótelepen óvodát, boltokat, könyvtárt, szolgáltató helyisegeket is építettek, s a Somogyi lakótelepen nyílt meg — a különleges alakja miatt — az újhelyiek által „pagodának” nevezett, egészen modern csemegebolt is. Igen nagy összeget fordít a városi tanács a műemlékek. műemlék jellegű épületek és a régi lakások felújítására, komfortosítására is. A városban mintegy 350 öreg lakás szorul renoválásra, amit 15 év alatt kívánnak elvégezni. Ennek egyharma- dát a jelenlegi tervidőszakban hozzák rendbe, s erre a célra 102.3 millió forintot, különböző karbantartási munkákra pedig 37 milliót irányoztak elő. A régi, patinás épületek felújítását a városfejlesztéssel összhangban végzik, s különösen a Kossuth téri műemléki környezetben igyekeznek megőrizni a századvég óta kialakult, sajátos hangulatú városközpontot. (h. j.) Hifii írnak n üzeni tank? Diósgyőri Munkás. Tizennyolc havi lemaradás utón túlteljesítette tervét a nagy- olvasztó — számol be az üzemi lap. Hamarosan elkészül a negyedik léghevítő, s ez is közelebb viszi a célhoz a nagyolvasztót és az egész vállalatot. Tréba Gyula írásában az anyag- és energiatakarékosság problémáit elemzi a Diósgyőri Gépgyárban. Beszámol a lap a szak- szervezeti tömegoktatás tapasztalatairól és külön cikkben arról, hogyan segítik az LKM-ben a dolgozókat, ha lakást építenek. A vállalat kiváló brigádjai közül ez alkalommal a Fazola Henrik brigádot mutatják be. Borsodi Bányász Egy kisvállalkozás nagy sikere — c'mmel interjút közölnek Szécsi István expedícióvezetővel. A vállalat munkát vél. Iáit az NSZK-bari, s ez az első magyar bányászati jellegű vállalás • olt a tőkés világ harmadik legnagyobb piacán. Szécsi István a külföldi tapasztalatokról számol be Egy falu, ahol csak laknak ■— ez a címe Tamás Tibor riportjának, amelyben 7 u- bogy község lakóinak életéről. hétköznapjairól ír Iparos. vagy bánvász? — teszi fel a kérdést már a címben Nagy János. Napjainkban ugyanis, ha szóba kerül a bányászat szakember-utón. pótlása, egyre többet beszélnek arról, hogy jól képzett, szakmailag felkészült emberekre van szükség. Borsodi Vegyész. Szétszedték a turbókompresszorokat, helikopterrel emelték be az égőfejeket — számol be a lap tudósítója az olefingyárban folyó nagyjavításról. A TVK olefingyárának éleiében ez volt az első leghosszabb leállás, amikor szétszedték a nagy nyomású turbinákat és turbókompresszorokat. A nagyjavítás pyors és tervszerű. A Tiszai Kőolajipari Vállalat tartályparkjában dolgozó munkások tevékenységéről, hétköznapjairól szól Fiedler Anna Mária riportja. Ózdi Vasas. Az ózdi folyamatos acélöntőmű az utóbbi években elérte teljesítménye lehetséges határát. Ennek ellenére a FAM-ban újabb és újabb termelési rekordok születnek. A kimagasló teljesítmények „hátteréről” faggatja a riporter Erdősi Jánost, a kohászati gyáregység főmérnökét, Göcző Istvánt, a kemencesor üzemvezetőjét, Kiss Miklóst, a FÁM vezetőjét és Csobó Lászlót, a minőségellenőrzési osztály vezetőjét. A vállalat kiváló ifjúsági brigádjai sorozatban a kohászati gyáregység acélmű ör.tőcsnrnoki tolózárműhely Che Guevara ifjúsági szocialista brigádját mutatja be a lap. Á varosévá fáséi t Idén először burgonyater- mesztéssel oróbáikoznak az ónodi Rákóczi Termelöszö. vetkezetben. A Miskolc közelében gazdálkodó nagvüzem szeretné kihasználni a város közelségét, a rövidebb szállítás’ távolságot, de a gumós növény termesztésére nem voltak megfelelő gépei. Ezért úgy döntöttek, hogy elsőként ® Kisüzemben, a háztáji területeken próbálkoznak meg termesztésével. Az igény a vártnál magosabb volt. hiszen 47-en vállalkoztak a növény betakarítására, ápolására. s így tíz hektáron ül-' tették el a Desire fajta gumóit. A tagok 350 mázsás hektáronkénti termésre számítanak, s nyoleVan tonna burgonya előre. szerződés keretében már elkelt Itt nincs különösebb panasz az alapszolgáltatások miatt: van fodrász, lehet cipőt javíttatni: újra lesz kádármester, vannak kőművesek (bár több kellene), lehet seprűt venni, szerszámnyeleket (a fá. val itt egyébként is „összenőttek” az emberek): s van egy festő- mester is a faluban, sok munkával: Bakos János pedig győzi, s hogy jól győzi, arról egy