Észak-Magyarország, 1982. június (38. évfolyam, 126-151. szám)
1982-06-26 / 148. szám
1902. Június 26., szombat ESZAK-MAGYARORSZAG 3 (Folytatás az l. oldalról) sw időszerű nemzetközi, gazdasági és társadalompolitikai kérdésekről. A magyar—lengyel kapcsolatok kiemelkedő eseménye volt a Wojciech Jaruzelski elvtárs vezette párt- és állami küldöttség hivatalos, baráti látogatása hazánkban. A tárgyalásokon megerősítettük pártunk, népünk szolidaritását a lengyel kommunistáknak, valamennyi lengyel hazafias erőnek a válság leküzdésére, a szocialista konszolidáció kibontakoztatására irányuló tevékenységével. A legfelső szintű találkozó, csakúgy, mint a két párt és kormány, a tömegszervezetek képviselőinek megbeszélései, a megélénkült testvérmegyei kapcsolatok tovább szilárdították pártjaink, országaink együttműködését, népeink barátságát. A Német Demokratikus Köztársaság Erich Honecker elvtárs vezette párt- és kormányküldöttségének magyarországi látogatása fontos állomása volt a pártjaink, országaink közti kapcsolatok további erősítésének és a két nép barátsága elmélyítésének. A találkozó, a tárgyalások újabb ösztönzést adtak politikai, gazdasági, kulturális együttműködésünk továbbfejlesztésére és elmélyítésére. A szocialista országok közötti sokoldalú kapcsolatok fejlesztését, az építömunka tapasztalatainak megismerését és hasznosítását az elmúlt hónapokban is jól segítették a testvérpártok képviselőivel folytatott tanácskozások, valamint a kormányközi gazdasági és műszaki-tudományos együttműködési bizottságok ülésszakai. Június elején Buda- * pesten a tagállamok miniszterelnökei által vezetett küldöttségek részvételével megtartottál?: a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának XXXVI. ülésszakát E jelentős ülésszak jól szolgálta a szocialista gazdasági Integráció elmélyítését, a tagországok együttműködését. Szemléletesen bizonyította, hogy a jelenlegi feszült nemzetközi helyzetben, amikor az imperializmus legreakciósabb körei mértéktelen fegyverkezési versenyt akarnak rákényszeríteni a világra és megkísérlik befagyasztani a kölcsönösen előnyös gazdasági kapcsolatokat, a szocialista országok a békés építésre összpontosítják erőfeszítéseiket és a nemzetközi együttműködés kiszélesítésén munkálkodnak. A A Magyar Népköztár**"■ saság a békés egymás mellett élés elve alapján fejleszti kapcsolatait a más társadalmi berendezkedésű országokkal. A Központi Bizottság abból kiindulva, hogy a kölcsönösen előnyös kelet—nyugati gazdasági kapcsolatok stabilizáló hatást gyakorolnak a nemzetközi viszonyok alakulására, pozitívan értékelte azt a látogatást, amelyet Kádár János elvtárs Helmut Schmidt szövetségi kancellár meghívására tett a 1 Német Szövetségi Köztársaságban. E tárgyalások is hozzájárultak a kétoldalú kapcsolatok fejlődéséhez, továbbá a két világrendszer országai közötti párbeszéd fenntartásához. elnökének látogatása Burmában és a Fülop-szigete- ken. £T A Központi Bizottság ■ közvéleményünkkel együtt határozottan elítéli a Libanon és a Palesztinái arab nép elleni újabb izraeli agressziót és ismételten állást foglal a közel-keleti probléma tárgyalások útján történő átfogó, igazságos rendezése mellett. Az izraeli vezetés kalandorpolitikája súlyosan veszélyezteti a térség népeinek biztonságát, és tovább növeli a nemzetközi feszültséget. Az újonnan kirobbant válság továbbterjedéséneit megakadályozásához elengedhetetlen a Libanon elleni fegyveres támadás azonnali megszüntetése, az izraeli csapatok haladéktalan, feltétel nélküli kivonása. Libanon szuverenitásának tiszteletben tartása. C Pártunk az elmúlt hóU' napokban is széles körű tevékenységet folytatott