Észak-Magyarország, 1982. június (38. évfolyam, 126-151. szám)

1982-06-03 / 128. szám

1982. június 3., csütörtök ESZAIÍ-MAGYARORSZAG 5 CSAPATZÁSZLÓT KAPTAK Vasárnapra, a gyermek­napra nemcsak a kicsik, de a szülők is készülődtek, hogy minél több örömöt szerezze­nek az apróságoknak, illet­ve az iskoláskorú gyerekek­nek. A kedvességből, az ün­neplésből nem is volt hi­ány, sehol sem, nem feled­keztek meg a gyerekek meg­ajándékozásáról, vidám prog­ramok összeállításáról. A szokásostól eltérően zaj­lott le a csaknem nyolcszáz lelket számláló kis borsodi községben. Cserépváralján a gyermeknapi ünnepség, ezen belül is a kisdobosok kö­szöntése. A gyermekek ugyanis a szüleikkel együtt indultak, illetve vettek részt a gyermeknapi programban szereplő akadályversenyen. Az egyes állomásokon nemcsak a kisdobosok, ha­nem a szülők is jelentést tettek, számháborúztak, ön­feledten vetélkedtek. A hétvégi kétnapos ren­dezvénysorozat záróakkordja a kisdobos- és úttörőavatás volt. A községi kisdobos- csapatot, amelyik Ho Si Minh nevét viseli, kedves megle­petés érte. A Budapesti Fe­hérnemű Szövetkezet csa­patzászlót ajándékozott a pajtásoknak, amit a tanulók nagy szeretettel fogadtak patronálóiktól. ügy cserépváraljái olvasó MEGKERÜLT A TÁRCA A hírek közt meglehető­sen gyakran bukkanunk olyan közlésekre, hogy va­laki keres valami számára fontos tárgyat, holmit, amit elvesztett, elhagyott. Ugyancsak az sem megy ritkaságszámba, hogy meg­került tárgyakért mond va­laki köszönetét a becsületes megtalálónak. Nem ritkán a tulajdonos szívesen ajánl föl még jutalmat is a megtalá­lónak, persze ettől függetle­nül előfordul, hogy valami számunkra fontos holmi mégsem kerül elő. Köszönetemet fejezem ki, hogy a soron kívül megje­lent apróhirdetés eredmény­re vezetett, ugyanis a fér­jem által elvesztett levél­tárca megkerült, eljutott hozzánk. Közben azonban szomorúság érte a családot, fájdalommal írom le, hogy azóta a férjem már nem él. Bánatomban az emberekbe vetett bizalmam, hitem mégis megmaradt. Hálás va­gyok érte és köszönöm: Bzv. Bakos Andrásné Miskolc, Korvin Ottó u. 1. NYUGDÍJASOK BARÁTI TALÁLKOZÓJA Május 22-én a MÁV Ka­zincbarcikai Körzeti Üzem­főnöksége Kazincbarcikán az állomás épületében baráti találkozót rendezett volt dol­gozói, a nyugdíjasok számá- . ra. Ezen a találkozón a put- noki nyugdíjasok klubja is képviseltette magát. Örö­münkre szolgált, hogy az összejövetelen száznegyve­nen jelentek meg. Begalla Miklós kazincbarcikai állo­másfőnök köszöntötte a nyugdíjasokat, a munkában elfáradt egykori munkatár­sakat, a régi szakszervezeti tagokat. Ezután Zsámba Ti­vadar, a körzeti üzemfőnök- ség szb-titkára emlékezett azokra az évekre, amikor a most nyugdíjas éveiket töl­tő idős emberek példát mu­tattak a helytállásból, pon­tosságból, a becsületes mun­kavégzésből. A Dimitrov téri általános iskola második osztályos ta­nulói ezután kedves műsor­ral 'szórakoztatták a nyugdí­jas-találkozó résztvevőit. A vasutasok Petöti bri­gádja nevében a brigád ve­zetője szólt az ünnepség résztvevőihez és ajándékot adott át a 81 éves Kovács László bánrévei nyugdíjas­nak. Talán mondani sem kell, hogy a találkozó fehér asz­tal mellett ■ folytatódott vi­dám beszélgetéssel. Terített asztalok mellett gyorsan tel­tek az órák, amelyekre mi so­káig, és sz'vesen emléke­zünk. Baján Kálmán a putnoki nyugdijasklub elnöke „VÁSÁR” AZ ALULJÁRÓBAN? Lehet, hogy rajtam kívül mások is felfigyeltek arra, hogy egy ideje a miskolci, Búza téri aluljáróban ki­sebb eladóhelyeket ütöttek fel alkalmi árusok. Ez