Észak-Magyarország, 1982. június (38. évfolyam, 126-151. szám)

1982-06-11 / 135. szám

1982. június It., péntek ESZAK-MAGYARORSZAG 4 Szakszervezeti feladatok a felsőoktatásban Műemlékeinkből Népi műemlékeinkből. Részlet a szentistváni tájházból Fotó: Laczó iózseí A teljes embert kell vizsláiéi Tudományos ülés Miskolcon T EVr. Voksán József, a Peda­gógusok Szakszervezetének főtitkára nyitotta meg teg­nap, június 10-én Mályiban a felsőoktatási szakszervezeti szemináriumot, amelyen nem­csak a hazai műszaki jellegű egyetemek, hanem a Nehéz­ipari Műszaki Egyetem kül­földi társintézményei is kép. viseltették magukat. A peda­gógusszakszervezet főtitkára megnyitójában mindenekelőtt a szakszervezeti mozgalom fő feladatairól szólt. Többek között elmondotta, hogy igen nagy érdeklődés tapasztalha­tó — s nemcsak a fejlődő országok részéről — azok iránt az eredmények iránt, amelyeket az oktatás demok­ratizálása, kiterjesztése, a szakoktatás színvonalának növelése, illetve a végzett szakemberek elhelyezkedése terén értünk el. Ugyanakkor világosan kell látni, hogy a nemzetközi erőviszonyok ala­kulása befolyásolja a neve­lés lehetőségeit és eredmé­nyeit. A pedagógia nem te­kinthet el azoktól a hatások­tól, amelyek a nevelőket és a tanulókat közvetlenül érin. tik. Rendkívül fontos tehát, hogy felkészüljenek és felké­szítsenek a pedagógusok a társadalmi folyamatban való aktív részvételre. A szeminárium első mun­kanapján Kósáné dr. Kovács Magda, a pedagógusszakszer­vezet titkára tartott vitain­dító előadást „A szakszerve­zet szerepe és feladatai a munkahelyi demokratizmus fejlesztése területén”. Előadá­sában kiemelte, hogy az ok­tatásügyben különöseit fon­tos, hogy ne csak beszéljünk Maeyarorezágon * popzene Bokáig mostohagyereknek számí­tott a művészetek testvériségé­ben. Múló divatnak, kakofónikus üvöltözésnek, a nyugati világ , .begyűrűző” válságtermékének tartották, amelynek csak átme­neti, rövid élete lehet a szocia­lista kultúra keretei között — így kezdődik Sebők János Be-‘ köszöntője a Zeneműkiadó gon­dozásában most közreadott Hock évkönyv 1981 című kötet élén. E Beköszöntő arról szól, mi in­dokolta a Rock évkönyv meg­jelentetését és hogy a kötet célja: negíteni az olvasónak eligazodni a popdzsungelben. A kötet ugyanis elsősorban cikk­gyűjtemény, elemző írásokat, ta­nulmányokat, interjúkat, külön­böző műfajú Írásokat tartalmaz, amelyeknek mindegyike a hazai roekélet kérdéseit közelíti meg különböző szemszögekből. Az el­nő nagyobb ciklus címe Mi a rock?, a másodiké Nosztalgia, majd az Üj hullám. Az 1981-es popbazár, a Kitekintés és a Krónika című ciklusok, illetve fejezetek követik egymást, ösz­a munkahelyi demokráciá­ról. Az oktatási folyamatban ugyanis a demokratikus fó­rumok a nevelés eszközei is. S ez különösen fontos a fel­sőoktatási intézményekben, aho%l a jövő értelmiségét nemcsak jó szakemberré, na- nem közéleti érdeklődésű emberré is kell nevelni. A szakszervezeti munká­ban jelentkező nagy, általá­nos feladatok természetsze­rűleg azonos kérdéseket vet­nek fel itthon és külföldön. A célok azonosak, de a vég­rehajtás módszerei eltérhet­nek, sőt el is kell térniük sok esetben egymástól. E sze­minárium célja az volt, hogy a felsőoktatásban tevékeny­kedő hazai és külföldi szak- szervezeti vezetők kicserél­hessék, egyeztessék tapaszta­lataikat, gondjaikat. Az elő­adást követő vitában többen kértek szót. Az egyik legiz­galmasabb kérdést a Buda­pesti Műszaki Egyetem kép­viselője