a kommunista és munkáspártokhoz fűződő kapcsolataink erősítése érdekében. A magyar kommunisták internacionalista szolidaritását juttatta kifejezésre pártunk küldöttségeinek részvétele a Ciprusi Dolgozó Nép Haladó Pártja, Írország Kommunista Pártja, a Laoszi Népi Forradalmi Párt és a Vietnami Kommunista Párt kongresszusán. Egymás helyzetének jobb megértését, az együttműködés előmozdítását szolgálíálc pártunk képviselőinél? találkozói több tőkés országbeli kommunista és munkáspárt vezetőivel. "T A nemzetközi kommu' • nista mozgalom, a haladó emberek világszerte méltóképpen megemlékeztek a nagy forradalmár, Georgi Dimitrov születésének 100. évfordulójáról. Pártunk delegációval képviseltette magát a Szófiában rendezett nemzetközi tanácskozáson és emlékünnepségen. A több mint 140 párt és mozgalom vezető képviselőinek részvételével megtartott rendezvények meggyőzően tanúsították a nagy forradalmár tevékenységének kiemelkedő jelentőségét a nemzetközi lrommunista mozgalom fejlődésében, a dimitrovi életmű időszerűségét a társadalmi haladásért és a békéért vívott harcban. A Központi Bizottság áttekintette az 1982. évi nép- gazdasági terv végrehajtásának eddigi tapasztalatait. Megállapította, hogy népünk kiegyensúlyozott belpolitikai légkörben céltudatosan dolgozik az idei terv valóra váltásán. , 4 Az ipari termelés az '■ év első öt hónapjában a tervezettet megközelítően, továbbra is differenciáltan nőtt. Az értékesítés elmaradt a termelés növekedési ütemétől. Az időszerű mező- gazdasági munkákat rendben elvégezték. A gabonafélék vetése a tervezett körül alakult. az állatállomány gyarapodása pedig meghaladja a tervezettet. A tavalyinál valamelyest több vágóállatot és állati terméket vásároltak fel. A külkereskedelmi áruforgalom kisebb a tavalyinál, a cserearányok romlottak. A politikai, gazdasági és egyéb kapcsolatok fenntartásában és fejlesztésében való kölcsönös érdekeltséget fejezték ki Marjai Józsefnek, a kormány elnökhelyettesének tárgyalásai az Egyesült Államokban, valamint hazánk képviselőinek egyéb találkozói számos tőkés ország felelős tényezőivel. Hazánk és a fejlődő országok kapcsolatainak erősítését szolgálja Losonczi Utónak, az Elnöki Tanács A lakosság pénzbevétele, a kiskereskedelmi áruforgalom az év első öt hónapjában a tervezettnél gyorsabban nőtt. A kiegyensúlyozott áruellátást összességében biztosítani tudtuk. O A nemzetközi gazdasá- ^~m gi körülmények a korábbinál is nehezebbé váltak. az értékesítési lehetőségek és a pénzügyi feltételek tovább romlottak. Mindezek ellensúlyozása a népgazdaság teljesítőkéj>essé£ének fokozását követeli. Az 1982. évi népgazdasági terv megvalósítása, a külgazdasági egyensúly javítása, a gazdálkodásban a tartós eredményt biztosító minőségi változások még gyorsabb kibontakoztatása az irányításban és a végrehajtásban egyaránt az eddiginél is nagyobb erőfeszítéseket igényel. A Központi Bizottság megállapította, hogy céljaink elérése érdekében elengedhetetlen a gazdálkodás hatékonyságának és a külpiaci értékesítésnek a javítása, az energiával és az anyagokkal való takarékoskodás, a beruházási tevékenység és a készletfelhalmozás mérséklése, valamint a teljesítmények és a bérek összehangoltabb alakítása, A gazdasági irányításban, a gazdálkodó egységekben növelni szükséges a kezdeményezőkészséget, a szervezettséget, a kereslethez való jobb alkalmazkodást. A nagyobb követelmények érvényesítését határozottan vállaló vezetőket támogatni kell. O A Központi Bizottság s^* felhívja a pártszervezeteket, hogy aktív politikai meggyőző és szervező munkával, kezdeményezéseikkel járuljanak hozzá a tennivalók eredményes elvégzéséhez. A Központi Bizottság meggyőződése, hogy az 1982. évi tervben foglalt feladatok népünk egységes akaratával, cselekvő összefogásával, jobb munkával az adott feltételek mellett is teljesíthetők. Hl. A Központi Bizottság áttekintette külgazdasági kapcsolataink alakulását az 1970 —1981-es időszakban. Megállapította, hogy . - az. 1970-es ével? elején a magyar népgazdaság dinamikusan és alapjában véve kiegyensúlyozottan fejlődött. 