ides­tova olyan méreteket ölt, hogy a piaci napokon már a gyalogos forgalmat aka­dályozza. Pedig az aluljáró azért épült, hogy a gyalo­gos forgalmat akadálytala­nul lebonyolítsa. Ezt a pia­c-ósdit rajtam kívül több is­merős- is sérelmezi, azok, akik erre gyakran megfor­dulnak, Oda kellene hatni, hogy a vásározók tudomá­sul vegyék, a szép aluljáró nem erre a célra épült. Ha pedig valaki engedéllyel is rendelkezik, azt kellene fe­lülvizsgálni, mennyi helyet szerencsés átengedni ilyen célra a gyalogos aluljáró­ból! Boros Józscfné Nyékládháza, Dózsa u. 15. AZ IGAZOLVÁNYT MEGTALÁLTAK Május utolsó hetében Mis­kolcon jártam és a táskámból eltűnt a személyi igazolvá­nyom, a vasúti arcképes igazolvány, egy orvosi re­cept és némi készpénz. Meg­lepetésemre a következő hé­ten levelet kaptam, amiben megtaláltam a személyi iga­zolványomat. Miskolcon ad­ta fel a küldeményt egy idős házaspár néhány ked­ves sor kíséretében: közöl­ték, hogy az igazolványt bérházuk udvarán találták, ott dobta el valaki. A számomra ismeretlen le­vélírók fáradozását köszö­nöm, jóindulatuk igazán jól­esett. Mátyás Lászlóné Tiszalúc Jelzi az erdőtüzet A Leningrádi Faipari Tu­dományos Kutató Intézet munkatársai „Tajga” néven hordozható tűzjelzőkészülé­ket szerkesztettek. Az új ké­szülék segítségével gyors in­tézkedéseket lehet hozni az erdőtüzek elfojtására. A ké­szülék súlya mindössze 10 kilogramm és kísérleti üze­meltetése azt mutatta, hogy segítségével (>00 méter ma­gasból megbízhatóan rögzít­hető a kialakult tűzfészek, még akkor is, ha az eloltat- lan tábortűz átmérője nem haladja meg a 30x30 centi­métert. Erleíal és sseii érzelmi fogyatékosok! Érdekvédelmi hálózat a megyékben Üj úton Miskolcon, o belváros zsúfolt gépjárműforgalmát igyekszik enyhi. teni a közelmúltban átadott, a Vologda városrészen áthaladó észa* ki tehermentesítő út. Fotó: Fojtán László Kamilla és derékfájás A szik növénye Megdöbbentő adat: Ma­gyarországon minden száz lakos közül két-három em­ber értelmi fogyatékos. Ez a tény már magában is arra figyelmeztet, hogy a több százezer szellemileg elmara­dott gyermek és felnőtt sor­sának alakulása nemcsak az egyes családok, hanem az egész társadalom gondja. Épp ezért sürgető volt, hogy a Hallássérültek Országos Szövetségén belül létrehoz­zák az értelmi fogyatékosok szüleinek országos érdekvé­delmi szekcióját. A közpon­ti szervezet most kiterjeszti hálózatát: a megyédben is folyamatosan megalakulnak az érdekvédelmi szekciók. A napokban felkerestük az országos szekció központ­ját, amely Budapesten az V. kerületben, az Október 6. utca 22. számú házban mű­ködik (telefon: 116-415). A szervezet munkájáról beszél­gettünk Bujdosó Balázzsal, az országos szekció titkárá­val: — Feladatunk az országos hálózat irányításával egy olyan egységes érdekvédel­mi szervezet kialakítása, amely megteremti az ország­ban élő értelmi fogyatéko­sokat nevelő családok, in­tézmények, patronálok tár­sadalmi összefogását. Cé­lunk, hogy segítsük az ér­telmi fogyatékosok munká­ba állását, továbbképzését, adjunk lehetőséget művelő­désre, sportolásra, szórako­zásra, szoktassuk őket az önálló életre. Ezzel egyben könnyítőnk a családok éle­tén, időszakosan tehermen­tesítjük őket, tanácsot, se­gítséget adunk a velük élő értelmi fogyatékosokkal kap­csolatos problémák megol­dásához. — Vagyis társadalmi ki­rekesztettségüket akarják megszüntetni, a rájuk is vo­natkozó állampolgári jogok érvényesítésével ? — Az érdekvédelemmel az általános állampolgári jo­gokból kiindulva, olyan le­hetőséget kívánunk nyújta­ni, amely