Észak-Magyarország, 1982. június (38. évfolyam, 126-151. szám)

1982-06-26 / 148. szám

/ ESZAK-MAGYARORSZAG 10 i ■ > 17P ? j * i ~rs % illő q cl nyári divat t >01 A ruháit főszereplői nyári visele­tűnknek. Sokféle „stílusban” ké­szülnek, így mindenki egyénisége szerint tervezheti, választhatja ki a legmegfelelőbbet. A nyári kánikulára szá­mítva, pamut, vászon, madeira a legmeg­felelőbb, alkalmi ruhákra, kiskomplékra a selyem különböző típusai; önmagában min­tázott vagy nyomott mintás, shantung a legmegfelelőbb. A formamegoldások között a nőies, nosz­talgikus irányzat adta lehetőségeket mind­mind kihasználják a tervezők, így sok a fodor, a csipkedíszítés, a plisszé és berakás. A ruha hossza rövidült, van „szolid” mini is és lábközépig érő hosszúság is, kinek mi illik, tetszik! Rajzainkon néhány tetszetős modellt mutatunk be. 1. Kétrészes vászonruha, nagy fehér gal­lérral, rövid sonkaujjakkal és kissé bővülő négyrészes szoknyával. Az eredeti francia modell fekete-fehér, így ez igen csinos, de mintás vászonból is készülhet S. Trapéz vonalú, mintás pamutruha, alul fodorral, fehér gallérral és fehér kézelővel a karkivágás körül. A mellbőséget a váll- ból kiindulva apró szegőzések képezik. 3. Aszimmetrikus szabással készült selyem­ruha 3/4-es ujjakkal, színes szalagból megkö­tött övvéL 4. Ün. „kisruha” egyenes vonalú szoknyá­val, szegőzött díszítéssel, a derékon és ja­pán szabású karöltővel. 5. Csoportos fodor rátétekkel készült ru­ha, madeira vagy mintás nyomott pamut­anyagból. Uzen- és huszonévesek is viselhe­tik. Ujját is fodor beállítás díszíti, szív alakú kivágása nagyon szép, nőies; az öv egyszínű selyemkendőből készülhet & Középkorú aknak elegáns a gouvré gv&- Mrr és szoknya. Selyem vagy vékony jersey alkalmas a széles „mellényöves” ruhára. K. ■%, R&mei tudományos % „SZIBÉRIAI SÖTÉTSÉG“ TITKA 1938. szeptember 18-án a jamál-n yenyee nemzetiségi terület kiterjedt részén, és a krasznojarszki járás északi vidékein különös sötétség borult a tájra. A későbbi­ekben ezt nevezték „szibé­riai sötétségnek”. A sötétség több ponton teljes volt, és több órán át tartott. A szo­katlan jelenségről az első tu­dományos publikáció a Pri- roda (Természet) című fo­lyóirat 1940. 2. számában lá­tott napvilágot, melyet azóta újabb adatokkal egészítettek ki. A leírások szerint a sö­tétség egyes helyeken két órát, másutt öt és fél órát tartott A sötétség kialakulá­sának okát a szovjet tudó­sok az atmoszférában meg­jelenő kozmikus felhővel, kozmikus porcai magyaráz­zák. tkszoktatAs A DOHÁNYZÁSKOR Svéd orvoskutatók furcsa eljárást dolgoztak ki a do­hányzásról történő leszokta- tás érdekében. Az immár hagyományos gyógyszeres le- szoktatás mellett újabban áramütéssel járó feltételes reflexet építenek ki a pá­ciensnél: a füst leszívása után áramütésszerű érzést' váltanak ki. A páciens kar­jára és lábára elektródákat szerelnek. Az orvos semle­ges beszélgetésbe kezd a be­teggel, aki rendszerint rá­gyújt a cigarettára. Ám az első szippantással egy időben a dohányzó áramütést kap, aminek következtében rend­szerint eldobja a cigarettát. A kezelés addig tart, amíg a feltételes reflex megerő­södik. A páciensek később arról számoltak be, hogy ha rágyújtottak, mindig érezték az áramütést, így inkább le­mondtak a cigarettáról. A leszoktatási eljárást rendsze­rint kiegészítik hipnózissal. A statisztika aránylag jó eredményről tanúskodik. Hat­hetes kezelés után a páci­ensek 98 százaléka leszokik a dohányzásról. Igaz, hogy hat hónap elteltével 18 szá­zalékuk ismét dohányzik. ÍIÉiszerlielfzet a üpi. 2000-ig Az emberiség fele napja­inkban is csak nagy nehéz­ségek árán és hiányos ösz- szetételben, jut hozzá a táp­lálékhoz. Szinte hihetetlen, de tény, hogy rossz termést hózó esztendőkben sok mil­lió ember esik áldozatul az éhhalálnak. Pedig a század- és ezredfordulóra még jelen­tősen tovább nő a föld la­kóinak száma. Vajon világ­méretű éhínségnek nézünk-e elébe? A FAO már 1960-ban meghirdette