1973—74-től kezdődően azonban gyökeres változások következtek be a világgazdaságban. Nagymértékben drágultak az alapanyagok, az energiahordozóik, s azt követően a nemzetközi kereskedelmi forgalom növekedése lelassult. Mindez alapvetően megváltoztatta gazdasági fejlődésünk külső feltételeit. ■I A Központi Bizottság ■* hangsúlyozza: gazdaságpolitikánk h?>sszú távra szóló céljai változatlanok, a külső feltételek lényeges megváltozása azonban módosította a gazdasági munka súlypontjait, a célok elérésének módozatait. Pártunk XII. kongresszusa 1980. márciusában kimondotta, hogy a szocialista építés jelenlegi szakaszában, az adott körülmények között a gazdasági tevékenység legfontosabb feladata a külgazdasági egyensúly helyreállítása, a lakosság életszínvonalának megőrzése, a további fejlődés feltételeinek megteremtése. A kongresszus hangsúlyozta azt is, hogy e célok csak saját munkául? színvonalának .emelésével, a gazdasági hatékonyság növelésével, a termelési szerkezet és az exportképesség javításával érhetők eL Ezt a programot közvéleményünk megértéssel fogadta, végrehajtását cselekvőén támogatja. Ennek eredményeként az adósságállomány növekedése lényegesen mérséklődött. és sikerült megőrizni az elért életszínvonalat. Népgazdasági terveink jobban számításba veszik a gazdálkodás változó körülményeit, és a korábbiaknál rugalmasabbak. Az ár- és szabályozórendszer a vállalatok számára jobban közvetíti a nemzetközi piac értékítéletét, a növekvő követelményeket. Az irányítás rendszere, a tér. melés és a külkereskedelem szervezete korszerűsödött. A szocialista külkereskedelmi forgalomban vállalt kötelezettségeinknek pontosan eleget tettünk. A nem rubelelszámolású forgalomban — az előreláthatónál is nagyobb mértékben romló külső feltételek ellenére — 1980—81- ben az egyensúlyt megközelítő helyzet alakult ki. O A külgazdasági egyen^ • súly elérése és stabilizálása belátható ideig gazdaságpolitikánk kiemelt feladata marad. A hazai gazdasági növekedés ütemét hosszabb távon is az határozza meg, hogy mennyire tudjuk az export gazdaságosságát javítani. Megalapozott gazdasági fejlődés csak az exportképesség erőteljes növelése és az import ésszerű — a műszaki fejlődést nem gátló — mérséklése útján érhető el. A magyar népgazdaság fejlődésében alapvető, általános követelmény a termékek megfelelő minőségének biztosítása. Ez egyaránt vonatkozik a hazai "és a nemzetköri piacra szánt termékekre. Erinek megfelelően, gazdaságpolitikánk az eddiginél is fo!?ozot- tabban mozdítsa elő a magyar termékei? nemzetközi versenyképességének javítását. Szükséges, hogy a külkereskedelmi forgalom fejlődésének üteme a gazdaság növekedését, az export pedig az import emelkedését hosszú távon is meghaladja. O Hazánk aktív tagja a szocialista országok gazdasági közösségénei?, a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának. Nemzetköri gazdasági stratégiánkban továbbra is az a meghatározó, hogy alapvető nemzeti érdekünk a gazdasági együttműködés elmélyítése a KGST-országok- kaL A minőségi tényezőkön alapuló gazdasági fejlődés kibontakozásának, a jelenlegi világgazdasági helyzetből adódó feladatok teljesítésének döntő feltétele —1 a belső erőfeszítések mellett — a