idei okmányt is tudna mutatni: a szakma kiváló mestere lett, de nemcsak a festékbe-zárt világ érdekli: tanácstag és önkéntes rendőr, társadalmi munkás... Helyi munkalehetőséggel egyébként nem megáldott ez a telepü- lés, a munkaképesek nagyobb hányada naponta utazni kénytelen Mezőkövesdre, Egerbe, a szomszédos településekre: ami helyben adódik: téesz és melléküzemágai, az áfész fatömegcikkgyártó üzeme, az intézmények és üzletek, van egy fehérneműket készítő üzem, egyik varrodájában (három helyen dolgoznak) készült fotónk: ösz- szesen 66 asszony dolgozik az idetelépitett üzemben: külön gon- doltak a kismamákra is, nekik „sajátos" munkahelyet biztosítottak. A mi faiink - Cserépfalu A Nap jűntus 10-én, csütörtökön, 4 óra 47-kor kelt, a híradások, a tudós híradások szerint. Cserépfaluban, ebben a Hór-völgyi községben mindenesetre több tanút találhatnánk annak igazolására: lusta volt ezen a napon a Nap. Az itt élő emberek közül — s minő érdekesség! — az idősebb évjáratúak a nap felkeltekor már régen ébren voltak, ennél is jellemzőbben: talpon. És aki Cserépfaluban talpon van, az dolgozik is. így tehetett Jani bátyám és Juli néném is ezen a napon, hiszen egyiküket a szőlő várta permetezésre, másikukat a bab. meg a krumpli kapálásra. Abból gondolom, hogy igaz lehet az állítás, mert kora délelőtt csak Juli nénémet találom meg a Kossuth u. 65-ben, épp most érkezett haza, s már épp a csibékkel esi vitel; Jani bátyámról annyit tud: majd jön ő is. Visszajövünk délután ... Jani bátyám a nyug. díjasok ebéd utáni pihenőjét tölti, Juli néném nincs itthon, Margitot köszönt. Mert Margit napja is volt június 10-e, s ebben a faluban szokás az ismerősöket e jeles alkalomból megköszönteni. Mindenki így tudja ... ,.. mindenki megállapíthatja egyébként, áld ebben a faluban jár, hogy itt sok szokás él. Például szokás, hogy mindenki tisztán tartja a maga portáját, s ad a „külsőségekre” is: vasár- és ünnepnapokon még a főutat is fellocsolják, lesöprik piszoktól. Szép és rendezett, tiszta falu. Szép és rendezett lel- kűek az emberek is. szinte lehetetlen valakit (napközben persze főleg idős emberekkel találkozunk) megelőzni a kö- szönésben-köszöntésben. Mi adja ezt a kiegyensúlyozottságot, elő se hivalkodó ma- gukra-büszkeséget? Lehet száz személlyel is beszélni, mintha összebeszéltek volna: azt állítják, hogy attól van ez, hogy van munka, van biztonság, és megint csak van munka, teendő, cselekendő. A községi tanacs elnöke sem kalauzolhat másként a faluban. Ki isrúerhetné nála job. ban a mindennapi elmon- dandókat?! Két éve még az italbolt vezetője vol’t Szabó István, s ott ugye, mint tudjuk; „szó esett politikáról, helyi -politikáról«, sportról, s mindenről, ami számításba jöhet”... ö azóta „nagyot lépett”, s most már nem csupán „elhallója” lehet az élet itteni gondjainak-örö- meinek. felelős is mindenért: „Világéletemben itt éltem Cserépfaluban, huszonhárom évi kereskedő-munka után lettem, a javaslatok alapján, a tanács elnöke. Hogy hogyan szeretik az itt élők ezt a falut, sok adalékkal lehetne bizonyítani, csak azt hadd mondjam: két éve 440 ezer forintra terveződött a társadalmi munka értéke — éppen a kétszerese lett; tavaly pedig 1 270 000 forintban mérhető az itt élők cselekvőkészsége magukért, a településért. Van óvodánk, jól ellátott általános iskolánk: az alapellátás gondjai egyre fogynak — új üzleteket nyitottunk az utóbbi években, meg vagyunk elégedve a közlekedési lehetőségekkel. Vannak örömeink. És vannak terveink, vágyaink: az útjainkat tovább kell javítani, kellene egy napközi otthon az időseknek, s a legfontosabb : egyre romló vizünk helyett egészséges ivóvíz kellene ... A munkalehetőségek gazdagodnak, a népességszám nem csökken. 1458-an éltünk itt néhány napja, ketten meghaltak ... azóta ... De mi a jövőre készülünk.. Fotó: Fojlán László Szöveg: Ténagy József ... a személyesen megtapasztalt világról íme, egy elkapott oiOa- nat: U. Kósik Lajos Siómára a világ itt kezdődött és itt is é- már véget: bekapálla már ai égési főidet kihasználatlan pillonata- tere nem voll életériek: kél kukoricasoi kozott most egy sor bab várja fajos bácsit: még csak öl éves...
