Észak-Magyarország, 1982. június (38. évfolyam, 126-151. szám)
1982-06-12 / 136. szám
ESZAK-MAGYARORSZÄG TO 1982, június 12., szombat Francia puszta Camargue, Franciaország pusztája, bizonyos fokig a mi Hortobágyunkhoz hasonlítható. Provence-ban terül el, a Khone-delta környékén. Mocsarak, szikesek, kopár legelők váltogatják itt egymást. Természetes vegetációját hatalmas kiterjedésű füves srß~ nyeg alkotja. Valaha Camargue teljes egészében mocsaras vidék volt. Nehéz volt itt mindig az élet, ennek ellenére a középkortól napjainkig megmaradt e tájon az ember, vigyázva azokat a gátakat, amelyek a szőlő- és a kevés gabonakultúrát védték. A középkorban elsősorban juhtenyésztés folyt a Camargue-ben. A múlt század második felében, III. Napóleon idejében a francia állam nagy lecsa- polásokat végeztetett ezen a vidéken. Gátakat, csatornákat építettek, és a lecsapol ások után megváltozott a táj arculata. A lecsapolt földeken gabonát kezdtek termeszteni, majd szőlőket telepítettek. A második világháború után megjelentek a spanyol bérlők, akik rizstermesztéssel kezdtek foglalkozni, a spanyoloknak ugyanis a rizstermesztésben nagyobb gyakorlatuk volt. A mezőgazdaságot motorizálták, megjelentek a traktorok is Camargue pusztaságában. De megmaradt a ló is ezen a tájon. A lovakat és a szarvas- marhákat lovas pásztorok terelik a pusztán. Camargue területén 15Ö0 hektáron zoológiái és botanikai rezervátumot rendeztek be. Vándorló madarak százezrei élnek itt, illetve töltenek néhány hónapot. Képünkön: jellegzetes camargue-i táj. 1 király akaratából szögeiéit magyar reneszánsz Újabb kutatások Mátyás koráról Mátyás humanizmusát, korának művészetét kutatja már hosszabb ideje Fehér- né Tóth Rózsa, az MTA művészettörténeti kutatócsoportjának tudományos munkatársa. — Mátyás király korát kutatva, milyen konkrét vizsgálatokat végzett? — 1971. óta foglalkozom® témával: Mátyás korával, humanizmusával és művészetével. Bár általánosan elfogadott az a vélemény, hogy a Mátyás-kori reneszánsz kialakulásában jelentős szerepet játszottak az udvarában élő humanisták, de mindmáig nem készült összefoglaló munka arról, miben állt szerepük a magyar reneszánsz kialakításában. Azt vizsgáltam, milyen szerepet játszottak a Mátyás mellett élő olasz humanisták a király építészeti terveinek, a reneszánsz építészetpártoló profiljának kialakításában. Tanulmányoznom kellett mindazoknak a humanistáknak a feljegyzéseit, írásait, akik hosszabb időt töltöttek Mátyás udvarában: A humanizmus a művészeti gondolkodás kulcsát is a kezünkbe adja. De előbb az olasz humanizmust kellett tanulmányoznom. ahhoz, hogy következtethessek, mi történt Magyarországon, Mátyás uralkodása idején. — Milyen uralkodónak ismerte meg Mátyás királyt? . — Mátyás a saját korának átlagon felüli műveltségű, entellektüel uralkodója volt, aki széles körű érdeklődéssel fordult a világ felé, és akinek köszönhető volt a hazai reneszánsz műveltség meggyökeresed és e. — Mit tudunk Mátyás humanista tevékenységéről? ■. — Mátyás azért volt humanista, mert a humanitást gyakorolta! Koráról elég sokat ismertünk eddig is. Ám felvetve a kérdést: miért gyökeresedett meg Magyar- országon, az összes európai országokat megelőzve a reneszánsz, erre még, úgy véltem, nem kaptunk kielégítő választ. A reneszánsz művészet főleg az