Észak-Magyarország, 1982. június (38. évfolyam, 126-151. szám)
1982-06-30 / 151. szám
ESZAK-MAGYARORSZAG 4 1982. június 30., szerda A találkozó másik oldala Veszprém, 1982. június 21—26. A veszprémi tévétalálkozók: mindinkább átalakulnak. A versenyművek bemutatása és díjazása mellett egyre nagyobb szerepet kap a közönséggel való kapcsolatok keresése, az elkövetkező idők műveiből való előzetes bemutatások sora, a kísérleti jellegű müvek szakmai közönség elé bocsátása, időszerű kérdések ankétkeretek közötti megvitatása. A versenyművekről már szóltunk, most a találkozó másik, előremutató oldaláról essék szó. Ha a minap a tévétalálkozó versenyművei kapcsán arról szólhattunk, hogy azok válogatása nem reprezentálhatja l. élesen az egész év drámai termését, úgy az előzetes bemutatások keretében látott műveknél még hatvá- nyozottabb formában fennáll az esetlegesség, hiszen ebben a keretben csak azokat a műveket lehet bemutatni, amelyek már elkészültek. A hét tévéjáték, illetve tévéfilm, az egy koprodukci- ós mozifilm, valamint a Fiatal Művészek Stúdiójának három műve, a két vidéki stúdió nyolc munkája, meg a két szakmai ankét viszont már enged némi következtetési lehetőséget. Alapvetően a hét ősbemutatóról kell szólnunk, meg a koprodukciós filmről. Ha a nyolc mű történési idejét nézzük, úgy érdekes adatot kapunk: hat játszódik ma, illetve a felszabadulás utáni időkben, kettő a két világháború között. Ez így igen kedvező arány, s azt mutatja, hogy a tévéalkotók érdeklődése igen markánsan fordul a ma felé, a két múltbeli történet esetében pedig az egyiknél — A nyomozás, a Somogyi—Bacsó elleni gyilkos merénylet hátterének és tetteseinek felderítését bemutató mű —, a dokumentumjáték és a politikai bűnügyi történet elemei fognak meg, a másik esetében — Napos oldal — Karácsony Benő mártírhalált halt erdélyi író regényének igen értékes adaptációját kapjuk, benne a húszas évek élete egyik szeletének igen magas szintű művészi átfogalmazását. Az egyéb művek közül egy — Társkeresés — kedves, szórakoztató, a mába plántált történet, de játszódhatna bármikor, bárhol, bármilyen társadalmi körülmények között, így minden mai külső jegye ellenére sem tükrözhet markánsan mai gondokat, életjelenségeket. Hasonló fenntartásokkal kell fogadni A hetedik év címűt is, amely az örök prostituáltromantika egy ismert történetét helyezi az ötvenes évek nagy építkezéseinek keretébe, s ezzel az időszakról is mondani kíván valamit. A negyvenes évek végén, s az ötvenes évek elején játszódik az Örkény István regényéből készült Glória, amely már Fekete angyal címmel színpadon is szerepelt: egy apáca drámai útja az új életben való meggyökerese- déséig. A múlt és a jelen sajátos és értékes összekapcsolása a Tanúkihallgatás, amely az 1967-es zuglói nyilasper kapcsán idézi fel a gyilkos különítmény 1944-es bűntetteit és azoknak egy mai anya és lánya kapcsolatában jelentkező drámai hatását. Kifejezetten mai témájú a Nagy Anna, kis Anna című, a mai faluban játszódó, életünk legfrissebb változásaira reagáló, azoknak a falu egyedeire való hatását megragadó film és a Panelkapcsolat című koprodukciós film, amely Leninvárosban, nagyrészt helyi szereplőkkel, egy munkáscsalád életének apró konfliktusaiban vizsgálja a hasonlóan élő családok néhány nem kis gondját. Ha figyelembe vesszük azt a díjkiosztáskor is megfogalmazott kívánalmat, hogy a jelen emberét érintő és megérintő alkotásokból több legyen a képernyőn, úgy elsősorban a Nagy Anna. kis Anna, meg a Tanúkihallgatás című filmeket említhetjük jó példaként, s feltétlenül ide sorolandó — múltbeli történése