Észak-Magyarország, 1982. június (38. évfolyam, 126-151. szám)

1982-06-30 / 151. szám

1982. június 30., szerda ESZAK-MAGYARORS2AG 5 Napfény, szél, vulkán üj energiaforrásai! Az utóbbi években nyilván­valóvá vált, hogy a kőolaj - készletek belátható időn belül elfogynak. Szükség van tehát új energiaforrások bevoná­sára. Az új energianyerési el­járások felkutatása napjaink­ban egyre sürgetőbb, már csak azért is, mert a környe­zetszennyezés megszüntetésé­ben, vagy legalábbis csökken­tésében is megoldást hozhat. a témával kapcsolatban mindenkinek először a nap­energia vagy a szélenergia felhasználása jut eszébe, és bár e két energiaforrás ko­rántsem a legtöbbet ígérő, megújuló energiaforrások lé­vén, jelentőségük nem lebe­csülendő. A napenergiát szilikankris- tály-elemek segítségével köz­vetlenül elektromos energiává lehet átalakítani; sajnos egye­lőre még meglehetősen drá­gán, A Szovjetunió első, a Krím-félszigeten épülő kísér­leti naperőművének a kapa­citása 5 megawatt lesz, 600, összesen 40 000 négyzetméter (azaz 4 hektár!) felületű tü­kör koncentrálja egy 75 mé­ter magas toronyra a napsu­garakat, ahol gőzt állítanak elő. A tükrök számítógépes vezérléssel, automatikusan követik a nap mozgását. Az első naperőművek kis teljesít­ményűek, csupán próbálkozá­soknak tekinthetők; épület­tömböket, gazdaságokat, kis településeket látnak el ener­giával. Türkmenisztánban például „napfalvakat” hoz­nak létre, ahol a lakóházak teljes energiaszükségletét a napfény fedezi. A szélenergia munkába ál­lítását az korlátozza, hogy az erre szolgáló létesítmények csak ott működtethetők, ahol gyakori az erős szél. így a tengermellóki területeken és magas hegyekben. A szél erősségének, illetve sebessé­gének különösen nagy jelen­tősége van, mivel a haszno­sítható energia a szélsebes­séggel arányosan növekszik. A szélenergia hasznosítása eddig főként kis teljesítmé­nyű, például vízszivattyúzás­ra alkalmas szélmotorok for­májában tűnt lehetségesnek. E téren áttörést hozhat a ßzovjet specialisták által ki­dolgozott 40 MW-os szélerő­mű terve, (összehasonlításul: a világ eddigi legnagyobb, működő szélerőműve 2 MW- os.) Elődeitől eltérően, ez az üj objektum bármilyen szél­erősség mellett működik majd, így az energiamaximu- mot adja. Egy szélkerék he­lyett 8 rotorja van, amelyeken egyenletesen oszlik el a ter­helés. Fémállványának ma­gassága 200 méter. Erős szél esetén a többletenergiát az erőmű oiy módon tárolja, hogy fölös kapacitásúval a víz elektrolízise útján hidro­gént fejleszt, amely szélcsend idején üzemanyagul szolgál az áramtermeléshez. További előnye, hogy — lévén a hid­rogén égésterméke a víz — a környezet, nem szennyeződik. A szakértők véleménye sze­rint a szélerőművek egyesí­tése az úgynevezett vizakku- mulátorokkal még kedvezőbb kilátásokkal kecsegtet. Ezek tulajdonképpen magasan el­helyezkedő víztartályok, ame­lyekbe erős szél esetén vizet szivattyúz a szélerőmű. Szél­csend idején aztán a lefolyó víz, turbinát forgatva, szol­gáltat villamos energiát. Lakott vidékektől távol eső, nehezen megközelíthető he­lyeken a nap-, illetve szélerő- művek létesítése már most is gazdaságos, így a sivatagok­ban a naperőműveké. az északi vidékeken a szélerő­műveké, mivel a hagyomá­nyos áramfejlesztő berende­zésekhez szükséges fűtőanyag helyszínre szállítása óriási összegeket emésztene fel. Nagy lehetőségek rejlenek a vulkáni kúpok alatti forró magma energiatermelés cél­jaira történő hasznosításában, amennyiben sikerül ezt, a földkéregben levő, elképzel­hetetlenül nagy energiakész­letet gazdaságosan megcsa­polni. Az NSZK-beli Ruhr- vidéken az új módszerekkel kb. 10 km mélységben felfede­zett, 10—30 köbkilométer forró folyékony