építészetben, annak eredményeiben kristályosodott ki, de ez any- nyira komplikált volt, mint egy komputer. Mátyás, ha építtetni akart magának egy reneszánsz ‘palotát, vagy elküld hette embereit Firenzébe tanulni — azok azonban általában még írni sem tudtak —, vagy pedig be kellett hívnia az országába jól képzett, olasz építészeket. Elképzelhető, hogy milyen nehéz helyzetben volt a király, hiszen sohasem fordult meg Itáliában, és nem láthatott egyetlenegy reneszánsz épületet sem. Miközben királyi rezidenciákat, villákat, körteket építtetett. Mindehhez komoly információkra volt szüksége. — Végül is az olasz mesterek, humanisták jöttek ei hozzánk? — Mátyás behozatja a szakembereket, akik házassága folytán az aragóniai Beatrix kíséretében érkeznek meg Magyarországra, hozva magukkal a nélkülözhetetlen, új információkat. Antik módra építkezni — ezt már Vitéz János is felvetette, s palotáját Esztergomban a humanista műveltségű főpaphoz illően építteti fel. Az már véletlen volt, hogy a művészetekhez értő humanisták egyike, a Nápolyban élő Francesco Bandini Ferrará- ban csatlakozott Beatrix kíséretéhez. Az ő barátja, a neo- platonista tudós, Mv Ficino kezdte el hamarosan küldözgetni könyveit Mátyásnak, miközben filozófiáját is propagálja. — Kik tartózkodtak még — jelentősebb humanisták — Mátyás udvarában? — Az ismert Bonfirri mellett az imént említett F. Bandini, valamint Francesco Arragoni, aki valószínűleg Beatrix felolvasója volt. Bandini a jelentősebb egyéniség, aki hosszú időn át kitart a magyar udvarban, ő a reneszánsz művészet ügyének lelkes képviselője, elősegítője. Volt firenzei építészkapcsolatai páratlanul értékesek lehettek Mátyásnak. Az ő A grűz bútorkészítők számára jó nyersanyagnak bizonyul az öreg szőlővéssző. Az ebből készült első rostlemezek már kikerültek a Szamtredi Fafeldolgozó Kombinátból. A bútoripar ezért kutat éj nyersanyag után, mert a közszaktanácsai és Cili men ti Ca- micia építész ajánlatai felett döntött a király, aki a költő Galeotto Marzio szerint „igen jól értett az építészethez”. A reneszánszkori épületek fennmaradt töredékei — 3000 darab — azt bizonyítják, hogy az építész, a humanista és a király feltételezett hármasa sajátosan egyéni építészetet produkált Magyarországon. A nyolcvanas évek végén Mátyás már az építészet bonyolult kérdéseit, elméletét is tanulmányozni kezdte. — Hogyan lehetett a királynak minderre ideje? — Mátyás nagyon elfoglalt király lévén, legfeljebb a pihenőideje alatt foglalkozhatott mindezzel. Vacsora után bizonyára latinra fordíttatta az olasz szövegeket, így hallgatta vagy olvasta őket. Fantasztikus, hogy egy uralkodó ennyire aktívan érdeklődjön a kultúra iránt. Menynyi mindent kellett tudnia ahhoz, hogy iskolákat, egyetemet és kulturált épületeket teremthessen! S emellett még hadvezér is volt! — Külországban mennyire ismerték Mátyás hírét? — A Mátyás-mítosz külföldön is elterjedt. „Ki a művelt király? Mathiasz!” — így vélekedtek róla sokan a saját korában, de a későbbi korokban is. Még Leonardo da Vinci is írt róla: „Ez olyan király, ami a művészétnek kell!” — Módosult-e, bővült-e tehát Mátyás királyról alkotott korábbi képünk, ismeretünk? — Ügy érzem, még inkább felmérhetjük a király korára gyakorolt óriási hatását. A reneszánszot végül is nem művészek hozták' létre