ellenére — a Napos oldal, és sokféle fenntartás ellenére a Panelkapcsolat is sokakat érintő és megérintő mű. így tükröző- dik hát nyolc műben az elkövetkező időszakok — néhány hónap — magyar tévédrámáinak irányulása. A Fiatal Művészek Stúdiójának három műve közül feltétlenül kiemelendő a „Csillagűzött szerető" című fantasztikus krimi, az egykori miskolci Bartha Attila rendezése; a három mű összessége széles körű útkereső kedvről tanúskodik. A két vidéki stúdió munkái többségben nem a veszprémi találkozó profiljába tartoznak, hanem a miskolci tévéfesztiváléba, a pécsiek egyik műve — Az első cigánylakta falu — néhány hete itt díjat is nyert. Míg egészen kiemelkedő mű — a Vacsora című kisopera —, meg igen jó néprajzi dokumentumfilm — Koronával koronázzák — is akadt közöttük, találkoztunk kínos művészkedéssel is más műnél. Ezek a bemutatók szakmai közönség előtt peregtek, nem túl nagy érdeklődés mellett. Sajnos, a pécsiek bemutatkozása any- nyira a hét végére esett, hogy csaknem teljes érdektelenség kísérte darabjaikat, a szakmai nézők addigra alaposan kifáradtak. Meggondolandó ezeknek a szakmai bemutatóknak a rendszere. mert a jelenlegi keretben méltánytalanul jutnak arra a sorsra, hogy mind kevesebben nézik meg — elsősorban a program túlzsúfoltsága miatt Debrecen város legnagyobb szabású kulturális eseményére, a július 4—9. között megrendezésre kerülő Bartók Béla nemzetközi kórusversenyre- tizenhat országból tizennyolc külföldi és harminc hazai énekkar jelentette be részvételét, s ugyanekkor negyven nemzetközi hírű szakembert is vendégül látnak a magyar karvezetőkön kívül. Az idén tizedik alkalommal megrendezésre kerülő kórusversenyen a wernigerodei (NDK) kórus már harmadszor vesz részt, a ‘oursi (francia) énekkar pedig a legelső, 1961-es versenyen is indult. Csehszlovákiából és Jugoszláviából három-három kórus érkezik Debrecenbe. A nyugati féltekéről delegált angol, dán, finn. francia, NSZK-beli és svéd kórusok mellett a távoli Fülöp-sziAz ősbemutatók közöl öt nagyközönség előtt, ankéttől egybekötve folyt le. Igen tartalmas volt a Veszprémi Állami Gazdaság majorjában a Nagy Anna, kis Anna, Alsóörsön A nyomozás, a IS. sz. Volán telepén a Tanúkihallgatás bemutatása és az azt követő gondolatcsere. Egy film vitáját a közönség sietése a magyar—belga meccsre tette lehetetlenné, egy másikat meg az, hogy a túl fiatal közönség és a film nehezen talált kapcsolatot, ötből három találkozó volt sikeres. A két szakmai ankét közül a tévéoperáról folytatott eszmecsere kiegyensúlyozott, inkább tájékoztató kiselőadások sora volt, mint vita, a másik, amely „A tévédráma és a közönség" (A tévédráma és a közönség találkozásának esélyei) ígéretes címmel hirdettetett meg, messze nem váltotta be azt, amit ígért Csepeli György szociológus, az ELTE docense magas szintű előadása elsősorban elméleti síkon közelítette meg a témát, kívánatosnak mondva, hogy a tévédrómák azokat a konfliktusokat, problémákat is ábrázolják, melyek manapság csak csírájukban léteznek, de belátható időn belül ‘— öt-hat év múlva — már kiteljesedhetnek. Korreferensként Csala Károly kritikus a tévédrámák készítésének fakturális gondjairól szólt. A hozzászólásokból az tűnt ki, hogy a nagyszámú résztvevő mást várt, másról akart a címből ítélve hallani. Szinetár Miklós megértést és hasznosságot deklaráló összefoglalója ellenére ez a szakmai vita kevés gyakorlati eredménnyel kecsegtethet. Tizenkettedszer fogadta Veszprém a televíziósokat jó házigazdaként. A feldúsult, túlzsúfolt program ellenére jelentkezik azonban valami nem kívánatos monotónia. A korábbi