az éhség elleni nemzetközi összefogást, mely azóta számos kedvező for­dulatot eredményezett a nép­élelmezésben. Valójában nem kellene aggódnunk a föld lakóinak sorsáért még négyszeres sza­porulat esetén sem, hiszen az összes technikai feltéte­lek rendelkezésére állnak az emberiségnek az egyenlete­sen jó táplálkozás megvaló­sításához., Csupán azt kelle­ne elérni, hogy Dél-Ameri- ka, Dél-Ázsia és Afrika né­pei a modern termelési mód­szerek birtokában állíthas­sák elő az élelmiszereket (műtrágyák, növényvédő sze­rek alkalmazása, öntözési lehetőségek megteremtése). Az első afrikai és délkelet­ázsiai kutatók gyakran be­széltek és írtak olyan kí­gyókról, melyek bizonyos tá­volságról mérges leheletük­kel képesek megvakítató az embert. Kezdetben senki sem hitt az ilyen rémmesékben, mígnem kiderült, hogy való­ban vannak olyan kobrafa­jok, amelyek képesek mér­güket kb. 2 méter távolság­ra „kiköpni”. El is nevezték ezeket a kígyókat „köpő kob­rádnak.' Később azonban be­bizonyosodott, hogy nem kö­pik, hanem „kilövik" mér­güket az ilyen kobrák. A mé­reglövő kobrák két faja Afri­kában, egy fjedig a Szunda- szigeteken él. A feketenyakú kobra Szenegál, Szudán és a Szomália határolta terület szavannáin honos. Jáván, Ce- lebeszen és a Kis-Szunda- szi get eken él az indiai „köpő kobra”, az indiai pápaszemes kobra közeli rokona. Egy-egy lövés alkalmával átlagosan 3,7 milligramm mérget küld ellenfele szemébe, de a" „lö­vedék” a 6,8 milligramot is elérheti. Egymás után 28 lö­vés leadására is képes, az ilyen „hosszú sorozat” alkal­mával 130 milligramm mér­get használ el. Kiegyensúlyozatlan kerekek Gyakori rendellenesség á gépkocsinál, hogy egy bizo­nyos sebességérték elérése­kor a kormáriykeréken elő­ször enyhe, majd erősödő ütéseket, rezgéseket érzéke­lünk. Ez a jelenség általában csak egy bizonyos sebesség- tartományban észlelhető, utá­na vagy rhegszűnik, vagy csökken. A hibát az esetek többségében a kerekek ki­egyensúlyozatlansága okozza, de előfordulhat a keréktár­csában tartósan lerakódott szennyeződés, a gumiabron­csok egyenlőtlen — a rossz lengéscsillapítóik által elői­dézett — kopása, és ha ka­nyarodáskor észleljük a je­lenséget, akkor a kormány- szerkezet kenőanyag-hiánya miatt is. A gumiabronccsal ellátott keréktárcsa külső és belső oldalára kiegyensúlyozás cél­jából meghatározott profilú és súlyú ólomnehezékeket erősítenek fel. A gyárból újonnan kikerülő kocsiknál még a kerék összeállítása során elvégzik a kiegyensú­lyozást, amire azért van szükség, mivel a gumikö­penyt nem tud ják olyan pon­tosra készíteni, hogy a futó­felület „húsa” mindenütt egyforma vastag legyen. A rendellenességek akkor kez­dődnek, ha a súlyok elmoz­dulnak, vagy tudtunk nélkül leesnek (például a járdasze­gélynek való nekiütközéskor, vagy ha nagy sebességgel gödörbe hajtottunk). Az is további kellemetlenségek for­rása lehet, ha a gumiab­roncs nagyobb javításai után nem egyensúlyozhatjuk ki a kereket, vagy ha a gumiab­roncsot nem az eredeti ke­réktárcsájára tesszük vissza. De nem mulasztható et a kerekek kiegyensúlyoztatása akkor sem, ha általános gu­micsere történik (például ra- diál gumiabroncsokkal lát­juk el az autót a diagonáli- sak helyett, vagy az elkopott gumik helyett újakat szere­lünk fel). A kerekek kiegyensúlyozá­sát házilagosan csak igen körülményesen, sok türelmet igénylő munkával lehet el­vegezni. Sokkal egyszerűbb, ha szakemberrel e műveiét lefolytatására készült célgé­pen végezhetjük el ezt a fontos feladatot. A célgéppel a nagy sebességű haladást utánozva, erőteljes pörgetés­sel állapítják meg a tömegel­oszlás rendellenes ségi he­lyeit és az elhelyezendő sú­lyok nagyságát. Gumicsere után már csak .azért is ér­demes kiegyensúlyozó gépre tetetni az összeszerelt kere­keket, mert így még ideje­korán kiderülhetnek az ab­roncsok esetleges gyártási hibái, amit megreklamálha­tunk a gyártó cégnél. A kerék kiegyensúlyozat­lanságára utalnak az abroncs futófelületén helyenként