nálunk, királyi akaratból született meg, és ezért is lett udvari művészet! ( társaság erdeinek többségében tilos a fakitermelés, a fabehozatal pedig sokba ke- rüL A szőlővenyige technológiai megmunkálása a felébe kerül, emellett minden tonnája majdnem két köbméter értékes fa alapanyagot pótol. liter szüvessziü Aki világgá ment Élt egyszer egy házaspár, volt nekik egy eladósorba került lányuk. Eljött az esküvő napja, meghívták az egész rokonságot, s az eske- tés után a lakodalmi asztalhoz ültek. Az ebéd kellős közepén elfogyott a bor. A házigazda szólt az ifjú asszonynak: — Menj le a pincébe, borért! A fiatalasszony a pincébe megy, a palackot a hordó alá teszi, kinyitja a csapot, s várja, hogy megteljen a palack. Ahogy várakozott, gondolkodni kezdett: „Most már házas vagyok, kilenc hónap múlva fiam fog születni, Cicco Petrillónak nevezem, felöltöztetem cipőbe, ruhába, dalia válik belőle... És, ha Cicco Petrillo meghal nekem? Oh! Szegény gyermekem!” — és olyan keserves sírásra fakadt, hogy elmondani se lehet. Közben a csapot meg nyitva felejtette, a bor csak folyt a földre. Az ebédnél várják, várják a fiatalasz- szonyt, de csak nem akar jönni. A házigazda szólt a feleségének: — Menj le a pincébe, tán elaludt ez a lány ottl Ment az anya a pincébe, és látja ám, hogy sir a lánya keservesen. — Mit csinálsz, lányom? Mi történt veled? — Oh, anyám, azon gondolkodom, hogy most már házas vagyok, kilenc hónapra fiút fogok szülni, Cicco Petrillónak fogom hívni; és ha Cicco Petrillo meghal nekem? — Oh’ Szegény unokám! — Oh! Szegény gyermekem! És mindkét asszony keserves sírásra fakadt Ügy hajlottam, boldog kutyatulajdonos vagy. S most nyáron, hogy több időd van, biztosan többet vagy négylábú barátoddal is. De rte feledd, ez nem azt jelenti, hogy rendszertelenül foglalkozz vele. Gondolj arra, hogy a kutyáknak is van életrendjük, s ehhez igazítsd a velük való foglalkozást Ügyelj arra, hogy „barátod” nyáron is azonos időben kapja meg ételét, s most is altkor vidd el sétálni, mint amikor iskolába jársz. Tudom, a szünidőben nehéz korán kelni a Bundások, Mor- zsik, Rexik. Sajók miatt, de tedd meg! Mert az állatoknak a megszokott életrendből való ki zökken tése komoly problémákat okozhat a szoktatásban, szobatisztaságban. Most hogy több időd van, te vásárold meg, és készítsd el ételét Ne várj szüléidre, vagy a nagyira! Légy felelősséggel gazdája kutyádnak! Menj el a könyvtárba, s kölcsönözz, olvass kutyákról szóló könyveket. Tanulmányozd a KUTYA című újságot. Ezek mind segítenek abban, hogy jobban megismer- hesd kutyádat. Hasznos tanácsokat kaphatsz a Magyar Ebtenyésztők Országos Egyesületében is. Tag lehetsz te is. Eljárhatsz szakosztályaiba tanácsért, új ismeretekért. Ha ügyes kezű vagy, készíthetsz nyakörvet, pórázt kutyádnak. Kérd az idősebbek segítségét a kivitelezésben. Délelőttönként, délutánonként a megszokott sétán túl is elviheted a kutyádat levegőzni, mozogni, Ne csak a parkba, játszótérre. Keress olyan helyet, mely a jármű- forgalomtól elzárt, az embereket. gyerekeket nem zavarja. Itt tanítgasd a kutyádat. Adj neki mozgási lehetőséget. Meglátod, milyen öröm. ha mindennap többet tud, okoskodik. (Olasz népmese) A pince közben telt a borral. Azok < tt az . asztalnál váltak, várták a bort, de az csak nem érkezett meg. Azt mondta az