szocialista gazdasági integráció magasabb szintre emelése, hatékonyabbá tétele. A Központi Bizottság megállapította, hogy a jelenlegi, bonyolult nemzetközi gazdasági feltételei? között a KGST-n belüli együttműködés stabilizáló szerepet tölt be országaink gazdasági fejlődésében. Üdvözöljük a XXXVI. ülésszaknak az együttműködés fejlesztését elősegítő állásfoglalásait, amelyek az energia- és nyersanyagellátás távlati megoldását, a feldolgozóipari együttműködés, elsősorban a szakosodás és a kooperáció fejlesztését, a jobb együttműködést az élelmiszer-termelésben, a tudományos munka nagyobb koncentrálását és összehangolását szolgálják. A tagállamokkal együtt dolgozunk a gazdaságpolitika összehangolásán, a gazdasági együttműködés formáinak és módszereinek tökéletesítésén. Szorgalmazzuk a rendszeres információ- és tapasztalatcserét, a termelő vállalatok, a kutató- és fejlesztőintézetek közötti közvetlen kapcsolatok bővítését, valamint a szállítási fegyelem erősítését szolgáló új szabályozások kidolgozását és bevezetését. A Szovjetunió legfontosabb gazdasági partnerünk, s ezért a kétoldalú kapcsolatok keretében a jövőben is kiemelt figyelmet fordítunk a magyar —szovjet gazdasági együttműködés fejlesztésére. A többi európai szocialista országgal — építve gazdasági kapcsolataink hagyományaira és eredményeire — mindenekelőtt a kölcsönösen előnyös gyártásszakositás és termelési kooperáció útján bővítjük együttműködésünket. Az Európán kívüli szocialista országokkal folytatott együttműködésünkben is arra törekszünk, hogy gazdasági kapcsolataink minden lehetséges területen bővüljenek. A A népek közös érdeke a gazdasági kapcsolatok fejlesztése a különböző társadalmi rendszerű országok között. Károsnak tartjuk és elítéljük a normális nemzetközi gazdasági együttműködést bénító diszkriminációs lépéseket és törekvéseket. A Magyar Népköztársaság a tőkés országokkal a kölcsönös előnyök alapján fejleszti gazdasági kapcsolatait. Támogatjuk a kereskedelmi forgalom bővítését és a kooperációt. a harmadik piacokon való együttműködést, a vegyes vállalatok létesítését is. A fejlődő országokkal folytatott gazdasági együttműködésünk alapelve a segítség- nyújtás és a kölcsönös előnyök együttes érvényesítése. Az együttműködés segítse elő, hogy részarányuk mind az exportban, mind az importban emelkedjék. Az egyes országcsoportok eltérő helyzetéből kiindulva, gazdasági kapcsolatainkat differenciáltan fejlesztjük. C A Központi Bizottság v^* külgazdasági céljaink eleiése érdekében szükségesnek tartja a gazdasági irányításnak — a tervezésnek, a szabályozásnak, az intézményrendszernek — a követelményekhez igazodó továbbfejlesztését. Az ár- és pénzügyi rendszert olyan módon kell továbbfejleszteni, hogy a vállalatok jövedelmében jobban kifejeződjék a gazdálkodás hatékonysága és eredményessége. Kívánatos, hogy a külső és a belső feltételekhez jól alkalmazkodó, magas nyereséget elérő vállalatok lendületesen fejlődjenek. Az árfolyampolitika továbbra is segítse a népgazdaság egyensúlyának helyreállítását, a forint stabilitásának védelmét. A jövedelemszabályozás módosításával is ösztönözni kell a kereslethez és annak változásaihoz történő gyorsabb, rugalmasabb alkalmazkodást, a műszaki fejlesztést, a vállalatok közötti fegyelmezett kooperáció feltételeinél? javulását. £> A Központi Bizottság • felkéri a Minisztertanácsot, hogy a külgazdasági kapcsolatok fejlesztésének ezen elveit és követelményeit érvényesítse a gazdaságpolitikai gyakorlatban. * A Központi Bizottság elhatározta, hogy a gyakorlati munka követelményeit figyelembe véve, egyes vezető tisztségekben átcsoportosítást hajt végre, és ennek