kőzetből pl. egyet­len köbkilométer elegendő lenne, hogy teljes kihasználás esetén a Ruhr-vidék elektro­mosenergia-sziikségletének kétharmadát fedezze. A gyakorlati megvalósítás­tól azonban még meglehető­sen távol vagyunk. A geoló­gusok, geofizikusok egyelőre az alapkutatásoknál tarta­nak. Olyan módszerek kifej­lesztésén dolgoznak, ame­lyekkel a spontánul égbe lö­vellő gőzszö'kőkutakkal nem jelzett geotermikus energia­lelőhelyek is felderíthetők. A Föld melege jelentős energiaforrások egyike lehet, amit bizonyít az a tény, hogy már ma több energiát szol­gáltat, mint az összes szél- és naperőmű együttesen. Mindazonáltal az e téren mutatkozó lehetőségeket nem szabad túlbecsülni, ugyanis a tudomány és technika e té­mában még nem tart előbbre, mint az űrhajózás az 50-es évek elején. Ezenkívül szám­talan akadály van. így a magmakamrák 10 km-es mélysége a jelenlegi techni­kával aligha elérhető. A ki­aknázásra alkalmas területek gyakran távol vannak a vá­rosoktól, ipari centrumoktól, a hőenergia hosszú távra való továbbítása pedig ma még nem kifizetődő. A geotermikus energiafor­rás hasznosítása elsősorban azokon a területeken sokat ígérő, ahol a forró kőzetréte­gek nagyon közel helyezked­nek el a földfelszínhez. B. M. Az ÉPFU-nál — Miskolcon Napközis tábor gyermekeknek Az ÉPFU miskolci üzem­egységében — a vállalat dolgozóinak összefogásával napközis tábort létesítettek az üzemi dolgozók óvodás korú gyermekeinek. Az ÉP- FU területén kialakított tá­borban —, amely július 1- től augusztus 20-ig tart nyit­va — szakképzett óvónők és a miskolci Kossuth Gimná­zium óvónőjelölt tanulói vi­gyáznak a kicsinyekre. Háztáji lehetőségek A Cserehát eléggé mosto­ha vidékén, a felsőgagyi Virágzó Termelőszövetkezet­hez tartozó kis falvakban, a háztáji gazdálkodásra a leg­több portán az jellemző, hogy inkább csak önellátás­ra termelnek. „Pénzelni” a háztájiból jóformán csak az egyre csökkenő számú tehén- tartó, esetleg szarvasmarhát hizlaló családok tudnak. Pe­dig más lehetőségek is akad­nak itt a kisárutermelés nö­velésére. Más vidékeken az áfészek már sok ilyen lehe­tőséget tártak fel, s szer­veztek azok hasznosítására szakcsoportokat, Felsőgagy környéke túlságosan távol esik a fogyasztási szövetke­zet központjától ahhoz, hogy a kisárutermelés segítése, patronálása jelentősebb ered­ményeket hozhatott volna, Szerencsére a helyi terme­lőszövetkezet vezetői, szak­emberei is keresték a ház­táji árutermelés fejlesztésé­nek lehetőségeit. Két „jár­ható utat” már lei is dolgoz­tak. Az egyik a háztáji juh- tartás, a másik a zártkerte­ket, parlagokat hasznosító gyümölcstermesztés. A juh­tenyésztő szakcsoport már meg is alakult. Mintegy 300 birkájuk, közös falkában ha­marosan már hasznosítani fogja a nagyüzemileg nem művelhető kisebb legelőket, réteket. Sőt számíthatnak az új juhászati teleppel rendel­kező tsz régi, eredetileg le­bontásra ítélt aklaira is. A gyümölcstermelő, érté­kesítő és feldolgozó szak­csoportot, amely iránt már­is igen nagy az érdeklődés, a napokban alakítják meg. A régi kiskertek jobb hasz­nosítása mellett nagy terü­leteken kínálkozik lehetőség gyümölcsös, elsősorban bo­gyósok telepítésére.