apa: — Mi a rossz nyavalya történhetett velük? Megyek, megnézem őket. A pincébe ment, és a két szegény teremtést ott találta sírva-ríva. Azt mondta: — Mi az ördög történt veletek? — Oh, férjem, hallgasd! Azon gondolkodtunk, hogy ez a lány most már házas, nemsokára szül egy fiút, és ezt a fiút Cicco Petrillónak fogjuk hívni: és ha Cicco Petrillo meghal nekünk? — Oh! — jajdult fel az apa. — Szegény Cicco Petrillo! És mindhárman sími kezdtek a bor közepén. Mivel egyik sem tért visz- sza, a férj azt mondta: — De hát mi történhet ott lenn a pincében? Megyek, megnézem — és lement. Hallja ám a sírást-rívást. — Mi az ördögért sírtok? A fiatalasszony pedig: — Oh, férjem. Azon gondolkodtunk, hogy most már házasok vagyunk, születik egy fiunk, Cicco Petrillónak fogjuk hívni; és ha Cicco Petrillo meg talál halni nekünk? A férj először azt hitte, csak tréfálnak vele, aztán, mikor megértette, hogy komolyan veszik a dolgot, majd szétpukkadt a dühtől, és ordítani kezdett: — Ti teljesen meghibbantatok — mondta —, elképzelem, de aztán ne tovább! — mondta —, én azt nem várom meg, nem vesztegetem az időt ilyen tökfilk ókkal! — mondta. — Még csak az hiányzik! Elmegyek világgá! — mondta. — De még mennyire! És te, kedvesem, a lelkem üdvösségére mondom, hogy nem látsz többet, engem. Elmegyek világgá, s addig meHa a virág szirmaiban található betűket helyes sorrendben olvassátok össze, egy közmondást kaptok eredményül. Hogy szól ez a közmondás? A megfejtéseket június 16- ig, nyílt levelezőlapon küldjétek be. Az elmúlt heti rejtvény megfejtése: Fölszállott a páva, A reményhez, Já- no« vitéz, A helyes megfejtégyek, míg nálatok három nagyobb bolopdot nem találok. Ment, mendegélt, egy folyó partjához ért, és volt ott egy ember, aki vasvillával akart mogyorót kihányni egy bárkából. — Mit csinál, jó ember, azzal a villával? — Próbálgatom egy ideje, de nem sikerül kihánynom egy szemet sem. — Azt elhiszem! De miért nem próbálja lapáttal? — Lapáttal? Hogy én er- ,re nem gondoltam! „Egy! — mondta a férj. — Ez itt a feleségem egész családjánál is ostobább.” Ment. mendegélt. mig egy másik folyóhoz nem ért. Volt ott egy paraszt, aki két ökrét kanállal igyekezett megitatni. — Mit csinál? — Már három órája, hogy nem vagyok képes ezeknek az állatoknak a szomját eloltani ! — És miért nem hagyja, hogy az állatok a pofájukat dugják a vízbe? — A pofájukat? Eh, jól mondja, erre nem gondoltam. „Kettő!” — mondta a tér], és ment tovább. Megy, mendegél, és egy eper fa tetején lát egy asz- szonyt, aki egy nadrágot tart a kezében. — Mit csinál ott fsam, jó asszony? — Oh, képzelje — mondta amaz. — Meghalt az emberem. a pap azt mondta, a mennyországba jutott. Most várom, hogy visszatérjen, s fölvegye a nadrágját. „Három!” — gondolta a férj. — Azt gondoltam, nem találni bárgyúbb teremtést a feleségemnél. Jobb, ha hazamegyek! Így is tett, és beletörődött sorsába, mert ahogy mondani szokták, a rossznál csak rosszabb, jöhet. Angyal János fordítása seket beküldők közül könyv- jutalmat nyertek: Gáti Attila, Miskolc, Árpád űt 50. Fehér Lajos, Vizsoly, Malom út 43. Tóth József. Szihalom. Rákóczi út 14 Csipke Csuha Sa- jóbábony, Széchenyi út 22., Polgári József, Sajópetri. Deák F. út 33., Pintér Márta, Alsóvadász, József Attila út 1/a. A könyveket postán küldjük el. Rejtvény Szóv