módot ad az ér­telmi fogyatékosoknak arra, hogy például védett munka­helyen foglalkoztassák őket, munkásszállásokon lakhassa­nak, művelődési házakban szakkörökön, klubdélutáno­kon találkozhassanak egy­mással, gyermek- és felnőtt­üdülőkben ■ tölthessenek el pár hetet Egyszóval beil­leszkedésükkel a társadalom hasznos tagjaivá szeretnénk tenni őket, hogy hozzájárul­hassanak eltartásuk költsé­geihez, s ezt csak rehabili­tációjukkal érhetjük el. Sze­retnénk, ha minél több vál­lalatnál, üzemben megértés­re találnának céljaink és be­kapcsolódnának muftkánkba. Például a mezőgazdaság a Megtalálták a hármas fő­út eligazító tábláinak ron- gálóját, aki úgy hajtott vé­gig az E—96-os főút miskol­ci átvezető szakaszán, hogy amerre elment, ép jelzőfel­szerelés nem maradt. A ká­rok összeszámlálása- után úgy látszik, a hiba kijavítá­sa körülbelül húszezter fo­rintba kerül. A nem min­dennapi méretű jármű, il­letve szállítmány indulása előtt útvonalengedélyt kér­tek, mint ahogy máskor is szokás hasonló esetben, te­llát érkezése várható volt. Az első táblatörésnél azon­ban a vezető nem állt meg és ugyanezt tette a második­nál, a harmadiknál is. Cen­termények begyűjtése idején hasznosíthatná ezt a csep­pet sem lebecsülhető nagy­ságú munkaerőt, vagy egyes tömegcikkek gyártásában a szövetkezetek foglalkoztat­hatnák a szellemi fogyaté­kosokat. A lehetőségek fel­kutatása, felmérése, a kap­csolatteremtés a szülők és a munkáltatók, valamint a kü­lönböző szociális, oktatási, kulturális intézmények kö­zött: ez lesz a megyei szek­ciók főfeladata. — Ügy gondolom, munká­juk sikere sokban függ maid attól is, hogy mennyire si­kerül az emberek szemléle­tét megváltoztatni. Az egész­séges, ép elmejű emberek nem szívesen fogadják, tű­rik meg környezetükben az értelmi fogyatékosokat. Van­nak munkahelyek, ahol dur­va tréfák céltáblái, elzárkóz­nak, idegenkednek tőlük, esetlég robotgépeknek tekin­tik őket. Pedig csak értelmi és nem érzelmi fogyatéko­sok. — Sőt, nagyon is igénylik a törődést, a szeretetek Ér­zékenyek, lelkileg sérüléke­nyek, s erről sokszor még a család sem vesz tudomást. Ezen a téren még sok a tennivalónk. A szekciók mel­lett működő tanácsadó szol­gálatok felvilágosítást ad­nak majd az együttéléssel felmerülő egészségügyi, pszi­chológiai, nevelési vagy bár­milyen más jellegű problé­mák megoldására. Tanfolya­mokat, előadásokat, rendez­vényeket szerveznek a szü­lők, nevelők részére. A csa­ládok fordulhatnak egyene­sen hozzánk is, ha a megyei szervezetek lehetőségeit meg­haladja ügyük orvoslása. Mindenesetre először vegyék fel a megyei szervezettel a kapcsolatot. — Nem hallgatható el: hazánkban az értelmi fogya­tékosok száma nem csökken, sajnos évről évre növekszik. Mit lehet tenni? Természe­tesen nem taigetoszi, hanem humánus megoldásra gondo­lok ... — Segítjük és támogatjuk az értelmi fogyatékosság megelőzésére, korai felisme­résére irányuló kutatómun­kát, s ebben együttműkö­dünk az egészségüggyel, az oktatási intézményekkel. Számítunk a Vöröskeresztre és más társadalmi szerveze­tekre is, amelyek eddig is sokat tettek a rászorultak érdekeinek védelméért. Or­szágos hálózatunk akkor töl­ti majd be igazán szerepét, ha elérjük, hogy a társada­lom és az értelmi fogyaté­kosok ,közös érdeke találkoz­zon, s ez a kapcsolat tar­tóssá is váljon. H. A. timóterekröl volt csak szó, és olyan járműről, amelyik terhét a saját hidraulikus berendezése segítségével szin­te teljesen az aszfaltig tud­ja leengedni (illetve az asz­falt fölé pár centiméterre), hogy áthaladhasson. Réginek mondott