-----------------------------------------------------------------------------------------------------1 Komp-gondok A szakemberek sze- rint „visszafejlődik” a kompközlekedés. Borsod megyében az utób­bi években hat helyen, Tiszatarjánban, Tiszapal- konyán, Bodrogkeresztú- ron, Bodrogkisfaludon, Bodrogszegen és Végardón kell, lehet már esetleg hosszabb úton átjutni a Tisza, a Bodrog, illetve a Sajó egyik oldaláról a má­sikra. A három folyón je­lenleg 22 révátkelőhely üzemel, amelyből négy közúti, 18 pedig mezőgaz­dasági igényeket elégít ki. Tavaly a legnagyobb for­galmat a sajóhídvégi rév­átkelő bonyolította le, amely — többek között — közel 11 ezer személyt, 3700 személygépkocsit, kö­zel másfél ezer motorke­rékpárt, több mint 200 te­hergépkocsit szállított. A legkevesebb munkájuk az ároktői hidasoknak volt, hiszen alig több mint 400 személyt, félszáz teher­gépkocsit, és 12 fogatot vittek át az egyik oldalról a másikra. A viteldíjak — szabad­áras kategória — igen ala­csonyak. Például a sze­mélyjegy 1,50—2 fo­rint, ugyanennyit kell fi­zetni a kerékpárért, illet­ve a talicskáért. A motor- kerékpárért három-öt fo­rint, a személygépkocsi után 12 forint, traktor üre­sen 20—25 forint, rakottan 45 forint, szekér 10—12 fo­rint, a kisebb, illetve na­gyobb állatok után pedig 1,5—3 forintot kell fizetni. A kompok bevételei nem fedezik az üzemeltetési költségeket. A múlt évben a 446 ezer 108 forint bevé­tellel szemben a kiadás 3 millió 674 ezer 944 forint volt. A bevétel minden egyes forintjára 8 forint kiegészítést kell biztosíta­ni. Komoly gondot okoz, hogy csak a tiszatardosi és a tiszalöki komp van el­látva motorral, a többi ha­gyományos, a víz sodrásá­val mozgatott jármű. Leg­alább a jelentős forgalmat lebonyolító kompokat kel­lene motorizálni. Ezzel kapcsolatos, hogy nem megoldott a kompok mű­szaki fejlesztésének kér­dése. Megyénkben csak a tokaji Vas- és Fémipari Szövetkezet foglalkozik kompok készítésével, ja­vításával. Technológiájuk pénz hiányában — korsze­rűtlen. Így a kompok ké­szítése, javítása nem sok pénzt hoz a szövetkezetnek. Az Észak-magyarországi Vízügyi Igazgatóság tiszalö­ki hajójavító üzeme nagy­üzemi módon, korszerű technológiával gyárt uszá­lyokat, hajótesteket és vízi járműveket. Bizonyára közrejátszik a kompközlekedés kapacitá­sa kihasználatlanságához a révekhez vezető utak rossz állapota. , Az átkelőhe­lyekhez vezető utak hétharmada kiépítetlen. Ami a jövőt illeti, a VI. ötéves terv időszakában a tervek szerint kompfejlesz­tésre 10 millió forintot for­dítanak. Ennek keretében jövőre két darab 20 tonnás típuskompot építenek, két révház építésére is sor ke­rül, öt mentő- és két rév- csónakot. szereznek be és körülbelül 100 ezer forintot költenek a lejáró utak épí­tésére. Hasonló módon 5 millió forint áll rendelke­zésre 1984-ben is. amelyből 3 típuskomp építésére kerül sor, és több tízezer forintot fordítanak parti berendezé­sek, csörlők beszerzésére, üzembe állítására. O. J. És íb deleli, akkor ml ml.. Szaladunk a gumishoz, hogy megragasztassuk, vagy kicserél­tessük a gumit. Miskolcon, a Zsolcai kapuban levő, az úgynevezett Kundrát- féle műhely a legismertebb gumijavítók egyike. Jó helyen van a műhely, központi helyen, a gumiszaküzlet közelében. Ám az át­rendezés egy kicsit „betette az ajtót” nemcsak az üzletnek, de az autósoknak is. Szinte a műhellyel szemben, az egyik legforgal­masabb helyre került a jelzőlámpa. Ezen a nagyforgalmú úton a megállás szinte lehetetlen. A megszélesített járdák teszik csak lehetővé az üzletek áruutánpótlását is. Hol álljon hát meg az autós, akinek kereket kell cserélnie? Külö­nösen az idegen nem talál megoldást. A környék mellékutcái szűkek, azokban is tilos megállni. A napokban megszületett a megoldás: a műhely előtt két ko­csiállásra engedélyt kapót a gumijavító, ahol most már büntetés nélkül állhatnak meg az autók a szerelés idejére. Közepes sebességgel áramló folyók, ipari kiömlő csator­nák felszínén úszó olaj­szennyeződések összegyűjté­sére alkalmas berendezés, úgynevezett olajcsapda sa- rozatgyártását kezdték meg az érvízvédelmi és belvíz­védelmi központi szervezet­nél. Segítségéve] mind a fo­lyamatosan, 'mind a szaka­szosan foltokban érkező, nagy mennyiségű olajréteg