vetette fel. A nagy intézményekben a szakszer­vezeti bizalmiak igen sokrétű feladattal állnak szembe. Különösen nehéz feladatuk, amikor felsőbb szinten, a bi­zalmi testületben kell kép­viselnie kollektíváját, hiszen nem minden bizalmi tagja e testületnek. Ilyenkor köny- nyen „elszakadhat” az infor­mációs lánc oda és vissza is, ami törést okozhat az érdek- képviseletben. A tegnapi napon délután a részvevők Egerbe kirándul­tak. Ma a szakszervezet ér­dekegyeztető feladata téma­körben folytatódik a szemi­nárium. Bresen közei negyven hiiiöTrbörő műfaiú írás ad sokszínű képet a rock hazai helyzetéről. A többségben olvasmányos stílusú, gazdagon illusztrált anyagok szerzői fiatal újságírók, írók. szociológusok, a műfajjal közelebbi. kapcsolatban álló szakemberek, akiknek fiatalos szemléletű írásai oldani kíván­ják azt a feszültséget, rajon­gói elvakultságot, eloszlatni azt a rengeteg mendemondát, félre- hallást, ami jelenleg a popmű­fajt körülveszi. A nagy létszá­mú szerzői gárda azt is igazol­ja, hogy felnőtt mór nálunk a műfaj mellé egy hozzáértő, ob­jektív értékítélete, kritikusi szakemberi nemzedék. Termé­szetesen az évkönyvben közölt állásfoglalások nem jelentenek „szentírást’’, nem egy közülük vitákat eredményezett és felte­hetőleg még eredményez is. A kötet maga érdekes, hasznos és szórakoztató olvasmánynak Ígér­kezik. egyúttal a magyar pop­zene elismertetésének ügyét is szolgálja. „1 szili ..A szántói széles utca jaj de nagyon röges, / Rajta jár­ni a summásnak de nagyon keserves ..." Így kezdődik az a summásdal, amit az akkor tizennégy éves Minárcsik András énekelt el Abaúj- szántón tíz évvel ezelőtt Ba­konyi Béla énektanárnak, a népdalgyűjtő mozgalom lel­kes harcosának. Ez a sum­másdal is megtalálható ab­ban a kis kötetben, amely „A szántói széles utca” cím­mel és 77 abaújszántói és sárazsadányi népdal alcím­mel, a Miskolci Herman Ottó Múzeum néprajzi kiadvá­nyainak sorában most jelent meg. A népdalokat Bakonyi Béla gyűjtötte össze, s a kötethez Vass Lajos karnagy írt „Út- ravalót”. Ebből idézünk: „E kötet tartalma — Bakonyi Béla abaújszántói tanár gyűj­tő- és szerkesztő munkája — meggyőzően bizonyítja, hogy ma is van létjogosultsága a népdalgyűjtésnek. Még akkor is, ha a található dalok nagy része ismert anyag változa­ta ... Egy vidék jellegzetes dalainak népszerű kiadvány­ban való megjelentetése ak­kor is szükséges, ha a szak­emberek, a hivatásos gyűjtők azokat mind ismerik. Az ilyen népszerűsítő kiadvá­nyok akkor sem lesznek fe­leslegesek, ha a teljes Ma­gyar Népzene Tára megjele­nik, hiszen az a legfontosabb terjesztő réteg kezébe nem­igen kerülhet. E hetvenhét népdal java része hozzáférőé, tő gyűjteményekben nem ta­lálható. két község — Aba- újszántó és Sárazsadány — hű és mai tükre, s figye­lemre méltó válogatás egy juhászcsalád dalhagyomá­nyairól ... A népdalgyűjtés­ben az anyag pontos rögzíté­sén kívül nagy szerepe van unnak a sajátos művészi él­ménynek, melyet a legjobb népénekesek nyújtanak. S Bakonyi Béla munkája tá­volról sem merül ki a felvé­telben, s a dalok lejegyzésé­ben. Az adatközlőket és a gyűjtőt lelkes, nagyszámú kö­zösség kórusa és az általános iskola tanulóifjúsága kisér­/ Bartók Béla magyar és szlovák népdalfeldolgozásai­ból összeállított összkari mű­sorral kezdődik meg június 12-én, szombaton este 0 óra­kor a vasas vegyeskarok fesztiváljának kétnapos prog­ramja Miskolcon, a Diósgyőri Vasas Művelődési Központ­ié, hogy a még élő nótafák­tól az