művek mérlegelése mellett a jövő művek és a közönséggel létesítendő kapcsolat előtérbe helyezése jó törekvés. Már csak meg kellene találni a módját, hogy kevéssé zsúfolt keretek között találkozhasson a közönség és a szakma a múlt és a következő év legjellemzőbb műveivel. Benedek Miklós getekről is fogadnak énekkart Debrecenben. A kórusverseny július 4- én, vasárnap 11 órakor a részt vevő énekkarok felvonulásával kezdődik. Az idén Kodály Zoltán emléke előtt is tiszteleg a nyitó hangverseny, amelyen Durkó Zsoltnak, a városi tanács felkérésére írt Széchenyi-oratóriuma és Kodály Psalmus Hungaricusa hangzik el. A díjak odaítéléséről két. hét-hét tagú nemzetközi zsűri dönt. Mind a versenyen, mind a folklór-bemutatón a közönség is odaítélhet egy- egy különdíjat. A tizedik Bartók Béla nemzetközi kórusverseny július 9-én 20 órakor, a .Kossuth Bajos Tudományegyetem aulájában, a díjkiosztó ünnepséggel és az elsődíjasok hangversenyével zárul. Alföldi fazekasok kiállítása Augusztus 20-ig tekinthető meg a Szolnoki Galériában a 11. alföldi fazekas triennálé. A kiállításon az alföldi fazekas népi iparművészek legjobb munkáit mutatják be. Országos cserépvásár Pécseit Ismét megrendezik a híres pécsi cserépvásárt. Július 4-én. vasárnap a székesegyház előtti sétatér öreg fái alatt állítják ki munkáikat az ország jeles népi keramikusai. A rendezőszerv — a Baranya megyei Művelődési Központ — meghívására harminc fazekas vesz részt portékáival a vásáron. Közülük számosán viselik a népművészet mestere, illetve a népi iparművész címet. Legalább húszezer különféle cserép között válogathatnak majd az érdeklődők. A vásár hajnali hat órakor kezdődik, s addig tart, ameddig árus és vevő marad a sétatéren. Belvízvédelem Sátoraljaújhely Tanácsa egymillió forintot irányzott elő ez évi költségvetésében a belvízelvezetésre. Ebből az összegből az átkelési szakasz csapad ékcsatorna-hál ózatát és az Árpád utcai belvízelvezető csatornát építik meg 670 méter hosszúságban. A sefmecs klnyvtér kutatásra kötelez Ä Nehézipari Műszaki Egyetem Központi Könyvtárát egy évvel ezelőtt önálló kutatókönyvtárrá nyilvánította a Művelődésügyi Minisztérium és az egyetem. Minek köszönhető ez az elismerés, ez a tudományos rang? — Nem kértük a címet, nem kértük a minősítést, hanem az egyetem kezdeményezte a korábbi munkánk alapján — tájékoztat dr. Zsidói József, a Központi Könyvtár igazgatója. — Az 1976 és 1980 közötti tervidőszakról szóló egyetemi beszámoltatásban szerepelt a munkánk, s ez volt az önálló kutatókönyvtárrá minősítés alapja. — Milyen témakörökben folyik itt kutatás? — Két témakörben: tudománytörténet az egyik, a modern könyvtári munka a másik. A tudománytörténeti kutatásokról dr. Zsámbéki Lászlót, az NME Központi Könyvtárának tudományos főmunkatársát kérdezzük. — A tudománytörténetkutatási téma az egyetem két és fél évszázados múltjában gyökerezik. Az itt elhelyezett Selmeci Emlék- könyvtár XVIII. századi könyvtári anyag, s az gyakorlatilag a XVI. századig, a bányászat megteremtődeséig nyúlik vissza. A harmincötezres könyvállománnyal való foglalkozás szinte kikényszerítette a könyvtárból, hogy ezzel kapcsolatos tudományos-kutató munkát végezzen. Ez megköveteli a tudományos történeti háttér felderítését. Ebből lehet következtetni a korabeli bánya- és kohómérnökképzés mikéntjére. Például, ha annak idején ott megvoltak a nemzetközi jellegű tudományos folyóiratok, az azt is jelzi, hogy az akkori seime- ci professzorok benne voltak a nemzetközi élet vérkeringésében. E témából számos publikáció és előadás született. 