megfelelő szervezeti és személyi döntéseket hozott: — Gyenes András elvtársat felmentette a központi bizottsági titkári funkciójából és testületi tagságából. — Aczél György elvtársat megválasztotta a Központi Bizottság titkárának. — Várkonyi Péter elvtársat felmentette a Népszabadság főszerkesztői tisztéből, és megválasztotta a Központi Bizottság titkárának. — Brutyó János elvtársat beválasztotta a Központi Bizottság tagjai sorába. — Rajnai Sándor elvtársat beválasztotta a Központi Bizottság tagjai sorába. — Berecz János elvtársat felmentette a Központi Bizottság külügyi osztályának vezetése alól. és kinevezte a Népszabadság főszerkesztőjének. — Szűrös Mátyás elvtársat kinevezte a Központi Bizottság külügyi osztálya vezetőjének. — Győri Imre elvtársat — más fontos megbízatása miatt — felmentette a Központi Bizottság agitációs és pro- pagandaosztálvának vezetése alól. — Lakatos Ernő elvtársat kinevezte a Központi Bizottság agitációs és propagandaosztálya vezetőjének. A Központi Bizottság javaslatokat tett illetékes szerveknek társadalmi és állami tisztségek betöltésére. Törvényerejs rendeletek az Elnöki Tanács napirendién Az Elnöki Tanács pénteken tartott ülésén megtárgyalta és elfogadta a külföldre utazásról és az útlevelekről szóló törvényerejű rendelet módosítását. Az új módosított tvr. célja, hogy a jelenlegi útlevelei? fajtái jelentősen csökkenjenek. A jogszabály 1984. január 1-én lép hatályba. A jelenlegi használatos, érvényes útlevelek addig felhasználhatók. A külföldiek magyarországi tartózkodásáról elfogadott új törvényerejű rendelet, amely 1983. január 1-től hatályos, az eddigieknél pontosabban határozza meg a „külföldi” fogalmát. Szabályozza a külföldiek Magyar- országon tartózkodásához szükséges engedélyeket. A vízum ideiglenes tartózkodásra jogosít, a Magyar Nép- köztársaság területén huzamosabb jelleggel munkát végzők, tanulmányokat folytatók részére a tartózkodási engedélyt egy évre állítják ki, míg a külföldiek letelepedését a jogszabály több feltételhez köti. A törvény- erejű rendelet nem érinti a diplomáciai vagy a nemzetközi jogon egyéb mentességet élvező személyeknek a Magyar Népköztársaság területére be- és kiutazását, valamint itt-tartózkodását. Törvényerejű rend el etet alkotott az Elnöki Tanács az anyakönyvekről, a házasságkötési eljárásokról és a névviselésről. E tvr. 1983. január 1-én lép életbe. Az új rendelkezések bevezetése után gyorsabbá és egyszerűbbé válik az anyakönyvi ügymenet, mivel az ügyfelektől az eddiginél kevesebb adatot kémek a hatóságok. Az Elnöki Tanács végül bírákat mentett fel és választott meg, s egyéb folyamatban levő ügyekben döntött Losonczi Pál taaiÉII a Fip-szigeteMI Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke, a Fülöp-szigete- ken lett látogatását befejezve pénteken, helyi idő szerint délelőtt különrepülögépén ha. zaindult Manilából. A főváros fellobogózott repülőterén Losonczi Pált, aki Ferdinand E. Marcos elnök meghívására feleségével és kíséretéve öt napot töltött Manilábar vendéglátója. Imelda Marcos asszony, az elnök felesége Cesar Vireta kormányfő és törvényhozás vezetői búcsúz tatták A Fülöp -szigetek sajtója mindvégig baráti hangnemben, részletesen tudósított az államfői látogatás esemény- sorozatáról. Losonczi Pál és Marcos elnök tanácskozásairól, a szaktárcák képviselőinek megbeszéléseiről, arra a következtetésre jutva, hogy lehetőségek vannak a két --- szág közötti együttműködés javítására, és ennek Losonczi Pál látogatása megvetette *z zlapiait. A TÜ 154-es elnöki külön- gép ezután megkezdte összesen csaknem huszont at«>7er kdoméieres utazásának második, hazafelé vezető szakaszát