leválasztható és összegyűjt­hető. A gyártók kéthónapos határidővel tudják vállalni az olajcsapda elkészítését Levél a Kabar Kérő hangú levelet kap­tunk Miskolcról, a Kabar utcából. A lakók nevében arról panaszkodnak: egy idő óta nincs nyugalmuk ott­honukban. Amióta a Bor­sodi Erdő- és FaCeldólgozó Gazdaság Ládi telepi fű­részüzemében az ú.i csar­nokban megkezdődött a munka, egyre idegesítőbb az életük. Amint írják: „Meg­szoktuk már, hogy a vasút két méterre van a laká­sunktól, megszoktuk mar, hogy mozog alattunk a húz, de a fűrészüzemet nem tudjuk megszokni. Reggel hat órától este háromne­gyed tízig olyan zúgás van, hogy nem lehet pihenni, té­vét nézni, még olvasni sem. Nyár van, de ablaknyitásról szó sem lehet, mert kibír­hatatlan a zaj és a por .. Az utca lakój között több idős, beteg ember van, de a fiatalabbat is megviseli, ha soha sincs nyugalma. Ho­gyan tud helytállni munka­helyén, ha nem piheni ki magát? Idegesen, fáradtan hogyan tud beilleszkedni a közösségbe? S a szabadide­je? Otthon arról már ál­modni sem mer ... . De idézzünk tovább a le­vélből: „...tavaly, decem­ber 11-én írtunk a gazda­ság központjának, pana­szunkra levelet sem írtak válaszként... úgy tűnik, sajnos nincs megolás.” Nos, valóban így lenne? Létezik, hogy egy nagyhírű gazdaság nem törődik a környezettel, annak védel­mével? A Bükk lábánál lé­tesült a fűrészcsarnok. Ott, ahol tiszta a levegő, ahol még inkább védeni kellene a csendet, a nyugalmat... Lázár István, az erdőgaz­daság műszaki-fejlesztési osztályvezetője. — Természetesen, tudunk a panaszról. A Ládi fűrész­üzem vezetője járt is a Ka­bar utcában, beszélt a la­kókkal. Elvégeztük a fű­részcsarnok porelszívó ven­tillátorának zajmérését. Az eredmény: a jelenlegi zaj nem lépi túl a megengedett mértéket. — Mégis, az egész kör­nyék lakóit zavarja ... — Belátjuk. Éppen ezért az Erdészeti Tudományos Intézettől szaktanácsot kér­tünk a környék zajártalmá­nak csökkentése érdekében. Megígérték, tanulmányt ké­szítenek a lehetséges mű­szaki megoldásokhoz. A kö­zeljövőben várjuk látogatá­sukat. — A csarnok közelében lé­vő lakásokban ablakot sem tudnak nyitni, olyan nagy a por... — Való igaz. a fűrészpor- kamra ürítésekor kisebb- nagyobb halmok keletkez­nek, és elég egy könnyű szél, hogy a környékre szét­vigye a port. A KÖJÁL megvizsgálta a környezet­szennyezést, véleményük szerint is hamarosan vál­toztatni kell a jelenlegi technológián, a védelem ér­dekében. — Milyen lehetőség van erre? — Gazdaságunk megter­vezett egy kísérleti beren­dezést. A lényege: zárt cső­vezetéken keresztül juttat­juk el a fűrészport a va­gonokba. Am mindehhez tudni kell, hogy Európa- szerte eddig többféle mód­szerrel próbálkoztak, több­nyire sikertelenül. Hiszen egy zárt csővezetékben előbb-utóbb dugulást okoz a fűrészpor s így nehéz a berendezés üzemeltetése. A saját tervezésű és gyártású berendezésünk lényege ép­pen az lenne, hogy ezt a nehézséget elkerüljük. — Mikorra várható a megoldás? — Egy-két héten belül megkezdjük a csővezeték szerelését. Az előzetes ter­vezés alapján, bízunk ben­ne. hogy kísérletünk bevá­lik. (mikes) Országos bsrversesy Noszvajon, a Heves me­gyei Tanács oktatási köz­pontjában kedden reggel megnyitották a 18. országos bor- és a 3. üdítőital-ver­senyt. Az országos borversenyre ezúttal 1053 minta érkezeit, azok a termelői borok, ame­lyeket a közelmúltban lezai- lott megyei versenyek vala­melyiken aranyéremmel dí­jaztak. Külön kategóriában bírálják el azt a 1C7 muze­ális bormintát, amely 1977- es. vagy annál régebbi év­járatú. Valamennyi forga­lomban levő bor is ’úzsgú- zik. Az országos bor- és üdí­tőital-verseny pénteken ered­ményhirdetéssel zárul.

Next

/
Oldalképek
Tartalom