1978-ban német nyelvű' könyv jelent meg e kutatási anyagból, s az egész világ nagy elismeréssel fogadta; az USA-ban, NagyBritanniában, az NSZK-ban, az NDK-ban, Belgiumban, Csehszlovákiában és máshol szakmai folyóiratok több kol- lumnás ismertetést adtak róla. Ez a könyvgyűjtemény a világon egyetlen ebben a témakörben. Selmecen és Sopronon keresztül, illetve ezeknek örökségét folytatva, gyakorlatilag a mi egyetemünk az első műszaki felsőoktatási intézmény a világon. Ez a könyvtár pedig, a selmeci anyag az egyetlen műszaki-természettudományi szakkönyvtár, amelyet a XVIII. században alapítottak, és amely mindmáig maradékául fennáll — mondja dr. Zsámbéki László. — A mai könyvtári kutató hogyan sáfárkodik ezzel a gazdag anyaggal? — Feladatunk magának a »könyvtár anyagának . elemző bemutatása. A publikációkon túl az oktatástörténet kutatása, a korabeli szakirodalom-történet elemző bemutatása. Bemutatunk kiemelkedő professzorokat. Például Christof Traugot Daeli- us a selmeci akadémia első bányászprofesszora volt, akinek bányaműveléstani tankönyve 1773-ban Becsben, majd 1778-ban Párizsban jelent meg. Ezt a tankönyvet ma is a bányászati szakirodalom egyik alapvető műveként tartja számon a szakma. Ebből több kiadványt publikáltunk, arról Is. hogyan került ez párizsi kiadásra, milyenek voltak a korabeli francia—magyar bányászati kapcsolatok. A francia bányamérnökök és kutatók ide jártak kutatási és termelési példákért. A párizsi Ecole Politechnik szervezésekor, a XVIII. század utolsó éveiben is Selmecbánya volt az egyik példa, a másik pedig egy francia katonai akadémia, ahonnan az ábrázoló geometriát vették át. Hetedik éve a Központi Földtani Hivatal megbízásából is végzünk szakmatörténeti alapkutatásokat. • Elmondhatom: adva volt a selmeci könyvtárban a történelmi anyag, ebből adódtak kutatási kötelezettségeink. — E kutatási munkák nyomán milyen tudományos kiadványok várhatók a könyvtártól? — Most készül a hétéves munka nyomán egy tanulmánykötet, amely az első világháború végéig mutatja be a hazai bányászat és ásvány- kutatás történetét. Ez várhatóan ez évben még megjelenik. Egy másik munkánk is befejezés előtt áll. Hatéves munka végére értünk; szerkesztésemben elkészült a Selmecbányái oktktók életrajzi bibliográfiája. Ezt a munkát a soproni Erdészeti és Faipari Egyetemmel, illetve annak munkatársaival közösen végeztük, és körülbelül négyszáz oktatóról és azoknak mintegy négyezer publikációjáról közlünk adatokat. A másik kutatási terület a modern könyvtári munka. Erről dr. Zsidai József szól: — A könyvtárközi együttműködés lehetőségeit és gyakorlatát kutatjuk. Félmillió kötetes műszaki könyvtárunknak a borsodi iparral való együttműködése elvi, módszertani kérdéseit kutatjuk. Ebből monográfia készül még az idén, várhatóan jövőre megjelenik. További két kutatási témánk — még a tervezés stádiumában — a számítógép kutatási területe, a másik pedig az olvasók olvasási szokásainak, igényeinek vizsgálata. Mielőtt elbúcsúzunk, még megmutatják a dr. Zsámbéki által említett, ez évben megjelenő tanulmánykötet tartalomjegyzékét. Dr. Fülön József akadémikus irt hozzá előszót, majd nyolc tanulmány foglalkozik benne a középkor magyar pénzverésével. a XVI—XVII. századi pénzveréssel, az avarkori vasművességgel, a magyar- országi szénhidrogének történetével, a réti mészkő kitermelésével. a selmeci bányajoggal a2 országos bányajog és bányaigazgatás fejlődésével, a hazai ércbányászattal. (benedek) RUHÁKÉI! JÚNIUS 30-TÓL JÚLIUS 15-IG TEXTIL EXPO A VASGYÁRI VÁSÁRCSARNOKBAN EGYES KONFEKCIÓTERMÉKEK ÉS LAKÁSTEXTÍLIÁK 30—50°/0-OS ÁRENGEDMÉNNYEL. KERESSE FEL! ÉRDEMES!