lát­ható gödrök (amit egyébként a csak ritkán előforduló ten­gelyferdülés is előidézhet). Ezek nem tévesztendők ösz- sze az abroncs teljes kerü­letén jelentkező, kagylószerű bemélyedésekkel, amelyek a lengéscsillapítás hibáira fi­gyelmeztetnek (a sokszögle­tűre kopott gumiabroncs egyébként már igen komoly működési elégtelenséget je­lez). S ha már a kormány­zott kerekek rendellenessé­gedről van szó, nem árt tud­ni, hogy a futófelület külső vagy belső szélén látható gumifogyásnak pedig a hely­telen kerékösszetartás, vagy a kerék hibás beállítású dő­lése az oka. Érdekességként említjük meg. hogy ma már gyárta­nak olyan autókerekeket is — egyelőre csak a drága, nagy kocsik számára —, amelyeket nem kell kiegyen­súlyozni. Az önkiegyensúlyo­zó autókerék üreges gyűrű­jében kis lémgolyók találha­tók, amelyek ott egy speciá­lis folyadékban szabadon mozognak, s helyzetüket a kerék forgása során a cent­rifugális erő következtében úgy változtatják, hogy a ke­rék súlypontja az üreges gyűrű középpontja felé to­lódjon el, s ezáltal a kiegyen­súlyozatlanság megszűnik. B. I. 1982. június 26., szombat 4 v:,; K-V -r’l [ill $ if f* [fór;• :■ t• ’ ;íÍV “ \ .:v. í.j Keresőjátékok A nagyobb gyerekek álta­lában nem fogadják kitörő lelkesedéssel azt a megbízást, hogy játsszanak kistestvé­rükkel, vagy azok pajtásai­val. Pedig van egy-két olyan izgalmas játék, amelyhez ke­vés kellék kell, és pillanatok alatt előkészíthető. A kisebb gyerekek szeretnek keresni, kutatni, valamit felfedezni. Ezért bizonyára szívesen vesznek részt az alábbi játé­kokban. A nagyoknak nincs más feladatuk, mint hogy el­készítsék a kellékeket, és ve­zessék a játékot. A kicsik öröme, lelkesedése pedig bi­zonyára kárpótolja, őket az „óvó néni ’’-szerepért. SZALAGKERESÖ A környéken levő fákra, elérhető magasságban kössé- tok fel különböző színű sza­lagokat. (Krepp papírcsíko­kat.) Minden színből annyit, ahányan a kisgyerekek — a versenyzők vannak. Még az is megmondható nekik, hogy például a lila szín 50 pontot, a fehér esetleg 10 pontot ér, és így tovább. Ezután futás, ki mennyi szalagot talál meg és mennyi pontot tud össze­gyűjteni! Szabály: mindenki egy színből csak egy csíkot téphet le, és hozza oda az ér­tékelésre. Az a győztes, aki több pontot gyűjti! JÓ MEGFIGYELŐ VAGY? Ha valahonnét tudtok sze­rezni egy látcsövet, azzal is lehet érdekes keresőjátékot játszani egy kiemelkedő pont­ról. Különböző helyekre szá­mokat dugjatok el, amelyek csak távcső segítségével ol­vashatók le. Azután jöhet a verseny. Akinek többet sike­rül leolvasnia, az lesz a győz­tes. Nagyobbaknak, akik már ismerik az iránytű használat tát, annak segítségévéi az ég­tájak megadásával (például északra, 100 méterre egy pia­kát, délre, 50 méterre egy hirdetőoszlopon egy felírás Ktb.) és a távolságok adatai­val is rendezhettek keresőjá­tékokat! (Lásd rajzunkat!) NYOMKERESÖ, Könyvekből másoljátok ki egy-két állatnak a lábnyom mát (medve, nyúl, kutya, csirke, liba stb.), ebből vág­jatok ki annyit, ahány ver­senyző van. Előtte mutassá­tok meg nekik, hogy melyik nyom, melyik állaté! Vagy akár mintát is adhattok a kezükbe. Rejtsétek él földre- fára egy kijelölt helyen és ezeket kell megtalálni. (Ezt lehet időre játszani, 10 vagy 20 perc alatt ki hányat fe­dez fél.) II. M. Rejtvény Közmondás Induljatok el a bal felső sarok A betűjétől és lóugrásban halad­ba, olvassátok össze az ábra betűit: egy közmondást kaptok meg­fejtésül. Hogy szól ez a közmondás? A megfejtéseket nyílt levelezőlapokon június 30-ig küldjétek be. Az elmúlt heti rejtvény helyes megfejtése: Eötvös József. A helyes megfejtéseket beküldők közül könyvjutalmat nyertek: Rózsa Zsolt, Tállya, Árpád tér 4.; Üveges Tímea, Varbó, Béke út 35.; Vass Vik­tória, Miskolc, Sütő János utca 45.; Drahos György, Nyékládháza, Hunyadi utca 49.; Kis Ilona, Taktaharkány. Gyöngyvirág utca 11.J Demeter Edina, Leninváros, Mogródi utca 7. A könyveket postán küldjük

Next

/
Oldalképek
Tartalom