módszer az is, hogy ilyen esetekben a kerekek­ben uralkodó levegőnyomást a megengedhető minimális­ra csökkentik, ami ugyan­csak centimétereket jelent­het. Végig centiméterekről be­széltünk. Mint ahogy a táb­latörő jármű felső csücske csupán centiméterekkel ke- csak el áthajtáskor az jelzőberendezést tartó Ismernek olyan gyógynö­vényt, amelyik derékfájást okoz? Mielőtt találgatásba kezdenének, elárulom, a kér­désben megbúvik egy kis csalafintaság. Nem is beszél­ve a kérdésre adandó vá­laszról! Aszerint ugyanis a gyógynövények majdesak- nem mindegyike okozhatja az említett kellemetlen pa­naszt. Hogy kételkednek benne? Nem hiszik? Kétel­kedésük részben jogos. Való­ban, a fürdőként, teaként, borogatásként és ezer más módon felhasznált gyógynö­vények egész sor nyavalya ellen alkalmashatók .siker­rel. Csakhogy ám, ezeket a gyógyfüveket — éppen azért, hogy használni tudjuk — előbb le kell szedni! .Már­pedig ha a szedés, betakarí­tás hajladozva történik — akárcsak a most virágzó, vi­rágzott kamilla esetében is — bizony előjön az a beve­zetőben szóba hozott derék­fájás. Egyébként erre panaszko­dott a szerencsi sziken Ko­vács János nagyhegyes! nád­tetőkészítő is, aki minden évben ilyentájt hátat fordít a nádnak és felcsap kamil­lagyűjtőnek. Megvallom, be­szélgetésünk vele és két se­gítőjével (feleségével, apósá­val) néhány nappal koráb­ban zajlott le, de hogy ne hatalmas acélkeretet. Ki- döntésével előre nem látha­tó, súlyos következmények­nek tette volna ki a lobbi közlekedőt is. A hatalmas kereten csavarokkal néhány centimétert emelhetők a táb­lák, lámpák stb.... Mindezeket a lehetősége­ket a mulasztó vezető nem használta ki és ezzel jelen­tős károkat okozott, aminek a helyreállítása nem lesz könnyű feladat. Ha most azt mond juk, hogy az egész csupán centiméte­reken múlott, igazán így is volt. (nagy) rontsam az „üzletét”, má­sokkal ne „fedeztessem fel” a termőhelyet, vártam a megírással. — Az elmúlt Vasárnap voltam erre, akkor derítet­tem fel. Igaz, tőlünk messze van, hiszen mi Hajdú-Bihar- ban lakunk, 136 kilométerre innen, de úgy veszem észre, megéri a napi 300 forint benzinpénzt. Munka, fárad­ság persze van vele, hiszen most mindennap hajnal fél kettőkor kelünk. Fél négy mire ideérünk, s akkortól kezdve, míg csak meg nem telik a 11 zsák, szedjük. Ugyanis csak annyi, vagyis 350 kilogramm fér bele a Skodánkba. Ügy délután ket­tő fele végzünk, s akkor in­dulunk Polgárra, ahol az át­vétel történik ... Kilójáért 6 forintot kapunk. Itt most jó a termés, számításom sze­rint 20—25 mázsát le tu­dunk szedni, csali erről a területről. Hogy jó üzlet? Ahogy vesszük. Ha azt mon­dom, hogy mindössze egy hé­tig, tíz napig tart a szezon, akkor már nem is olyan jó. Aztán meg látja... nap mint nap ebben a forróság­ban hajladozni, lendíteni a kamillafésűt... Szóval, akad ettől vonzóbb tevékenység is! (ha) Irépysí őserdő A civilizáció terjedése ro­hamosan csökkenti a trópusi őserdők területét. Az őserdő különleges biológiai egység, sok évszázados fejlődés ered­ménye. és ha egyszer kiirí­lak. soha többé nem növel­hető újra. Genetikailag a' leggazdagabb rendszer, mert például 2 hektár őserdőben 100—200-féle fafaj él. míg a mérsékelt égövi lombos er­dőkben maximálisan 20-féle. Ezek a fák nehezen szapo­rodnak, és lassan nőnek ugyan, de maximálisan ki­használják a tápanyagot Az összes erdő a Földön hektá­ronként átlagosan évente kb. 1? tonna oxigént termel, de \z őserdő 28 tonnát Megtalálták a táblarongálót Néhány centiméter és húszezer forrni i

Next

/
Oldalképek
Tartalom