előadás lejegyezhetet- len finomságait, a népdal énekléséhez elengedhetetien ül szükséges belső tartás egy­szerű, természetes, de maga­san izzó hőfokát, is átve­gye ... E kötet hátterében ott áll egy jellegzetesen mai tár-’ sadalom: juhászok és állami gazdasági dolgozók, ipari munkások, értelmiségiek és a tanulóifjúság egysége, mely a község vezetőinek megér­tésével és segítésével, sőt részvételével az éneklő kö­zösség olyan példáját való­sította meg, hogy Abaúj- szántó joggal kihívhatja ver­senyre bármely híres, hagyo­mányápoló község éneklő társadalmát. Gyűjteményünk jó szolgálatot tehet azért, hogy az éneklő sokaság to­vább növekedjék ...” A 77 lekottázott népdal hét fejezetbe osztható. Leg­több a szerelmi dal, majd a katonadalok, betyárdalok, ju­hász-, béres- és munkásda­lok, summásdalok, balladák és a rabság és bujdosás dalai találhatók a kötetben, na­gyobbrészt a Sivák család tagjaitól. A nótafák között a bevezetőben említett fiatal fiútól a nyolcvanéves aggas­tyánig igen sok korosztály meglelhető. Bakonyi Béla régóta gyűjti Abaújszántó és környéke népdalait. A ceke- házi Sivák család dalait már kötetben közreadták koráb­ban, de e család kifogyhatat­lan. Bakonyi újra, meg újra felkereste őket, elment Sára- zsadányba is, így gyűjtötte össze a kötetben lelhető da­lokat. Sivák Barnabástól hallot­ta, nem sokkal a népművé­szet mestere halála előtt: „tanítsák a népet énekelni, én mindent átadtam, amit tudtam”. Ennek jegyében kí­vánja most Bakonyi Béla a gyűjtött dalok közreadásával a megyénkben szépen kibon­takozó énekkari, pávaköri mozgalmat, iskoláinkat segí­teni. Kis kötete bizonyára jó eszköz is lesz e segítő szán­ban. Ezt követően Nagy Zol­tán, a megyei pártbizottság titkára mond ünnepi meg­nyitót a két nagy zeneszer­ző géniusz: Bartók és Kodály emléke előtt tisztelgő vasas dalos találkozón. A nyitó napon a már em. lítettek elhangzása után a Diósgyőri Vasas Vegyeskor, a Trineci Martina Vegyeskar, a Telefongyár Vasas Férfi­kara lép a közönség elé, s az e napi programot-bemu- tatót Kodály esti dala és Ko­dály—Berzsenyi: Magyarok­hoz című kórusműve zárja összkari számként. Június 13-án, vasárnap délelőtt 11 órától folytatódik a vasas dalosok fesztiválja az előző napi nyitó összkar- ral, majd sorrendben a mis­kolci 114. sz. Ipari Szak­munkásképző Intézet Fiúkó­rusát; az ózdi Népművelési Intézmények Gyermekkarát; a ■ Magyar Gördülőcsapágy Művek Vegyeskarát és az ózdi Népművelési Intézmé­nyek Vegyeskarát hallhatják az érdeklődők. Mindkét nap programjában helyet kap Szívós Mária énekművész összeállítása. A dal, a népdal, a népdal- feldolgozások kedvelőinek szívesen ajánljuk figyelmébe ezt a kétnapos dalos ünnepet. A Magyar Ideg- és Elme­orvosok Társaságának tiszán­túli tagozata az ötvenes évek végén alakult s a hetvenes évektől fokozatosan nőtt a rangja szakmán belül. Miskolcon ma ér véget a háromnapos tanácskozás. Dr. Molnár László egyetemi ta­nárral, a társaság elnökéyel és dr. Török Pál megyei ideg- gyógyász főorvossal arról be­szélgettünk mi a jellegzetes­sége ennek a mostani mis­kolci tudományos ülésnek. — Most nemcsak ideg- és elmegyógyászok vannak jelen — mondotta dr. Molnár László •—, hanem egészen speciális képzettséggel ren­delkező orvosok is. Tudjuk ma már, hogy az idegrend­szeri betegségek egész tekin­télyes része öröklött. Annak ellenére, hogy ezt felismer­ték, eddig nem foglalkoztak olyan elmélyülten ezzel a kérdéssel mint most itt. Má­sik fő téma az idegrendszer keringési zavarai, amelyekkel a gyakorló orvos naponta ta­lálkozik. Ez a két fő kérdés- csoport a legfontosabb. — Érdemes kiemelni — tette hozzá dr. Török Pál —, hogy a szakma legtekintélye. sebb tagja is köztünk van, dr. Környey István profesz- szor, akadémikus, aki most is, mint minden tudományos üléseken aktívan bekapcso­lódik és részt vesz a viták­ban. Mi itt a megyében élve azt tapasztaljuk, hogy az egész­ségügyben igen aktív, pezsgő tudományos élet folyik. Szin­te egymást érik a megyei kórházban a különböző szak­ágakban megtartott tudomá­nyos ülések, amelyek zömén igen sok a más megyékből és a fővárosból érkező előadó és hallgató. Hogyan látja ezt a társaság elnöke, dr. Molnár László, aki Debrecenben él és dolgozik? — IVjiskolc valóban az or­szág második városa, hatal­mas kórháza van, s a főor­vosi posztokon, — talán nem mindegyiken, de szerencsére a mi szakmánkban — olyan képzettséggel és ambíciókkal rendelkezők állnak, akiknek munkája, aktivitása ország­szerte ismert és elismert. Nem lokálsovinizmus, ha a Borsodban zajló egészségügyi tudományos tevékenységet dicsérik. Török főorvos ál­landó és rendszeres kapcso­latban van a debreceni kli­nikával, s a tudományos ülé­seken kívül is sok mindent meg tudunk beszélni. — A mi szakcsoportunk ar­ról híres — keresi tovább a magyarázatot dr. Török Pál —, hogy igen kemény viták szoktak kialakulni. Eleven, élő a véleménycsere, s ez olyan nívót biztosít az ülé­seknek, amely az ország min. den részéből vonzza ide az embereket. — Aki ide jön — mondja dr. Molnár László — nem azért van itt, hogy a várost meglátogassa, hanem az elő­adások kedvéért. A mai, harmadik napnak témája a symptomás psyho- sisok. Ezzel kapcsolatosan a társaság elnöke így fogalma­zott: — Mi képviseljük az országban azt a nézetet, hogy a két. szakmát egymástól nem szabad elválasztani, tekin­tettel arra, hogy nincs külön lélek' és külön dejirendszer, bár a „lélekgyógyászok" sze­retnének csak a lélekkel fog­lalkozni, de ezt a felfogást mi nem osztjuk, Nem tart­juk helyesnek, hogy az ideg. gyógyászat és az elmegyó­gyászat két szakma legyen. A gyakorlatban két szakma ugyan, de elvben nem fo­gadható el, nem jó az elkü­lönülés, és még szorosan ide- tartozónak érzem az idegse­bészetet is. Egyesek úgy kéo- zelik el még mindig, hogy én mint ideggyógyász megvizs­gálom a beteg reflexeit, a pszichológus és a pszichiáter pedig megvizsgálja a beteg lelkét. A teljes embert kell vizsgálni és gyógyítani. (Adamovics) Rock-évkönyv 1981 0» Ma éjjel a képernyőn: taxi Franrla film látható ma éjjel 22.40-től az első mű­sorban. A rendezője Yves Robert, a címe fjedig: Lila taxi. Egy eldugott írorszá­gi településen összetalálko­zik néhány ismeretlen em­ber, akik mind valamilyen okból el akartak rejtőzni a ▼ilág dől. A film során sok mindent megtudunk ezekről az emberekről, elő­életükről. Képünkön a nagyszámú szereplőgárda egy része, a jobb szélen a sok filmből ismert Philippe Noiret, a bal szélen az ugyancsak ismerős Peter Ustinov, középen pedig a nagy Broadway-filmek óta kicsit megöregedett Fred Astaire. dék megvalósulásában. (bencdek) Vasas dalosak fesziiváija IBIinBDBIBaiHBIBSIBDBBB OESOftf £LMI VÁLLAL^* Autósok FIGYELEM! »■■»■■■■■■■■■■»»■■■»■■»■aaEBüBBEanniBSBBnaBm Skoda, Dacia, Polski, ARO alkatrészek és MOTOR TESZT-ek (1200 LADA gépkocsihoz) kaphatók az AUTÓ-alkatrész boltban. (Miskolc, Bajcsy-Zsilinszky út 12. szám alatt)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom